Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-22 / 3. szám

Szlovákia gazdasági fejlődésének távlatai Az SZKP KB meghívására szerdán Moszkvába érkezett Antonín Novotny, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnök és Jiri Hendrych, a Központi Bizottság titkára. Moszkvában hivatalos baráti eszme­cserét folytattak az SZKP vezetőivel a két felet kölcsönösen érdeklő kér­désekről. (CTK) nokon építendő fakombinát, a betonit kitermelő és dúsító üzem Lastovcén és egy kvarchomok fejtő és dúsító üzem építése Sajdikovce-Humencén. Az élelmiszeripar jelenlegi és az ötéves tervben következő fejlesztését e szlovákiai ágazat aranykorának ne­vezhetjük. Gyors ütemben folytatódik a rimaszombati élelmiszer kombinát, a dunaszerdahelvi cukorgyár, a pre­­sovi húsipari üzem építése és átépí­tése, a zilinai húsipari üzem átépítése, a nyitrai húskombinát és ' tejfeldol­gozó, a kosicei húskombinát és hűtő­üzem, az ógyallai malátagyár, a Vel’ky Saris-i sörgyár és a kosicei borászati üzem építése. Ebben az évben megkezdjük egy húskombinát építését Humennén, tej­feldolgozó üzem építését Krupinán, valamint a bratislavai és a martini sörgyár átépítését. Baromfifeldolgo­zót építünk Léván, tejfeldolgozó üze­met Spisská Nová Ves-en. Húsipari kombinátot tervezünk Bratislavában, cukorgyárat Michalovcén, konzerv­gyárat Érsekújváron és Trebisovban. Az új értékkapcsolatok arra fognak irányulni, hogv a nyersanyagot a lelő­helyhez minél közelebb dolgozzuk fel. A lakásproblémáról A Szlovák Nemzeti Tanács tervei­ben kezdeményező javaslat készül a lakások személyi tulajdonáról szóló országos törvény kiadására. A lakás­probléma megoldása számos igényes kérdés elé állít bennünket. Különösen sürgető az egyéni lakásépítés kér­dése. E kérdéseket az első félévben tárgyalja meg a Szlovák Nemzeti Ta­nács plénuma. A Szlovák Nemzeti Tanács ezen a területen érvényesíti politikai kezdeményezését a Nemzet­­gyűlés és a kormány irányában. Äz elemi csapások esztendeje Eredményeink, céljaink, feladataink I Az új népgazdaság irámjítási endszer bevezetésének problémái és ezzel Összefüggően a múlt gazdasági év eredményei, valamint az idei feladatok alkotják belpolitikai eseményeink fő vázát. A ‘földmüvis válaszol: MIRE VAN JOGA AZ ERDŐ TULAJDONOSÁNAK, ILLETVE HASZNÁLÓJÁNAK? Bátran, kezdeményez'óen vezessük te az újat A kormány január 13—15-re ta­nácskozásra hívta egybe Prágába az ipar, az építőipar, a közlekedés, a bél­és a külkereskedelem gazdasági-ter­melési egységeit irányító vezérigaz­­aatókat. A tanácskozáson résztvettek D. Kolder, B. Lastovicka, J. Lenárt, O. Simúnek elvtársak, a CSKP KB el­nökségének tagjai, pártunk és kor­mányunk több vezető képviselője, a Nemzetgyűlés bizottságainak elnökei, az SZNT megbízottjai és a Szakszer­vezeti Központ megbízottjai. A tanácskozást Jozef Lenárt mi­niszterelnök irányította. Bevezető előadást Oldfich Cerník miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke tartott. A jelen­levők a beszámoló alapján megvitat­ták azoknak az irányelveknek a to­vábbi feldolgozását, amelyeket a CSKP Központi Bizottsága múlt év decem­beri ülésén az 1966. évi tervfelada­tokkal, a negyedik ötéves terv terv­időszakkal összefüggő munkálatok be­fejezésével, valamint a CSKP XIII. kongresszusa megvitatásra kerülő to­vábbi gazdasági adatok előkészítésé­vel kapcsolatban jóváhagyott. A fi­gyelem elsősorban a termelés haté­konyságának növelésére, az építési beruházás problémáira, valamint a bel- és külkereskedelem feladatainak teljesítésére összpontosul. A tanácskozást négy munkacsoport­ban folytatták. Az elhangzott vita s a jóváhagyott irányelvek hangsúlyozták az irányítás új rendszere közgazdasági lehetősé­gei kihasználásának szükségességét. Elsősorban fontos, hogy a vállalatok és a társadalom közötti kapcsolatokat meghatározó, hosszabb időre szóló azdasági szabályok stabilak legyenek, és az adott időszakban érvényesülő gazdasági, politikai feladatokkal össz­hangban mindenütt rugalmasan alkal­mazzák a közgazdaság operatív jelle­gű eszközeit. A hazai piac áruellátásával kapcso­latban rámutattak a piac fontos sze­repére. Hatálytalanítani kell minden olyan bonyolult ügykezelést, amely akadályozza, hogy a piac erősebb nyo­mást gyakorolhasson a termelő vál­lalatokra. A termelési tervek kidolgozásánál elsősorban a lakosság Igényeinek ki­elégítését kell szem előtt tartani. erdők tulajdonosai, 111. használói kö­telesek a nyersfát a kitermelés utáni 14 napon belül eladásra felajánlani a legközelebbi erdőgazdaságnak, amely az ajánlat megérkeztétől számított 14 napon belül köteles a felkínált nyers­fát felvásárolni. Ez a felkínálás!, 111. átvételi köte­lezettség nem vonatkozik a tűzifára a JNB által meghatározott mennyi­ségben, valamint a vékony haszonfára és az I. és II. osztályú tű-, illetve lombos karófára, és arra nyersha­­szonfára, amelyre az erdőt kezelő állami szerveknek anyagellátási ter­veik alapján igényük van. (Az utóbbi rendelkezés nem vonatkozik az EFSZ- ekre.) Az itt idézett rendelkezés alap­ján az EFSZ-nek a JNB-n kell kér­nie, hogy mennyi tűzifát és milyen faanyagból termelhet ki erdejéből. Az erdőn kívül növő fát — akárki tulajdona legyen az — csak a HNB engedélyével lehet kivágni és ha az ilyen fának part, szél, lejtő stb. védő­­jelleqe van, vagy természet-, ill. mű­emlékvédelem által nyilvántartott fá­ról van szó, kivágásához a JNB enge­délye szükséges. Ezekben az esetek­ben a rendeletben megszabott arány­ban igénye van a tulajdonosnak tűzi­fa, karófa vagy fűrészfa vételére (így pl. egy m3 diófáért ugyanannyi fű­részfa, vagy másfélszer annyi karó­anyag ill. kétszer annyi tűzifa vagy lombos karófa eladása igényelhető. Ugyancsak ez a rendelet szabályoz­za, hogy a fűrészvállalatok bérfűré­­szelést csak a JNB engedélye alapján végezhetnek. Nincs szükség erre az engedélyre, ha régi faanyagról, vagy ha engedély alapján szerzett gömbfa feldolgozásáról lenne szó. Végül ez a rendelet szabályozza a fával való ellátás rendkívüli eseteit is: a) meg van engedve a száraz hulla­dékgallyak, tobozok, kéreg nappali gyűjtése minden ellenszolgáltatás nél­kül, tönköket csak a JNB engedélyé­vel lehet kitermelni, az erdőkiterme­lésnél fel nem dolgozott faágakat — ha arra nincs igényük az erdőmunká­soknak mint természetbeni juttatásra Jól gazdálkodtunk tavaly A Szlovák Nemzeti Tanács elnök­sége idei első ülését január 17-éri tartotta. Fő napirendi pontként a nép­­gazdasági tervteljesítés tavalyi ered­ményeinek értékelése szereoelt. Erről az ülésről tájékoztatta az újságírókat a hét elején dr. Koloman Bod'a föld­művelésügyi megbízott. Többek között elmondotta, hogy tava’y Szlpvákia minden ipari ágazata eleget tett feladatainak. Az ipari üze­mek majdnem 3 százalékkal túlszár­nyalták tervüket. Ez pénzben kife­jezve több mint egy milliárd korona. A jelentés azonban megállapította, hogy semmi elbizakodásra nincs ok, hiszen számos fontos új üzemet nem adtunk át rendeltetésének, amelyet a terv előírt. Az idén nem kevesebb, mint tizenegy fontos olyan létesít­ményt adnak át rendeltetésének, ame­lyeknek már a tavalyi évben meg kellett volna kezdeni a termelést. örvendetes tény, hogy. tavaly az építészet is túlszárnyalta tervét. Kü­lönösen a lakásépítésben mutatkozó javulás okoz örömet, hiszen Szlová­kiában közel 18 ezer lakás épült fel, 2 százalékkal több, mint amit a terv előírt. Bár a belkereskedelem és az áru­forgalom növelésében is jelentős eredményt értünk el, mégis több olyan árucikk hiányzott az üzletekben, ami igen sok bosszúságra adott okot. El­sősorban bizonyos textilneműk, téli lábbelik és építkezési anyagok hiá­nyoztak. A jelentés megállapította még, hogy a tavalyi árvízkatasztrófa okozta ne­hézségek ellenére a vasúti- és közúti szállítás is túlteljesítette mennyiségi feladatait. A sajtóértekezleten igen élénk vita alakult ki és a résztvevők kihasznál­ták a földművelésügyi megbízott je­lenlétét, akinél mezőgazdaságunk je­lenlegi időszerű feladatairól és jövő­beni terveiről érdeklődtek. Különösen a mezőgazdaságnak gyártott gépek minőségéről és a takarmánykeveré­kekről esett szó. Bod'a elvtárs meg­említette, hogy gyűléseken és papíron már sok ígéret hangzott el e kérdé­sek rendezése érdekében, sajnos a gyakorlatban annál kevesebb. A gaz­dasági állatok átteleltetésének prob­lémájáról és a szálastakarmány tarta­lékáról meglehetősen kedvezően nyi­latkozott. Annál több nehézség mutat­kozik a szemestakarmányok biztosí­tásánál. (tg) — az erdőtulajdonos, illetve annak használója másoknak is eladhatja. A kitermelésénél, megközelítésénél, kiszállításánál végzett fogatos mun­káért az erdőüzemmel szemben az EFSZ, ill. az állami gazdaságok igényt nyernek minden 1600 Kés ilyen mun­káért kifizetett bérösszeg után IV2 m3 tűzifa, ill. 0,75 m3 karófa anyag kis­kereskedelmi áron való megvételére; ha ezt a munkát egyénileg gazdálko­dók végzik, igényt szereznek minden 2000 Kcs kifizetett munkabér után vagy 1 m3 tűzifa, vagy 0,75 m3 karó­faanyag kiskereskedői áron való meg­vételére. b) Az erdőritkításnál a kijelölt fa­anyagból lehet szerezni vékonyfát, vastagabb fát csak a minisztérium által kiadott irányelvek értelmében. c) A JNB rendkívüli esetekben so­­ronkívüli kitermelési engedélyt adhat az erdőtulajdonos, ill. használó EFSZ- nek a leégett vagy elemi csapások következtében megsérült épületek fel­újítására, rekonstrukciójára, ill. ki­javítására. Egészen kivételes esetek­ben engedélyezhető a haszonfa kiter­melése az EFSZ-ben társított erdőből az olyan, az EFSZ-be be nem vitt épületek kijavítására és rekonstruk­ciójára, amelyek oly tagok tulajdonát képezik, akik erdejüket az EFSZ-ben társították. — Ugyanilyen rendkívüli esetekben a JNB, de csak a KNB hoz­zájárulásával megengedheti a haszon^ fa soronkívüli kitermelését, az egyé­nileg gazdálkodó erdőtulajdonosoknak is. — Mindezekben az esetekben a rendkívüli kitermelés előfeltétele, hogv a tulajdonosoknak nincsenek az erdő szakigazgatásáért járó illeték hátralékai. — Az ilyen rendkívüli ki­termelés esetén a JNB elrendelhet bizonyos feladatokat, különösen a fá­sítást illetően. — Az említett rend­kívüli kitermelés során csak a szak­­igazgatási szerv (állami erdőség) ál­tal megjelölt fákat lehet kitermelni és ezeket csak a jegyzékbe vétel után lehet kiszállítani az erdőből, az erről kiállított irat (számjegyzék) alapján. Dr. Földes József Novotny és Hendrych eSvtársak Moszkvában (Folytatás az J. oldalról) ség alapján lehetővé teszi a lakosság életszínvonalának, illetve az egy la­kosra eső jövedelemnek a kiegyenlí­tődését is. Szlovákia nyersanyagforrásainak kihasználásáról Az 1966. évi tervben határozott in­tézkedéseket teszünk Szlovákia nyers­anyagforrásainak felhasználása érde­kében. Folytatjuk a magnezitfejtő és feldolgozó berendezések nagyarányú kiépítését, megkezdjük egy új üveg­gyár építését Poltáron és egy bazalt­olvasztó üzem építését Nová Bana-n. Folytatjuk Bratislavában az ipari üveggyár építését, a párkányi cellulóz­­papírkombinát építését. Megkezdjük egy bútorgyár építését Füleken és sor kerül több hazai nyersanyagot feldol­gozó üzem építésére. Ilyenek a micha­­lovcei útburkolatgyártó üzem, a Pezi-Hangsúlyozni kell, hogy az SZNT norma-alkotó funkciója nem merül ki csupán saját törvényhozó tevékeny­ségében. Az SZNT Intenzíven és rend­szeresen résztvett az országos törvé­nyek és más jogi normák előkészíté­sében és kialakításában. A munkaerő-források hatékonyabb kihasználásáról Tulajdonképpen ez két probléma. Egyrészt a legnépesebb háború utáni korosztályok foglalkoztatottságának biztosítása, másrészt Szlovákia ke­véssé fejlett területei fejlesztésének megoldása. Az ötéves terv folvamán Szlovákiá­ban a foglalkoztatottság 155 ezerrel növekszik, de ezzel még nincs végle­gesen megoldva Szlovákia munkaké­pes lakosságának foglalkoztatása. Mint eddig is, a fiatalok egy része érvénye­sülhet a cseh területek néhány fon­tos ipari körzetében. Főként Ostravá­­rói és azokról az alapvető ágazatok­ról van szó, amelyeknek fejlesztésé­ben a köztársaság valamennyi kerü­letének dolgozói részt vesznek. A lemaradó területek problémáit az SZNT 1964 áprilisi plénuma az ipar, a mezőgazdaság, a társadalmi fogyasz­tás és az életszínvonal szempontjából is megtárgyalta. Megemlítem a már épülő vagy előkészületben levő leg­fontosabb létesítményeket, amelyek befolyásolják az említett területek fejlődését. A foglalkoztatottság problémáját Záhorien a Dimitrov vegyipar új se­­nicei üzemegységével, Maiacky-n két gépiari üzem építésével oldjuk meg. A probléma megoldását elősegítik Dél-Szlovákiában a párkányi papír­gyár, a dunaszerdahelyi cukorgyár, az ógyallai malátagyár, valamint az ugyanott építendő sörgyár és a Léván építendő textil-kombinát. A Szepes­­ségben folytatódik a Tatra Svit épí­tése és számítunk a Spíüská Nová Ves-i bútorgyár kibővítésével is. Ru­haipari üzemegység épül Tornaiján, bővül a cipőgyártás Bardejovon, va­lamint a cadcai Tatra üzem termelése is. Ulicon fafeldolgozó üzem épül. A Szlovák Nemzeti Tanács plénuma az ipari termelőegységek elhelyezésé­nek megoldásánál a Szlovák Tervbi­zottság feladatává tette, hogy lehető­ségeket keressen ipari üzemek elhe­lyezésére, főként Krupina, Ipolyság, vagy Zselíz, további Stará Lubovna, a Hnileci Völgy és Szobránc körzeté­ben. A továbbiakban Chudík elvtárs a sport fejlesztéséről nyilatkozott és megemlítette, hogy jó kilátásaink vannak arra, hogy megkapjuk a sí­világbajnokság rendezési jogát. Eh­hez szükséges, hogv a Tátrában létre­hozzuk a megfelelő technikai beren­dezéseket. ■ Mostoha időjárás 1965 túlnyomó részében ■ Elemi katasztró­fák világszerte H Rendkívüli csapadékmennyiség ■ Kevés meleg H Szélsőséges hőmérsékletek nálunk ■ Az abnormális időjárás okai ■ A légtömegek cirkulációs tevékeny­sége az atmoszférában az egész év folyamán rendkívül élénk volt, s ez okozta 1965-ben világszerte a különö­sen rossz időjárást. A szélsőséges ki­lengések Közép-Európában az Atlanti­óceán és az európai belterületek fö­lött is lezajlott különösen élénk cir­kulációs tevékenységnek tudhatók be. Az ilyen különös időjárás azonban 80—100 év alatt legfeljebb egyszer „örvendezteti meg“ Földünk lakossá­gát. Éghajlatunk tehát ezáltal még nem változik meg, legfeljebb szokat­lan kilengéseknek vagyunk ilyen eset­ben szenvedő tanúi. - Dr. P. Forgác Az elmúlt esztendőben az időjárás gyakran kirúgott a hámból, nemcsak nálunk, hanem csaknem az egész vilá­gon. A hírszolgálati irodák tavaly szinte hetenként beszámoltak egyes országok időjárás okozta katasztró­fáiról, melyek hatalmas anyagi és pénzbeli károkat okoztak és Földünk .több táján emberáldozatokat is köve­teltek elég nagy számban. Joggal emlékezünk majd vissza 1965-re, mint az elemi csapások évéré. Szlovákia területén is sokat garáz­dálkodott az idő. Aránylag békés, nyu­godt tél után tavasszal igen gyakran és kiadósán esett az eső. Az esőzések elhúzódtak a nyár közepéig, a folyók és a patakok áradása nagy károkat okozott. A legnagyobb árvíz hazánk­ban a Csallóközt sújtotta, ahol a Duna vize mindent tönkretett, ami az út­jába került. Bizony ilyen katasztrofá­lis árvízre Csallóköz legidősebbjei se emlékeznek vissza. Az áradásokon kí­vül egyes vidékeken szélviharok kü­lönösen az erdők növényzetében és gyümölcsösökben tettek még károkat. A túl kiadós esők folytán a csapa­dékmennyiségek egész Szlovákiában abnormálisán nagyok voltak. Bratisla-n vában a múlt évi átlag 869 mm-t, ögyallán 827 mm-t, Losoncon 913 mm-t, Kassán 822 mm-t ért el, s ezek az értékek Bratislavában 212 mm-el, ögyallán 245 mm-el, Losoncon 249 mm-el és Kassán 158 mm-el voltak magasabbak a sokesztendős átlagok­nál. Mivel ezek az erős esőzések az év folyamán nem osztódtak el egyen­letes mértékben, a mezőgazdasági ter­melésben Szlovákiaszerte sok kárt okoztak. A legszárazabb hónapok ok­tóber, február és március voltak, míg a legtöbb nedvességben április, má­jus, június és július hónapokban volt részünk. A nyári hónapok folyamán viharok és felhőszakadások csak sú­lyosbítják a helyzetet. A szokatlanul nedves időjárással párhuzamosan az egész év aránylag hűvös volt. Nemcsak tavasszal fáz­tunk, de a nyári időszak alatt is elég sokat nélkülöztük a szép, meleg na­pokat — még augusztusban is, amikor már kevesebbet esett az eső. Sőt, e hónap közepe táján néhány magasab­ban fekvő völgykatlanban (Közép- Szlovákiában) talajmenti fagyok is voltak, s ez nálunk igazán ritka je­lenség. Mértünk ugyan a nyár folya­mán 30—33 fok meleget is, de ez bi­zony ritkaságszámba ment. Az éveleji téli hónapokban síkabb területeken —16, —20 fok C volt a legerősebb hideg, de a csúcseredményt Üstí nad Oravou —31 °C-szal tartia. 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1966. január 22. ség vagy szakszerűség szempontjából a JNB változtatásokat eszközölhet az erdő használatát illetően. Az erdőgaz­dálkodás feletti állami felügyeletet a Mező-, Erdő- és Vízgazdálkodási Mi­nisztérium, a KNB és JNB illetékes szervei látják el. Az állam erdővagyo­­nát az állami erdőségek kezelik. A törvény felsorolja a rendes erdőgaz­dálkodás leglényegesebb alapelveit. Előírja, hogy minden, tehát nem az állami erdőségek kezelésében levő er­dő (tehát az EFSZ-ben társított, ill. az általa kezelt erdők esetében is) szakszerű igazgatást szintén az állami erdőségek szervei látják el. Az állami erdőségek ebben a minőségükben megkövetelhetik, hogy az erdőtulaj­donosok, illetve használók eleget te­gyenek a rendes erdőgazda törvényes kötelezettségeinek és szükség esetén a JNB útján a tulajdonos, ill. használó számlájára mással végeztethetik el a szükséges intézkedéseket. Az erdő­­tudajdonosok, illetve használók köte­lesek az erdők szakkezeléséért az ál­lami erdőségnek a rendeletben előírt illetéket megfizetni. Az erdőgazdálko­dás rendszerint tíz éves üzemi terv alapján történik, tekintetbe véve a távlati terveket is. Az erdők tulajdo­nosai, illetve használói csak jóváha­gyott tervek alapján gazdálkodhatnak. Az említett erdőgazdálkodási tör­vény egvik nagyon fontos végrehaj­tási rendelkezése a 89/1965 Zb. számú hirdetmény a nyersfa felvásárlásáról, az erdőn kívül növő fák védelméről és a fával való ellátás rendkívüli ese­teiről, amely rendelkezés 1965. szep­tember 1-én lépett életbe. Ez a rendelkezés meghatározza a nyersfa és fatermék fogalmát (a nyers törzstől kezdve a karófáig, a cserfakéregig és karácsonyfáig) és a rendelet 2. g-ában előírja, hogy az Schneider Ede oroszvári EFSZ tag saját, valamint több társa nevében levelében előadja, hogy szövetkezetük használja egyrészt a tagok társított erdejét, másrészt a község határában levő más magántulajdonban levő er­dőterületeket. Eleinte a szövetkezet saját szükségletének fedezésére ter­melhetett ki az erdőből tűzifát, ké­sőbb azonban a kitermelt tűzifából a cellulózegyártásra alkalmasabbat meg­térítés ellenében át kellett engedniük az állami erdőségnek. Olvasónk sze­rint az álami erdők helyi megbízottja közölte velük, hogy a szövetkezet sa­ját erdejéből csak a kiszáradt fákat, illetve a letört gallyakat és ágakat termelheti ki, de ebből is a „haszon­fát" át kell adniok az állami erdő ségnek. Haszonfának tekintik a nyolc cm-nél vastagabb száraz fát is. Olva­sónk szerint ilyen korlátozás mellett a szövetkezet nem tudja fedezni saját tűzifa szükségletét sem. Kérdi, mi a törvényes helyzet, mire van joguk, tekintettel arra is, hogy a szövetkezet az erdőterület után is fizet mezőgaz­dasági adót és évi 720 munkaegység jutalmazást fizet ki az erdő őrzéséért. ☆ Hazánkban jelenleg a 166/1960 Zb. számú erdőgazdálkodási törvény van érvényben. Ez a törvény rendelkezé­seket tartalmaz az erdőalapről, annak növeléséről, az erdőterületek tulaj­donjogának ill. használatának nyilván­tartásáról. További védelmi jogszabá­lyokat tartalmaz az erdőtalaj védel­méről, külön engedélyhez köti az er­dőtalaj kultúrájának megváltoztatását. Védőintézkedéseket tartalmaz ipari, bánya, víziművek, valamint közleke­dési hálózat létesítése esetére. Elő­írja, hogy az erdőkkel azok tulajdo­nosai (használói) a törvény értelmé­ben kötelesek gazdálkodni. Célszerű-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom