Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-06-18 / 24. szám

Vándortanyán Estébe hajlott az Idő, amikor autónk a Demőndel Állami Erdé­szethez tartozó perest akácosnál lefékezett. Előttünk az erdő tövé­ben egymás mellett sorakoztak a méhészek vándorkocsijai, a kép­tárak százat. Az akác fehér virág­­köntösben fogadta a milliónyi éhes látogatót, a méhecskét. A na­pocska már elbújt a dombok mö­gé, de a szorgalmas állatkák egy­re Jöttek-mentek, hordták a nek­tárt, az akác rejtett kincsét. A kíváncsiság hajtott, hogy ér­deklődjem a vándorméhészek éle­te, de főképpen a méhek munkája felől. Mennyi a napi mézhozam, ez lenne az első kérdés, de Ismer­ve a méhészeket, erről nem szíve­sen nyilatkoznak. A méhek bete­­lelésétől, tavaszi gondozásától erőnlététől függ, milyen eredmény születik most a vándortanyán. Ezért nem Illő, hogy mindjárt a mézhozam felől érdeklődjünk. Sxahl Béla, a lévai Járás mé­hészegyesülete ellenőrző bizottsá­gának elnöke került elsőként útunkba, Így tőle tudakoltunk egyet-mást. Az akácos területé mintegy 400 hektárra tehető és körülbelül 700 —800 méhcsalád ostromolja a vi­rágerdőt. Ahány méhész, annyi helyről Jött e tájra. Vannak ott Dolny Kubln-ból, Korponáról, Zsol­náról s még ki tudja honnan. Ba­binsky János például 190 km tá­volságról, Trstenáról vándorolt Ide. Elsődleges terve szerint, Kls­­kürtös környékén akart leteleped­ni, de ott zárlat alatt a terület. Ugyanis néhány méhészetben, kör­zetben, felütötte fejét az atkakór, emiatt nem engedélyezték Idegen méhek lerakását. Sxahl méhésztárstól azt is meg­tudjuk, amíg a február kedvezett a méhek fejlődésére, addig a március betette az ajtót. A feb­ruári meleget hideg követte, mi­nek következményeként a flasltás üteme lelassult, holott a március­ban lerakott petékből származó méhek az akác nektárforrásának fő gyűjtői. Ráadásul az akác mint­egy tíz nappal korábban virág­zásnak Indult a szokottnál, mely szintén kiesett a méhcsaládok fej­lődésének Időszakából. Ez a ma­gyarázata, hogy a méhek nem ké­szültek fel kellőképpen a hordás­ra, Illetve közepes erősségű méh­családok kerültek a vándortanyá­ra. Ennek tudható be, hogy a leg­kedvezőbb napokon Is csupán 3 kg nektárt gyűjtöttek a méhecskék családonként. Ott állunk á vándorkocsi végé­ben elhelyezett kaptármőrleg előtt. A méhész naplót szorongat kezében. Lapjait nemcsak számok, de különböző rajzok Is ékesítik. Mert a jó gazda nemcsak a nek­­tárgyüjtés mennyiségét Jelzi, de a nappali és éjjeli Időjárást Is papírra rögzíti. S ezt főképpen rajzos ábrákkal fejezi ki. Az Ilyen Jelképes rajzról szerzünk tudo-t mást például, hogy május 14-érii éjjel felhős volt az égbolt, viszont) nappal csak bárányfelhők mutat-v koztak. Azt Is megtudjuk, hogy? 18-án délután két órakor egy ziva­taros felhő következményeként 24 fokról 14 fokra hűlt a levegő. A gyors hőmérsékletváltozás, á hűvös éjjelek, a nappali zivatarok mind-mind a méhek munkájának kerékkötői. Hideg éjszakát követő reggelen például csak hét-nyolc órakor Indulnak a méhek, holott 14— 15 fok melegben pirkadatkor munkához látnak. Legideálisabb a nappali 24—25 és az éjszakai 15— 19 fok meleg 80 százalékos relatív páratartalommal. Bár Ilyen idő kevés volt az Idei akáchordás alatt, a mézgyűjtésre mégsem le­het panasz. A megfigyelések szerint össze­gezve; az akác jól mézelt, s ha a családok ereje párosul a virágok nektártartalmával, úgy naponta öt-hat kg súlygyarapodást is el­érhettek volna. Kíváncsian nézegetjük, vajon az­nap (május 18-án) mennyit gyűj­töttek a kaptárak lakói. Sxahl elvtárs a kora reggeli bejegyzését olvassa a naplóból: a kaptár össz­súlya 59,30 kg. Húzogatjuk a mérleg súlyozóját, míg 62,30 kg-nál egyenlőt mutat a nyelve. Nem több, nem kevesebb három kilónál, az előre Jelzett mennyiségnél. Ilyen hordás mel­lett érdemes vándorolni, a méhek­­re ügyelni. Az est bontogatja szárnyalt. Oj­­ra eltelt egy nap a vándorméhé­szek felett. Vajon mit hoz a hol­nap? Akaratlanul az égboltra té­ved tekintetünk, s onnan szeret­nénk kiolvasni a jövendőt. —S. G.— 4 SZABAD FÖLDMŰVES 1966. június 18. Az irányítás' tökéletesítése a Le­­szenyet Állami Gazdaságban Is az érdeklődés középpontjában áll. Pavel Hromada Igazgató és a veze­tőség keresi, kutatja az utat, első­sorban az olcsóbb termeléshez, mert náluk ez a legfontosabb. Cseri László főökonómussal mé­lyebben elemezzük a gazdasági mu­tatókat, mérlegeljük az Irányítás tökéletesítésének lehetőségét és a soronlévő feladatokat. a munka, — állapítja mag Csér! elv­társ. Amint a beszélgetés folyamán ki­derült, a Leszenyel Állami Gazdaság már megtette az első lépéseket az Irányítás tökéletesítésére. Április el­sejétől az eddigi hat kis gazdaságot három nagyobbá összpontosították. Így sokkal Jobban kihasználhatják a gépeket és főleg a csúcsmunkák Ide­jén munkaerőt csoportosíthatnak át abba a gazdaságba, ahol a legna­Erré fs választ kapunk. Ä Lesze­nyel Állami Gazdaságon eddig a ta­karmányfélék hektárhozama Igen ala­csony volt. Idén viszont gyökeresen megváltozott a helyzet. A tervezett hektárhozamokat Jóval túlteljesítik és így az őszt és tavaszi keverékek mázsájának kitermelése 18 korona helyett 11, a silótakarmányoké pedig 9 helyett 7 koronába kerül. Ha gaz­dasági méretben a különbözetet ösz­­szeadják, hatalmas pénzösszeget nyernek. Mit Jelent ez az önköltség szem­pontjából? Mivel a takarmánytermesztés lé­nyegesen olcsóbbá válik, természete­sen csökken az állattenyésztési ter­mékek előállításának költsége Is. A hektárhozamok, amint említettük jóval magasabbak a tervezettnél, ezért kevesebb, takarmányt kell majd vásárolniuk. Tehát itt is sok pénzt takarítanak meg. A gabonatermesztésben is Intézke­déseket tettek a veszteségek csök­kentésére. A vetőmagtermesztő gaz­daságnak természetesen kifogástalan minőségű vetőmagot kell átadni a felvásárló szerveknek. A múlt évben viszont a magas nedvességtartalom miatt 1500 mázsa rozsból csak 700-at ismertek el. A veszteség Jőnéhány ezer koronára rúgott. Ezért i gazda* ság négy, több célra alkalmas Myjava típusú pajtát épít, amelyeknek egyen­ként 47X20 — 13X70 méteres beton­lapjuk van. Minden pajtába beszerel­nek még egy szovjet Kuzbasz meleg­levegős szárítót Is. A munkákat tel­jesen gépesítik. Jó Idő esetén a pré­selt lemezekből készült ajtókat ki­nyitják és a szárításban segít as üveggel ellátott tető Is. Tehát meg­van rá minden lehetőség, hogy Idén a vetőmagra termesztett gabonájukat Jó minőségben adhassák át az Illeté­kes üzemeknek. A takarmányféléknél Is Igyekeznek csökkenteni a veszteséget. A keveré­kek közé herét Is silóznak, hogy emeljék a takarmány fehérjeértékét. Ha az idő rosszra fordul, tervbe vet­ték a réti füvek sllózását Is. Amint a helyszínen meggyőződtünk róla, a Leszenyel Állami Gazdaság átgondoltan, a legutóbbi intézkedé­sek szellemében gazdálkodik és az első negyedévi eredmény Is azt mu­tatja, hogy az önköltség csökkenté­séről nemcsak beszélnek, hanem cse­lekszenek is. Ha ezen az úton halad­nak tovább, tiszta számlával léphet­nek az ú] évbe és a saját lábukra állhatnak. BÁLLÁ JÖZSEE Szolgáltatások pavilonja Szenckirályfa dolgozót a „Z“ akcióban százezres értékeket hoz-, nak létre. Elhatározták, hogy az Idén a szolgáltatások pavilonját ts feléptttk. Erre 180 ezer korona pénzösszeget irányoztak elő, de az építkezés értéke több mint 360 ezer koronára rúg majd. A falu­szépítés terén ts említésre méltó eredményeket mutathatnak fel. A helyt nemzett bizottság az ak­ciókat nagyon jól szervezi s a szervezésbe aktívan kapcsolódnak bele a HNB képviselői és a Nőbi­zottság tagjai ts. KRAJCSOVICS FERDINAND, Galánta TANÁCSKOZTAK A GYÜMÖLCS­TERMESZTŐK E napokban Kassán tanácskozásra ültek össze gyümölcstermesztő szak­embereink, hogy megvitassák Szlová­kia gyümölcstermesztési lehetőségeit. Amennyiben sikerülne valóra váltani az elhangzott javaslatokat, tíz éven belül a hazai szükséglet kielégítése mellett a Jonathán-almából kivitelre Is telne. gyobb szükség van rá. Az összponto­sításnak más Jelentősége Is van. Ezentúl minden részlegen egy öko­­nómus havonta figyelemmel kíséri az árutermelés egyenes költségeit. A részlegek vezetői ezt az intézke­dést megelégedéssel fogadták, mert eddig csak késve értesültek az egyes gazdasági szakaszok termelést költ­ségeinek magasságáról. Most, már a hónap végén látják, hogy milyen árut termelnek drágán és máris megtehe­tik a szükséges intézkedéseket. Általában megállapíthatjuk, hogy már az év elejétől szigorúan betart­ják a gazdaságosság elvét. Nem kis ■eredménynek számít, hogy az első negyedévben 85 000 koronával csök­kentették a tervezett ráfizetést. Ez bizony bíztató kezdet, szép ered­mény, és elmondhatjuk, hogy az első komoly lépés az önállóság felé. Mert bizony a jövőben a Leszenyel Állami Gazdaság vezetőinek és dolgozóinak minden garast a fogukhoz kell verni, hogy önállóan tudjanak gazdálkodni. De ezen a téren sok még a tennivaló, főleg az állattenyésztésben. Az ökonómus pontosan kiszámítot­ta, hogy 7,4 literes tejátlag mellett Is 2,78 koronába került a tej literé­nek kitermelése. A tejtermelésben a legjobb eredményt az ipolynyéki gaz­daság Suth brigádja érte el. Bár na­ponta tehenenként 9,9 liter tejet ter­melnek, az önköltség literenként mégis 2,40 korona. Az ökonómusnak feltettük a kér­dést; vajon hogy lehet ilyen magas tejtermelésnél is ráfizetéssel dolgoz­ni? Nem Jött zavarba. Hivatkozott a tej alacsony érára, de mindjárt megje­gyezte, hogy a szarvasmarha-hús ter­melésre is ráfizetnek. Egyedül a ser­téshús-termelés hozott kellő hasznot. Kilóját 8,50 koronáért termelték és 11,50 koronáért értékesítették. Tehát amint látjuk, ez a termelési szakasz kifizetődő. De vajon miért ráfizetéses az első kettő? Az ökonómus egy mondatban válaszol. — Sok takarmányt kell vásárolni. De ugyan miért? BEFEJEZÉS ELŐTT A MEZŐGAZDASÁGI ÉPÜLETEK ÚJJÁÉPÍTÉSE A Bratíslaval Mezőgazdasági Építkezési Vállalat dunaszerdahelyl rész­lege rövid múltra, de sikerekben gazdag Időszakra tekinthet vissza. A vál­lalat alkalmazottal — amint ez az elnevezésből Is kitűnik — mezőgazda­­sági létesítmények építését végzik. — Építkezési részlegünk, mint a bratíslaval vállalat egyik üzeme, az elmúlt év júliusában alakult — mondja Bahelka Alfonz, a dunaszerdahelyl részleg Igazgatója. — Természetesen a részleg megalakulása szorosan összefügg az elmúlt évi árvízkatasztrófával, hiszen lényegében fő célunk és feladatunk a csallóközi községek mezőgazdasági épületeinek az újjá­építése, illetve a megrongáltak kijavítása. Kezdetben komoly nehézségeket kellett áthidalniuk, hiszen a dunaszer­­dahelyi részleg úgyszólván egyik napról a másikra Jött létre. De nehezí­tette az alkalmazottak munkáját a nedves, mocsaras helyeken való tevé­kenység is. — Bizony, nem ment minden simán — emlékezik vissza az Igazgató. — Elsősorban is dolgozóink szorgalmas munkájának köszönhető a mezőgaz­dasági létesítmények gyors újjáépítése és az, hogy az állatok fokozatosan visszakerülhettek a mezőgazdasági üzemekbe. Nem dicsekvésből mondom, de múlt évi feladatainkat 250 százalékra teljesítettük. — Egy éve történt a csallóközi árvízkatasztrófa. Akkor az egész orszá­got lázba hozta és nem volt falu, város, amely ne Igyekezett volna segít­séget nyújtani a kárvallottaknak. Azóta a helyreállítási munkálatok lázas ütemben folynak és az Illetékesek mindent elkövetnek, hogy begyógyítsák a sebeket, újjáépítsék Csallóközt. — Ezen igyekszünk ml is — folytatja mondanivalóját az Igazgató —. Első számú feladatunk idén a mezőgazdasági épületek újjáépítésének a befejezése. Ezzel rövidesen végzünk, de legkésőbb Június végéig. Az árvíz okozta károk helyreállításán kívül idén 17 millió korona értékben ú] léte­sítményeket is tervezünk. Az egyik ilyen legjelentősebb építkezésre Alístá­­lon kerül sor, ahol a Nagymegyeri Állami Gazdaság új nagyhlzlaldáját építjük fel. Ez évben mintegy 4 millió korona értékű munka elvégzésével számolunk. Nagy Árpád É vről évre megismétlődő folya­­TM mat, hogy az évelő takarmá­nyok első kaszálásának idején bekö­szönt az esős Időjárás. Tavaly pél­dául szinte lopni kellett a munkát, főleg az első és második növedék betakarításakor. Az ország számos kerületében, járásában idén is ha­sonló a helyzet. Ahol kicsit is meg­késtek a kaszálással, az ismétlődő eső miatt komoly gondot okoz, hogy az évelő takarmány legalább közepes minőségben kazalba kerüljön. Ez a tény, készteti mezőgazdászainkat ar­ra, hogy a szárításon kívül más mód­szert is keressenek, főleg a vörös­here tartósítására, tekintettel a ta­karmány magas emészthető fehérje tartalmának megőrzésére. A HELYSZÍNEN Tudva, hogy az Ipolysági Állami Gazdaság szántói részlegén több év óta sikerrel silózzák a vörösherét, felkerestük Volkovics Bélát, a rész­leg vezetőjét és megkértük, mondja el a tartósítás. Illetve a silózott anyag etetése terén szerzett tapasz­talatait. Volkovics elvtárs a tett színhelyé­re invitál hennünket, tekintsük meg a silózási munkálatokat. A 25 va­­gonnyi zöldet befogadó silógödörhöz egymás után érkeznek a traktorok. A lerakodás gyorsan, a pótkocsi fél­­rebillentésével történik, majd az ott dolgozó munkások néhány perc alatt eligazítják a felszecskázott takar­mányt. Eközben a traktoros Kardos Gyulának, a silózás irányítójának át­nyújtja a mázsálási bizonylatot, mely­ről leolvasható a pótkocsin hozott anyag súlya. Kardos elvtárs ettől függően kiszámítja hány bögre vegy­szert (Pyrosulfit) kell szétszórni a zöldtömegen, hogy azután a tapo­sásra kirendelt traktor végezhesse munkáját. A silózási munkákat összesen ki­lenc ember végzi. Egy kombájnkeze­lő, négy traktoros és négy kézi mun­kás. Fő cél, hogy a sllógödör három nap alatt beteleljen. Fontos tényező még az egyenletes tömítés, Illetve a A vöröshere silózásának tapasztalatai az Ipolysági Állami Gazdaságban levegő kiszorítása a silóból, majd a tökéletes takarás. A VEGYSZEREK ALKALMAZÄSÄNAK MÖDJA Az állami gazdaság kétfajta vegy­szer segítségével silózzá a vöröshe­rét, mégpedig Pyrosulfittal (pyrokén sulfát) és kénsavval (H2SO4). Előre­láthatólag idén hatvan vagont silóz­nak Pyrosulfittal és harminc vagont kénsavval. A Pyrosulfittal történő silőzás módja a következő: a silógödröt alulról felfelé három szakaszra oszt­ják. Az alsó rétegre kevesebb (má­zsánként 40 dkg), a középső rész­re 50 dkg, míg a felső részre 80 dkg vegyszert adagolnak. Ezen el­járási mód lényege, hogy a felső részből szivárgás útján a vegyszer bizonyos hányada akaratlanul az al­sóbb részbe jut. Általában minden mázsa zöldhöz 50 dkg vegyszert ada­golnak. A Pyrosulfit por alakban ke­rül forgalomba, s bögrével (tartalma 1 kg) szórják szét az elterített anya­gon. A savas silőzáskor száz liter víz­hez 7,5 liter vegyszert adagolnak, majd jól elkeverik. A silógödröt ugyancsak alulról felfelé három rész­re osztják. Az alsó részben szétterí­tett minden mázsa zöldtakarmányra négy liter, a középsőre hat liter, míg a felső részre nyolc liter keveréket adagolnak. Átlagosan tehát mázsán­ként hat kilogramm folyadék kerül a silóra. MILYEN ELŐNYÖKKEL JÄR A SILÖZÄS A vöröshere silózása elsősorban a betakarítással járó veszteségek csök­kenését vonja maga «tán. Mondanunk sem kell, esős időjárás esetén a vö­röshere felszáritása szinte lehetet­len. Elég, ha a renden fekvő takar­mányt egy kiadós eső éri, máris megbámul, megfeketedik. A növény vízbő szára és levele lassan szikkad, nehezen szárad. Az ilyen takarmányt bármilyen óvatosan forgatjuk, kézi vagy gépi erővel gyűjtjük, tetemes veszteséggel kell számolnunk. Sőt, e takarmány begyűjtése napsütéses időben is bizonyos veszteséggel jár, főleg ha a növény a buja fejlődés következtében lerogyott, minek foly­tán az aljlevelek megsárgulnak, töré­kenyek lesznek. Igaz, a ventillátoros hideglevegős szárítás jól bevált az évelők után­­szárítására, de ennek sikerét legtöbb esetben az időjárás dönti el. Viszont a silózás eredményessége nem az időjárás függvénye, csupán a jó munka eredménye. A lekaszált zöld­tömeg veszteség nélkül silógödörbe kerül, ahol a szakszerű konzerválás mellett nem veszt emészthető fehérje és keményítő értékéből. A gazdaság vezetői azt is kiszámították, hogy a vegyszeres silőzás költségei kiseb­bek, mint a szénaszárítással és beta­karítással járó kiadások. Emellett a vegyszerei kezelt silót a szarvas­marha*! ól értékesíti és szívesen fo­gyasztja. VÖRÖSHERE-SILÖ = NAGYOBB TEJHOZAM Két évvel ezelőtt a Nyitrai Kísér­leti Állomás agrolaboratóriumának dolgozói megvizsgálták, illetve ele­mezték a gazdaság által beküldött silómintákat, amelyeket az I. minő­ségi osztályba soroltak. Ezt követően a gazdaság vezetői négy csoport te­hén bevonásával kísérleteket végez­tek, hogyan hat a siló etetése a kon­díció, valamint a tejhozam gyarapo­dására. A kísérlet eredménye a kö­vetkezőképpen alakult: Az 1. csoport állat (kontroll) a ha­gyományos takarmányt kapta, a 2. 30—35 kg silót és 3 kg abrakot, a 3. hereszénát, míg a 4. csoport 30— 35 kg silót és 2 kg hereszénát ka­pott (a szükséges szárazanyagtartal­­mat mindhárom esetben szalmával egészítették ki). Az 1. csoportnál az eredmény 0, a 2.-nál a tejátlag rohamosan emel­kedett, az állatok kondíciója javult. A tej zsírtartalma 0,2—0,3 százalék­kal csökkent, míg a tehenenkénti átlag 1,5 literrel emelkedett. A 3. csoport tejének zsírtartalma növeke­dett, ugyanakkor a tejátlag egy liter­rel csökkent, mig a kondícióban ki­sebb javulás mutatkozott. A 4. cso­portban a zsírtartatom és a kondíció megmaradt, csupán 0,5 literrel csök­kent a tejhozam. Az elmondottakat összegezve meg­állapítható, hogy a vegyszerrel tar­tósított vöröshere-siló etetése érdem­legesen hozzájárul a tejhozam, vala­mint az állatok kondíciójának növe­kedéséhez. A herefélék tartósításával össze­függésben megemlítendő, hogy amíg a vnröshere nagyobbik hányadát si­­lózza a gazdaság, a lucernát felszá­rítják és darálva etetik. Ezzel pótol­ják az amúgy is szűkében lévő abrak­takarmányt. Dicséretre méltó az Ipolysági Álla­mi Gazdaság igyekezete a takarmány minőségi betakarítása terén. Ügy gondoljuk, hasznos lenne, ha minél több mezőgazdasági üzem saját és nemzetgazdaságunk érdekében követ­né példáját, SÁNDOR GÁBOR Lemaradunk a tojáseladással Június első tíz napjában a tejeladás^ tervét 113,4 százalékra teljesítettük. • Az illetékes szervek 3,2 százalékkal több húst vásároltak fel. Ezzel szem­ben lemaradtunk a tojásfelvásárlás­­sál. A termelők az év elejétől szá-.j mítva 21 millió db tojással kevesebb bet adtak el a tervezettnél. — Hogy az állattenyésztésben csökkenthessük az önköltséget, első­sorban is emelni kell a takarmány­félék hektárhozamát. Más út nincs. Ezen a téren pedig nagyon sok még # A leszenyei AG egyre olcsóbban termel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom