Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-05-28 / 21. szám

Itthon történt... Az elmúlt napok során számos. Intézmény és központi hivatal foglal­kozott népgazdaságunk Jelenlegi helyzetével és az ú] irányítási rend­szer bevezetésének problémáival. ELŐTÉRBE A GAZDASÄGOSSÄG ELVÉT Az Állami Irányítási és Szervezési Bizottsága legutóbbi ülésén az ú] népgazdaságirányításí rendszer beve­zetésével kapcsolatban megvitatta a vállalatok, üzemek stb. gazdálkodá­sának keretfeltételeit. A bizottság azt Javasolta a kor­mánynak, hogy hagyja Jóvá az emlí­tett feltételeket és azok alapján ta­nácskozzon a közeljövőben a válla­latok főigazgatóival s a kerületi nemzeti bizottságok elnökeivel. Az említett gazdálkodási feltételek alapelvei a következők: 1967. Január 1-től egységesen kell megállapítani a vállalatok Juttatásait az állami költségvetés alapjába, s egyben biz­tosítani kell, hogy a Juttatások ne­­csak a vállalatok gazdálkodását be­folyásolják, hanem az önköltség csökkentését, a munkaerők létszámát stb. is. A bizottság azt is Javasolta, hogy a vállalatok az új irányítási rend­szerben elvileg saját pénzforrásaikat használják fel az építkezésekkel kap­csolatos beruházásokra. Erre a célra a már szükségtelen árueszközök el­adásából befolyó összegeket, vala­mint a kulturális és a szociális alap bizonyos részét is felhasználhatják. ÜLÉSEZTEK AZ SZNT BIZOTTSÁGAI A Szlovák Nemzeti Tanács keres­kedelmi bizottsága legutóbbi ülésén a lakosság tüzelőanyag ellátásával foglalkozott. Értékelte a lakosságnak az egyéni lakásépítéshez szükséges építőanyaggal, élelmiszer- és közszük­séglett cikkekkel való ellátását. Az 1965—66-os téli időszakban a lakos­ság tüzelőanyag-ellátása megfelelő volt, állapította meg a bizottság. Szlovákiában a múlt Hónapban több mint 100 százalékra teljesítet­ték a kiskereskedelmi áruforgalom tervfeladatait. Az élelmiszerellátás fo­lyamatos és kielégítő volt. A textil­üzletekben kevés volt a selyem és teszll ruhaanyag, pulóver, harisnya stb. Az SZNT mezőgazdasági bizottsága ugyancsak az elmúlt napokban ülé­sezett, amelyen a legfontosabb gabo­nafélék és a kukorica termesztésével kapcsolatban a magnemesttés további körzetesítésének és a magfajták na­gyobb választékának biztosításáról tárgyalt. A bizottság hangsúlyozta, hogy a helyesen választott magfaj­ták Jelentősen befolyásolhatják a termést. A vetésre jelenleg használt árpa ugyan megfelel a követelmé­nyeknek, de a Jövőben újabb fajták is forgalomba kerülnek. JÖL GAZDÁLKODTUNK AZ ELSŐ NÉGY HÓNAPBAN A Szlovák Nemzeti Tanács elnök­ségének épületében FrantiSek Hagara pénzügyi megbízott tájékoztatta az újságírókat az SZNT elnökségének legutóbbi üléséről. Bevezetőül mind­járt megállapította, hogy Szlovákiá­ban az év első négy hónapjában kedvezően alakult az ipari tervtelje­­sltés. A tavalyi évhez viszonyítva 15,8 százalékkal magasabb volt az ipari termelés színvonala. Még ennél Is örvendetesebb, hogy ezúttal min­den ágazat elérte, vagy túlszárnyalta feladatait. Az eredmények értékét az a körülmény is emeli, hogy elsősor­ban a munka termelékenysége növe­kedésének köszönhető. Külön kiemelte, hogy a mezőgaz­daság egyik legfontosabb szakaszán, az állattenyésztési termékek felvá­sárlásában is igen kedvező eredmé­nyeket értünk el és az alapvető állat­tenyésztési termékek felvásárlási fel­adatainak eleget tettünk. A megbízott ezután a szlovákiai vállalatok és szervezetek pénzügyi gazdálkodásával foglalkozott, majd beruházási politikánk egyes problé­máit ismertette. A beruházási ter­melés Jövedelmezőségének átlaga nem éri el az országos szintet. Még mindig nagyon sok a selejt, ami ká­rosan befolyásolja az eredményeket. Nagyobb társadalmi összefogásra van szükség Bankó Gyulát, a Pásztói Helyi Nem­zeti Bizottság elnökét már kora reg­gel a könyvek fölé hajolva találom. Bizony nem kis esemény előtt áll. Hamarosan az Ipolysági Mezőgazda­sági Műszaki Kö­zépiskolán érettsé­gizik. Tehát elég gond nyomja mos­tanában a fejét. Pedig a faluban is van elég tenni­való. Amikor végig­járjuk az utcát, itt bizony nyoma sincs a betonjárdának vagy az utak köve­zésének. Szüntele­nül azt hajtogatja, hogy nincs pénz. Szűk . a költség­vetés. Valami összecsepeg az adók­ból, különböző illetékekből, lakbérek­ből, de ez mind kevés. A lakosság is aktívabb lehetne. A 935 lelket szám­láló faluból csak 13 522 koronát dol­goztak le. Vajon mi épült a múlt évben. Az eredmény bizony sovány. Csak egy tűzoltószertár, az sincs még be­fejezve. Pedig sok ebben a faluban a tennivaló. Régóta megoldásra vár például a napközi otthon létesítése. De nincs megfelelő helyiségük. Vol­na egy aránylag elég Jó karban lévő épület, csak annak a rendbehozása is Jelentős összeget igényel. Pedig ez a kérdés már Jóformán elodázha­tatlan. A szövetkezet főleg a csúcs­munkák Idején munkaerőhiánnyal küzd. De az asszonyok a legtöbb esetben nem tudják, kire hagyni gye­rekeiket. Így pedig nem kívánhatjuk, hogy teljes értékű munkát végezhes­senek. Látja ezt a helyi nemzeti bizottság elnöke, a szövetkezet vezetősége és az egész falu lakossága, de sajnos, eddig még nem született konkrét határozat a probléma megoldására. Az elnök felméri a lehetőségeket, hogy milyen módon szerezhetnének pénzt. A tökéletesített irányítás után jó összeget kapnak majd a szövetke­zettől adó formájában. Rendezni kel­lene már végre a közvilágításért járó illetékeket is. Jó pár évvel ez­előtt beszerelték a villanyt, de a lakosság jelentős hányada még min­dig nem fizette meg az érte Járó di­jat. Az elnök becslése szerint 20—25 ezer IcnTirtn knllöHntl fov Ua atoV a lakosok eleget tennének kötelessé­güknek, máris Jelentős összeghez jutna a helyt nemzeti bizottság, amit a napközi otthon kiszemelt épületé­nek tatarozására fordíthatnának. Szó van arról is, hogy alapítanak a szövetkezettel együtt egy kőműves csoportot, amely nagyban segíthetne az építési munkán. A szemlélő valahogy úgy látja, hogy ebbe a faluba nincs kellő tár­sadalmi összefogás. Mintha zökkenők­kel haladna az élet. Talán a helyi nemzeti bizottság is Jobb agitációs munkával szervezhetné a lakósságot járdák építésére vagy akár a már említett óvodahelység rendbehozásá­ra. Ebben a faluban Is akad elég szakember, akik ingyenes munkával is hozzájárulhatnának, a mindany­­nyiuk számára fontos épület rendbe­hozásához. Kevés, akárhogy is érté­keljük, kevés a lakosok által ledol­gozott társadalmi munka értéke. Re­mélhető, hogy a jövőben ezen a téren javulás áll be és Pásztó népe is a cselekvés terére lép. (bállá) KI ÉPGAZDASÁGUNK TERVEZÉSI és irányítási rendszerében fo­kozottabb mértékben s konkrétabban érvényesül a nemzeti bizottságok be­folyása. Ez jogkörük és felelősségük növelését teszi szükségessé. Tevé­kenységük további kibontakoztatásá­nak alapjaként a társadalmi ügyek irányításában mind jobban kell érvé­nyesülnie a területi elvnek, ami lehe­tővé teszi a társadalomszervezés központilag irányított szabályozásá­nak szerves egybekapcsolását a köz­ségek lakosságának konkrét feltéte­leivel, szükségleteivel. Mindamellett szükséges, hogy a nemzeti bizottsá­gok tevékenységében a hatékonyság és gazdaságosság elvei, valamint a szocialista vállalkozó szellem kellő módozatai érvényesüljenek. A terv­szerű irányítás rendszerének beveze­tése és elmélyítése érezteti pozitív hatását a nemzeti bizottságok tevé­kenységében. A községekben mindin­kább a társadalmi szempontok érvé­nyesülnek és átfogóbb a gazdasági s kulturális élettel kapcsolatos prob­lémák megoldása. Ezt az elvet vallja Dobrovics Zita elvtársnő is, a Pozsonypüspöki Helyt Nemzeti Bizottság titkára, akivel a napokban beszélgetést folytattunk. A község gazdasági helyzetének fellendítése érdekében különféle ter­vek, ötletek merültek fel. Tervbe vet­ték, hogy az adás-vételi szerződések / »»*» *** «$♦ *** **» «*♦ «$* «$♦ «$► «$» ♦*» «$► «j* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ «j» **» *** ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *2» »j* »J« »J« *2» «2* *** *$► *** *** *** •** V ❖ * ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ v ❖ * A KOSÜTI ESEMÉNYEK 35. ÉVFORDULÓJÁRA Nem feledjük A harmincas évek elején a csend­őrök több esetben lőttek a na­gyobb darab kenyérért harcoló dolgozók közé. Harmincöt évvel ezelőtt Kosúton is sortűz dörrent, hogy megakadályozzák és vérbe folytsák a dolgozóknak a nagyobb darab kenyérért folyó igazságos harcát. Mi is történt valójában? A Galántai Járási Hivatal, bár betiltotta a gyűlést, de a betiltó végzést nem kézbesítette idejében. Az egybehívók ezért nem értesí­tették idejében a környékbeli ma­jorok népét. Május 25-én, délután mintegy 40 főnyi csoport érkezett Kosútra, köztük Major István képviselő is. A csoport már a te­metőnél találkozott egy csendőr különítménnyel, aki már látta őket, de sem nem figyelmeztette, sem nem állta útjukat. Amikor megér­keztek a kosúti templom melletti gyülekezőhelyre, a későbbi tragé­dia szinhelyére, mintegy félszázan fogadták az érkezőket. Kisváratva azonban feszültté vált a helyzet. A tömeg meglepődve látta, hogy mintegy 60 csendőr fenyegetően, támadó állásba helyezkedik el. A tüntetők első sorai és a csend­őrök zárólánca közötti távolság nem volt több néhány méternél. A vezetőjük, jánoáík csendőrfőhad­nagy, durván felszólította Major Istvánt, hogy igazolja magát. Aztán a tömeg tudomására adta, hogy a népgyűléset nem engedélyezték a hatóságok és oszlásra szólította fel az egybegyűlteket. A gyűlésre ér­kezők rövid megbeszélést tartot­tak, s megállapodtak abban, hogy zárt körű tanácskozást tartanak. A csendőrtiszt ezt sem engedélyez­te, sőt megtámadták Major elvtár­sat, aki a kardütésektől eszmélet­lenül rogyott össze. Az ottlevők hozzárohantak, hogy segítségére legyenek. Alig tettek azonban né­hány lépést, eldördült a sortűz, amelynek nyomán Gyevát János, Thurzó István és Zsabka Sándor holtan terültek el a földön. A bur­zsoázia pribékjei ezzel sem elé­gedtek meg, és a menekülők után lőttek, akik közül többen súlyosan megsebesültek. A kosúti eseményeknek komoly utóhangja volt már az elkövetkező hónapokban. A CSKP felhívta tag­jait, hogy az 1931-es év folyamán 200(1 új párttagot toborozzanak. A párt felhívását többszörösen túl­teljesítették, amely legjobban bi­zonyította, hogy a dolgozók a leg­mélyebben elítélik az ellenük inté­zett embertelen támadást. A munkásosztály hű fiainak örökre agyukba vésődött a Mun­­kás-ban megjelent cikk címe „Drá­gán fogtok megfizetni minden csepp kiontott munkásvérért“. A dolgozók a párttal az élen nemcsak hogy megfizettek az em­bertelen kizsákmányolóknak, ha­nem emberi életlehetőséget terem­tettek a föld volt rabszolgáinak. (Sz.J A szlovákiai csapágygyárakban pél­dául tavaly mintegy 50 millió korona veszett el a selejttermékek miatt. Végül a dolgozók takarékosságáról szólt, ami szintén kedvező Irányt mu­tat. Ez év április végéig a szlovákiai takarékpénztárakban az előző év azonos Időszakához viszonyítva, 801 millió koronával több szerepelt a lakosság betétkönyvein. JÖL HALAD CSALLÓKÖZ újjáépítése, DE VAN MÉG ZÖKKENŐ Bratislavában Stefan Sádovsky, a nyugat-szlovékiai KNB elnökének vezetésével ülést tartott az árvíz sújtotta Dél-Szlovákia újjáépítésével foglalkozó bizottság. Az ülés résztve­vői többek között leszögezték, hogy az újjáépítési munkák az egész terü­leten gyors ütemben haladnak. A munkaütem további növelését gátol­ja, hogy az újjáépítési munkákkal megbízott gazdasági és építővállala­tok eddig nem rendelkeztek elegendő építőanyaggal, főleg téglával. A bizottság intézkedésére a Jednota és a Járási építővállalatok a komá­romi és a dunaszerdahelyi járásban biztosítani fogják az újjáépítéshez szükséges építőanyagokat. Az új iskolaévet az árvíz sújtotta falvak iskolaköteles gyermekei már az otthoni, vagy a szomszédos köz­ségek valamelyik iskolájában kezdik. Érdekes kiállítás Brnoban A hagyományos brnói nemzetközi mintavásár színhelye ezúttal immár másodszor a közszükségleti ipar ter­mékeinek, újdonságainak országos bemutatására szolgál. A „Brno 66“ ki­állítást szombaton nyitják meg a nagyközönség számára és június 12-ig tartják nyitva. A tavalyi első kiállítást több mint 600 ezren tekintették meg, de az idén már egymillió látogatót várnak. A kiállítás újdonsága, hogy minden kiállítási csarnokban bevezetik az eladást és utánvéttel is megrendel­hetők a kiállított cikkek. A vasút kedvezményt nyújt a látogatók szá­mára. Milyen szabadság jár az idénymunkásnak? D. J. farnadi olvasónk levelében írja, hogy betegsége miatt 1982-ben részleges rokkantnak ismerték el és azóta részleges rnkkantjáradékot kap, továbbra is könnyebb munkát végez az EFSZ-ben, 1965 április végétől kezdődően EFSZ tagságának fenntar­tása mellett a helyi iskolaépítésnél anyagűri idénymunkát vállalt. Kérdi, milyen szabadságra volt igénye az 1965-ben ledolgozott idő után? Olvasónk szabadságigényét az 1965- ös évre még a 82/1959 Zb. sz. ren­delet 16. § értelmében kell elbírálni: az idény- vagy kampánymunkára fel­vett alkalmazottnak a munkaviszony megszűntével minden ledolgozott 25 munkanap után az egyébként Járó szabadság 1 tizenketted részének pénzbeli megtérítése Jár. Hasonló intézkedést tartalmaz az 1906. Január 1-től érvényes munkatörvénykönyv 66/1965 Zb. sz. végrehajtási rendele­tének 18. §-a. Mivel olvasónk való­színűleg már 50 évnél idősebb, a munkatörvénykönyv szerint rendes munkaviszony esetében 3 hét szabad­ságra lenne igénye, ennek megfele­lően 18 munkanapnak megfelelő 3 heti szabadság 8/12 része tehát 12 munkanap fizetésének megtérítésére van igénye — az 1965-ös év után. Az EFSZ tagságból kifolyóan olva­sónknak nincs fizetett szabadságra vagy szabadság idejének megfelelő fizetés megtérítésre Igénye, hacsak a szövetkezet saját alapszabálya a mintaalapszabályok 16. cikkelyének 4. bekezdése értelmében nem tartal­maznak erre vonatkozóan valamilyen rendelkezést. A járadék emelése tehetetlenség esetén Vrábel András imelyi olvasónk le­velében elpanaszolja, hogy őmaga 66 éves, asztmája és tüdőtágulfisa miatt munkaképtelen, 350 korona, régi EFSZ öregségi nyugdijat kap, felesége 64 éves, több év óta remény­telenül súlyos beteg, betegsége miatt állandóan ágyhoz van kötve és ma­gatehetetlen; felesége 100 korona tehetetlenségi pótlékkal együtt 250 korona nyugdíjat kap. Kérdi, milyen alapon emelhetnék fel valamelyikük nyugdíját? Az EFSZ dolgozók társadalombiz­tosításáról szóló 103/1964 Zb. sz. tör­vény 74. §-a értelmében a tartósan tehetetlen, más ápolására szoruló nyugdíjas Járadéka havi 1—400 koro­nával emelhető az Illető tehetetlen­ségi fokának, továbbá a szociális, családi és vagyoni viszonyainak meg­felelően. — Erre az emelésre senki­nek sincs perelhető Jogigénye és róla a Járási Járadék-bizottság dönt. Mivel olvasónk szerint felesége egészsége Jelentékenyen romlott, ol­vasónk az erről szóló orvosi bizo­nyítvány alapján kérvényezheti, hogy a Járási Járadékbizottság (okresná dávková komisía) emelje fel a fele­ségének eddig havi 100 korona ösz­­szegben folyósított tehetetlenségi pót­lékot. Visszakaphatja-e földjét? Gábor Viktória Alsó szemerédi ol­vasónk kérdi, hngy a hatévi kényszer­bérlet eltelte után hol kérheti föld­jeinek használatába való visszaadá­sát? Olvasónk annál a HNB-nél, amely annak Idején a kényszerbérletet el­rendelte, kérheti földjeinek haszná­latába való visszaadását. A HNB ter­mészetesen az ilyen kérelem esetében megvizsgálja, hogy meg van-e olva­sónk esetében a biztosíték arra, hogy földjeit korszerűen, megfelelően úgy tudja megművelni, hogy eleget tud tenni termelési kötelezettségeinek. Olvasónk mindenképen vegye figye­lembe, hogy problémáját valószínű­leg az EFSZ-be való belépéssel old­hatná meg legjobban, ahol a munká­ban való részvétele arányában igényt szerezne háztáji földre. Dr. F. J. Gondok a város tövében megkötésekor a feleknek bizonyos illetéket számítanak, a magántulaj­dont képező ingatlanok értékének felbecsülésénél kezelési dijat vetnek ki. Gyakori eset, hogy az építkezők hetken, sőt hónapokon át utcán he­­vertetik a téglát, meszet, cementet, kavicsot, homokot és egyéb építő anyagot. Elhatározták, hogy ezek után a tulajdonosoknak négyzetmé­terenként és naponta 2 korona fek­­bért számítanak fel. Mélyreható vál­toztatást akarnak bevezetni a közszol­gáltatás terén is. Július 1-ével a köz­szolgáltatások igazgatóságának kiren­deltsége kezdi meg működését a köz­ségben. Hatáskörükbe tartoznak a környékbeli falvak, mint például, Du­­nahidas, Vereknye, Fél, Oroszvár, Eberhart és más községek. A lakos­ság szükségleteinek kielégítésére gyűjtőszolgálatot vezetnek be. Püspö­kin cipőjavltó, szabó, borbély, női fodrász, rádió- televízor-javltó, foto­­szolgálat, villanyárammal működő közszükségleti cikkek javítása, virág­kereskedés, üvegező, fehérnemű-gyűj­tőhely, lakatosmühely, tehertaxi szol­gálat áll majd az érdeklődők rendel­kezésére. Kihasználva a közeli Slov­­naft üzem energia forrását gőzmo­soda és vegyi tisztító építését is ter­vezik. A szolgáltatások üzemrészlegeit, műhelyek nagy részét az egységes földműves szövetkezet volt irodahelyi­ségeiben Juttatták közös fedél alá. Néhány részleg elhelyezése egyelőre gondot okoz. A község kisiparosai körében mozgalmat Indítottak el, amelynek célja munkaerők toborzása a kommunális üzem számára. Akad­tak Jelentkezők, akiknek nagy része munkaideje után a közszolgáltatás számára fog dolgozni. Eléggé komoly fejtörést okoz a vízvezeték bevezetése. A Slovnaft ve­gyi gyár üzembehelyezése után ugyanis a környék ivóvize teljesen használhatatlanná vált. A fogyasz­tásra alkalmas vizet tartály-autókkal naponta szállítják a községbe. A Slovnaft lakónegyede hasonló hely­zetben van. Az ivásra és főzésre fel­használható víz mennyisége természe­tesen nagyon kiszámított, a lakosság nem fogyaszthatja azt tetszése sze­rint, takarékoskodnia kell. A nyári meleg hónapokban a község nagyon kellemetlen helyztbe kerül, amely mindinkább tarthatatlanná válik. A közérdek a kérdés mielőbbi gyökeres megoldását kívánja. Sok utánajárás után a Járási nemzeti bizottság ígé­retet tett, hogy 1967 elején megkez­dik a vízvezeték építését. A lakáskérdés Püspökin sincsen még megoldva. A volt kastélyban 20 családot helyeztek el, ez kényszer­megoldásból 1946-ban történt. Az itt lakó családok szűkös anyagi körül­mények között élnek, nincsenek ab­ban a helyzetben, hogy családi há­zacskát építhessenek; szövetkezeti lakás vásárlására pénzük nincs. A község más kész lakás lehetőséget nem nyújthat; az életfeltételek egész­ségtelenek és veszélyesek. A nagyon rossz állapotban lévő épület egy ré­szének beomlása veszélyezteti a csa­ládokat. A község- és a családok nehéz helyzetén segíteni akarva — arra igyekszik őket rávenni, hogy építsenek saját erejükből lakóhelyet. Telket Jutányosabb áron szerezhet­nének, a szükséges építőanyagot olcsóbban kaphatnák. Utcáik elmaradott állapotban van­nak, Javításra szorulnak. Nem is beszélve arról, hogy nyáron, nagy szárazságban a temérdek por kese­ríti el az itt lakók életét. Kérték a város köztisztasági szolgálatát, küld­jön a községbe naponta öntöző­­autókat. Óhajuk eddig nem teljesült. Gond, probléma akad elég. Néhány kérdés megoldása gyors intézkedést követel. A helyi nemzeti bizottság tagjainak körében akadnak ügyes, leleményes emberek, akik bizonyosan Jól oldják meg a feltornyosuló fel­adatokat, Hornyánszky Tibor Ä "földműves válaszol: 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1966. május 26.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom