Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-06-04 / 22. szám
VADÁSZATUNK Új FELADATAI Csehszlovák Vadászszövetségünk minden tagja számára emlékezetes nap marad 1966. április 23-a. Ezen a napon ülésezett a hazánk egész területéről érkező küldöttek részvételével a VI. rendkívüli kongreszszus. Megvitatásra és jóváhagyásra került a szövetségünk tevékenységében és a vadászatban általában bevezetésben lévő új irányítás elve, valamint a CSVSZ szakkérdésekben érvényesülő hatásköre. A benyújtott javaslatok alapján szükséges volt megbeszélni és jóváhagyni az alapszabály illetékes részeinek változását. A javaslatok, amelyeket a CSVSZ KB-a e kongresszuson történő megvitatásra előkészített, a CSKP KB 1965 januári plémunának határozataiból, valamint a CSKP XIII. kongreszszusának előkészületi téziseiből indultak ki. Milyen kérdésekkel kapcsolatban történt alapvető változás szövetségünk tevékenységében? Mindenekelőtt szövetségünk szervezeti felépítése változik és a vadászat irányításában bővül hatásköre. A CSKP KB említett januári plénumának határozata alapján minden társadalmi szervezetben áttérnek a kétfokozatú irányítási rendszerre. Ezzel öszszefüggésben kongresszusunk jóváhagyta az alapszabályzat megváltozását, amely szerint szövetségünk szervezeti felépítéséből kimaradnak a kerületi szervek, viszont a járási bizottságok közvetlenül a CSVSZ KB- ával, illetőleg Szlovákia területén a CSKSZ Szlovákiai Választmányával tartják a kapcsolatot. Ez a változás feltételezhetően szövetségünk életével, tevékenységével és általában a vadászattal összefüggő kérdések rugalmasabb megoldását jelenti. Ezen kívül kongresszssonk további jelentős szervezeti változást is megtárgyalt. Az illetékes párt- és kormányszervekkel történő tanácskozás után a kongresszus úgy határozott, hogy az eddigi vadásztársaságok szervezetileg olvadjanak szövetségünkbe és ennek alapszervezetét képezzék. A javaslat az eddigi tapasztalatra támaszkodva lényegében a meglévő állapotot jogszerűsltette. Ugyanis általánosan ismert tény, hogy a járási nemzeti bizottságok, a társadalmi és gazdasági élet számos más feladatainak megoldásával egyidőben nem győzték elfogadhatóan rendezni a vadászat problémáit és a legtöbb esetben ezeket szövetségünk járási vezetői intézték. A változott alapszabályzat teleimében a CSVSZ járási bizottsága saját körzetében az alapszervezeten kívül vadásztársaságot is alakíthat, vagy alapszervezetet olyan tagok részére, akik ez ideig nem tagjai a vadásztársaságnak. A kongresszus ezirányű határozata feltételezi a 23/1962 Zb. számú vadásztörvény végrehajtási rendeletéinek megváltoztatását is. A Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium ezeket a rendeleteket novelizálja és a legközelebbi időben kiadja. Főképpen a következőkről van szó: a 24/1962 és a 25/1965 számú rendeletről, valamint a nemzeti bizottságok részére kiadott 44/1962 számú instrukcióról. A kongresszus egyéb jelentős problémák megoldásával is foglalkozott. Különös figyelmet szentelt az élővad, a lőttvad és a vadgerezna árainak. Megállapította, hogy a jelenlegi árszint a társadalom szükségleteivel és a vadászterületeken folytatott gazdálkodás további fejlődésével ellentétben áll. Annak ellenére, hogy feltételezzük a szabad árak életbelépését a jövő év elejétől, a kongresszus a CSVSZ Központi Bizottságának kötelességévé tette az árrendezéssel még az idei vadászidényre vonatkozóan foglalkozni. Úgyszintén megbeszélés tárgyát képezte a vadászjog gyakorlásának megváltása, amivel kapcsolatban a kongresszus meghagyta, hogy a bérlet összegét a vadászterületen létező feltételek alapján változtassák meg. A tervezés eddigi módszerének megváltoztatására és a vadászterületek bonitási osztályának meghatározására vonatkozó feltételek egyszerűsítésére is sor kerül. A szervezeti felépítés egyszerűsítése, az irányítás új rendszere, a változó tervezési rendszer, valamint a CSVSZ bővített jogköré arra kell ösztönözzön bennünket, hogy céltudatos munkával olyan vadgazdálkodási eredményeket érjünk el, melyek gazdasági helyzetünk jelentős javulását jelentik. A vad törzsállományának állandósnlását és a vadászterületek termelésének fokozását kell elérnünk, hogy ezzel a belföldi piacra kerülő lőttvad mennyiségét, az exportált élővad számát és nem utolsó sorban a külföldiek illeték ellenében végzett vadászatát fokozzuk. A CSKP XIII. kongresszusának határozatai arra ösztökélnek bennünket, hogy olyan feltételeket teremtsünk vadászatunk számára, melyek alapján a jelenleginél is jelentősebb gazdasági tényezővé válhat. Céltudatos munkánkkal el kell érnünk, hogy a CSVSZ, mint társadalmi szervezet, a Nemzeti Front része, politikai rendszerünknek valóban erőssége legyen. VI. kongresszusunk határozatai ennek a céltudatos munkának megteremtették az előfeltételeit, most már csupán rajtunk múlik, hogy ezeket milyen mértékben használjuk ki. A közeljövő bizonyságát adja annak, hogy ki állja meg a próbában a helyét. Különösen igényes munka vár a járási bizottságokra, azok vezetőire. A CSVSZ Központi Bizottsága és Szlovákiai Választmánya (amely az új alapszabályok értelmében irányító jogkörrel rendelkezik), tudatában van e feladatnak és minden támogatást megad sikeres teljesítéséhez. FRANTISEK T U P 1 K, • a CSVSZ SZV elnöke és a CSVSZ KB alelnöke A trichinellózis betegség a fertőzött és felületesen elkészített vaddisznó- vagy sertéshús fogyasztásával terjed. Okozója élősködő, melynek latin neve Trichinella spirális. Teste hajszálvékony 1,4—4 mm hosszú, szabad szemmel alig látható. Emberre olyan nyers hús fogyasztásával terjed, amely trichinella lárvákat rejt magában. Ezek citromalakú burkocskával fedettek. A természetben a trichinellózis eredeti gazdái: a róka, a borz, a görény, a nyest, a nyérc, kisebb mértékben pedig a kutya, a macska és a patkány. A vaddisznó és a sertés szervezetébe leggyakrabban a fertőzött patkány vagy más A VADDISZNÓK állat fölfalásával kerül. A gazdaállat vékonybelében többszörösen elszaporodik és a vérkeringés által eljut az izomzatba, ahol újra megtelepedik és fsmét citromalakú burokba rejtőzik. Hat—nyolc hónap elteltével a burok elmeszesedik ugyan, de az élősdi hosszú éveken át életben marad (10, sőt 30 évig is) és így várakozik az új fertőzési lehetőségre. A megtámadott izomszálak gyulladásba jönnek, később elsorvadnak, degenerálódnak. Gyakorlati szempontból legfontosabb tudni, hogy a trichinellózis lárvák jól elviselik az alacsony hőmérsékletet, de a magasabb hőmérséklet gyorsan elpusztítja őket. Így 2—4 C fokon 250 napig maradnak életben, mínusz 15 C fokon 15 napig, de az 55 C fokú hőmérséklet néhány perc alatt végez velük. Ahogy ezekből az adatokból kitűnik, trichinellózisa a hús tökéletes konyhai elkészítése után nem kell tartanunk a trichinella fertőzésétől. A füstölt hús belsejében és a kolbászfélékben azonban trichinella élősdi féléven át is életben maradhat. Az élő sertésen igen nehéz megállapítani a fertőzés jelenlétét, de a vágóhídon, a sertés levágása után ez nem okoz különös nehézséget. Törvény kötelezi az állatorvost a vágóhídon, hogy kivizsgáljon minden levágott sertést, vájjon nem tartalmaz-e annak izomzata trichinella lárvát. Ha megállapítja, hogy ezek jelen vannak, az ilyen hús nem kerülhet forgalomba. Az, hogy milyen felelősség fekszik az állatorvoson, azt a következő példával szeretném érzékeltetni. Lengyelországban 1952 év nyarán az egyik nagyvárosi vágóhídon az állatorvos az olyan csoport Sertést engedett feldolgozni, amelyet előzőleg trichinellózisra nem vizsgált. Ennek következtében kb. 400 ember betegedett meg trichinellózisban. A betegségnek halálos kimenetele is volt, sokan pedig életük végéig rokkantak maradnak. Ezzel a betegséggel sújtott egyének a lelkiismeretlen állatorvos halálraítélését követelték. Régen a trichinellózis nálunk is jobban el volt terjedve, de a sertéshús törvényileg kötelező kivizsgálása óta emberen csak ritkán észlelhető. Az első világháború idejétől máig csak három' nagyobb epidémia fordult elő. Az első As-ban és Morva-országban volt, melyben 388 egyén betegedett meg, ebből 25 eset halálos kimenetelű volt A második, kisebb kiterjedésű járvány Strakonicén volt, melybe egy személy halt bele. Az utolsó epidémia Rozsnyón lobbant fel 1962-ben, ahol 29 személy betegedett meg, főleg vadászok és azok családtagjai. A betegség okozója a vaddisznóból készült nyers kolbász fogyasztásával jutott a szervezetbe. Az embernél általában két szakaszban folyik le ez a betegség. Az első szakaszban a bélhurut jelei vannak túlsúlyban, később pedig az erős izomfájdalom. Mindkét stádiumot magas láz kíséri (40—41 C fok). A trichinellózis ellen nincs hatékony gyógyszer. A trichinellózis elleni védekezés általában két irányban halad. Egyrészt a patkányok irtásával igyekszünk megelőzni a sertések fertőzését, másrészt minden házi disznövágás alkalmával kérjük meg az állatorvost a trichinellózis kivizsgálására. Ezt főképpen a vadászoknak kellene megjegyezniük, mert a nem kivizsgált vaddisznó hús fogyasztásának szomorú következményei lehetnek. Dr. SZABÓ SÁNDOR, a Bratislava! Virológiái Intézet dolgozója
