Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-03-26 / 12. szám
Itthon történt... Az elmúlt szombaton és vasárnap zajlottad le a járási pártkonferenciák, amelyeknek központi témája az új gazdasági feladatok és a munka minőségének megjavítása volt. BÁTRABBAN ; VEZESSÜK BE AZ ÚJAT A kétnapos járási tanácskozásokon résztvettek a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságának küldöttei. Az idei járási pártkonferenciákon a múlt esztendő eredményeinek, tapasztalatainak, fogyatékosságainak tüzetes értékelése, felülvizsgálása mellett arra törekedtek, hogy választ is adjanak azokra a rendkívül időszerű és sokakat foglalkoztatő kérdésekre, amelyek az új irányítási rendszer keretében végzett pártmunkával kapcsolatosak. Valamennyi konferencián élénk, nyílt eszmecsere folyt arról, hogy mit tegyenek még a jövőben a kommunisták a pártszervezet, a progresszív irányítási elvek lehető leghatékonyabb gyakorlati érvényesítéséért, és melyek azok a feladatok, amelyek a párt XIII. kongresszusának tézisei szellemében reánk hárulnak. A strakonicei járási pártkonferencia résztvevői különösen a felelősség helyes értelmezésének szükségességét hangsúlyozták a vezetés valamennyi fokán. Antonín Novotny elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnök felszólalásában hangsúlyozta, hogy a kongresszus előtti vita teljesen nyílt, bíráló szellemű és gyümölcsöző. Mindnyájunk feladata, hogy gazdasági politikánkkal biztosítsuk a népgazdaság Intenzitásának növelését. A kassal járási pártkonferencián Oldrich Cerník miniszterelnök helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke felszólalásában kitért a gazdaságirányítás új elveire, és nagy tetszésnyilvánítás közepette mondott bírálatot a város új lakónegyedeiben az építkezés terén uralkodó rendellenességekről. Dunaszerdahelyen nyílt, őszinte véleménymondás, az előre vezető út bátor keresése és a problémák megoldására irányuló figyelem jellemezte a kommunisták kétnapos tanácskozását. Bár a múlt évi árvízkatasztrófa súlyos megpróbáltatást jelentett a járás számára, a társadalom hathatós segítsége és a járás dolgozóinak önfeláldozó munkája következtében nagyrészt behegedtek a sebek. A nagy természeti csapás ellenére, a járás mezőgazdasági üzemei terven felül 350 vagon húst, 4 millió tojást, és több mint másfél millió liter tejet adtak a közellátásnak. A lévai pártkonferencia megállapít tóttá, hogy a járás ipari üzemei 98 ÜLÉSEZETT A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Új elvek a mezőgazdaság irányításában Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1966. március 22—23-án plenáris ülést tartott Prágában. A Központi Bizottság a CSKP XIII. kongresszusa előkészítésének jelentős részeként megvitatta a nemzeti bizottságok tevékenységének kérdéseit a népgazdaságunk tervszerű irányításával összhangban, a mezőgazdaság tökéletesített irányításának rendszerét és a szocialista demokrácia további elmélyítésével összefüggő problémákat. A megvitatásra került kérdésekről Jozef Lenárt elvtárs (a nemzeti bizottságokról) és Lubomír Strougal elvtárs (a mezőgazdaságról) tartottak beszámolót. A Központi Bizottság a nemzeti bizottságok funkcionáriusai s a mezőgazdasági dolgozók korábbi országos értekezletével, valamint a XIII. kongresszus előkészítése téziseinek megvitatása folyamán elhangzott javaslatokkal összefüggésben folytatott részletes tárgyilagos vita után határozatot hozott a nemzeti bizottságok helyzetéről s feladatairól szocialista társadalmunkban és jóváhagyta a mezőgazdaság tervszerű irányítása tökéletesített rendszerének elveit. (A mezőgazdaság tervszerű tökéletesített irányítási rendszerének irány-i elveit lapunk következő számában részletesen közöljük.) Á Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági bizottságának 12. ülése foglalkozott a múlt évi és idei állattenyésztési termékek eladási tervének teljesítésével, a juhtenyésztés gépesítésével, a tavaszi munkákkal és a Mezőgazdasági Kiadóvállalat gazdálkodásával. Jozef Báláz, a Szlovákiai Területi Felvásárló Üzem igazgatója, a jelenlevők megelégedésére elmondotta, hogy a húseladás tervét 103, a szárnyas baromfiét 131, a tojásét 120,7, a tejét pedig 101 százalékra teljesítették a mezőgazdasági üzemek. A múlt év hasonló időszakához képest 2886 tonna hússal, 223 tonna baromfihússal, 5 millió 181 ezer liter tejjel és 2 millió 777 ezer darab tojással többet vásároltunk fel. A szép eredmény mindenekelőtt a takarmány gazdaságosabb kihasználásának következménye. A dunaszerdahelyi és komáromi járásban például már 3,78 kg takarmánykeverékből állítanak elő 1 kg húst, a napi átlagos súlygyarapodás a sertéseknél 50,7 dkg. A sokéves egyhelyben topogás után végre emelkedik a juhállomány száma. Mezőgazdasági gépiparunk gondolt a juhtenyésztés gépesítésére is. A pelrimovi Agrostroj megkezdte a fejőagregátok és fejőgépek gyártását, amelyekből még külföldre is szállít. De eddig mindössze még csak 200 mezőgazdasági üzem igényelt fejőgépet. Hogy a gyár gazdaságosan gyárthassa a fejőgépeket, jóval több megrendelésre lenne szükség. A mezőgazdasági bizottság megállapította, hogy a tavaszi munkák a múlt év tavaszához képest jóval gyorsabban folynak. Igen kedvező a műtrágya-ellátás, hisz 2000 tonna tiszta tápértékű műtrágyával többet kap a mezőgazdaság az első negyed évre. Egyelőre komoly problémát okoz, hogy mintegy 47 ezer hektárra nincs még ültetőburgonyánk. A mezőgazdasági lap-kiadóvállalat szép gazdasági eredményeket mutatott fel a múlt évben. A tervezett bevételt 523 ezer koronával túlteljesítette, és mintegy 981 ezer koronát takarított meg. Az újságok kiadása egyre olcsóbbá válik. Ez abból is látható, hogy az egy példányra eső ki-adás 0,010 fillérrel csökkent, a bevétel pedig 0,017 fillérrel emelkedett darabonként. —b— A Susmus előadása Bratislavában Éppen jókor érkeztem. A CSEMADOK helyi szervezetének ülésére. A bratislavai Dériné Színkör érsekújvári fellépésének kérdését tárgyalták. Utána Szenczi Györggyel, a színjátszók vezetőjével beszélgetünk, — A bratislavai CSEMADOK színjátszó csoportjával cserelátogatást kötöttünk — mondja Szenczi György a színjátszók vezetője. — A márciusi vendégjátékukat mi április 2-án viszonozzuk. Telefon csöng. Bratislavából a Dériné színkör vezetője Lörincz János hívja érsekújvári kultúrtársait. Fellépési megbeszélések, szervezési kérdések, gondos ellenőrzés dialógusa hangzik a készülék körül. „Minden rendben lesz“ búcsúzással folytatódik a gyűlés. — Együttesünk Bratislavában Szinetár György: Susmus zenés szatíráját adja elő. A darab sziporkázó szellemességgel azt mutatja be, hogy egy idős befutott író darabjának állítólagos „eltűnése" hogyan segít felfedezni az ismeretlenség homályából a fiatal írótehetséget. Az előadás könnyű stílusú, fűszerezve komikus jelenetekkel. Műkedvelő csoportunk általában köny. nyű műfajokat hoz színre. Ez már régi hagyomány városunk színi-kultúrájában. A Jókai Napok értékelő bizottsága is javasolta ennek a műfajnak ápolását, hangsúlyozván, a MATESZ műsorában nem szerepelnek könnyű zsánerű darabok, szolgáljuk mi Thália mosolyát, hiszen szereplőink otthonosan mozognak a derűt fakasztó vígjátékokban. Megfogadtuk a jótanácsot, bízunk abban, hogy Bratislava közönsége is tapssal jutalmazza játékunkat a Vajnory úton lévő kultúrházban. Ezzel búcsúzunk, viszontlátásra Bratislavában, április másodikán! KŐSZEGI ZSUZSA ÚJ TÖRVÉNYT HAGYOTT JÖVA a NEMZETGYŰLÉS Népegészségügyünk világméretben is kimagasló • Emelkedik a lakosság átlagos életkora • Ezentúl minden polgárunk ingyenes gyógykezelésben részesül • Célszerűbb beruházások, kevesebb bürokrácia# Tetszés szerint választhatjuk meg a kezelőorvost • százalékra teljesítették i tervezeti feladatot. Sok sző esett a munkaerők tartalékáról is. A járás területén 20 ezer személy, köztük 16 ezer nő vállalhatna munkát. Az új textilkombinát felépítése bizonyos mértékben enyhít a helyzeten, A losonci járási pártkonferencia beszámolója nemcsak általánosságban, hanem konkrétan, névre szólóan is foglalkozott az elért eredményekkel, rámutatott a hibákra és fogyatékosságokra. A járásban az utóbbi két évben a nyerstermelés több mint 15 százalékkal, az árutermelés csaknem 13 százalékkal, a munkatermelékenység pedig 7,6 százalékkal növekedett. Rozsnyón kedvezően értékelték a vasérc termelésben elért nagyobbarányú gazdaságosságot. A rozsnyói bányászok tavaly több mint öt millió koronát takarítottak meg az önköltségen. A beszámoló szerint a járásban épül a magnezitipar központja. A murányi völgyben közel 750 millió korona befektetést eszközölnek. A rimaszombati járási konferencia rámutatott, mit kell tenni annak érdekében, hogy a fejlődés egységes legyen. A kommunisták harcot hirdettek minden szakaszon a múlt hibáinak kiküszöbölésére. Erre szükség is van, hiszen a járás üzemei, amelyek az utóbbi évben 2,5 százalékkal növelték a termelést, ezt kétharmad részben munkagyarapodással, s csak egyharmad részben a termelés belterjességének fokozásával érték el. A konferencián bebizonyosodott, hogy a kommunisták elsajátították az új gazdasági szemlélelet, amelynek a gyakorlatban most utat törnek a múltból visszamaradt kedvezőtlen hatások fokozatos kiküszöbölésével. Komáromban a járás kommunistáinak értekezletére jellemző volt, hogy az idei súlyos árvízkatasztrófa ellenére sem hátrálnak meg a nagy feladatok elől. A konferencia ezenkívül behatóan foglalkozott a párton belüli eszmei nevelés kérdésével. Ezt nehezíti az a tény, hogy magyar nyelven nincs megfelelő mennyiségű tananyag. A párton belüli nevelésben mutatkozó fogyatékosságok eltávolítása érdekében a konferencia javasolta, hogy a jövőben a járási pártbizottság ideológiai osztálya fokozottabb mértékben gondoskodjék a magyar nyelvű tananyag beszerzéséről. A „PRÄCA“ JUBILEUMA Egyik legközkedveltebb napilapunk, a „PRÄCA“ ezekben a napokban ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját. A szakszervezeti dolgozók széles táborán kívül Szlovákia-szerte mindenütt szeretettel olvassák a hasznos tanácsokat, értékes tudósításokat és riportokat, kommentárokat és sok szórakoztató anyagot tartalmazó lapot. Az évforduló alkalmából szerkesztőségünk kollektívája ezúton kíván eredményekben gazdag munkát és újabb sikereket az ünnepelt lap munkatársainak. Előző számunkban már röviden beszámoltunk a Nemzetgyűlés X. ülésszakának múlt heti munkájáról, amelyen hazánk külpolitikájának megvitatásán kívül két fontos törvényt hagyott jóvá. Az új főiskolai törvényről már korábban írtunk, ezúttal az újj népegészségügyi törvény rendelkezéseit kívánjuk megismertetni olvasóinkkal. Mindjárt az elején szükséges megemlíteni, hogy szocialista egészségügyünk 18 éves létezése alatt világméretben Is kimagasló eredményt ért el. Lényegében teljesen ingyenessé tettük a megelőzés és a gyógykezelés minden formáját. Az egészségügvi hálózat olyan rendszerét építettük ki, amelyre csak a legfejlettebb ipari államokban találunk példát. Utoljára 1952-ben jelent meg törvényerejű rendelet az egészségügyről, ígynem csoda, hogy annak számos tétele elavult, és gátolta a továbbfejlődést. A most elfogadott törvény elsősorban abban különbözik az előzőtől, hogy egészségügyünk továbbfejlesztését a népgazdaság fellendítése szempontjából vizsgálja, irányítja, illetve annak közvetlen szolgálatába állítja. Törvényszerű jelenség ugyanis, hogy csak megfelelő környezetben, a szükséges egészségügyi és higiéniai feltételek biztosításával érhető el jobb munkateljesítmény. Már a törvényjavaslat vitája folyamán megállapítást nyert, hogy hazánkban fokozatosan emelkedik a lakosság átlagos életkora, ami szocialista társadalmunk nagyfokú egészségügyi gondoskodásának az eredménye. Nem hallgathatjuk el azonban azt a tényt, hogy eddig számos gazdasági intézkedés, előírás keresztezte az egészségügyi szervek munkáját és gyakorlati tevékenységét. Eddig szinte íratlan törvénynek számított, hogy egyes üzemek és gyárak előre tervezték költségvetésükben azokat a kiadásokat, amelyeket folyók, patakok és a levegő beszennyezéséért mint kártérítést fizettek intézményeknek vagy egyéneknek. Ez a megoldás számukra sokszor „gazdaságosabbnak“ tűnt, minthogy megfelelő óvintézkedéseket, korszerű szűrő és lecsapoló szerkezeteket építsenek, illetve szociális berendezéseket szereljenek fel. Az új törvény kimondja, hogy a jövőben egyetlen olyan beruházást sem szabad megvalósítani, amelynél nem számítanak a komplett szociális berendezésekre és a környék lakóinak egészségvédelmére. Az alapos felmérés során készült törvény szerint ezentúl hazánk minden polgára azonos feltételek mellett ingyenesen részesül egészségügyi szol1* gáltatásokban. A jogok mellett azonban megnövekednek kötelességeink is, különösen az egészségügyi és higiéniai előírások pontos betartásában. Számos példa van rá, hogy egyes üzemekben a dolgozók inkább az egészségükre káros munkakörülmények, illetve munkafeltételek mellett dolgoznak, mert ezért pótlékot kapnak, mintsem arra törekednének, vagy köteleznék az üzem vezetőségét, hogy gondoskodjék az egészségügyi előírások betartásáról. Ez a szemlélet azért Is káros, mert a dolgozók egészségvédelme nem lehet egy üzem vagy gyár magánügye, hanem az egész társadalomé. Szocialista társadalmunk a jövőben még nagyobb gondot fordít az egészségügyi hálózat kiszélesítésére és töJ kéletesítésére. Növeli az egészségügyi beruházásokat és korszerűsíti azokat a szolgáltatási központokat, amelyek már nem felelnek meg a modern követelményeknek. Az egészségügyi beruházások terén eszközölt intézkedések különösen Szlovákiában jelentenek majd nagy előrehaladást, hiszen a negyedik ötéves tervben az országos egészségügyi befektetések több mint 50 százalékát itt eszközük. Ez azért is szükséges, mert a felszabadulás előtt Szlovákiában jóval kevesebb egészségügyi központ épült, mint az ország más részeiben. Bizonyos mértékben módosul a körzeti orvosok tevékenysége is. Lényegesen mentesítik őket az eddigi felesleges sok adminisztratív munkától. Az új törvény értelmében a jövőebn kevésbé lesznek korlátozottak a bete-< gek és a körzeti, illetve szakorvosok közti kapcsolatok. A betegek ugyanis kórházakban vagy poliklinikákon azt az orvost választhatják, akihez a legnagyobb bizalmuk van. Hasonlóképpen lesz a rendelő intézetekben is. Ez az intézkedés többek között azért vált szükségessé, mert egészségügyi politikánkban eddig túlzottan ragaszkodtunk a lakosság területi elosztásához, függetlenül attól, hogy az előző években melyik orvost szokták meg, melyikhez volt nagyobb bizalmuk. így aztán sok esetben szocialista egészségügyi gondoskodásunk rovására a tiltott magánpraxis burjánzott el. Az új egészségügyi törvény, amely ez év július 1-én lép életbe, minden bizonnyal megoldja a már régóta égető kérdéseket, és most az egész társadalmon függ, hogy a törvényadta lej hetőségeket népünk egészségvédelmének biztosítása érdekében a legcélszerűbben kihasználjuk. (tg) EGY-KET SZÓ A KISAJÁTÍTÁSRÓL Sz. A. izsal olvasónk levelében kérdi, milyen jogszabályok értelmében lehet a házhelynek számító gyümölcsöskertet kisajátítani tervezett középület részére, ha ugyanazon a telken maga a tulajdonos, illetve családtagja kíván családi házat építeni és az építkezésre aránylag fel van készülve? Fenntartjuk a február 5-i számunkban közölt tájékoztatást. A házhelyek kisajátítására vonatkozóan a nemzeti bizottságok kaptak irányelveket. Ezek tartalma lényegében azonos a cikkünkben foglaltakkal. Hogy konkrét esetekben mi a fontosabb társadalmi érdek, hogy a kérdéses központi helyen fekvő, jelenleg még gyümölcsöskert házhely telken a tulajdonos családtagja építsen-e családi házat, vagy a nemzeti tanács középületet, azt az illetékes közigazgatási szervek (PNB építkezési osztálya) vannak hivatva eldönteni. Olvasónk családja a kisajátított házhelyért joggal kérhet másutt megfelelő házhelyet, hogy ott az arra rászoruló családtagja családiházat tudjon építeni. KÉRHETI EFSZ ÖREGSÉGI NYUGDIJA FELEMELÉSÉT? Lublnsky József, DolnJ Chotár-i olvasónk, aki most 67 éves és 1959 óta mint teljesen rokkant 255 korona rokkantjáradékot kap, kérdi, kérheti-e korábban tényleg ledolgozott éveire való tekintettel rokkantjáradéka felemelését? Mint azt már közleményünkben megírtuk, a régi EFSZ nyugdíjasok nem kérhetik nyugdíjuk felemelését az új rendelkezések értelmében. Többször említettük már: államunk számít azzal, hogy az EFSZ-ek szociális alapjukból nyújtanak majd segítséget a támogatásra szoruló elöregedett tagjainak. Ezenkívül egyszeri- vagy rendkívüli kisegítést az igazoltan rászorulóknak a járási nemzeti bizottság szociális osztálya juttathat. MILYEN PÖTIDÖT LEHET AZ EFSZ NYUGDÍJ IGÉNYÉNÉL BESZÁMÍTANI? Egy lekenyei olvasónk, aki mint öt gyermekes anya az EFSZ-ben dolgozik, kérdi, milyen pótidőt kell beszámítani eltöltött munkaidejébe? Az EFSZ-dolgozők szociális biztosításáról szőlő 103/1954 Zb. sz. törvény 40. §-a szerint, ha a szövetkezeti tag legalább egy évig aktív munkát végzett, akkor eltöltött munkaidejébe beszámítható az alábbi pótidő is: a csehszlovák fegyveres erőknél eltöltött szolgálati (tényleges szolgálat és fegyvergyakorlat), egyéb katonai szolgálati idő, az ellenállási tevékenység és a politikai, nemzetiségi, vagy faji okokból a felszabadulás előtti időben elszenvedett bebörtönzés (Internálás) ideje, az az idő, amely alatt a nő gyermekéről gondoskodott (saját, örökbe fogadott gyermek, valamint az olyan gyermek1, akiről a női dolgozó anya helyett gondoskodott) három éves korig: továbbá be kell számítani az olyan kiskorú (lehet 3 évnél idősebb is) személyről való gondoskodás Idejét is, aki állandó gondozásra szorult, ha nem lehetett szociális gondozó intézetben elhelyezni, szakmai, illetve politikai oktatás ideje, a foglalkozásra való kiképzés Ideje (a rehabilitációs munkákra vonatkozó rendelkezések szerint), a rokkantsági járadék, illetve az 1957. január 1-től kezdődően rokkantsági járadéknak tekintendő juttatások folyósításának ideje, ez azonban csak a járadékigény megnyílása (keletkezése, nem pedig az összegszerűség megállapítása szempontjából is) jöhet számításba; 1962. április 1-től kezdve beszámít továbbá az az Idő, amely alatt a szövetkéz zeti tagnak (nőnek) igénye volt táppénzre, családtag gondozása esetére járó segélyre, vagy anyasági segélyre. Ha a rendes munkaidő és a pótidő egybeesik, akkor azt az időt számítják be, amely a szövetkezeti tag számára előnyösebb. Ugyanez az elv érvényes akkor is, ha a munkatevékenység ideje, illetve a pótidő kölcsönösen fedi egymást. Olvasónk esetében minden gyermeke után csak abban az esetben lehet 3 év pótidőt az eltöltött munkaidőbe beszámítani, ha születésük között legalább 3 év telt el. Abban az esetben azonban, ha a születések között rövidebb idő telt el, csak ezt a rövidebb időt lehet beszámítani. Pl. ha az első gyermek 1950-ben, a másik pedig 1953-ban született, hat év pőtidőt lehet számítani, ha azonban az első gyermek 1950-ben és a második 1952- ben született, csak 5 év pótidőt lehet beszámítani (mert az 1952-es évben' két pótidő fedi egymást és ezt az időt nem lehet a törvény szerint kétszer beszámítani). Ez a pőtidő azonban csak akkor számítható be, ha az illető szövetkezetben dolgozó nő a gyermekről való gondoskodás ideje alatt nem folytat rendes szövetkezeti munkatevékenységet. Dr. F. 3, Az SZNT mezőgazdasági bizottságának 12. ülése válaszol: 2, SZABAD FÖLDMŰVES 1966. március 26.
