Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-04-30 / 17. szám
Ritkább halaink Azok, akik nem horgásznak, rendszerint nagyon csodálkoznak, ha a horgász olyan kijelentést tesz: elmegy pontyozni, harcsázni, vagy süllőzni. A nem horgászok számára érthetetlen, hogy valaki előre tudja, milyen halat fog majd horga. Bár a legtöbb esetben a horgászok a fogható hal szerint válogatják össze felszerelésüket, a csalétkeket, aszerint választják meg horgászhelyüket, mégis érheti őket meglepetés és olyan halat is fognak, melyre nem számítottak. A mi vizeinken éppen Ilyen ritkaságszámba menő halak a nagybucó és kisbucó. Valóban, a nagy- és kisbucó f nem téveszthető össze a ragadozóönnel, vagy balinnal) teste a farok felé erősen elvékonyodó, orsóalakú. Ezek a halak csak a Dunában és mellékfolyóiban élnek. Barna színük és tarka, sötét csíkozásuk arról árulkodik, hogy fenéklakók. A gyorsabb folyású, kemény talajú, kavicsos vagy homokos helyeket szeretik. A nagybucó legfeljebb egy kiló súlyt ér el, míg kisebb faja alig éri el a 15—20 centit és a negyedkilót. Főleg rovarokkal, csigákkal, lárvákkal táplálkoznak, de ikrapusztítók is és az apró halakat Is megfogják. Horogra csak ritkán kerülnek. Igen jó húsú halak. A horgot rendszerint mélyen nyelik a horgászok legnagyobb bosszúságára. Ahol gyakoribb, ott kiváló horgászzsákmány. Ritkaságszámba menő nagy példányai nemcsak élvezetes horgászatot, hanem kitűnő falatokat is nyújtanak. Szintén ritkán és váratlanul akad vizeinkben horogra a menyhal. E tengeri tökehalfélék közé tartozó hal nagyon hasonlít a harcsához, de tőle főleg a hosszú hátuszonya és felső állkapcsán hiányzó nagy bajuszszálai különböztetik meg. Kissé „békapofájú“ és erősen halszagú, de szálkátlan húsú, jó ízű hal. Köves, gyökeres terepeken élő, fenéklakó, éjszakai rabló: melynek élete még elég titokzatos. Hol megjelenik, hol eltűnik. Egyesek szerint vándorol, mások szerint pedig csak akkor jelentkezik bátrabban és tömegesebben, amikor már a harcsa elvermelt. Mivel, a harcsával hasonló élőhelye van, a halászok jó harcsacsalinak tartják — nincs kizárva, hogy erősen rejtett életmódot folytat ott, ahol harcsa Is él. A menyhal ritkán nő két kilósnál nagyobbra a horgászok nem kis meglepetésére. Ritkasága miatt sok horgász nem is ismeri (hacsak nem könyvből). Különben nagy ikrapusztító, ragadozó és mindent megeszik, ami állati eredetű. (SzSz) ANYAHALAK KIEMELESE a podsuchat halgazdaságban, mes* terséges ívatás céljára. Az ikrát megjelelő edényben fogják fel, összekeverik a nőstény tejével, majd mesterséges ivófész•» kekre hintik szét, vagy speciális szitafészkekre szórva víz per* metben érlelik. (Foto: Zd. Kruzlnsky1)' Hogyan fogjunk csalihalat? + HOLLANDIA horgászal-j nak számát több mint egy-, millióra becsülik. Az országban — ahol csupán csak az édesvízi horgászathoz kell engedély — az elmúlt évben1 több, mint 600 ezren váltottak horgászjegyet: a tengeri1 horgászok számát pedig 400 ezer főre teszik. + A STARNBERGI TŰ (NSZK) partjára a hullámverés egy még életben lévő 9,50 kilós csukát és szájában egy 3 kilós süllőt sodort ki. A csuka a süllőt sem lenyelni nem tudta, sem pedig űjből elengedni. A parton tartózkodó horgászok a mohói rablót óvatosan megszabajdították zsákmányától ésj visszahelyezték a tóba. A /süllő már nem bizonyult életképesnek. ♦ A NEMET DEMOKRATIKUS köztársaságban tavaly már mintegy 25 ezer 'hektár vfzterület volt horgászkezelésben. A legna•gyobb horgászvíz a Spree |folyó szabályozása kapcsán, Cottbus város közelében : újonnan létesített 700 hektár (területű víztároló. Minden valamirevaló horgásznak kellő mennyiségű csalihallal kell rendelkeznie. Csalihalat a halászok többnyire horoggal fognak, vagy pedig 1 m2 nagyságú varsával. Az utóbbi módszer körül rendszerint nehézségek támadnak főleg akkor, ha nagyobb mennyiségű esalihalra van szükségünk. Igyekszem ezért szemléltetően leírni egy másik, jól bevált módszert. jómagam már néhány éve befőttes üveg segítségével fogom a csalihalat. Az 1—2 literes üveget zsineggel vagy dróttal egy legalább 2 méter hosszú pálcára erősítem. Az üvegbe kenyeret, kiflit vagy egyéb csalétket helyezek, amelyet vízzel felolvasztok és elegyítek. Az üveget azután megtöltöm vízzel és olyképpen süllyesztem a vízfenékre, hogy nyílása szembe kerüljön az árral vagy a víz közepével (lásd az 1. számú ábrát). Az üvegbe helyezett csalétek egy részét ekkor kiöblíti a víz és odacsalogatja a halakat. Ha ezt a módszer átlátszó vízben alkalmazzuk és megállapíthatjuk a halacskák betödulását, kihúzzuk az üveget és a zsákmányt egy előre elkészített edénybe öntjük. Zavaros vízben viszont, amelyben nem figyelhetjük meg a halacskák beszüremlését, tízperces időközökben húzzuk ki az üveget. Ennél is megbízhatóbb az a módszer, amikor befőttes üveg helyett hosszú, illetve keskeny nyakú (likőrös vagy ecetes) üveget használunk. Az eljáráshoz szükséges előkészület azonban igényesebb az előbbinél. A fiaskó fenekén egy 2—2,5 cm-es nyílást kell vágnunk Csalihalfogásnál az előbbihez hasonló módon vízzel töltjük meg az üveget és ugyancsak elsüllyesztjük a vízben, nyílásával szemben az árral. A halacskák behatolása után kihúzzuk 8 1. számú ábra: varsát helyettesítő befőttes üveg elsüllyesztése 2. számú ábra: nyílás fúrása az üveg alfába: 1. az üveg — 2. csiszoló kenőcs — 3. rézhüvely. lyukfűrésszel vagy fúróval. Az utóbbi célra gépfúrót használhatunk oly módon, hogy acél helyett vörös- vagy sárgarézfúrót alkalmazunk a kívánt üvegnyílás méreteinek megfelelően. Fúráshoz csiszolópépet vagy kemény csiszolóport kell szereznünk, amelyet pép alakjában kenünk a hüvely alá. De ügyeljünk arra, hogy fúrás közben ne hevüljön fel túlságosan az üveg, mert elpattanhat (lásd a 2. számú ábrát). 3. számú ábra: az átfúrt fenekű üveg az üveget (lásd a 3. számú ábrát). Ez a módszer is jól bevált nemcsak saját, hanem horgásztársaim gyakorlatában. Nézetem szerint érdemes lenne ilyen üvegeket nemcsak gyártani, hanem a horgászfelszerelések egyéb kellékeivel egyetemben áruba is bocsátani. Gazdaságosság kedvéért törhetetlen üvegből kellene az üvegeket előállítani. Radoslav Stfecha