Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-07-02 / 26. szám

Í Szakmelléklet: <!

„VADÁSZ ÉS HALÁSZ“ jj

• • •

Közöljük: ![

Csehszlovák és a Magyar Rádió ![ és Televízió jövő heti műsorát I»

Bratislava, 1966. július 2.

Ára L— Kés

XVII. évfolyam, 28. szám.

Keleten is felkészültek

• i

Szlovákia-szerte beérett a repce és az őszi árpa. Mintegy 4000 hektárt már le is arattak, amelynek egy része raktárakba is került. Főleg a déli járásokban sárgul a tavaszi árpa és a ringó bűzatenger. Az utóbbi borús napok azonban hátráltatják az érést. A hűvös időjárás máskülönben jó hatással van a szem fejlődésére és ez még gazdagabbá teszi a termést. Mivel még sok helyütt vannak rendbehozatlan gépek, nagyon fontos, hogy ezeket a napokat alaposan kihasználják a javítások befejezésére. Ha az idő pedig jobbra fordul az lesz a lényeges, hogy minden erőt latba vetve, hozzálássanak az aratáshoz a mezőgazdasági üzemeinkben.

Amíg Nyugat-Szlovákia egyes járásaiban teljes ütemben folyik a gazdag aratás, addig keleten még csak itt-ott „tapogatják“ a gabonát. Ezért a terebesi járásban még csak a múlt héten hívták össze a kombájnosokat, hogy megbeszéljék az aratással kapcsolatos fontos tennivalót.

A kelet-szlovákiai kerület legnagyobb mezőgazdasági jellegű járásában 33 500 hektár gabona vár learatásra. Főleg a mostoha Időjárás következtében gyenge közepes termést várnak. Éppen ezért a kombájnosokkal folytatott tanácskozás egyik fő napirendi pontja a szemveszteség minimumra való csökkentése volt. Már a jutalmazási rendszert is úgy állították fel, hogy a kombájnosok és segédkezők ne a learatott hektárok szerint, hanem a kicsépelt mázsák után kapják a fizetséget. Ahol megállapítják, hogy a szemveszteség 4 százaléknál magasabb, ott csökkentik a bérezést, illetve a prémiumot.

•

Mozgósító szocialista munkaverseny

A gabona gyors veszteségmentes betakarítását '(beleértve a szalmát is), a szocialista munkaverseny alapos megszervezésével is elősegítik, és jelentős pénzjutalomban részesítik az élenjáró dolgozókat.

A régi járások szerint (Trebiéov, Seőovce, Királyhelmec, Nagykapos) három—három szövetkezetét megjutalmaznak, amelyikekben a legmagasabb hektárhozamokat érik el. Az állami gazdaságok közül a jelenlegi járás szerint szintén három részesül jutalomban. A kombájnosok minden learatott 26 hektár után 200 korona jutalmat kapnak, ha elérték a meghatározott átlaghozamot. Emellett jutalmat kapnak azok is, akik elérik a kombájnra előírt heti eredményt. Akik a megszabott hektárhozamot túllépik, az SZK—4-esnél 10, a ZM-nél 15 koronát kapnak a tervezetten felüli tíz mázsa kicsépelt gabona után.

Jutalmazzák még a legjobb szezoneredményeket elérő kombájnosokat, a szalmapréselésben kiválókat, valamint a gabonaeladásí terület elsőként teljesítő három mezőgazdasági üzemét.

A kombájnosok összejövetelének gyakorlati részében a gépek be- és átállításával és különböző fontos kérdésekkel foglalkoztak.

A megbeszélésen Fisch László mérnök főmechanlzátor arról is beszámolt, hogy az iglói, poprádi és bardejovi járásokból a kölcsönösség alapján komoly segítséget kapnak. Az említett Járások 40 db SZK—4-es kombájnt küldenek és 4260 hektár gabonát aratnak le. A termelési igazgatóság dolgozói arról is gondoskodtak, hogy öt mozgómühelyt szereljenek fel, amelyeket ellátják a legfontosabb alkatrészekkel, hogy a helyszínen megjavíthassák az elromlott gépeket.

26 896 mázsa gabonát adnak el az államnak

A járás legnagyobb mezőgazdasági üzemében, a Királyhelmeci Állami Gazdaságban 2344 hektár kalászos vár a learatásra. A gazdaság a néhány hiányosság ellenére kielégítően felkészült az aratásra, és ha a munkájukat nem zavarja rendkívüli időjárás, húsz napon belül végeznek a fontos munkával.

A kalászosok betakarításának mintegy 95 százaléka korszerű nagyüzemi módon történik. A saját kombájnjaikon kívül a bardejovi járásból és a traktorállomástól kapnak segítséget. Nagyon helyesen a központi műhely szakembereit is bevonják az aratásba. Az. hogy ők lesznek a kombájnosok, serkenti őket arra, hogy gondosan kijavítsák az aratást végző gépeket. Emellett még az is előny, hogy ha előfordul valamilyen hiba, a kiváló szerelők azonnal rendbehozzák azt.

A szocialista munkaverseny területén jelentős pénzjutalomban részesülnek azok a kombájnosok, a szalmapréselö gépet irányítók és traktorlsták, akik gyors és minőségi munkát végeznek. Nagyon helyes, hogy a legjobb kazalozó-csoportok is jutalomban részesülnek. Természetesen azoknak az irányítóknak is szép összeg üti a markát, akik a betakarítással az elsők között végeznek, elérik a kitűzött hektárhozamot és eleget tesznek a szerződéses feladatoknak.

Az állatállomány bőséges takarmánnyal való ellátása érdekében 527 hektár másodvetést terveznek. A betakarítás után a tarlószántást három napon belül szeretnék elvégezni. Ezért erre az Időszakra bevezették a kétváltásos rendszert.

Bátran állíthatjuk, hogy a Királyhelmeci Állami Gazdaság kilenc részlegén mindent megtesznek, hogy az aratásnál minél kisebb legyen a szem-* veszteség és a szerződéses kötelességüket, a 26 896 mázsa szemesterményt, eladják.

4

A rozsnyói járásban a kévekötözőké a szó

A hepehupás tájon 8734 hektár vár learatásra. Ebből kombájnnal kifogástalan időjárás esetén 2600 hektárt aratnak. A többit kévekötöző-aratógéppel és kézikaszával végzik majd.

Mivel a rozsnyói járásban sok olyan szövetkezet van, ahol 100 hektárnál kevesebb az aratnivaló, s így nem kifizetődő kombájnt vásárolni, a gabona betakarítást a traktorállomás végzi. Az állomás gépeit azért is jól ki tudják használni, mivel a járás déli részén mintegy két héttel előbb érik a gabona. De olyan szövetkezetek is vannak, ahol nem használják a meglévő ZM-kombájnokat, mert drágább vele az aratás, mint ha a traktorállomásnak fizetnének 214 Kös-t a kombájnaratásért és a kétmenetesért pedig 300 korona körül.

A rozsnvói járásban a gépek javítását még nem fejezték be minden mezőgazdasági üzemben, és most sürgős intézkedéseket tesznek a munkaütem meggyorsítására. Probléma még. hogy újból hiány van asztalponyváből, kaszakésből, amely komoly kiesést jelenthet majd a munkaigényes időben.

Gondot okoz még a járásban, hogy nincsenek nagyteljesítményű szárítóberendezések. Ez esős időben komoly veszteséget jelenthet majd.

A termelési igazgatóság illetékes dolgozóit a balesetelhárítás és a tűzvédelmi intézkedések foglalkoztatják. Iskolázásokat tartottak, körleveleket küldtek ki és személyesen is ellenőrzik a gépeket, hogy ezáltal megakadályozzák a csak félig-meddig rendbehozottak üzembe állítását. Különösen a cséplőgépeknél kell komoly elővigyázatossági intézkedéseket tenni, hogy ne fordul‘ónak elő a múlthoz hasonló szerencsétlenségek.

Kisebb hiányosságoktól eltekintve tehát a két keleti járásban is felkér szültek a kenyércsatára, s mindent megtesznek azért, hogy minél kevesebb szem vesszen kárba, —tt—

A sokat ígérő aratás megkezdése előtt a zöld lomb- I népe. A képen látható korszerű színpadon lépnek majd koszorúval szegélyezett gombaszögi völgykatlanban fel a színpompás népviseletbe öltözött CSEMADOK és találkozik szombat és vasárnap Dél-Szlovákia dolgos | vendégegyüttesek, szólisták, t

Öreg diákok búcsúztak

A Nagykaposl Mezőgazdasági Tech-, nikum öreg diákjai nemrégiben mondtak búcsút az iskolának, s érettségi bizonyítvánnyal a kézben visszatértek az EFSZ-be, illetve ÁG-ba.

A „ballagás" — búcsúzás ptllanaXA-ban megkértem egykét elvtársat, mondjon valamit a tanulni vágyó mezögazdaságt dolgozóknak, azoknak, akik talán majd a jövőben ülnek be az iskola padjaiba.

Elsőnek az osztály elnököt, Berta Jánost, a kisgéresi EFSZ elnökét ,.fogtam vallatóra",

— Tavaly tavaszkor ért az a kitüntetés, hogy egyéves mezőgazdasági technikumba Javasoltak az illetékesek (a szövete

kezet vezetősége, a JPB és a termelési igazgatóság). A múltban ts szerettem volna ta- Berta iános mini. Nem lehetett. Nem engedi ték a körűiméi nyék. A bennem

forró tanulást vágyat csupán a la-, katosmesterség elsajátításában érhettem el. Am most minden másként van. A dolgozók államának alkotmánya mindenki számára biz- Dakfi Béla tosítja a művelődéshez, tanuláshoz való jogot. Szóval az iskolapadba kerültem. Őszintén megvallva, amikor idejöttem az iskolába, eleinte nagyon rosszul éreztem magam. A tanulnivaló, az internátusi rend nehezemre esett, de az előadó elvtársak segítségével csakhamar megszoktam. Alaposan nekikezdtem a tanulásnak. Ugyanis, mint elnök, még mielőtt az iskolába jöttem, nagyon sok esetben éreztem a szakképzettség hiányát. Ezért ts határoztam el, hogy szorgalma- Abosi Pál san fogok tanulni. Az első félévben 1,1 átlageredménynyel végeztem. Most az évvégi, illetve az érettségi vizsgáim szín jelesre sikerültek.

Nagy Dezső, az őrsi EFSZ főzootechnikusa a következőképp nyilatkozik:

— A mezőgazdaság a népgazdaság szerves része. És mivel a népgazdaság arányos fejlődése megköveteli a mezőgazdaság gyorsütemü fejlesztését, tanulni jöttem, hogy a feladatok nagyságához méltóan növeljem szaktudásomat. Ez az egyéves technikum számomra előnyös volt, mert egy év alatt bővíteni tudtam a mezögazdaságt mesteriskolán szerzett elméleti tudásomat. Hosszú időn keresztül — ifjú gyermekkoromtól fogva dolgozom a mezőgazdaságban, ahol különböző beosztású, de mindig felelősséggel járó munkát végeztem.

S hogy vélekedik az egyéves tanfolyamról egy brigádvezetö technikus? Erre válaszol Dakó Béla, aki a Királyhelmeci Gép- és Traktorállomás dolgozója.

— A mezőgazdasági technikumba

azért jelentkeztem, mert szaktudásomat hiányosnak éreztem. Bár munkámmal mindig és mindenütt meg voltak elégedve, amiről tanúskodik a kormánytól, illetve a Mezőgazdasági Minisztériumtól kapott kitüntetésem: „A Kelet-szlovákiai Síkság

Építője", illetve „A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója" című jelvények. Több mint tíz éve dolgozom a gép- és traktorállomáson és ott tapasztaltam, hogy a hozzá nem értés a fejlődés legnagyobb akadálya. Éppen ezért igyekeztem úgy tanulni, hogy ne fékezője, de fejlesztője lehessek szocialista mezőgazdaságunknak.

Majoros József, a Szomotort Állami Gazdaság dolgozója, a bodrogi gazdaság pártszervezetének elnöke:

— Fiatal koromtól mindig a mezőgazdaságban dolgoztam. Igaz, a felszabadulás előtt sokkal nehezebb körülmények között. Tovább tanulásról tehát szó sem lehetett. Jelenlegi munkaköröm viszont egyenesen megkívánja a mezőgazdasági ismeretek bővítését. Bár MMl-t, Illetve hoszszabb és rövidebb pártiskolát — tanfolyamot végeztem, mégis úgy döntöttem, hogy elvégzem a technikumot is. Tanulni jöttem, s rágtam a ceruza végét, olvasgattam, a fejembe véstem a sokszáz oldal tananyagot. Most a búcsú alkalmából örömmel gondolok a jövőre, arra, hogy a jövőben munkámat nem ösztönszerüen, hanem szakszerűbben végezhetem.

Abost Pál, a komárovcei EFSZ csoportvezetője.

— A mezőgazdasági technikumba azért jöttem, mert igaznak tartom a „tanulj, hogy boldogulj", közmondást. S az eddigi munkám során rájöttem, hogy boldogulni valóban csak úgy fogok, ha fejlesztem szaktudásomat (bár csak csoportvezető vagyoni, Ma már nem elegendő megmondani a mezőgazdaságban dolgozó munkásnak, hogy a talajt meszeznt kell, és mikor kell műtrágyázni stb. Azt ts meg kell magyarázat, hogy miért. A szövetkezet munkásai ma sokkal igényesebbek, az agronómussal és csoportvezetővel szemben, mint a múltban.

Hasonlóképpen nyilatkoztak a többi elvtársak is. Azt hiszem nagy igazuk van. Csak kellő szaktudással lehet mindig eltalálni a föld szeszélyét", alkalmazni a tudomány élenjáró vívmányait, ugyanabból a földből többet és jobbat termelni. Az utóbbi — a több termelés, sikerülni is fog a Nagykaposl Mezőgazdasági Technikum egyéves hallgatóinak, főleg ha olyan lelkesedéssel, szorgalommal és akarattal fognak a termelésben ts dolgozni, ahogyan tanultak, és viselkedtek az iskolában, ahol a hét osztály közül náluk mutatkozott a legjobb tanulmányt átlageredmény. A most végzett öreg diákok is mint már többen előttük, ráébredtek arra, hogy nem elegendő, ha a földmüvesszövetkezetnek, AG-nak technikumot végzett zootechntkusa és agronómusa van. Ezek mellett az elnöknek, valamint más beosztású dolgozóknak is alapos mezőgazdasági szakismeretekkel kell rendelkeznie, ha eredményesen akarnak gazdálkodni.

KERTÉSZ PÁL, Nagykapos

Újabb szakemberek

Nemrégiben kedves ünnepség zajlott le a Nagymegyeri Mezőgazdasági Technikumban, ahol a komáromi diákok búcsúztak az Iskolától, mely egy éven át második otthonuk volt. Az egy év előtti árvíz száműzte őket saját iskolájukból. Itt kaptak menedéket, itt éltek, tanultak és készültek az utolsó nagy csatára. Tanárok, szülők, diákok és jóbarátok szemében az elválás fájó könnyei csillogtak. Mert a búcsú percei mindig nehezek.

Két osztály ötvenkét tanulója búcsúzott. ötvenkét csillogó szemű fiatal, kezében a jelképes vándorbottal, utoljára végigjárta a jól ismert osztályokat, folyosókat, hogy aztán örökre búcsút vegyen diákévei legszebb emlékeitől.

A diákok egy része főiskolára készül. Szőcs Béla, Tóth Kurucz András, Vasas Béla, Fél Lajos, Markacz Ferenc és még mások nem elégszenek meg az eddig szerzett tudással, tovább akarnak tanulni.

A tanulók elhelyezésével kapcsolatban Blabla Károly igazgató a következőket mondotta:

— Tanulóink többsége már tudja, hová megy. Csupán a komáromi járás tanulóinak elhelyezése nincs tisztázva, mivel a járástól még nem kaptuk meg az értesítést.

Andriskin József