Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-02-05 / 5. szám
és betegségeit rág belső részelt, a porzót és a bibét fogyasztja, ezek elszáradnak. Mindkettő ormányos bogár, az előző lárvája fehér színű, míg a rügyfúróé csontfehér, a fejrészen barna színnel. A kifejlett almabimbólikasztó bogár barnás színű, hátán világosabb ékalakú folt látható, míg a rügylikasztó bogárnak a harántsávja egyenes. A hernyók a rügyekben bebábozódnak, majd a fejlett rovar lyukat fúrva kijön. Rövidesen helyet talál és álomba merül. Szeptemberben jönnek elő újra és új rügyekbe rakják tojásaikat. Az ellenük való védekezés még nem tökéletes. Március, április folyamán — a korareggeli órákban — ha megrázzuk az ágakat, az alátartott ernyőbe hullanak a bogarak. Nagyobb előfordulások esetén — közvetlenül rügyfakadás előtt — 8 %os Emuldrínnal permetezhetünk bordói lével kombinálva. Április végén, május elején 1—1,5 %-os Dykol alkalmazható. Június végén a megtámadott gyümölcsös fáinak törzsére hullámpapírt vagy szalmát erősítünk. Itt keresnek a kártevők téli búvóhelyet. Ezeket februárban égessük el. TETVEK Korán kezdik gyümölcsöseink fertőzését. Közülük a levéltetveken kívül a VÉRTETÜ érdemel nagy figyelmet. Az egész Szlovákia területén fellelhető, főleg a déli járásokban terjedt el. Leginkább az almát támadja. A galylyak, néha a levél nedvét szívják. A fa sértett részein telepedik meg és rákos sebeket okoz. A megtámadott ágak elszáradnak, a fa legyengül. A fertőzés helyét vattaszerű váladékuk árulja el. A nevét onnan kapta, hogy szétnyomva sötét vérre emlékeztető nedvet bocsát ki. Amerikában, eredeti hazájában tojással szaporodik, a mi vidékünkön szűznemzéssel. Ezek a levéltetvekhez hasonlító rovarok csokoládébarna színűek, a vattaváladékban egész kolóniákat lehet találni. 20—25 nap alatt éri el ivarérettségét, tavasz elejétől késő nyárig 10— 15 nemzedéke is lehet. Ősszel a vattaszerű váladék eltűnik és a lárvák vagy a fejlett vértetűk nélküle telelnek át a kérgek repedéseiben, az ágak hajlataiban, sőt a gyökereken is. 5 C fok hatására dermedtségükből felélénkülnek és naponta 5—20 métert vándorolnak. Ha megfelelő sebhelyeken szívókáikkal megkapaszkodik, itt végleg letelepednek. Főleg a sűrűn ültetett, elhanyagolt gyümölcsösökben okoznak nagy károkat. Hazánkban legnagyobb ellensége a vértetű fürkész, amely főleg a nyár második felében tevékenykedik. Azért — ha csak lehet — a védekezésnél mellőzzük a DDT és HCH készítményeket, ezek pusztítják természetes ellenségeiket is. Az elsődleges védekezés egyik alaptörvénye a vértetűmentes facsemeték ültetése. A fákat rendszeresen komposzttal és ipari trágyával trágyázzuk. A fertőzés gócainak vidékén inkább ellenálló almafajtákat termesszünk. Az erős fertőzésű gallyakat vágjuk le és égessük el. A fa sebeit, levágott ágak helyét éles kacorral vágjuk le simára és kenjük be oltóviaszszal vagy denaturált szesszel. Ősszel a gyökerek környékét ásás előtt szórjuk be mészporral. Télen 1 %-os Nitrosannal, a levelek megjelenése után 0,2—0,4 %-os Fosfotionnal permetezzünk. Az utóbbi a levéltetvek irtására is nagyon alkalmas. TAKÄCSATKÄK Fajtáit már több mint 180 féle kultúrnövényen megtalálták. A gyümölcsészet számára az alma és körte takácsatka érdemel említést. Lárváik már kora tavasszal szívják a virágrügyeket, később a virágokban és levelekben tesznek kárt. A megtámadott virágrügyek megakadnak növekedésükben, elszáradnak. A levelek szívóhatásukra megbámulnák, mintha elfagytak volna. Kibocsátott édes nedvváladékuk hangyák százait csalogatja. A váladék kedvez a gombabetegségek elterjedésének. A kártevő sárgászöld, átlátszó szárnyú. Az áttelelő tojásokból a lárvák kora tavaszszal bújnak elő. Májusban fejlődnek ki teljesen. A téli védekezés egyik formája a kéregkaparás és az összegyűjtött lomb elégetése. Legjobb védekezés a téli, koratavaszi permetezés, közülük a Nitrosan egy százalékos, Novodrin és Arborol 3 %-os, valamint a velük egyenrangú permetlevek váltak be a legjobban. Ma a nikotinos készítmények helyett a vegetáció idején a Fosfotion 0,2—0,4 százalékos töménységű permetanyaggal védekezünk. GOMBABETEGSÉGEK Gyümölcsöseinkben a varasodás és a monília okoz számottevő veszteséget. A varasodás az almafélék legnagyobb gombakártevője. Szlovákia egész területén ismert. (Részletesebben a melléklet ? ? oldalán közölt cikkben beszélünk róla. — A szerk. megjegyzése.) A seben élősködő monília kártétele súlyos lehet, főként a csonthéjasoknál. A vékonyhéjú és cukorban gazdag gyümölcsök szenvednek legtöbbet ettől a betegségtől. Ködös, nedves idő kedvez terjedésének. A gyümölcsbe jutó gomba a behatolás helyén világosabb színt kölcsönöz a héjnak, majd az barnává válik. A csírázó spóra gombafonalakat juttat a termés húsába és vegyi folyamatok következtében a gyümölcs elrothad. A lehullott gyümölcsöt és a múmiákat tüzeljük el vagy ássuk mélyen a talajba. Ugyanúgy védekezünk ellene, mint a varasodás ellen. Az 1 %-os bordóilé háromszori alkalmazása hatásosnak bizonyult a kórokozó ellen. Ezt a készítményt először a rügyfakadás elején, másodszor, harmadszor pedig a virágzás előtt, illetve után alkalmazzuk. A bordóilét 1 %-os Dykollal vegyíthetjük. Vegetáció alatt 3 százalékos Polybarit és 1 %-os Sulka is megfelel. A mechanikai védekezéshez tartozik a rendszeres kéregkaparás és az erősen fertőzött részek eltávolítása. IA KORAI PETREZSELYEMZÖLD állandóan növekvő fogyasztására való tekintettel az utóbbi időben mind több és több őszi vetésű petrezselymet termesztünk. November végétől február közepéig legjobb bakhátra szórva vetni. A bakhát két oldalát ugyanebben az időben dughagymával célszerű beduggatni, vagy tavasszal korai karalábé palántával beültetni. A többszöri ritkításból származó korai petrezselyem és a bakhát két oldalán termesztett egyéb zöldségfélék rendkívül növelik a termesztés jövedelmezőségét. A korai zöldpetrezselyem iránt a külföld is mind jobban érdeklődik, elsősorban azért, mert — kellemes fűszer volta mellett — C- vitamin tartalma (100 g-ban 150—200 mg) az összes zöldségfélék között a legnagyobb. A melegágyak néhány elektromos fűtési módjának gazdaságosság vizsgálata tűzdelt paradicsompalánták nevelésénél Bulgáriában a palántanevelő és zöldségfélék ter-< mesztésére szolgáló melegágyi terület 1000 hektárra emelkedett, amihez évrőlévre kevesebb biofütőanyag áll rendelkezésre. A 4 változatban beállított kísérletben részben azbesztcsövekpen elhelyezett fűtőtestekkel, részben kábelekkel fűtötték a melegágyakat. Kontrollként tárgytalpat alkalmaztak. Legjobban bevált a melegágyi föld és levegő fütőtestes melegítése, ez a kontrollal azonos fejlettségű és erősségű palántákat adott. NÖVÉNYHÁZAK HŰTÉSE Permetező vízzel áramló levegővel működő hűtőberendezés; az íves tetejű növényház gerincén elhelyezett lyukas csövekből a víz permetszerűen beszórja a tetőt, onnan lefolyva gyűjtő csatornán át ismét a szivattyúhoz jut, így üzem I közben állandó körforgást végez. A növényház egyik végén farosttal töltött kettős vizes hűtőrácson át áramlik a növényház másik végén elhelyezett elszívó ventillátor felé a lehűtött levegő, amely egyben a légtér páratartalmát is biztosítja. GYÜMÖLCS ® c ZÖLDSÉG • VIRÁG ^ JUHÁSZ ÁRPÁD Rügylikaszt óbogár, Takácsatka.
