Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-04-09 / 14. szám

II. ÉVFOLYAM • A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE • 1966. ÁPRILISI ÚJJÁÉLED a jó hagyomány? Senki sem tudná határuzot­­tan megmondani, vajon a köz­ség létezett-e előbb, vagy a ho­mokos domboldalakon elterülő szőlőültetvények? Tény az, hogy Alsó Péteren már emberemlé­kezet óta termesztenek szőlőt. Észszerűbben azonban csak a mólt század végén kezdték el termeszteni. Gróf Zichy, akinek a tulajdonában volt akkor a ha­tár nagy része — felismerte, hogy nemcsak a nagyon mere­dek, napos lejtők alkalmasak a szőlőtermesztésre, jó minősé­gű szőlőt ültetett a dombokra és 1897-ben tágas, földalatti pincét építtetett. Bár a későbbi években a sző­lők gyakran cseréltek gazdát — ez a változás nem ártott meg nekik. A péteri földművesek is gyorsan elsajátították a ter­mesztéséhez szükséges tudniva­lókat és a községből csakhamar ismert bortemelő település lett. A péteri bor jó hírnevét első­sorban a termelési feltételek­nek, a szőlngazdák tanulékony­ságának és ügyességének — nem utolsó sorban — ehhez a termelési ághoz való jó viszo­nyuknak köszönheti. A második világháború és az azt követő események egy időre megakasztották az alsópéteri bortermelés fejlődését. A nagy kiterjedésű szőlők gyakran cse­réltek gazdát, míg végül 1950- ben az utolsó 40 hektárt átvet­te az éppen akkor megalakult EFSZ. A közös gazdálkodás első éveiben nem voltak meg az előfeltételek — sem ökonómiai­­lag, sem szakismeret szempont­jából — a szőlőgazdaság felvi­rágoztatására, főképp azért, mert akkor még a legelemibb termelési-ökonómiai kérdések sem voltak megoldva. Hozzájá­rult még az is, hogy ez a szö­vetkezet — még a közelmúlt­ban is — a gyengén gazdálkodó EFSZ-ek közé tartozott, tehát könnyen megérthetjük, hogy a szőlőgazdaságuk egy holt rész­leg volt. Csak az elmúlt évek folyamán vette kezdetét a „megújhodási“ folyamat. Megalakult egy 70 tagú szőlészeti-gyümölcsészeti csoport, amelynek élére ez év­ben, megfelelő elméleti tudás­sal és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakember került: Jarnslav Krizán mérnök szemé­lyében. Legfontosabb feladatuk — a szükségnek megfelelően — nagyobbítani a szőlőgazdaságot. A szövetkezetnek 92 hektár sző­lője van, s ezt ez idén kibővítik nyolc hektárral, a legközelebbi években pedig további 50 hek­tárral. A 150 hektárnyi terüle­ten fekvő szőlő megművelése nem megy majd a szövetkezet többi részlegének a rovására, miután a községben nincs mun­kaerő-hiány és a szőlőtermesz­tésre elegendő alkalmas föld van. Hogy a szőlőtermesztésre alkalmatlan — szőlők közti — területek szintén ki legyenek használva, ezért 30 hektáros — barack-, alma- és körte — gyü­mölcsöst létesítenek. A gyümöl­­csészet azonban csak kiegészítő részlege lesz a szövetkezetnek és a már említett rendeltetésén kívül az lesz a feladata, hogy munkát adjon abban az idő­szakban, amikor a szőlőben nincs munka. A legközelebbi években fel kell újítani a régebben telepí­tett szőlőket. Ez a feladat annál is sürgetőbb, mivel a szőlők egyharmada a régi módszer szerint telepített gyalogos szőlő (Folytatás a 2. oldalon) 4. szám A TARTALOMBÓL: 0 Növény orvosi tanácsadó 0 A Golden delicous téli alma termesztésé­nek tapasztalatai 0 Naponta háromszáz­­ezer simavessző £ Két jó szilvafajta 0 Ismerjük a gyümölcs­fák kártevőit q Jó bort a pohárba q A virágok tavaszi átültetése (0 Az iskolai micsnrin­­körük segitségére Takarékos görögdinnye-termesztés Kecskeméten, a Duna—Tisza­­közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben fölkerestük Kiss Ár­pád és Fehér Béla tudományos kutatókat, hogy elbeszélges­sünk velük az utóbbi négy esz­tendő alatt végzett kutatásuk tapasztalatairól. Mindketten — közös témaként — négy évvel ezelőtt a görögdinnye termesz­tés egyik problémáját választot­ták. Azt akarták megállapítani; lehet-e eredményesen görög­dinnyét termeszteni fészektrá­gyázás nélkül? —■ A legutóbbi négy év ta­pasztalatai és főként a pontoz mérések — mondották — Iga­zolták azt, hogy a tavaszi fó­­szektrágyázásos módszer és a fészektrágyázás nélküli dinnye­­termesztés hozamában nincsen észrevehető különbség sem az egyik, sem a másik módszer javára. Már az első évi kísérleti eredmények után a kecskeméti telepünkön minden görögdiny­­nyét fészektrágyázás nélkül ter­mesztettünk üzemi méretekben. A módszert 5 különböző fajtán próbáltuk ki, mégpedig nem­csak Kecskeméten, hanem Kla­fáiban és másutt (Borbás) kü­lönböző talajviszonyok között. A tudományos kutatók elmon­dották, hogy a görögdinnye fé­szektrágyázás nélküli termesz­tésének számos előnye van. Ezek között is első helyen áll a munkaerőmegtakarítás. A má­sodik hely: az Idővel való taka­rékoskodás. Fészektrágyázás nélkül — a görögdinnyét 130 X130 cm sor és tőtávolságra vetve — a terü­let RS—09-es univerzális trak­torral művelhető. így holdan­ként — négy év átlagában — évente 7,8 munkanap és egy, fogatnap megtakarítható. Igaz ugyan, hogy holdanként 0,4 nor­­málhold és 25 kg-mal több nit­rogén kell ehhez a termesz­tési módhoz, de megéri. 6- 4 A Párkányt Állami Gazdaság b er ek i részlegén 60 hek-. táron termesztenek zöldséget. Tavaly a tomboló ár teljesen tönkretette a tér mést, de Gál Kál­mán kertész idén gazdag termésben bízik. Ez abból is látható, hogy a ko­rai palánták igen gyorsan fejlődtek, és már teljes erő­vel ültetik az élői készített földbe. A főkertész Tóth Er-i zsébettel és Kovács Erzsébettel ültetési hez szedi a palám tákat. Bállá felv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom