Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-05-21 / 20. szám
A házinyulak törzskönyvezése «s fültetoválása Kisállattenyésztői szövetségünk tagjai, amennyiben nyúltenyésztéssel foglalkoznak, a tagsági idő első évének eltelte után kizárólag tiszta vérvonalú állatokat tartanak. Ennek igazolására a törzskönyv szolgál, amely néhány generációra viszszamenőleg adatokat tartalmaz az anyai és az apai ágú elődökről. Minden növendéknyulat, — amennyiben az tiszta vérvonalú — törzskönyvezet és tetovált szülőktől származik, továbbá az előírt szabvány (standard) követelményeinek megfelel, nyilvántartani valamint tetoválni kell, mégpedig az anyjától történő elválasztása előtt. A TENYÉSZTŐ FELADATAI A nőstény pároztatását követően a bak tulajdonosa által két példányban kitölteti a „pároztatási igazolást“. Ha az illető egyúttal a bak tulajdonosa is, ezt az igazolást önmaga állítja ki. Mihelyt a növendékeket anyjuktól el kell választani (kb. 8 hetes korukban) az anya tulajdonosa mindkét pároztatási igazolást a helyi szervezet nyilvántartójának (regisztrátorának) adja át. Ez ellenőrzi kiállításuk helyességét és ennek alapján minden bejelentett növendállatra vonatkozóan kitölti a törzslap belső oldalát. Az így részben kitöltött törzslapokat továbbítja azután, a pároztatási igazolással együtt a járási nyilvántartóhoz, aki a feltüntetett adatok helyességének megvizsgálása után az összes bejelentett nyúlfiókát fajta szerint bevezeti a törzskönyvbe. Hazánkban egy aiomöói legfeljebb 8 növendéknyulat lehet nyilvántartásra bejelenteni. A növendékállatok törzslapján feltüntetett adatok helyességének megállapítását követően a pároztatási igazolás hátlapjára bejegyzi a jobb és a bal fülkagyló jelzőszámát, majd kitölti a nyúlnövendékek törzslapjának elülső oldalát, melyen feljegyzi az állat nemét és fajtájának teljes megnevezését. A törzslapon ugyanis nem szabad a fajta megjelölését csupán rövidített jelzéssel feltüntetni. A többféle színváltozatban előforduló házinyulak esetében a színezetet is be kell jegyezni. A járási nyilvántartó a törzslapra az ellés napját is bejegyzi, továbbá a regisztráló számokat, a tenyésztő címét, a törzskönyvezés napját, végül pedig aláírja a lapot. Ezután a növendékállatokat a kiosztott nyilvántartó számok sorrendjében beírja a törzskönyveb. Majd a két pároztatási igazolás közül az egyiket magának hagyja, a másikat pedig a törzslapokkal együtt a helyi szervezet nyilvántartójának adja vissza, aki pedig ezt a helyi tétováidnak adja át. Ez azután megbeszéli a tenyésztővel, hogy mikor végzi el a tetoválást. A tetováló kötelessége előbb megvizsgálni a növendéknyulakat, amelyeket az igazolások szerint tetoválnia kell. Ha a növendékállatok között olyat találna, amely színben, rajzolatban, esetleg más szabvány jelekben nem felelne meg a standardnak, úgy a tetoválást megtagadhatja. Ez persze azt jelenti, hogy a tétováiénak nagy szakértelemmel kell rendelkeznie, mégpedig az állatbíráló Rajnamenti kislibák különösen gyorsan növekednek a legelőn. (A szerző felvételei) akkor a libanevelés takarmányozás szempontjából igen kevés ráfordítást igényel. Ha zárt udvarban tartjuk a háztáji libákat, akkor zöldet kell számukra termelni. Ilyen pl. a zöldlucerna. A nagyüzemi gazdaságokban erre a célra külön termelnek lucernát, amely egyike a legértékesebb libaeleségeknek. Nagy a fehérje tartalma és bőven tartalmazza a szükséges vitaminokat és egyéb tápanyagokat. Éppen ezért a jő libalegelő pótolhatatlan előnyt jelent a libanevelésben. A liba naponta egy kilónyi súlyú füvet képes megenni. Ezt a menynyiséget lucernával pótolni elég költséges megoldás. Használjuk ki a tarlókat, és hasonló takarmányforrásokat, mert ezáltal a nevelés költségeit lényegesen csökkenteni tudjuk. SZIKORA ANDRÁS (Bp) színvonalán, mert alapos ismeretek híján nem végezhetné el a növendékállatok helyes kiválasztását. A TETOVÁLÁS VÉGREHAJTÁSA A házinyúl jobb fülkagylójába azon járás (járási szervezet) számát tetováljuk, — vagyis a szúrásokból álló rajzolatban festékanyagot vezetünk be —, amelyben a tenyésztő állandó lakhelye van, és a törzskönyvben az illetékes fajta lapján bevezetett sorszámot. A bal fülkagylóba az országos jelzés kerül „CS“ és a nyúl születésének títsuk meg. A számok beszúrása után az állat fülkagylőján keletkezett apró lyukakba vagy úgynevezett tetováló pasztát dörzsölünk, vagy pedig jó minőségű fekete tust. Fontos, hogy a tetováló személy a festékanyag betörlését a számjegy nyílásaiba alaposan végezze el, mert a gyengén bedörzsölt festékanyag lekophat s csak gyengén, esetleg egyáltalán nem látható. Ebből is láthatjuk, hogy milyen fontos a nyilvántartó és a tetováló személy munkája a megbízható, helyes regisztráció érdekében. Végezetül még annyit, hogy kizárólag a nyilvántartoti és Hatéves tetovált belga óriás vadas nyúl Závodsky Ferenc galántai tenyésztő állományából (Kucsera Sz. felvétele)’ hónapja, valamint éve, de csupán az évszám utolsó számjegve. E szerint az 1986 márciusában napvilágot látott házinyúl fülébe ezt tetoválják: „CS 3 8“. Egy alomból származó növendéknyulak tetoválása során előbb az összes növendék balfülét tetoválják, mert ugyanazt a jelzést kapják az egy anyától egy napon született öszszes nyúlfiókák. A jobb fülben a járás száma mindegyiknél egyforma, csupán az egyedi nyilvántartási szám változik (amely egy alomra vonatkozóan egymást követő sorszám). E rendes, illetőleg szokásos jelölésen kívül a különleges (speciális) klubok tagjai az illetékes fajtára vonatkozóan a járás sorszáma helyett a jobb fülkagylóba az „S“ jelzést", az elismert és ellenőrzött (kontrolált) tenyészet tudajdonosai pedig a járás jelzése helyett a „K“ betűt tetováltathatják állataik jobb fülkagylójába. Végül az engedélyezett kísérleti állományokat (pokusné cbovy) a járás száma helyett „P“ betűvel lehet jelölni. A CSKSZ KB- nak elnökségi határozata alapján azonban e különleges jelöléseken kívül a jobb fülbe a járás számát is be kell tetoválni. A tetoválás külön erre a célra szolgáló fogóval végezhető. Mielőtt átszúrnánk a nyúl fülét, azt tiszta orvosi benzinnel tisztetovált szülőktől származó növendéknyulak regisztrálhatók. Tetoválásban nem résiesiilt szülőktől származó növendékeket, mégha ezek a szülők igazolhatóan tiszta vérvonalúak is, nem szabad tetoválni és regisztrálni. Tisztázni kellene még az ellenőrzött (elismert) nyúltenyészetek kérdését, de erről majd más alkalommal szólunk. MAAR ISTVÁN, a CSKSZ Szlovákiai Választmányának fő szakelőadója AZ ÖZVEGY PINTYŐKE Amikor ősszel a pintyfélék népes családfa a több meleget Ígérő dél-európai tájakra húzó* dik, a borvörös hasú hím pin-* työke nem követi sárgászöld párját, itt marad nálunk. Ez egyedül álló viselkedés a ma-1 darák között, mivel a hímek a tojókkal együtt vándorolnak. A magukra maradt hím pintyő-i kék ugyancsak nagy rajokban egyesülnek és más hazai rokonfajokkal meg az északról ide sereglőkkel együtt járják a behavazott határt. Tavasszal vidám csengettyűszerű éles hangon köszöntik visszatérő párjukat.
