Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-04-16 / 15. szám

KIÁLLÍTÁSOK május elsején Ä CSKSZ dunaszerdahelyi szervezete május elsején kis­állattenyésztés! kiállítást rendez propagációs célzattal. Két évvel ezelőtt már rendeztek hasonló kiállítást, amely igen sikeres volt. A munka tlnnepán a járás székhelyére az egész járás területéről szép számban bejön a lakosság és ezt az alkalmat használják fel a helyiszervezet tagjai állatállomá­nyuk bemutatására. Komáromban a III. számú helyi szervezet szintén május elsején rendez nagyarányú kisállattenyésztési propagációs kiállítást, amely bizonyítani kívánja a járás szervezett te­nyésztőinek hozzáértését és tenyésztői fejlettségét. MUNKA VÁLLALÁSOK A CSKP XIII. KONGRESSZUSA TISZTELETÉRE A CSKSZ rozsnyői Járási szervezete terven felül 5000 db tojás, 50 kg juhgyapjú, 300 db nyúlgerezna, 100 kg nyúlhús, 100 kg baromfihús eladását és 6000 brigádóra ledolgozását vállalta. Dunaszerdahelyi járási szervezetünk a CSKP XIII. kongresz­­szusa tiszteletére vállalta, hogy 1966-ban, az elmúlt évhez viszonyítva 20 %-kal fokozza a termékfeleslegek eladását. Ebben az értelemben versenyre hívták a többi járást, amiről márciusi szakmellékletünkben már hírt adtunk. A vállalások között szerepel a 400 brigádórán kívül az is, hogy ezidén hat új helyi szervezetet alakítanak és 400 új taggal szaporítják a CSKSZ járási szervezetének taglétszámát. Poprádi járási szervezetünk vállalta, hogy tagjai még a XIII. pártkongresszus előtt 100 000 tojást adnak el a köz­ellátás céljaira, továbbá 700 új szervezeti tagot regisztrálnak és 50 angóranyúllal bővítik az állatállományt. Ezenkívül 2400 brigádóra is szerepel vállalásaik között. — m — PRÉMESALLATTENYÉSZTÖK FIGYELMÉBE Szövetségünk szlovákiai prémesállattenyésztő szakbizottsá­ga idei első gyűlésén a következő egészévi munkatervet dol­gozta ki: 1. A járási bizottságok segítségével kidolgozza a nutria- és a nyérctenyésztők jegyzékét, a tenyészállatok számszerinti át­tekintését, valamint a gereznatermelés tervét. A gereznater­melés tervének jóváhagyása után a tenyésztők előlegezett takarmányjuttatásra jogosultak. 2. Szeptemberben Trencsénben megrendezésre kerül a II. Szlovákiai Nutria Tenyészállat Bemutató. A bemutatóra min­den szervezett tenyésztő értékelés végett köteles hím tenyész­­nutriáit elvinni. Tenyészállat eladás esetén csak 95 pontszám­nál magasabb értékelést elérő hím nutriát lehet más tenyésztő tulajdonába juttatni. Tenyészállat eladással kapcsolatos hirde­téseket szaklapokban csakis a prémesállattenyésztö szakbi­zottság jóváhagyásával lehet nyilvánosságra hozni. 3. Novemberben Léván rendezik meg az I. Szlovákiai Pré­mesállat Kiállítást, amely a helyes nutria-leprémezés módjá­nak ismertetésével lesz egybekötve. 4. Decemberben ugyancsak Léván prémesállat-gerezna vá­sárt tartanak. 5. A szakbizottság a prémesállatok sikeres tenyésztésének fejlődése érdekében megfelelő propagációt fejt ki az 1966-os év folyamán. — Dk — BÄRÄNYELADÄS KÉTSZERES HÜSMENNYISÉGNEK SZÁMÍT Azoknak a mezőgazdasági üzemeknek és egyénileg gazdál­kodóknak, akik ez évben április 1-től június 30.-ig terjedő időben a felvásárló és ellátóvállalat üzemeinek továbbtartásra alkalmas bárányokat adnak el, az állat élősúlyát a hús­beadás feladatainak teljesítésére 1:2 arányban számolják el. A bárány vásárlás egyébként az eddig érvényes feltételek és árak meghagyásával, 12—25 kg-os súlyban történik. Szükséges, hogy az illetékesek kihasználják ezt az előnyt és a továbbtartásra megfelelő nővendékállatok, főképpen jer­kebárányok levágását megakadályozzák. Ezzel a juhállomány bővítését segítenek végrehajtani. J. Pod. Miért bővítjük a kistenyésztők juhállományát? Nemzetgazdasági szükségle­teinkkel összhangban lévő tár­sadalmi érdekeink megkíván­ják, hogy kisüzemi tenyész­tőink tulajdonában lévő juhál­lományainkat szintén bővítsük. Ez lehetővé teszi az egyes nyersanyagok, például a gyap­jú, a gerezna, a bél, a gyapjú­zsír piaci termelésének fokozá­sát, továbbá emelkedik az élel­miszerek előállítása, mint ami­lyenek a hús, a tejtermékek, .amelyek kielégítik az önellátók szükségleteit. S mindez az olyan takarmányforrások igénybevé­telével történik, amelyek ki­használása ezidáig távolról sem trolt kielégítő. A bárányvásáriás után érdek­lődőknek lehetőségük nyílott arra, hogy követeléssel fordul­janak a járáson belül működő, tehát helyileg illetékes mező­­gazdasági felvásárlási és ellá­tási vállalathoz. A bárányvétel igen előnyös, hiszen csupán az őszig megvalósuló gyapjúterme­lés megtéríti a tenyésztőnek a tavaszi vásárlással összefüggő kiadásait. A legeltetési idény­ben a tenyésztő száz százalé­kos élősúlygyarapodást ér el. Ezen kívül a Csehszlovák Kis­állattenyésztők Szövetségének tagjai helyi szervezetük útján különleges takarmányjuttatás­ban részesülnek. Hazánk eltérő termelési és éghajlati viszonyai következté­ben, három csoportba sorolha­tó juhfajtákat szükséges tarta­nunk. Az alföldi körzetekben a finomgyapjas merinó, a hegy­aljai körzetekben a középfinom gyapjas cigája és a nemesített racka juhfajtát tenyésztjük. A juhokat sokoldalú hasznossá­guk miatt értékeljük. Gyapjú­termelésük textiliparunk szük­ségleteit elégíti ki, húsuk, te­kintettel különleges tápanyag­összetételére, nélkülözhetetlen részét képezi minden kultúr­­színvonalon lévő nemzet élel­miszer választékának, a tejük­ből készülő élelmiszerek étla­punkat teszik változatossá, kü­lönösen a fokozott turistafor­galom körzeteiben, s végül, de nem utolsó sorban gereznájuk bőriparunk és szücsiparunk ér­tékes nyersanyaga. Mellékes termékeiket, mint amilyen a bél, a gyapjúzsír, a szarvak és körmök szaruanyaga, a trágya, vagy maga a tenyésztő, vagy pedig iparunk hasznosítja. A gyapjút a tenyésztő köz­vetlen szükségletére használ­hatja fel, esetleg a járásban a helyileg illetékes mezőgazdasá­gi felvásárlási, és ellátási vál­lalatnak adja el. A hústermékek egyik jó felhasználási módja, hogy 80—120 napos bárányt húsra hasznosítunk. Jelenleg azonban, amikor a juhtenyész­tés bővítését szorgalmazzuk, a bárányhús fogyasztását indoko­latlan esetekben mellőzzük. Olyan esetben, ha a tenyésztő a lehető legnagyobb bárányhús mennyiséget kívánja elérni, s egyúttal a gyapjút is hasznosí­tani szeretné, úgy a tavasszal született bárányt késő őszig le­gelőn tartja. Megölés előtt két­három hónappal a tenyésztő szemestakarmánnyal javítja fel a bárányt, és mozgáslehetősé­gét korlátozza. így a vágásra szánt bárányt 30—45 kg-os élő­súlyt ér el, s ezen felül gyap­jút is szolgáltat. A helyesen kezelt gereznát a Nyersanyag­­gyűjtő Vállalat legközelebbi üzemében értékesíthetjük. A juhtejet kétféle módon hasznosíthatjuk. A hegyi és hegyaljai termelési körzetek­ben a tenyésztők tavasszal az anyákat nyájakban egyesítik, s a szállásokon a juhtejből külön­böző termékeket készítenek, mint amilyen a juhsajt, a gyúrt juhsajt vagyis a parenyica, ille­tőleg szalagsajt, az ostyepka, továbbá az édes vagy a savanyú író. A tenyésztő az anyákat egész éven át önállóan is tart­hatja, nyáron fejheti őket és saját szükségletére készíthet különböző tejtermékeket. A fel­soroltakon kívül a juhtejből készíthető még édes juhtúró, brinza, füstölt sajt, kefir, jogurt, vagy lágy juhsajt, pl. csemege­­romadur stb. A juh legelő állat, ezért a legelés időtartama és a legelő minősége határozza meg annak jövedelmezőségét a kistenyész­tők juhállománya esetében is. A falun élő tenyésztők zöme olyan előfeltételekkel rendel­kezik, hogy a juhtenyésztést megvalósíthatja. A juhok legel­tetésére ugyanis rendelkezésre áll a kert, az ültetvény, a bé­relt lejtő, árokpart, töltés, va­lamint az alkalmi legelő az EFSZ valamint az állami gazda­ság terményeinek betakarítása után, főleg ha ezek juhtenyész­téssel egyáltalán nem foglal­koznak, mert ilyenkor a ter­ményhulladékok kárbaveszné­­nek. A tenyésztőnek a téli idő­szakra, amely éghajlati körül­ményeink között 150—165 na­pig tart, szükséges mennyiségű takarmányról kell gondoskod­nia. Hogy a juhtenyésztés ered­ményes legyen, a tenyésztőnek gondoskodnia kell az állatok kezeléséről, elhelyezéséről és tenyészkiválasztásáról. Istálló­zás esetén figyelembe kell ven­ni azt, hogy a juh szabadon mozog, s kikötése helytelen lenne. A juhistálló vagy juh­­akol, más néven juhhodály le­vegője télen nem szükséges, hogy különösebben meleg le­gyen, azonban a környezetnek száraznak, a helyiségnek szel­­lőzőttnek kell lennie, nehogy a gyapjú tönkremenjen, vagy az állatok megbetegedjenek. Sza­porítás során a pároztatáshoz csakis törzskönyvezett tenyész­­bakot használjunk, melyet az illetékes tenyészállat-nyilván­tartó központ bocsájt a tenyész­tők rendelkezésére. A Csehszlovák Kisállatte­nyésztők Szövetsége a juhte­nyésztés bevezetésével kapcso­latban az érdeklődőknek segít­séget nyújt. JURlK JÄN, az Állami Tenyészállat­nemesítő Igazgatóság dol­gozója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom