Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-07-02 / 26. szám

Az elmúlt hét bővelkedett belpoli­tikai eseményekben a fővárosban és vidéken is. Teljesítjük a kongresszus határozatait Bratislavában ülésezett az SZLKP Központi Bizottsága. A plenum jóvá­hagyta a Központi Bizottság összeté­telét, ami szerint az ideológiai bi­zottság elnöke V B'lak, a közgazda­­sági bizottság elnöke Michal Sabol­­őík, a mezőgazdasági bizottság elnö­ke pedig Ján janik elvtárs. Az ülésen Alexander Dubőek elvtárs. a Központi Bizottság első titkára beszámolójában hangsúlyozta, hogy a XIII. kongresz­­szus határozatait maradéktalanul tel­jesítjük. Foglalkozott a pártszerveze­tek munkamódszerével, a nemzett bizottságok munkájával, az ellenőr­zési rendszer javításával, a mező­­gazdaság kulcsfontosságú kérdései­vel, és a párton belüli nevelési rend­szerrel. Ki veszíti el a családi pótlékot A Nemzetgyűlés foglalkozott a nemzeti bizottságokkal és az elárvult gyerekek ügyével is. A Központi Szakszervezet képviselője javaslatot terjesztett elő, amely szerint a dol­gozó család! segélyt csak akkor kap­hat, hogyha az összes munkanapot ledolgozza. (Nemcsak 20 munkanap kell, mint eddig.) A családi pótlék kötve van ahhoz is, hogy a gyerek rendszeresen járjon iskolába. Abban az esetben, hogyha a szülők elha­nyagolják a gyerek nevelését, az ille­tékes helyi nemzeti bizottság kapja meg a családi pótlékot, amely össze­get a gyermekek nevelésére fordítja. Ezzel az Intézkedéssel el akarjuk érni, hogy a szülők rendszeresen fe­gyelmezetten dolgozzanak és rend­szeresen törődjenek a gyerekek ne­velésével. Tanévzárás a tragédia évfordulóján Az elmúlt vasárnap a komáromi Járás falvaiban szokatlan tanévzárás! ünnepségekre került sor. A tanulók az Iskolaévet hazánk különböző tá­jain töltötték, üzemek, gyárak, Intéz­mények üdülőotthonaiban, de az ün­nepélyes tanévzárásra visszatértek szülőfalujukba. Gútát, ahol a gyűlést tartották, pontosan egy évvel ezelőtt, június 25-én árasztotta el a víz, s a szörnyű pusztítás elűzte otthonukból a felnőtteket és gyermekeket, akik teljes egy évig hiányoztak a nemrég újjáépült tantermekből. A Szakszer­vezetek Központi Tanácsának kül­dötte megemlítette, hogy dolgozóink több mint 50 millió koronát adtak az árvízkárosultak segítségére és 10 ezer fekvőhelyet a rászorulóknak. Az üzemek és vállalatok üdülőhe­lyein 9318 gyereket helyeztek el. To­vábbi rekreációs központokban és pionír üdülőhelyeken mintegy öt és fél milliós költséggel helyezték el a gyerekeket. A tanulók az új iskolák­ban jobb tanulmányi eredményeket értek el, mint szülőfalujukban. A majdnem egynapos ünnepségen felvonultak a diákok, az ünnepi be­szédet pedig Ján Jány, a helyi nem­zeti bizottság elnöke és Húsvéti Ist­ván igazgatótanító mondotta. A kul­túrműsorral egybekötött tanévzárá­son ott voltak a szülők és a külön­böző tömegszervezetek képviselői is. Emelték az egészségügyi dolgozók fizetését Július elsejétől emelik az egészség­­ügyi dolgozók fizetését. A? első sza­kaszban magasabb fizetést kapnak azok az egészségügyi dolgozók, akik közvetlen a betegek között dolgoz­nak. Például az az egészségügyi dol­gozó, aki a kórházi termekben rendszeres éjjeli szolgálatot teljesít, az első évben 1000—1200 koronát kap, de ha tízéves gyakorlata van, 1400—1600 koronát, tizenöt éven fe­lül pedig 1855 koronát. Lényegesen emelkedik a körzeti orvosok fizetése ts. A lakosság szá­ma szerint a körzeti orvosokat három kategóriába sorolták. A harmadik kategóriába tartoznak azok a körzeti orvosok, akik vidéken nehezebb kö­rülmények között dolgoznak, és hosz­­szabb ideig tevékenykednek egy he­lyen. Az az orvos, aki a harmadik kategóriában tízéves gyakorlattal öt Kiegészítik a költségvetést Szocialista társadalmunk további felvirágoztatására törekedve, feltét­lenül meg kell alapoznunk annak feltételeit, hogy a nemzeti bizottsá­gok nagyobb önállósággal, jogkörrel és felelősséggel gondoskodhassanak hatáskörükben gazdaságunk és kul­túránk hatékony fellendítéséről. Célunk elérése szempontjából első­rendű fontosságú kérdés pénzügyi helyzetünknek megjavítása és újabb bevételi források feltárása. A Dunaszerdahelyi Városi Nemzeti Bizottságra is hasonló természetű kérdések megoldása vár. Gyurcsik József elvtárs szintén azon töpreng, miként serkenthetné még jobban a város gazdasági és kulturális fejlő­dését. Költségvetésükből az idén 1 millió 275 ezer koronát kitevő tételt töröl­tek, ami annyit jelent, hogy a hiány­zó bevételt saját erejükből kénytele­nek megteremteni. Nem lesz egyszerű dolog, de megbirkóznak a nehézsé­gekkel. Elhatározták, hogy tömörítik a város munkaviszonyban nem álló kisiparosait, nyugdíjasokat, rokkant állományban lévő mesterembereket, s munkaközösséget létesítenek. Az elgondolás annál is helyesebb, mert a helybeli kommunális vállalatok nem képesek időre teljesíteni a kö­telezettségeiket, áraik magasak, s a nyújtott szolgáltatás minősége sem ál! a kívánt fokon, javításaik nem tartósak, a megrendelők elégedetle­nek, mert a nagy árért kifogástalan munkát követelnek A kisiparosok közössége még jobban elősegítené az építkezést, szövetkezeti, családi há­zak építésének ütemét. Meggyorsulna a munka, a kommunális vállalatok versenytársra találnak olcsóbb és jobb termelésre kényszerülnének. A lakosság is elégedett lenne, s nagy mértékben hozzájárulna az életszín­vonal emeléséhez. A lakosság köréből mind gyakrab­ban hangzanak el olyan óhajok, amelyek húsfüstöldék létesítését szór galmazzák. Kok háznál sertéseket tartanak, évente egyet kettőt le is vágnak, házi füstölőink pedig nincs. A városban csupán egy egy hentes nél akad füstölő. Annyi igénylő szá mára ez kevés és on-mllett d'-ága is. 2 A " K sl.OMÜVES 1966. július 2. Egészen komolyan foglalkoznak több húsfüstölő felállításának gondolatá­val. Az igénylők meghatározott ille­ték ellenében kihasználhatnák ezt az előnyt. Az utak építéséhez, javításához, építkezésekhez kavics- és homokbá­nya áll rendelkezésre. Lehetőségüket eddig nem használták kt eléggé gaz­daságosan. Számításuk szerint a bá­nya béréből 100—150 ezer koronát hajthatnának be. A városban működő vállalatok, üzemek eddig nem járultak hozzá a városszépítés! akció költségeinek fe­dezéséhez. Az ezzel kapcsolatos ki­adások a városi nemzeti bizottságra hárultak. Pedig az üzemek teherautót is rongálják az utakat, okoznak kárt a pázsitban, virágágyakban és a vál­lalatok részesednek a városszépítés nyújtotta előnyökben. A jövőben az üzemek is viselik ezeket a költsége­ket, és így némileg enyhítik a nem­zeti bizottság anyagi gondjait. Mind­ezeket egybevetve közel 1 millió ko­rona bevételt sikerül Ilyen módon biztosítaniuk. A vezetőség tagjai tudatában van­nak annak, hogy fontos, életbevágó feladatot kell megoldaniuk, ugyan­akkor nagyrészben csak saját ere­jükre támaszkodhatnak, de minden bizonnyal leleményességük utat nyit a felsorakozó problémák megoldása felé. H. T. «?♦ «?♦ «?♦ *!♦ ♦% ♦♦♦ «?♦ ♦*« Q Az idei Brnai Nemzetközt Nagy­vásárt szeptember 14. és 20. között rendezik meg. A csehszlovák gép­ipart 18 külkereskedelmi vállalat képviseli. A látogatók több mint 3000 gyártmányt tekinthetnek meg, ame­lyek közül 50 új'donság lesz. A nem­zetközi nagyvásár befejezésekor a rendezőség 30 db „BNV 19BB“ arany­érmet fog szétosztani, a legmagasabb műszaki szintet elérő gyártmányo­kért, • A Nyugat-csehországi Kerületi Nemzeti Bizottság kezdeményezésére Plzeúben megnyitották az EX PIzeú 66 gasztronómiai kiállítást. A különböző speciális élelmiszereket joggal cso­dálják meg a résztvevők. 0 A Cierné nad Tisou-i határállo­másra 1400 szovjet SZK—4-es kom­bájn érkezett az első félév végéig, amelyeket innen küldtek a mezőgaz­dasági üzemekbe. Szolgáltatás vagy nyerészkedés A nyárt forróságban a többi bratl­­slavaíval együtt rohanok az utcán. ]ó volna valami kis hűsítő — gondo­lom. A gondolatot tett követi. A Krim szállóval átellenben, az olasz automa­tából kórek egy fagylaltot. Az előké­szített két koronát máris nyúftom a kiszolgálónőnek. Rohannék tovább, de az kissé csodálkozva, kissé figyel­meztetve megszólal: — Uram, ön még hatvan fillérrel tartozik. — ! ? ... A forróságtól amúgy is tompa agyam nehezen fogfa fel a figyelmez­tetést. De aztán meglátom a bölcs gép oldalára akasztott táblán, hogy a fagylalt 2,60 koronába kerül. Gé­pies mozdulattal nyúftom át a hiány­zó filléreket. Csak később eszmélek rá, hogy itt valami történt. Hisz a Carlton előtti hasonló típusú auto­mata éveken keresztül csak két ko­ronáért adta a fagylaltot. Kedvetlenül majszolom a nem va­lami fó minőségű fagylaltot és beté­rek a Duna utcai 10/44 számú ruha­­tisztítóba. Fegyelmezett ember lévén, itt ts előkészítem az inggallér cseré­léséért a megszokott nyolc koronát. Ismét csodálkozó arcot látok magam előtt. De kérem, ezért a munkáért újab­ban már 12,30 koronát kell fizetni. A harmadik bosszúság otthon ért, amikor a feleségem a javított ingre tekint. De hisz ezt eldobhatod! — kiált fel kétségbeesetten. — Nem látod, hogy csupa ránc a nyaka? Akárhogy ts vasalgatja, nem leheti rendbehoznt az inget. Selejtmunka volt. Ojra visszaloholok a tisztítóba. — De kérem, önök becsaptak — mondom felháborodottan a vezetőnő­nek. — Drágábban dolgoznák, az In­get meg nem hordhatom. Közös Igyekezettel megállapítjuk, hogy hiba történt. Az Inggallér fel­sőbb részét nagyobbra szabták az alsónál, és emiatt ráncos. Ilyen inget pedig már azért sem hordhat az em­ber, mert még azt találják mondani, hogy a felesége nem tud vasalni. Igaz, a múltban a különböző ter­melőszövetkezetek, helyi gazdálkodá­si üzemek néhány szolgáltatást túl olcsón nyújtottak, január elsejétől rendezték a szolgáltatásokért járó árakat és a legtöb üzem ezek után jövedelmezővé vált. De sajnos, van­nak olyan üzemek is, amelyek az egyes szolgáltatásokért a legmaga­sabb árakat szabják, viszont a minő-, séggel nem törődnek. Ilyen árrende­zés nem szolgálja a lakosság érde­keit és azt az elgondolást, hogy meg­felelő árért jó minőségű munkát kap­jon az ember. Sajnos, az említett ta­pasztalatok azt mutatják, hogy az egyes üzemekben csak a nyerészke­dés délibábját látják maguk előtt, de ugyanakkor megfeledkeznek arról, hogy jó minőségű szolgáltatást kell nyújtaniuk a lakosságnak. Még egy­szer ki kell hangsúlyoznunk, hogy szolgáltatásról és nem nyerészkedés­ről van szó. Ez a feladatuk. (bállá)' Tö vények és rendeletek A SZÖVETKEZETI TAG NYUGDÍJ IGÉNYE évig dolgozik egy helyen 27ŰD—3100 korona fizetésre jogosult, de ha a gyakorlata meghaladja a 15 évet és ugyanazon a munkahelyen szintén tizenöt évig dolgozik 3100—3700 ko­rona fizetést kap. Az új fizetési rend­szer figyelembe veszi a rendkívüli munkákat ts, és számol az egészség­­ügyi nővérek fizetésének emelésével Is. Bolgár énekesnő sikere Bratislavában A Bratislava! Pihenés és Kultúra Parkjában nagy érdeklődés mellett tartották meg az I. Nemzetközi Tánc­dal Fesztivált. Az énekesek egyen­ként két dallal vettek részt a ver­senyben. Az első díjat a bolgár Lili Ivanova szerezte meg, a II. helyet Karel Gott, a III.-at pedig M. Kubl­­§ová és H. Vondráőková. A bolgár énekesnő nagy örömmel vette át az I. díjjal Járó aranykulcsot. Szépülnek a falvak A nemzeti bizottságok egyre ered­ményesebben foglakoznak a falvak fejlesztésével és szépítésével. A Szlo­vák Nemzeti Tanács falufejlesztési bizottságának ülésén megállapították, hogy az első negyedévben a polgárok 16 millió 737 ezer társadalmi munka­órával 178 millió 960 ezer korona értékű létesítményt alkottak. A kerü­letek közötti versenyt a közép-szlo­vákiai kerület nemzeti bizottságai nyerték meg. Örömmel állapíthatjuk meg hogy a múlt év hasonló idősza­kához képest a polgárok 4 millió munkaórával dolgoztak le többet. —b-LENÄRT ELVTÄRS DEL-SZLOVÄKIÄBAN Jozef Lenárt miniszterelnök S. Ta­­káő mérnök építőipari miniszter kí­séretében a komáromi járásba láto­gatott, ahol Kosztanko Antal, a Ko­máromi Járási Pártbizottság vezető titkárával megtekintették az árvíz után épült lakótelepeket. Többek kö­zött jártak Gútán és a Bajcsi Állami Gazdaság katolnicei részlegén, vala­mint Ifjúságfalván. Majd fizet az álla A dátumot jól megjegyeztem. Jú­­ntus ttzenegyedike volt. Szín­hely a bratislavai vasútállomás első vágánymentt peronja. Alig néhányon várakoztunk a Deéínből érkező tizen­öt óra negyvenkilenc perckor induló gyorsvonatra. A poggyászraktár felől pótkocsis targonca suhant a széles peron be­tonpadlóján. Bár elegendő hely volt, a targonca vezetője mégis a vasosz­lopok mellé, illetve egyenesen egyik vasoszlopnak kormányozta a szállító alkalmatosságot. Recsegés, ropogás után bűntudato­san lefékezett. Annyi történt csupán, hogy egy gondosan, csomagolópapír­ba göngyölt bőrönd alaposan meg­rongálódott, s a betonra esett. A ca­fatokra szakadt csomagolópapíron nagy betűkkel ez állt: Kozárovce. Két egyenruhás biztonsági őr körül­belül húsz méternyire állt az esettől, de nem akarták észrevenni. Egy honvéd határvadász lépett az Államvasutak fiatal alkalmazottjához és megtette a hanyag munkával kap­csolatos észrevételeit. A fiatalember vállát vonogatva vigyorgott, akár a fakutya. Tönkrement a bőrönd és jól­lehet a tartalma is. De ettől nekt és két társának nem fájt a feje. Ha biz­tosítva volt a poggyász, akkor a kárt az állam megtéríti, ha pedig nem, a gazdája vessen magára. Erre ugyanis joga és ideje van bőven. De mtért ftzéssen az állam?!... —hat— Lesz elég frissítő A nyltral járásban a fogyasztási szövetkezetek aratás idején élelem­mel és üdítő itallal látják el a föld­műveseket. Szolgálataikat 35 szövet­kezet veszi igénybe. Többek között az egerszegit, a vícsapapátit és felső­királyit is. A szakácsok nem keve­sebb, mint 800 ebédet adpak naponta. Aratás előtt már 70 ezer üveg ás­ványvizet, sok ezer üveg szikvizet, mustot, gyümölcsbort, szirupot, mál­nát és sört raktároztak. Üveges sört elsősorban a kombájnon, cséplőgépe­ket, kévekötő-aratógépeken dolgozók kapják. Ha pár nap múlva teljes erő­vel megindul az aratás, lesz elég frissítő a határban. K. J. Az egységes földmüvesszövetkezet tagjai gyakran felteszik a kérdést, hány napot kell ledolgozniuk, hogy nyugdíjra tarthassanak igényt. A 195/19B4 Zb. számú rendelet szerint a szövetkezeti tagnak a növényter­mesztésben, hegyi vagy burgonyakör­­zatben 130, más körzetekben 160, az állattenyésztésben pedig 249 napot kell ledolgoznia. Ha a szövetkezeti tag az év folya­mán az állattenyésztésben és a nö­vénytermesztésben is dolgozott, min­den növénytermesztésben ledolgozott hónán után kilenc nappal többet ír­nak javára. Ha a szövetkezeti tag a szövetkezet vezetőségének beleegyezésével más munkát végez, például, meliorációs szövetkezetben vagy melléktermelési üzemben dolgozik, ezek a napok szin­tén beleszámítanak az említett 240 napba. Azok a szövetkezeti tagok, akik csökkentett munkaképességűek vagy 65 évnél idősebbek, valamint olyan szövetkezeti asszonyok, akik legalább egy hat éven aluli, vagy beteg gye­rekről gondoskodnak, egy év alatt csak száz napot kötelesek dolgozni. Csökkentett munkaképességűeknek számítanak a részleges vagy teljes rokkantakon kívül olyan tagok is, akik bizonyos testi fogyatékosságok vagy lelkibetegségek miatt nem ké­pesek minden nap dolgozni. Ha a szövetkezet vezetősége' az ilyen ese­teket nem ismeri el, a járási szociá­lis bizottság dönt. Milyen esetekben igazolható a munkából való kimaradás? Különböző politikai vagy szakisko­lákon való részvétel, munka közben szerzett betegség vagy baleset, anya­szabadság. Az utóbbi csak egy évig igazolható. A szövetkezet vezetősége szintén elismerheti a szükséges napokat olyan esetben, ha nem tud munkát adni bizonyos hónapokban a szövetkezeti tagnak és az máshol dolgozik. A na­pokat abban az esetben is igazolhat­ja, ha az illető nem dolgozik máshol, de a szövetkezet sem tud neki mun­kát nyújtani. Vonatkozik ez az en­gedmény olyan esetekre is, amikor valaki átmeneti időre magával tehe­tetlen személyt gondoz, akit nem tudnak elhelyezni valamilyen inté­zetben. A szövetkezetek házirendje sze­rint munkanapnak csak az a nap számit, amikor legalább hat óra hosszáig dolgozik a szövetkezetben. Azoknál a szövetkezeti tagoknál, akiknek a szövetkezet taggyűlése csak száz kötelező munkanapot álla­pított meg, a munkanapok számát felosztják hattal és így megkapják a nyugdíjra jogosító munkanapok szá­mát. A szövetkezetek vezetőségei min­den esetben felülvizsgálják azoknak a tagoknak az esetét, akik még a csökkentett kötelező munkanapokat sem voltak képesek ledolgozni és ha látják, hogy az illető tag nem képes bizonvos okokból többet dolgozni, a járási nemzeti bizottság szociális bizottságától kivételező engedélyt kérnek, hogy a tag ne veszítse el nyudíjigényét. H. Haríansk#, a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal dolgozója IDŐJÁRÁS Júliust a szabadságok és az aratás hónapját a nyár közepének tartjuk. Ez az év legmelegebb hónapja, de ekkor van a legtöbb zivatar is. A vi­harokat ebben a hónapban a nedves tengeri levegő váltja ki, amely az Atlanti-óceán felől tör hazánk felé. A viharok ebben az időszakban nagy területeket érintenek. Gyakoriak a helyi zivatarok is. A csapadék külön­böző, egyenletlen. Ezért az egyes te­rületek között nagyon eltérő a csa­padék mennyisége. Az átlagos hőmérséklet júliusban 20 C fok körül mozog. A legmaga­sabb hőmérséklet azonban a múltban elérte a 35 C fokot is. Viszont ez rit­ka jelenség. A múlt század felétől Bratislavában 1957. július 8-án mér­ték a legmagasabb hőfokot, mégpedig 38,2 százalékot. Hasonló meleg volt 1950. július 5-én az ógyallai körzet­ben is. A többéves időjárás előrejelzés, becslés szerint, amely természetesen még fejlődő fokon van, az idei jú­liusban normális alatti meleget vá­runk. Az esőzés rendszertelen, de később kiegyenlítődik, július 1-től 10-!g főleg felhős idő várható, he­lyenként záporral. A napi hőmérsék­let 18—23 C fok, az éjszakai pedig 10 C fok. Utána 11-től 20-ig változó felhőzet, helyi zivatarokkal, záporok­kal, a napi hőmérséklet 20—25 fok, az éjszakai pedig 12. A hónap végén félig derűs idő várható helyi zivata­rokkal, a napi hőmérséklet pedig már 25—30 fokra emelkedik, az éj­szakai pedig 15 fokra. Dr. Peter Forgács —— I —— Nemzetközi ebkiállítás A tavalyi Brnói Eb-világkiállítás sikere oly élénk visszhangot keltett, hogy a Csehszlovák Vadászszövetség a Brnói Kiállítási Vállalattal karölt­ve elhatározta, hogy ez idén megren­dezi az Összes Ebfajták Nemzetközi Kiállítását A kiállítást 1966. július 2-án és 3-án tekinthetik meg 8—19 óra között az érdeklődők, -ku-Itthon történt...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom