Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-04-23 / 16. szám
Bratislava, 1966. április 23. Ára 1,— Kés XVII. évfolyam, 16. szám. Közöljük: Csehszlovák és a Magyar Rádió és Televízió jövő heti műsorát Emberségesen Az, hogy a mezőgazdasági üzemek többet, olcsóbban, gazdaságosabban termeljenek, természetes követelmény. Ezen elsőrangú feladat megoldása azonban sok fontos tényezőtől függ. Nem utolsósorban attól, milyen szorgalmasan, lelkiismeretesen veszik ki részüket a közös munkából a szövetkezeti tagok és családtagjaik. A szövetkezetek irányítói jól tudják azt és gyakran hangoztatják is, s igyekeznek rendet, fegyelmet teremteni a gazdálkodás minden területén. Ha mégsem sikerül gazdaságosan termelni, a vezetők legtöbbször a munkafegyelem lazaságára hivatkoznak. Arra, hogy vannak olyan tagok, akik kevesebb munkát végeznek, mint amennyi telne tőlük, vagy hanyagul dolgoznak. Gyakori panasz az is, hogy a tagság egy része csak a jól fizetett munkát keresi,, s emiatt a közös megkésve vagy rosszul tudja teljesíteni némely fontos feladatát. Különösen a gyengén gazdálkodó EFSZ-ekben vannak ilyen bajok. Ezért helyénvaló a munkafegyelem megszilárdítására való törekvés. Többhelyütt különféle büntetéseket, kártérítést írnak elő a hanyagok, fegyelmezetlenek rendszabályozására. Általános jelenség azonban, hogy a munkák nem haladnak rendben és az eredmények nem ott javulnak szembetűnően, ahol a büntetést tartják a fegyelemerősítés legfőbb módszerének. A szövetkezetek egész sora bizonyítja éppen az ellenkezőjét: azt. hogy a büntetéshez csak vé-jső eszközként szabad nyúlni. Legtöbbször a derűre borúra való büntetés abból ered, hogy kapkodó a vezetés, vagy nem kielégítő a szakmai hozzáértés. De azért a z elnök me gakarja mutatni a hatalmát és olyan eszközökhöz folyamodik, ami ellentétes a szövetkezeti demokráciával, elkedvetleníti, közönyössé teszi az embereket. Van olyan szövetkezet is, ahol látva azt, hogy jól megy a munka, mégis érezni, hogy a tagok nem szívvel-lélekkel dolgoznak, nem érzik magukénak a közöst. Miből ered ez? Többhelyütt a vezetők elfelejtik, hogy a tagok nemcsak földjüket adták a közösbe, hanem a szívüket lelkűket is. Ahhoz, hogy otthonosan érezzék magukat a szövetkezetben, sokoldalúan kell velük törődni, nem szabad lebecsülni apró-cseprő gondjaikat sem, a vezetőknek és főleg az elnöknek nem szabad elszakadni a tagságtól. Sajnos, sok olyan elnökkel találkozunk, aki végigjárja ugyan a gazdasági udvart s a különböző munkahelyeket, de jóformán sehol nem áll meg, hogy érdeklődjön az emberek hogyléte, problémája felől. Sokszor úgy néz ki, mintha régi uradalmak intézője járna a majorosok között, akinek, ha kedve volt hozzá, fejbiccentéssel fogadta a „kalapnló“ cselédek köszöntését. Ha valaki mégis bizalommal tanácsért fordul magánügyeivel az elnökhöz, ridegen megkapja az elutasító választ: „Ehhez nekem semmi közöm, ez nem a szövetkezet Ugye." Az elnök viselkedése kihat a többi irányítóra is és lassanként betölthetetlen űr tátong a tagság és a funkcionáriusok között. Ezekben az EFSZ-ekben a tagok megszűnnek gondolkozó emberek lenni, mindent parancsszóra tesznek és egymás között gyakran emlegetik: „Cselédek vagyunk mi, semmi más.“ Elgondolkoztató jelenség az .hogy az utóbbi időben az emberekkel való élő kapcsolat, törődés egyre inkább a brigád- és a munkacsoportok vezetőire hárul. Jónéhány helyen kialakulóban van egy olyan vezető réteg, amely lassan elkülönül a fizikai munkát végző tagoktól. Az élő kapcsolat helyett a vezetés így bürokratikussá válik. Vannak olyan EFSZ-ek is, ahol a tagok az elnökkel főleg csak a kocsmában találkoznak, aki féldeci mellett ugyan emberségesnek mutatkozik, ígér fűt-fát, amelyből aztán rendszerint semmit nem teljesít. A naptár szerint még csak április végén járunk, de a korán beköszöntött tavasz során már a földeken szorgoskodnak az emberek. Elsősorban az ő szorgalmuk lesz a termés záloga. Sok függ attól, hogy időben és alaposan elvégzik-e a tengernyi tennivalót. Nehéz ezresek veszhetnek el azáltal, hogy egy-egy munkálat elvégzésénél késlekednek. Nem mindegy az, hogy nyáridőben kihasználják-e maximálisan a néhány órás napsütést, a takarmánygyűjtésnél vagy más sürgős tennivalóknál. Ez sokszor attól függ, hogy milyen a tagság és a vezetőség viszonya, magukénak érzik-e a közöst. A szövetkezetek jó részében például az eső elálltával nyugodtan üldögélnek, pipáznak az emberek. Majd szólnak, ha menni kell — mondogatják. Várnak, míg a csoportvezető „végigkerekezi“ a falut, kiadja a parancsot, vagy éppen amíg a pléhemberen keresztül kapják az utasításokat. De vannak olyan faluk is, ahol amint érzik a tagok, hogy lehet dolgozni a határban, máris csoportosulnak és türelmetlenkednek, ha véletlenül az irányító nem jön gyors ütemben, hogy megbeszéljék a legsürgősebb tennivalókat. Szerencsére már sok olyan szövetkezetünk van, ahol a vezetőség és a tagság együtt türelmetlenkedik a tennivalók gyors, alapos elvégzéséért. Együtt türelmetlenkednek, mert együtt örülnek a gazdasági sikereknek. Az elnök ott ráér megállni a szorgoskodó embereknél, szót váltani, kikérni véleményüket, érdeklődni sorsuk iránt. Van annyi ideje, hogy meglátogassa a betegen fekvő tagokat, törődik a gyógykezeltetésükkel, a nyugdíjrendezéssel, s a közös dolgozóinak egyéb szociális kérdéseivel. Ezekben a szövetkezetekben nemcsak az elnök, de a többi irányítók is tudják, hogy az ember nem gép, szüksége van a barátságos szóra, mert csak így érzi otthon magát a közös nagy családjában. Az ember, a teremtés legfőbb tényezője akkor tud gondolkozva dolgozni, ha elismerik, megbecsülik tevékenységét, emberségesen bánnak vele az irányítók. ]\JEM KELL TÍZEZER KILOMÉTEREKET UTAZNI, ha valakt meg akar ismerkedni a világ különböző tájain élő fákkal, növényekkel. Elég felülni a Brattslavában közlekedő 7-es számú villamosra és egy jó negyedórás út után leszállnt a zöldbe borult Károlyfalun. Ott van a közvetlen közelben a növényparadicsom. Az oda látogatók első útja akaratlanul is a botanikus kert előterében lévő üvegházba vezet, ahol megcsodálhatják a dúsan megrakott citromfákat, a hatalmas gyümölcsöt ‘Termő dinnyefát, az égbetörő pálmát, amelynek magasba törő útját megakadályozza az üvegház teteje. A trópusi növények üvegpavtlonjában lévő vízmedencénél találtuk a kert egyik „veteránját", Tóth Istvánt, aki a mohaszerü lerakodásokat halászgatta a vízinövények közül. Kerek 30 éve kertészkedik a középkorú barátságos arcú férfi, s annak felét a bratislaval botanikus kertben. Érdekes, amíg a vízparton lévő növények óriási levelüek, színpompásán virágzanak, addig a víziek, silánynak néznek ki. A szakember megnyugtatott. Egyesek hatalmassá nőnek majd azok közül is. — Látja ezt? — mutatott a vízben ide-oda mozgó kerek levélkére. — Ez augusztusban közel két méteres átmérőjű lesz, s akkora, hogy akár egy kisgyerek ts csónakázhat benne. A párkányt származású kertész, a mintegy 25 ezer fajta növény közül mindegyiket ismert. De az‘6 Igazi világa mégis a kaktuszok háza. Mintegy 500 fajta van belőlük az üvegház homokos földjében. A „kaktuszfejedelem" akár órákig tud beszélni birodalmának lakóiról, amelyek közül egyesek 2 méter magasak, vastag törzsüek, mások gömbölyűek, csillag alakúak és színpompás viráguk van. Az ember fantáziája a nálunk Ismeretlen növényvilág láttán, akaratlanul ts Indiába, az Amazon vidékére, a Szaharába, s a rejtelmes Afrika szívébe kalandozik, ahol az itt látottak sokasága díszltk, virágzik szabadon a természetben. A látogató akár egy napra ts ott rekedne a vlrágházban. De szintén sok a látnivaló ktnt a dlmbes-dombos kertben. A hazánki ban létező valamennyi fát megtaláljuk ott. Ezenkívül más világi részek fáiból is láthatunk. Ebben a kertben a tavasz és az ősz minden időszakában láthatunk pompásan virágzó fákat. A botanikus kert Irányítót 350 hasonló intézménnyel leveleznek és küldik egymásnak a kért növényeket. A korszerű technika vtlái gában a szállítás nem okoz különösebb gondot, mert néhány órai repülőút után megérkezik a nagy gonddal csomagolt növény. A növényvilág eldorádóját évente több tízezer ember látogatja. Közülük sokan külföldiek li. A kertészszövetség tagjai gyakran szerveznek csoportos kirándulásokat, akik részére előadásokat tartanak a kert szakemberei. De a legtöbb látogató mégis csak a kíváncsi, okosszemű gyermekseregből kerül kt. A fövő reményi séget meg akarják ismerni azokat a növényeket, fákat, amelyről tanulnak. őszintén megvallva, engem Is Farsang István, a Nagybalogl Alapfokú Iskola diákjának sürgető levele vitt ki a botantkus kerti be. A kis hetedikes, a jövő kertésze, nemcsak a bratislaval, budai pesti botanikuskert irányítóival levelez, kér vlrágmagot és dlszi növényt, hanem már a moszkvaival ts. Már most szeretné gyakori latban ts elsajátítani a kertészkedés csínjál-bínját. A gömört fiú egyetlen vágya, hogy láthassa a bratislaval botai nikus kertet. Hozzá hasonlóan minden bizonnyal jónéhányan vám nak, akik semmi pénzért nem adnák, ha el jutnának a sokezer fajta fa, virág, dísznövény kertjébe. Azt hiszem erre sok gyereki nek módja is lesz a tavaszt és a nyári hónapokban. Különben, ebben az évben a szokástól eltérően, nem május else-1 jén, hanem már ezen a héten megnyitották a szépség kertjének kapuit a nyilvánosság számára. Aki a meglfjodott Duna-menti városban jár, föltétlenül szakítson egy órácskát és látogasson el a „csodák kertjébe". Nem bánja meg! — ff—* Az elnök véleménye BÁLINT LAJOS, az ipolyhldvégi szövetkezet elnöke kissé nehezen nyilatkozik az új irányítási rendszerről, Inkább ezzel kapcsolatban felhős arccal boncolgatja, hogy a múlt évben miért esett csorba a pénzügyi bevételen. Elsősorban is arról szól, hogy az Ipoly áradása közel másfél millió korona kárt okozott, és ennek csak elenyésző részét kapták meg a biztosítótól. Persze, az Ipoly szabályozása krónikus betegség, régen húzódó probléma, de ha az Illetékes vízgazdálkodási szakemberek többször megfordultak volna Ipolyhidvégen, rájöttek volna, hogy ez a község fekszik az Ipoly mentén a legalacsonyabban. Tehát, amíg az Ipoly szabályozása nem nyer megoldást, az előzetes szabályozási munkák Itt lennének a legindokoltabbak. Ez abból is látható, hogy amíg a szomszéd falvakban a víz visszahúzódott, Ipolyhidvégen még mindig kifelé áramlott. Az árvíz miatt a múlt évben a földterület 46 százalékát nem tudták megdolgozni és a 86 hektár legelőt sem értékesíthették. Ennek főleg a szarvasmarhatenyésztés vallja kárát. Pedig az új irányítás szellemében a szakosítás keretében a szarvasmarha-tenyésztést kellene fejleszteni, mert a szövetkezet sok réttel és legelővel rendelkezik. A járási mezőgazdasági termelési igazgatóság szakemberei a közeljövőben helyszíni szemlét tartanak és az elnök reméli, hogy közösen találnak valamilyen megoldást a víz ideiglenes visszaszorítására. A szövetkezetnek elég rossz tapasztalatai vannak az adásvételi kapcsolatok terén, Amint az elnök elmondja, sok ipari üzem és kereskedelmi vállalat úgy néz a szövetkezet pénzére, mint a csáki szalmájára. Legalábbis ezt bizonyítja az alábbi két eset. Bár az Ipolysági vasútállomás csak 10 kilométerre van az ipolyhidvégt szövetkezettől, az Illetékesek a műtrágyát mégis a 60 km-re lévő stráclni vasútállomásra Irányították. Szerencsére a szövetkezet vezetősége nem volt hajlandó elszállítani a műtrágyát. A másik eset még kirívóbb. A szövetkezet vezetősége értesítést kapott, hogy a több mint -100 km-re lévő Fülekre mehetnek deszkáért. Mivel fűrészelt anyagra nagy szükségük volt, azon nyomban útnak Indultak. De kellemetlenül lepődtek meg, amikor mindössze csak egy köbméter deszkát kaptak. A fuvar így többszörösen felülmúlta az áru értékét. Bálint elvtárs már hét éve áll a szövetkezet élén, a vezetőséggel és tagsággal együtt minden erejével arra törekszik, hogy a gazdálkodás szintjét magasabbra emeljék. Hogy ez megvalósuljon, a Jövőben hatékonyabb segítséget várnak a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság szakembereitől. Mert nem elég csak beszélni arról, hogy Hidvégen a szarvasmarha-tenyésztést fejleszteni kell, hanem meg kell nézni azt is, hogy van-e rá lehetőség. Ha a réti széna a legtöbb évben kevés tápértékű, nem várhatunk tőle jő tejelékenységet.-b-LAPUNK TARTALMÁBÓL KUKORICA + HÜVELYESEK, VAGY SZUDÄNI-FÜ, EREDMÉNY: FEHÉRJEDÜS SZILÁZS (4. oldal) A LEGÜJABB VEGYSZER AZ ARETIT (4. oldal) MA MINTAPÉLDÁNY, HOLNAP SOROZATBAN GYÁRTJÁK A VSZ-140-ES SZILÁZSKISZEDŰT (5. oldal) BURISZKIBÁ (ELBESZÉLÉS) (6. oldal) ÁLMOK NÉLKÜL (REGÉNYFOLYTATÁS) (8.-7. oldal) Szakmellóklet: „MÉHÉS Z“ A szocialista mezőgazdaságértt AM EZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA
