Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-22 / 3. szám
^Folytatás az 1. oldalról) he állítsunk, mert a működésbe hozott fogó zaja és a megfogott egér vergődése a méheket nyugalmukban megzavarja. Olyan eldugott helyre tegyük á fogókat, ahol a szemfüles cinege nem férhet hozzá, mert ezekből a kedves és hasznos madarakból nincsen annyi, hogy még az egérfogókba is juthatna belőlük. A méhcsaládoknak zárt teleltetőkbe való berakása az állandó fagyok előtti időben történik (november vége, december eleje, a kirakásra pedig a tavaszi jobb idők beálltával (március vége, április eleje). Mielőtt a méhcsaládokat behordanánk a zárt teleltetőkbe, az egereket innen is ki kell irtani, de a behordás után is gondoskodni kell azok pusztításáról. A méhcsaládok zárt helyiségbe való berakása és kirakása természetesen fáradsággal és költségekkel járó művelet, de ha tekintetbe vesszük a méhek kevesebb mézfogyasztását a szabadban telelő méhek több fogyasztásával szemben, akkor a be és kirakással járó költségek megtérülnek a jóval kisebb mézfogyasztás révén. Az olyan esetekben, amikor a méhészt valamilyen előre nem látott és váratlan eset ősz folyamán megakadályozza a méhcsaládok téli élelemkészlettel való ellátásában, akkor az elkövetkező tél folyamán mégis, közvetlen érintkezésbe kerül a méhekkel, mert akarva, nem akarva, mégis csak el kell őket látni élelemmel. Ilyen kényszerítő esetben kétféle eleség jöhet számításba, az egyik a közönséges kockacukor, a másik a kemény cukorlepény. A kockacukrot is és a lepényt is a keretek felső lécére a fészek fölé rakjuk, illetve borítjuk. A kockacukrot egymásra rakosgatjuk 2—3 sorban, a lepény használatánál a vastagság kb. 2 cm szokott lenni, esetleg 2,5 cm. Ügy az egyiket, mint a másikat felhelyezés után igelittel takarjuk le, amely visszatartja a felszálló nedvességet és a lecsapódó pára megkönynyíti a cukor fogyasztását. Az igelitet, vagy viaszos vászontakarót még meleg ruhával is le kell takargatni. Ha ezt a műveletet szabadban kell elvégeznünk, ajánljuk, hogy lehetőleg enyhébb napokat válasszon a méhész. Továbbá még megemlítjük, hogy ezt az etetési módot szükség esetén célravezetőnek tartjuk, de ennek állandó gyakorlatát senkinek nem ajánlhatjuk. Végezetül foglalkozni kell még a szabadban telelő méhcsaládokat nyugtalanító cinege és harkályok elleni védekezéssel. Ezek a madarak végeredményben hasznos segítőtársai a gyümölcsésznek, kertésznek. Egyes államokban, köztük Magyarországon is behatóan foglalkoznak általában a madarak 2 hasznának', valamint ezek' kártételeinek felderítésével. Az előbb említett két madárféleséget, például: a széncinegét, továbbá a harkályokat kimondottan hasznos madaraknak minősítette a tudományos szakvélemény! Szándékosan használom a cinegénél az egyes, a harkályoknál a többes számot. Ennek az oka: jóllehet cinege is van minálunk vagy öt fajta, de ezekből csakis a széncinegét érdeklik a méhek. Viszont a harkályok szintén népes családjából a: tarka, zöld, a fehérhátú és a szürke harkályok, mint téli méhellenségek szerepelnek. Ezek a madarak, mint az ős természet gyermekei, nem tesznek különbséget kukac, hernyó, lepke, méhecske stb. között. Nekik mind ezek eleséget jelentenek és megeszik őket, de azt a nagy szorgalmat, azt a bámulatos igyekezetei, amellyel ezek a madarak a legkülönféle férgek felkutatásánál és azok elpusztításánál kifejtenek, a méhészeknek jó hányada nem tudja vagy nem akarja kellőképpen méltányolni. Ezen a téren a méhész feladata, hogy a szabadban telelő méhcsaládokat, akár saját maga által kipróbált és jól bevált eszközökkel, akár az általam ajánlott kátránypapír használatával védelmezze meg a cinege és harkály félék nyugtalanításától. Én méhész és egyúttal gyümölcskertész is vagyok, s ezeket a madarakat télen-nyáron dédelgetem, gyermekkorom óta... Fészekodvak kihelyezésével a kertünkbe csalogatom, télen pedig etetem őket *» és nem sajnálom tőlük sem az eleséget, sem az etetéssel járó fáradtságot. Téli vendégeim száma cinege félékből 35—40 darab, a harkályokból 5—6 darab szokott lenni. A cinkék általában olajos magvakat, míg a harkályok őszi es kajszibarack magot kapnak eleségül. Az etetésnek két hasznát látom: egyrészt tisztogatják a fáimat a számtalan, mindenféle férgektől és egyben elvonom a figyelmüket a méhektől. így aztán jól és békességben megférünk egymás mellett ... Azokat az egyéneket, akik madáretetéssel szeretnek foglalkozni télen, óvatosságból figyelmeztetem, hogy erre a műveletre fel kell készülni kellő mennyiségű élelemmel; napraforgómagból legalább is 20—25 kg, barack magvakból is bőven legyen. Ha ugyanis közelünkbe szoktattuk ezeket a madarakat és tél derekán abba hagyjuk az etetésüket, akkor a nagy hidegben éhenpusztulnak. A madarak védelme érdekében befejezésül még egy megjegyzésem és kérésem volna: Ne bántsuk és ne lőjük le a hasznos madarakat! VITÁNYI BÉLA, Királyhelmec ,. A Csehszlovák Méhészszövetség JDaDDDDDnaDaaDaaomnmoaaoaDiinDDnnnrTinnnr I SMERT TÉNY, hogy a vetőmagtermesztésre szakosított ■ állami gazdaságokban a méhészfarmokat bővítik és a méhészet igen belterjes. Jelenleg kb. 2500 méhcsaládunk van, s ezek számát 1970-ig 10 ezerre akarjuk növelni. Szeretném kihangsúlyozni, milyen nagy jelentősége van annak, hogy a méhészet most az agrotechnika függvénye. Ezelőtt a zootechnikának volt alárendelve, ami kedvezőtlen hatással volt a méhészet fejlődésére. A zootechnikus ugyanis mindenekelőtt minél több méz, viasz ill. pempő és méhméreg termelésére törekedett és nem szorgalmazta eléggé a megporzást, pedig ebben rejlik a méhészet legnagyobb jelentősége. Most, amikor a méhészet az agrotechnikus irányítása alá tartozik, az igyekszik a méhekkel minél nagyobb területet idejében és alaposan beporoztatni. Ennek meg is van az eredménye a maghozam és gyümölcshozam fokozódásában. Ezt a körülményt tartjuk elsőrendűnek. Tény, hogy ahol a méhészet az agrotechnikus irányítása alá tartozik, ott a méhész munkája mindig céltudatosabb, szervezettebb. Nálunk azért kell növelni a méhcsaládok számát, hogy be tudjuk poroztatni az összes magszaporító parcellákat. Addig is nagyon értékes szolgálatot tesznek nekünk a magánméhészek, akik méheiket a mi parcelláinkra költöztetik és így elősegítik a maghozam növelését. Ebben nagy segítséget jelentett számunkra az új rendelet, amely szerint a magán méhészeknek 1 hektár megporzásáért 20—40 Kcs-t fizethetünk. Így a méhész nemcsak méztermelésre, de megporzásra is törekszik. Most 1 hektár szokványos kultúrnövény megporzásáért 20 koronát, 1 hektár here (vöröshere, lucerna, lóhere) megporzásáért 40 koronát kap. Jó szolgálatot tesz ez a rendelet nekünk, de a méhészeknek is. A megporzásért méhészenként átlagban 2000—2200 Kcs-t fizettünk ki. A jövőben méhpempőt és mérget is akarunk termelni, ám az illetékes szervek segítsége nélkül ez nem megy. Cukorra, azaz olcsó ipari cukorra lenne szükségünk. Igazságtalannak tartom, hogy a konzervgyárak és más ipari üzemek a c ukor kilogrammjáért 1.98 Kcs-t fizetnek, de mi, akiknek a cukor, vetőmag-, pempő- és méhméreg termesztésére kell 8.40 Kcs-t fizetünk érte. Hiszen az a mennyiség, amit olcsóbban kapunk egyáltalán nem fedezi a szükségletet. Ez évben a méhekkel végzett megporzásért 2 kg cukrot kaptunk, kilogrammját 6.60 Kcs-ért. A kedvezőtlen időjárás ellenérd, ebben az évben a megporzás elég jó, esetenként pedig nagyon jó eredménnyel járt. Külön ki kell hangsúlyozni a cukorrépa és takarmányrépa maghozóinak megporzása terén elért eredményeket: a tervezett 14 mázsa helyett 24 mázsát takarítottunk be. Hasonlóan szép eredményeket értünk el a hagyma, retek, saláta és káposzta megporzásával. A bükköny megporzását a méhek szintén sikeresen végezték el.. Nem rajtuk múlott, hogy a rossz időjárás következtében a hüvelyek megrothadtak. Rendes körülmények között a bükkönyből is rendkívül jó hozamot értünk volna el. Általában a méhészek együttműködését és a méhek megporzó munkáját nagyon kedvezően értékelhetjük. Dolan Mikulás, Bratislava Csökkent a méhcsaládok száma. Szlovákiában az utolsó 4 év alatt az erdőgazdaságokban a méhcsaládok száma 3451-el, a szövetkezetekben pedig közel 4 ezerrel csökkent. Miben látjuk a visszaesés okát? A szocialista nagyüzemek méhészeit nem irányítják méhészethez értő szakemberek és munkájukat sem ellenőrzik szakértelemmel. Ök ezt tudják, s ezért különféle kilengéseket is megengednek, ami természetesen visszatükröződik a hozamban. Egy szövetkezetben pl. amikor a prémium kiszámítása céljából a zootechnikus meg akarta számolni a méhcsaládot, a méhész 40—50 méhcsaládot kettéosztott és az így „megszaporodott“ méhcsaládok gondozásáért 1260 Kcs-t kért. A visszaesés másik oka, hogy a szocialista szektor méhészei nem kapnak elegendő cukrot. 1965-ben a magán méhészek méhcsaládonként 15—20 kg cukrot kaptak, ezzel szemben a szocialista szektor méhészei csupán 7—9 kg, vagy legfeljebb 10 kg-ot. Jogosan félünk, attól, hogy sok méhcsalád nem éli meg a tavaszt. Javasoljuk, hogy ott, ahol a járás szocialista mezőgazdasági üzemei 3—4 ezer méhcsaládot tartanak, a termelési igazgatóságon egy méhész-technikust alkalmazzanak, s a jövőben ő irányítaná hozzáértően a méhészek munkáját. Ez határozottan a hibák orvoslásához vezetne és ez a jövedelem fokozásában is visszatükröződne, . >-.i . jSilny méhészmestec Méhek nélkül nincs sikeres vetőmagtermesztés
