Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-08 / 1. szám
Új gyógynövények Magyarországon A gyógynövények honosításba és termesztésbe vonása terén a legnagyobb sikert Magyarországon az utóbbi évek folyamán az orvosi csucsor (Solanum laciniatum) és a meténg (Vinca vinor) növényekkel érték el. Mindkét gyógynövény a gyógyszeripar fontos nyersanyagait szolgáltatja. Az orvosi csucsor szolaszodin tartalmával több súlyos megbetegedés — így a sokizületi gyulladás, reumatikus szívgyulladás és más betegségek gyógyítására használt „kortizon" gyógyszerek hazai alapanyagául szolgál. A meténg vinkamint és más alkaloidokat tartalmaz a mellékhatás-mentes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek (Devincan) igen keresett alapanyaga. A hazájában, Ausztráliában évelő és a burgonyafélék családjába tartozó ORVOSI CSUCSORT Európában egyévesként termesztik. Meghonosítása és termesztésbe vonása a budapesti Gyógynövény Kutató Intézet sokévi kutatómunkájának eredménye. A bokorszerű, dús lombozató orvosi csucsor nálunk egy-két méter magasra nő. Szára először 15—30 cm magasságban ágazik el. Az elágazások hármasrendszerűek. A kétszeresen bemetszett levelek 10—30 cm hosszúak. Virágzata fürt. A virág a burgonyavirághoz hasonlít, liláskék színű. A termés sima, tojásdad alakú bogyó, éretlen állapotban zöld, később citrom és narancssárga színű. Magja a paradicsom magjához hasonlít, de kisebb. Drogot a növény fiatal hajtásvégei és levélzete szolgáltatja. Termelése PALÁNTANEVELÉS ÜT.IÁN, vagy közvetlenül állandó helyre vetéssel történik. Palántanevelés céljából az orvosi csucsor magját februárban vetik melegágyba. Melegágyanként 5—8 gr magot vetnek, s így egy ablak alatt 1000—1500 darab kiültetésre alkalmas palántát nyernek. A kellően edzett, 10—12 cm magas palántákat április második felében kézzel vagy géppel ültetik a szabadba, 60— 70 cm-es sor- és 30—40 cm-es tötávolságra. A gépi betakarítás megkönnyítése céljából újabban 70 + 40 cm váltakozó sortávolságra, s ezeken belül 25—30 cm tőtávolságra is ajánljuk ültetni. A palánták kiültetésére gyommentes, porhanóan elmunkált, tápanyagokban, főleg pedig nitrogénben gazdag jó vízgazdálkodású és öntözhető talajokat választanak. Kiültetés után a növények ápolása a sorközök gépi vagy fogatos és a sorok szükség szerint megismételt kapálásából, nitrogén műtrágyázásból, öntözésekből és a burgonyabogár elleni védekezésből áll. Az első termés vágását gyommentes területen az RS—09 vágóberendezésének segítségével a föld színétől 30—32 cm magasan az első elágazás fölött akkor kezdik, mikor az állomány eléri a 70 cm-es magasságot. Ez legtöbbnyire JÚLIUS MÁSODIK FELÉBEN történik. Közvetlenül az első vágás után katasztrális holdanként 100 kg nitrogén műtrágyát alkalmaznak, s a kultúra legalább 30 mm-es öntözésben részesül. A második vágás három vagy négy hét múlva akkor következik, amikor a növényzet ismét elérte a 70—80 cm-es magasságot. Háromszori vágás esetén katasztrális holdanként 140—160 mázsa zöldtömeg és ebből 20—22 mázsa száraz drógterméssel számolnak. A nagy tömegek szárítására a lucernalisztkészítő szárítóberendezéseket használják. Mivel ezek az üzemek egy vagy másfél mü.r’ak alatt kb. tiz vagon zöldárut kmesek megszárítani, már a term-',őhelyek kiválasztása, a természeti terület nagyságának megállapítása a szárító üzem kapacitásától és távolságától is függ. A szárítóüzem jó kihasználása a zöldtermés folyamatos szállítását is megköveteli. Magyarországon az orvosi csucsort az idén kb. 850 KÁT. HOLDON TERMELIK. Ebből szabadvetés útján nyolcvan holdon termelik. Négy termelési körzet alakult ki. Békés megyében. Kondoroson és környékén, Bács megyében Gyulaegyházán, Hajdú megyében Hajdúnánáson, Hajdúböszörményben, Borsod megyében pedig Mezőkövesd környékén termelik. Kát. holdanként 20 mázsás szárazdróg terméssel számolva a jelenlegi mázsánkénti 900 forintos felvásárlási ár mellett az orvosi csucsor termelése 18 ezer forint összbevételt hoz a termelőnek. Leszámítva ebből a 8000 forintos termesztési és 3—3,5 forintos szárítási és fuvarozási ráfordítást, úgy látjuk, hogy az orvosi csucsor termelése kát. holdanként kb. 5— 6000 forint tiszta jövedelemmel jár. Az orvosi csucsor termelése tehát nemcsak a gyógyszeriparnak, de a termelőnek is előnyös és jövedelmező. A mi erdeinkben is honos METÉNG már régi ismerősünk. Dísznövényként ismerjük, kertjeinkben és temetőinkben már rég termesztjük. Termesztésbevonása Magyarországon csak az utóbbi évek folyamán történt, mivel az ipar igényét a vadon termő méteng gyűjtésével nem tudták fedezni. Érdekes, hogy a szántóföldön termesztett meténg hatóanyagtartalma a vadon termőnek két- vagy háromszorosa. Jelenleg még csak 100 kát. holdon termelik, éspedig Baranyában és Balatonakali közelében. Termesztésére feltétlenül gyommentes (főleg tarackbúza-mentes), humuszban gazdag talajokon, — erdőkből nyert dugványok kiültetése útján történik. A dugványok ültetését 30 cm sor- és azokba 10—15 cm-es növénytávolságra végzik szeptemberben vagy márciusban. Ültetés után száraz időjárás esetében öntözést alkalmaznak. Az erdei páradús A termőszőlőben sok helyen — egyéb munkák miatt — elmaradtak a szaporításhoz szükséges simavessző megszedésével; azt enyhe időben most még feltétlenül pótoljuk. A korábbi fagyoknál az éretlen részek jól e'különülnek, tehát a megfelelő jó minőségű vessző kiválasztható. A tőkéről a vesszőt úgy vágjuk le, hogy a takarás felett még egy rügy maradjon vissza. A sima szölővessző minőségi követelményeit szabvány határozza meg. Saját célra természetesen felhasználhatók a szabvány által előírt rövidebb vagy hosszabb vesszők is, oltásra pedig csapvesszőnek rendszerint teljes hosszúságban szedjük meg a vesszőt. ZÖLDSÉG • VIRÁG GYÜMÖLCS • Az első fejtés után a tiszta borok is többé-kevésbé megzavarosodnak. Ez a zavarosodás azonban nem rendellenesség, s csak átmeneti jellegű. A zavarosodás oka, hogy az első fejtés rendszerint nyílt jellegű, amikoris a bor fejtés közben levegővel érintkezik s oxigén kerül a borba. A borba jutott oxigénnek oxidáló hatása van. Oxidáció hatására olyan anyagok válnak ki a borból, amelyek eddig oldott állapotban voltak és most oldhatatlanok lettek, ami természetesen zavarosodással jár. Ezek az anyagok lassan leülepednek és ismét természetes tisztulás következik be. A makacs zavarosodás rendellenességre vall, aminek elhárítása a borkezelő feladata. A tél beálltával a pince nagyobb arányú lehűlése következhet be. A túlságos lehűlés a bor fejlődésének nem kedvez, Igyekezzünk megakadályozni. A kivezető nyílásokat tömjük be, zárjuk el, felmelegedett időben szellőztessünk, stb. mikroklímához hasonló körülmények megteremtése érdekében a meténgkultúrák gyakori későbbi öntözését is ajánlják. A kiültetett meténg 7—8 ÉVI HASZNOSÍTÁSÁVAL SZÁMOLNAK. A meténg virágzó, föld feletti részét gyűjtik. A legmegfelelőbb begyűjtési idő még nine« teljesen tisztázva. Kései, szeptemberi begyűjtést nem ajánlanak, mert az ilyen későn vágott kultúra rosszul telel. Vágását eddig sarlóval végezték, valószínű azonban, hogy erre a célra a mélyre állított RS-09 vágóberendezése is alkalmas lesz. Katasztrális holdanként 25—30 mázsa zöldtömeget, illetve tíz mázsa szárazdrógot szolgáltat. A ma már aránylag nagy te-> rületen termelt orvosi csucsor és meténg mellett Magyarországon az utóbbi évek folyamán több újonnan honosított vagy kultúrába vett gyógynövény termesztésével is foglalkoztak. Ilyenek például a rózsameténg (Catharantus roseus), amely antikarcinogén, a Leuzea carthanoides pedig, mely stimuláló anyagot tartalmaz. Kísérletek folynak az őszi kikerics, a háromszínű vadárvácska, az ökörfarkkóró termesztésbe vonásával is. Számolhatunk tehát azzal, hogy termesztett gyógynövényeink névjegyzéke hamarosan újabb, a népegészség ügyét szolgáló növénnyel gyarapszik. Renczés Vilmos Kiváló szőlőtermelő A nagyidat Állami Gazdaságnál két hektáron termesztenek szőlőt. Még nem régen ezen a területen összesen nem voltak képesek elérni 8 — 12 q szőlőnél több termést. Két évvel ezelőtt a szőlészetet Idrányi Tibor, régi tapasztalt szakember vette át. Tevékenységének első évében helyes talajtáplálással, szakszerű metszéssel és jó minőségű növényvédelemmel a szőlészetben lényeges javulást ért el. A terméshozamot több mint 100 q szőlőre emelte. Hogy a tavalyi szölöhozam nem volt véletlen, erről tanúskodnak az ez évi gazdag eredmények is. Amíg egész Szlovákiában a penészgombás betegség - a peronoszpóra és a lisztharmat — 50 — 90 %-ra megtizedelte a szőlőtermést, az említett betegségek Idrányi elvtárs szölöszetében csupán 3 — 4 százalékos károkat okoztak. Alig 1,5 hektárról ez évben sikeresen kitermelt és kipréselt több mint 60 hl mustot. Idrányi elvtárs ezen a kis területen közel ötször nagyobb terméshozamot ért el, mint a szomszédos EFSZ-ek és ÁG-ok szőlészetei összesen. Bebizonyította, hogy a termés nemcsak a permetezés mennyiségétől, hanem főleg annak technikájától függ. Andreas Sándor
