Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-06-18 / 24. szám
Itthon történt... Az elmúlt hét nap ugyancsak bővelkedett kiállításokban, emellett több belpolitikai esemény zajlott le, amelyekből a fontosság szempontjából néhányat megemlítünk. Elsősorban kezdjük a kiállításokkal. 550 ezren nézték meg a Brno 66 kiállítást A legfrissebb Jelentések szerint az Ostrava 66 kiállítás Is sikeres, hisz hét nap alatt 150 ezren nézték meg és 15 millió értékű áru talált gazdát. A bratislavai Téli Stadionban sokan megtekintették a Balkancar bolgár vállalat targonca és emelőgép-kiállítását. A látogatók figyelmét főleg a gépek mozgékonysága kötötte le, ami lehetővé teszi, hogy különböző raktárakban dolgozzanak. A vállalat már 68 országba szállít gépeket, Csehszlovákia idén 1875 db-t kap. A legnagyobb sikert a Brno 66 kiállítás aratta, amely a közszükségleti cikkek eddigi legnagyobb szemléje volt. A termelőszövetkezetek és a helyi gazdálkodási üzemek mintegy 3 milliárd koronára kötöttek szerződést, tizenhat nap alatt 70 millió korona értékű árut adtak el és 51 millió értékű rendelést vettek fel. Megalakult a mezőgazdasági újságírók klubja A szlovákiai újságírók bratislavai értekezletén megalakult a mezőgazdasági újságírók klubja. Az elnöki tisztséggel Arnoét Bak elvtársat, a Pravda mezőgazdasági rovatának szerkesztőjét bízták meg. A klub máris munkába kezdett és Nyitrán szeptember 2—4-én nagyszabású aratási ünnepélyt szervez, amelyen a legjobb agronómusok, szövetkezeti elnökök, szemináriumon vesznek részt, majd különböző versenyekre kerül sor, a szövetkezetek között pedig 50 díjat sorsolnak ki. Az első díj egy Harvestore típusú silótorony. Az ünnepség nagyszabású díszfelvonulással fejeződik be. 1669 géppel több arat Vojáöek elvtárs, az SZLKP KB mezőgazdasági osztályának vezetője az irányítás tökéletesítéséről tájékoztatta az újságírókat. Ugyanezen az értekezleten Erdélyi Szilveszter, a Központi Mezőgazdasági Gépellátó Vállalat igazgatója az aratás előtti gépi felkészültségről, a gépjavításról és az alkatrész-ellátásról beszélt. Az elemzések szerint 1669 géppel több Indul az aratásba, ebből 719 az SZK 4-es kombájn. Bár lassan, de mégis Javul az alkatrész-ellátás. Amíg a múlt évben összesen 40 millió korona értékű alkatrészt kaptak a mezőgazdasági üzemek, idén fél év alatt már 53 millió értékűt. A Szovjetunió mér az egész évre szóló alkatrészt leszállította, de ezzel szemben lemarad a Német Demokratikus Köztársaság és Bulgária. Pedig főleg a kévekötő aratógépekhez lenne nagy szükség a gumival bevont hengerekre, amelyeket Bulgáriának kell leszállítania. Az értekezlet résztvevői arra a megállapításra Jutottak, hogy az előző évhez képest az anyagi-technikai felkészültség Jóval magasabb színvonalú. Gjdonságok az adás-vételi kapcsolatokban Jaroslav Boudn^, a mezőgazdasági miniszter helyettese a Csehszlovák Távirati Iroda tudósítójának adott interjújában a mezőgazdasági és ipari üzemek új adás-vételi kapcsolatairól tájékoztatta a mezőgazdasági dolgozókat. A szocialista szektor — amint megemlítette — nyolcezer mezőgazdasági üzemet foglal magában és 16 ezer ipari partnerrel kereskedik. A helyettes taglalta, hogy a műtrá gya, fűrészelt áruk, és teherautók kiutalása továbbra is központilag történik majd, de a többi árut a szövetkezetek szabadon, nagykereskedelmi áron vásárolhatják. Feltételezik, hogy a kisebb mezőgazdasági üzemek műtrágyát, gépeket társulva rendelik meg. A Jövőben a mezőgazdasági gépeket a szövetkezetek és állami gazdaságok teljesen az önkéntesség alapján vásárolhatják, mégpedig minőség szerint. A mezőgazdasági gépeket három minőségi csoportba sorolják, amelyekből tetszés szerint válogathat a vásárló. A mezőgazdasági termékek eladásában is lényeges változás lesz. A termék minőségét a mezőgazdasági üzem szabja meg és áruját eladhatja a felvásárló szerveknek, az élelmiszeriparnak és a fogyasztási szövetkezeteknek. Csak a gabonaféléket, olajosokat és burgonyát köteles eladni továbra is a felvásárló szerveknek. A helyi gazdálkodási üzemek túlteljesítették tervüket A Szlovák Nemzeti Tanács közszolgáltatási bizottsága az első négy hónapi eredményt értékelve megállapította, hogy a helyi gazdálkodási üzemek 14 százalékkal, a közszolgáltatási üzemek pedig 16 százalékkal teljesítették túl tervüket. Bár a nyereség emelkedett, de mutatkoznak egészségtelen Jelenségek is, sok helyen a lakosságnak nyújtott szolgáltatások rovására növelik az árutermelést. A beszámolót élénk vita követte és elhatározták, hogy a minőséget tovább javítják. — b— Koloman Bod’a professzor a tudományok doktora MVDr. Koloman Boda professzor, az SZNT mezőgazdasági megbízottja az elmúlt napokban a „Kérődzők nitrogén anyagcseréjének egyes kérdései — az ammóniák Jelentősége és szerepe szervezetükben“ című munkájáért elnyerte a tudományok doktora címet. A tudományos munka az ezen a téren folytatott kísérleteket gazdagítja, különösen az állategészségügy terén. A munka befejező része nagyjelentőségű a mezőgazdasági gyakorlat szempontjából Is, különösen az állattenyésztésben. Remélhető, hogy a közeljövőben egyre több szakember Ismerkedik meg ezzel a tudományos munkával és az ismereteket a gyakorlatban hasznosítja. A mű lényegesen hozzájárul a kérődző állatok effektiv, gazdaságosabb takarmányozásához. Eredményesen termel az ipar Az ipari vállalatok április végéig szlovákiai méretben mintegy 300 millió koronával teljesítették túl nyersjövedelmüket. Lényegesen csökkent az önköltség, emelkedett a tiszta bevétel és sok nyersanyagot takarítottak meg az üzemek. A munka termelékenység az első négy hónapban 2,4 százalékkal növekedett, a dolgozók bére pedig 1,8 százalékkal. Az említett idő alatt 29 ezer új dolgóíó lépett munkába Szlovákia ipari üzemeiben. Földgáz-robbanás Kelet-Szlovákiában A Kelet-Szlovákiai Síkságon Pálin község közelében az elmúlt szombaton a kőolajbányák michalovcei üzemének hat dolgozóját földgáz-robbanás sújtotta. A sebesülteket súlyos égési sebekkel külön repülőgépen az ostravai kórházba szállították. Már az első napokban belehalt sebeibe a 43 éves Struka Kálmán és a 31 éves Tüdős József. A többi négy beteget az Ostrava! különleges kórház orvosai fleboklízissel kezelik, a betegek ereibe csöveken át juttatják a gyógyszereket. FÉI BVVBI az irányítás tökéletesítése BlŐtt A mezőgazdasági termelési igazgatóságok vezetői Bratislavában az irányítás tökéletesítéséről vitatkoztak. A főbeszámolót Tibor Bohdanovsky, a mezőgazdasági megbízott első helyettese tartotta. Többek között foglalkozott az időszerű munkákkal, az aratásra való felkészüléssel, a mezőgazdasági beruházásokkal, az állattenyésztés fejlődésével és az irányítás tökéletesítésének előkészületeivel. Lassan halad a kombájnok javítása A takarmánybegyüjtést két héttel előbb kezdtük mint más években, de az ütem mégsem kielégítő. Ezért a helyi viszonyoknak megfelelően az egyes mezőgazdasági üzemek megítélésük szerint akordba is kiadhatják a takarmánybegyüjtési munkákat. A gépjavítás továbbra is kullog, főleg nagy a lemaradás a kombájnok javításában. Pedig idén minden gépre szükség lesz, mert a gabona nagyra nőtt és sok a szalma; A kormány a gép- és traktorállomások rendelkezésére 200 tartalékkombájnt bocsájtott, amelyeket oda csoportosítanak, ahol a legnagyobb szükség lesz rájuk. A felsőbb szervek teljesen a szövetkezetekre és állami gazdaságokra bízzák, hogy milyen módon gyűjtik-be gabonájukat. Tehát nem írják elő, hogy két- vagy hárommenetesen arassanak. Túl gyorsan csökken a sertésállomány Amint az a beszámolóból és a vitából is kitűnt, az állattenyésztésben átestünk a 16 másik oldalára. A sertések száma például 19 500 darabbal csökkent. Ahhoz, hogy az utolsó negyedévben és a Jövő év elején elég "ertéshúsunk legyen, újabb 10—15 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. június 18. ezer anyasertésre és 120 ezer malacra lenne szükségünk. A helyzetet súlyosbítja, hogy a malacelválasztás átlaga is csökkent. Persze nem mindenütt. A dunaszerdahelyi járásban, — ahol a funkcionáriusok vigyáznak az arányos fejlődésre — az első negyedévben 4,6 malacot választottak el anyakocánként és a sertésállomány sem csökkent. Csak bevált gépeket vásárolnak A beszámoló több Járást bírált, hogy nem teljesítették a gépvásárlási tervet. Ekörül parázs vita kerekedett. A végeredmény az lett, hogy a mezőgazdaság még mindig nem azt kapja, amit kér. Rosszak a román pótkocsik, a lengyel vetőgépek és a keletnémet trágyaszórók. Ezzel szemben a bevált gépeket szívesen vásárolják a szövetkezetek és állami gazdaságok. Kitűnt az is, hogy az adás—vételi kapcsolatok terén még mindig nincs rend, nagyon sok a tennivaló. Sokszor Jelentéktelen alkatrészek hiánya miatt milliós károk keletkeznek. Várkonyon például 3,5 millió koronás beruházással öntözőberendezést létesítettek, de alkatrészhiány miatt nem használhatják. Sok öntözőberendzé§hez hiányzik vízszivattyúzó pumpa. Ozsvald Frigyes, a Dunaszerdahelyi Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság vezetője megemlítette, hogy a mezőgazdasági gépeket gyártó üzemek konkrétan a lutíni Sigma még mindig nem tartja egyenlő partnernek a mezőgazdaságot. Vízszivattyúzé pumpákat például a rendeléstől számítva csak 34 hónap múlva kaphatják meg a mezőgazdasági üzemek. Ilyen esetben előfordulhat, hogy a kérdéses gép már el is avult. A kelet-szlovákiai kerület funkcionáriusai szintén az öntözés problémáját boncolgatták. Megemlítették, hogy a Bodrogközben 36 milliós befektetéssel 3000 hektár földet túrtak össze a meliorációs üzemek, de mivel a munkát nem fejezték be, ezért egy korona hasznot sem hozott. Az ökonómiai szempontokat figyelembe véve döntsenek a mezőgazdasági üzemek A gyűlést az egészséges nyílt vita jellemezte. A részvevők hangsúlyozták, hogy a XIII. kongresszus szellemében mindent megtesznek az irányítás tökéletesítéséért. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok vezetői a közeljövőben már konkrétan megkapják, hogy mit kell tenniük az irányítás tökéletesítésével kapcsolatban. A beszámolóban és a vitában is gyakran felvetődött az önkéntesség elve. Az egyik felszólaló kijelentette, hogy a Jövőben tízszer Is meggondolják, mit tegyenek. Nagyon helyes ez az álláspont. A mezőgazdasági üzemek eddig bizony számtalan esetben csináltak olyan befektetéseket, amelyek nagyon kevés hasznot hoztak a közös gazdaságnak és a társadalomnak is. Valahogy úgy festett a helyzet, hogy ha valamelyik Járási funkcionárius Javasolt valamit, a szövetkezeti vezetők jóváhagyták, gondolván, ha a befektetés nem sikerül, nem az ő zsebük bánja meg. Az irányítás tökéletesítése után így nem lehet gondolkozni.. Minden vezető és végeredményben az egész szövetkezeti tagság felelős azért,' hogy mire fordítják a koronát és mennyi hasznot hajt a közösnek. Ki hogy gazdálkodik, úgy boldogul. Az állam pénze nem Csáky szalmája, és ha valahol elpazarolják, az egész társadalom megérzi. Az elkövetkező évben állami segítséget főleg azok a szövetkezetek kapnak, amelyek valamilyen természeti katasztrófa következtében valóban rászorulnak, mert eddig előfordultak olyan esetek is, hogy egyes helyeken a gazdálkodást elhanyagolták, arra számítva, hogy úgyis kapnak az államtól pénzt és azt majd a munkaegységekre juttatják. Az értekezlet részvevői elhatározták, hogy az irányítást minél előbb tökéletesítik és remélhetőleg Jó lesz az indulás, mert gazdag termés ígérkezik, Bállá József Bár Köpöncei Lajos elvtársat betegsége miatt nyugdíjazták, mégis keveset üldögél otthonában. Gyakran betekint a nemzeti bizottság irodájába, nincs-e valami probléma, aminek megoldásában segíthetne. Fáradhatatlanul dolgozik a helyi nemzeti bizottság tanácsában és példásan vezeti a szociális és egészségügyi szakbizottságot, melynek elnöke. De legszívesebben azt a munkát végzi, amelyet teljesen önként vállalt. Amikor erre terelődik a szó, felcsillanó szemmel mondja: — Urbán elvtárs, a Lévai Járási Pártbizottság vezető titkára, felhívást intézett az idősebb kommunistákhoz, hogy az ifjúsággal kedveltessék meg a mezőgazdaságot. Szögei elvtárs, a HNB elnöke, Köteles János, az Ipolysági Tizenkétéves Iskola igazgatója és Szikszal Vilmos, a helyi EFSZ elnöke, engem szemelt ki erre a munkára. Vállaltam, mert hívott a párt. Ebben az utolsó mondatban benne van Köpöncei elvtárs egész Jelleme. A múltban sem habozott, amikor a pártfeladatok teljesítéséről volt szó. Most boldog, hogy a gyerekeknek beszélhet a mezőgazdasági munkák fortélyairól. A munkaszünetekben olykor szó esik az Ipolyság környéki sztrájkokról és arról is, hogyan találkozott ő 18 éves korában a párttal. Idén kettős évfordulóra emlékezik. Az első a pártba való belépése, a másik az 1926-os viskújmajori sztrájk. A fiatal Köpöncei, Józsi bátyjában látta a példaképet, akt izzigvérig kommunista vol^ és nemegyszer összetűzött a csendőrökkel. Amikor egyszer csendőrök látogatták meg őket a lakásukon, a bátyja így szólt hozzá:.................... — Én fogom az egyik karosszéket, te a másikat. Ha kell, egyszerre ütünk. Ilyen „készültség" többször is Az önkéntes pedagógus előfordult. A kemény összetűzések, harcok érlelték igazi kommunistává. Bátyja mellett ott látta a legendás hírű Dolinszky Józsefet, Kovács Józsefet, Ondrejka Istvánt, Bartal Lajost és a többi ipolyviskl kommunistát. Bátyja a viskújmajori tíznapos sztrájk idején négy sebet is kapott, mégsem hátrált egy lépést sem. A harc a létért folyt. Miután a bárói birtokot föloszlatták, az ú] gazdák a régi cselédeknek nem akartak fizetni. Emiatt 78 cseléd tette le a munkát és követelték az 1921 évi országos kollektív szerződés betartását. A sztrájkbizottság elnöke a pártalapító Köpöncei József lett. De akkoriban belekerült a pártvezetőségbe a fiatal Lajos is. A cselédek érdekében harcolt dr. Herz szenátor Losoncról és más vezetők is. Az ügy egész Prágáig került és a tizedik napon- nagy volt az öröm, amikor dr. Herz orvos-szenátor éjfél után egy órakor meghozta a hírt, hogy az új földbirtokosok, a kollektív szerződés alapján kötelesek 21 mázsa gabonát kimérni a cselédeknek. Az emlékezetes események óta már négy évtized telt el, de Köpöncei elvtárs azokkal együtt, akik a párt bölcsőjét ringatták, hű maradt a párthoz. A felszabadulás napjaiban Hoksza Jápos, Hoksza József és Hoksza István elvtársakkal megalakították a pártszervezetet. Dolgozott a Járási nemzeti bizottságon is, ott ahol szükség volt rá. Az Ipolyságiak tiszta Jellemű, Jóindulatú embernek tartják és szívesen fordulnak hozzá, ha ügyes-bajos dolguk akad. A fiatal tanulók' példaképet látnak benne. Szeretik, mint a párt régi harcosát és mint nevelőjüket. Szeretik, mert a sok buktató és harc után sem vesztette el fiatalos lendületét, életerejét. Megtanulják tőle a föld szeretetét, a munka megbecsülését. Alig egy órahosszat beszélgettünk, de máris nyugtalan. Hívja a kötelesség, és az önként vállalt pedagógus munka. A helyi autóbusz ablakán keresztül látom, hogy délceg léptekkel megy a parkon keresztül és vagy tíz diáklány fogja körül. Gesztikulálva beszél nekik, azok pedig szívesen hallgatják önkéntes tanítójukat. -b-A Galántai Járásbíróság Tanácsa elé egy husznnkétéves fiatalembert vezettek be. Alacsony, aprótermetű, majdnem iskolásfiúnak látszó. Ott áll a bíróság előtt, arckifejezése nyugodt, itt ott megigazítja hajfürtjeit. Monoton hangon beszél. Mintha megunta volna ismételni mindazt, amit eddig elkövetett. Alig fél éve, hogy megnősült. Náchodon megismerkedett egy leánnyal és egyhónapi ismerettség után öszszeházasodtak. A leánynak ugyan említette, hogy már volt büntetve, de Józsának ez nem szegte kedvét, Drevonában átkutatta a munkások kabátjait, de ezekben mindössze 30 koronát talált. Nagyobb szerencsével járt diószegi látogatása, ahol a szakszervezeti iskola egyik alkalmazottjának, H. A.-nak kivette táskájából a pénztárcát és óráját. Még aznap viszszatért ide és az egyik pénztárcából 100 koronát vitt el. „Kultúrember“ létére belátogatott a trnavai színházba is. A ruhatárban csak a takarítónő kabátját találta s benne harminc koronát, ami szintén jól jött neki. Ottléte alkalmával nem kerülte el a Húsipari üzem épületét Hincs életcélja Eddig húsz lopás van a rovásán B A fogságban éhségsztrájkot kezdett ■ Elválás a rácsok mögött s bár nem ismerte jól a fiút, hozzáment. Nagy lakodalmat csaptak. Szereden laktak Józsa szüleinél, s a fiatalember munkába állt a galántai JÉV-nál. Dusek Jaroslav azok közül való, akik aránylag gyorsan rájönnek, hogy nem a munka az egyedüli forrása a megélhetésnek. Eszerint cselekedett. A munkahelyén nagynehezen megkereste az 500 koronát havonta, mert sokszor kimaradt. Inkább a „könnyebb" utat választotta. Bejárta egész Csehszlovákiát. Terve ugyan nem volt, de lopott mindenütt, ahol csak megfordult, és ahol lopni lehetett. Az egyik prágai szállóban egy szovjet nővel ismerkedett meg és „barátság" Jeléül annak fényképezőgépét és több mint ezer korona készpénzét magához vette. Csavargás közben Galántán V. J. háza elé került. Kis ideig kémlelt, s megállapította, hogy a házban senki sem tartózkodik, Munkához látott. Nem is kellett betörnie. A lakáskulcsot az éléskamra ablakán találta. Csak két inget vitt el, és szomját az ott talált borovicskával öblítette le. Galántán betért a Járási Népegészségügyi Intézetbe, ahol az egyik irodában az asztalon száz koronát, egy öngyújtót és cigarettát talált. Magához vette és odébbállt. Szereden a sem, ahol S. F. lakásáról egy órát tulajdonított el. Trnaváról ismét Galántára utazott, ahol a Druzba szállóban a ruhatárból ellopta az egyik pincér 200 koronáját. Ezek az utak néhány liter pálinkát, órát, aranyláncokat, gyűrűket, női harisnyát, egy szőrmegaüért és kesztyűt hoztak a házhoz. Az utolsó kalandja Bratislavában zajlott le, ahol „bekéredzkedett“ egy autóba és az ott lévő tranzisztoros rádiót akarta elvinni. Csakhngy az autó tulajdonosa hosszabb hajsza után elcsípte őt és átadta a közbiztonsági szerveknek. Az ügyészség még aznap vizsgálati fogságba helyezte. Duáek Jaroslav öt hónapig járta így a világot. Nap mint nap részeg volt, ilyen állapotban járt haza is, feleségéhez Haza egy fillért sem adott és a szülők, akik a fiatalokat eltartották, egy szép napon „kuitasítotték lakásukból". Duáek Jaroslav éhségsztrájkot kezdett a börtönben, rövidesen azonban észretért és evett. Tetteit nem tagadja. „A Szocialista Köztársaság nevében ...“ — olvasta a bíró az ítéletet. Négy és fél évre ítélte a bíróság Duáeket. A „megbántam tettemet" helyett nyugodtan rágta körmeit a tanács előtt és figyelte az utcai forgalmat. Felesége beadta a válókeresétet. (MK Kf)
