Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-15 / 2. szám
Kiváló tojó- és húshibridek a Gödöllői Kisállattenyásztési Kutatóintézetben A hibridelőállítás az állattenyésztésnek, de különösen a használat előállításnak ma már széleskörben alkalmazott, bevált módszere. A hibridhatás felismerése az utóbbi néhány évben a baromfitartásban is új — korábban szinte elképzelhetetlen — távlatokat nyitott meg. Ma már valamennyi szocialista országban többé-kevésbé ismeretesek azok a nagyszerű eredmények, amelyeket a módszer következetes alkalmazásával a baromfitartásban egyes nyugati országokban elértek. A kiemelkedő termelési eredmények mögött természetesen igen sok és rendkívül sokirányú tenyésztői munka van. A kiváló hibridek, csak kiváló tenyészértékű, nagy genetikai képességű szülök, nagyszülők utódaiként állíthatók elő. Ezeknek az ősöknek a kitenyésztése, az egyes kiváló vonalaknak a létrehozása viszont gyakran évtizedes szívós tenyésztői munka, kísérlet, szelekció eredménye. Nálunk a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézetben is hosszú időre tekint vissza az a kutatómunka, amelyet a hazai baromfiállomány nemesítésével kapcsolatban végeztünk. Eredményeink az évek során jelentősen javultak, ezekkel a fajtákkal azonban korántsem tudtunk elérni olyan ugrásszerű fejlődést, amit a korszerű, időközben kialakult intenzív baromfitartás megkövetelt. Az új követelmények, az új, főleg a nagyüzemi tartási rendszer a hazai fajtáknál nagyobb genetikai képességű állatokat kívánt. A fejlődés meggyorsítása érdekében azért az elmúlt években néhány olyan magasfokon kitenyésztett, kiváló termelőképességű állatot importáltunk, amelyek meghonosítása, további szelekciója, tenyésztése és elszaporítása megfelelő korszerű technológia mellett a magyar baromfitenyésztésben is az eredmények nagyarányú javulását tette lehetővé. Ezeknek az állatoknak a behozatala és az azóta végzett kutatómunka eredményeként intézetünk jelenleg már több olyan tiszta zárt vonallal rendelkezik, amely a hibrid előállításának nagyszámú kombinációját teszi lehetővé. E kombinációk közül a népgazdasági követelmények szem előtt tartásával, viszonylag rövid időn belül, 2—3 év alatt befejező keresztezés alkalmazásával sikerült három olyan hibridet előállítanunk, amely nemcsak a korábbi eredményeket szárnyalja túl, hanem a hivatalos teljesítményvizsgálat alapján sok tekintetben kiállja az összehasonlítást számos nagyhírű nyugati cég termelési adataival is. A három hibrid közül kettőt elsősorban az intenzívebb tartási körülménveket biztosító nagyüzemek számára, egyet pe-2 dig a háztáji gazdaságok, kistermelők részére állítottunk elő. A hibrideket az intézet székhelye kezdőbetűjének és a kombinációban résztvevő vonalak számának felhasználásával G— (Gödöllő) 11.: G—22, és G—33 névvel láttuk el. G—11-es tojóhibrid a hazai teszt-állomáson 1964— 65. évben 500 napos korra 252 tojást termelt és egy tojásra 200 gramm takarmányt használt fel. Héthónapos korban, 1964 októberében 87,6 százalékos termelést ért el, amely 500 napos korban még 66 százalék volt. Ez a tojáshibrid egy éves tartásban, korszerű nagyüzemben, takarmánytáppal 250—270 db tojás termelésére képes. A tyúk színe fehér, néhány fekete ponttal, Krémszínű tojást termel, melyeknek 85 százaléka 56 gon felüli súlyú. A tyúk súlya 150 napos korban, beól ázáskor 175—185 dkg, egyéves korban 210—220 dkg, vágósúlya a teszttelep adatai szerint 500 napos korban 245—255 dkg volt. Ez a tojóhibrid — főleg a nagyüzemek tojóhibridje — takarmánytáp etetésekor azonban, jó tartás mellett esetleg háztáji viszonyok között is alkalmazható. Kiváló egészségügyi tulajdonságokkal rendelkezik, a betegségekkel szemben eléggé ellenálló. Az 1964—65-ös teszt-vizsgálatokon első helyezést ért el és így az összes külföldről importált, nálunk előállított hibrideket túlszárnyalta. G—22 tojóhibrid Termelési eredménye az 1964— 65-ös teljesítményvizsgálat szerint 242 db tojás. A tojások 90 százaléka 56 grammon felüli súlyú, átlagos tojásnagysága 58,5 gramm. Könnyű súlyú tojóhibrid, színe fehér, egyes egyedeknél a fejen és a nyakon halványbarna színeződéssel. Súly 150 napos korban, beólazáskor 165—175 dkg, egyéves korban 185—190 dkg, 500 napos korban vágósúlya a teszt-állomás adatai szerint 205—210 dkg. Az 50 százalékos termelést 164 napos korban érte el, termelési eredménye 1964 októberében, héthónapos korban 82 százalék, 500 napos korban levágás előtt pedig még mindig 63 százalék volt. Ezt a hibridet főleg olyan nagyüzemekben kívánjuk elterjeszteni, melyek korszerű technológiai berendezéssel és szellőzéssel vannak ellátva, s ahol ugyanakkor egész éven át takarmánytápot etetnek. A tojás színe krémszínű. Termelése gazdaságos, mivel kis súlyánál fogva a többi hibrideknél kevesebb életfenntartó takarmányt fogyaszt. G—33 tojóhibrid termelési eredménye 500 napos korra 216 db tojás. Egy tojás előállítására 224 gramm takarmánytápot használ fel. A tojások súlya 87 százalékban 56 grammon felüli. Átlagos tojásnagyság 57,6 gramm. Barnahéjú tojást termel, a tyúk színe is barna, meglehetősen hasonlít a világos nyúhempsirhez. Előnye, hogy napos korban szín szerint elkülöníthető a kakas és a jérce. A jércecsibe mindig barna, a kakas pedig ezüstszínű. A kakasokat nem kell lefojtani, mint a leghonrhibrideknél, — adataik szerint ugyanis 9-hetes korra Kiváló növekedési erélyű brojler naposcsibe ezek 102—108 dkg-ot érnek el. így a kakas- és jércecsibék háztáji gazdaságokban, háztáji takarmányozási viszonyok között egyaránt felnevelhetők. Az előállított tyúk igen nyugodt természetű, nem ijedős, a háztáji körülményekhez jól alkalmazodik. Természetesen ez a hibrid is meghálálja a korszerű istállót, takarmányt és tartási viszonyokat. A tyúk súlya beólazáskör, 150 napos korban 200—210 dkg, egyéves korban 235—245 dkg, 500 napos vágősúlya 260—280 dkg. A teszt-állomás adatai szerint az 50 százalékos termelést 169 napos korban érte el. Héthónapos korban az átlagos havi termelés — 1964. októberében — 71 százalékos volt. 500 napos korban, amikor a teszt-állomás a tyúkokat levágta, az átlagos termelés még mindig 61 százalékot ért el. Véleményünk szerint korszerű takarmányalappal egyéves termelésben 230—240 darab tojástermelés érhető el, háztáji viszonyok között pedig, háztáji takarmánnyal 170—180 darab tojás. Ebből 5 hibridből hazánkban 1965-ben kisebb mennyiségben már nagvüzemeknek is adtunk ki, 1966-ban pedia már naoyobb arányban megkezdjük elterjesztését. Igen jó életképesséaű, betegségekkel szemben ellenálló, és ezért bátran merjük hazai körülmények között kistenyésztők részére, de ugyanakkor naayüzemek részére is rendelkezés-* re bocsátani. Naov előnve a hibridnek, hoov a keltető üzemben nem kell szexáló mestert beállítani, mivel napos korban szín szerint külön választható és íay a háziasszonyok tetszés fzerint jércevaqy kakascsibét választhatnak a keltetőállomáson. Nagyarányú munka folvik intézetünkben a húshibridek előállítása terén is. Itt is sikerült már néhány igen bíztató kombinációt előállítanunk. Jelenleg már forgalmazzuk ä G—456-os húshibridet i mely szintén kiváló egészségügyi tulajdonságokkal rendelkezik, jól tollasodé. Nagyüzemeink szívesen vásárolják, minden mennyiségben el tudjuk adni hazánkban. Naayüzemi viszonyok között 9-hetes korban 130—140 dkq-os súlyt ér el, 1 kg hús előállítására 270—295 takarmányt használ fel. Ez azért nagy jelentőségű, mert a régi hazai fajták, vagy a hempsir 1 kg előállítására ugyanilyen viszonyok között 3,8—4,5 kg takarmányt használtak fel. A hibrid tollazata fehér, bőré sárga, ezért ipari feldolgozásra' kiválóan alkalmas. Kisebb mennyiségben már kiadtuk a G—45-ös hűshibridet Is. Ez 9-hetes korbin 140—150 dkg-ot ér el, 1 kg hús előállítására pedig 2,7—2,9 kq takarmányt használ fel. Korszerű nagyüzemi viszonyok közé telepíthető. A csibe színe fehér, sárga bőrű. jó formájú, szélesmellű. Kiváló tulajdonságai folytán szívesen vásárolják hazánkban. Eddigi eredményeink mind a tojó-, mind a húshibridek vonatkozásában — a kialakulóban lévő szaporító bázis mellett — reményt nyújtanak arra, hogy már a közeli években magas termelőképességű hazai állatokkal lássuk el a baromfitartó kis- és nagyüzemeket egyaránt. Dr. Petőhází Gábor a Gödöllői Kisállattenyésztés! Kutatóintézet igazgatója
