Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-02-12 / 6. szám
A Csehszlovák Kisállattenyésztők Szövetségének a száz körüli községet számláló galántai járásban mindössze 15 helyi szervezete van. Közéjük tartozik a két galántai, a felsőszeli, az alsószeli, a deáki, a peredi, a tornóci, a vágvecsei, a sókszellőcei. a kövecsesi. a Zemianske Sady-i, a szeredi, a tallósi és az úrföldi helyi szervezet. A szövetség járási titkára, Závodszky Ferenc azt panaszolja, hogy Galántán a járási vezetők körében nincs nagy becsülete a 350 tagot számláló érdekköri szervezetnek és így a támogatás, amit más járásokhoz mérten kapnak, igen elenyésző. Hasznos lenne, ha a lemaradd községekben a HNB (MNV) és a Nemzeti Front helyi vezetősége, valamint a mezőgazdasági szakbizottság intézkedne a CSKSZ helyi szervezetének megalakítása ügyében, amire még 1964-ben kérte őket Galántán több megbecsülést a pártszervezet járási titkársága. Érdeklődő van elég, csupán szervezési képességen és a tenniakaráson múlik az, hogy a járás az utolsók közül elörekerüljön. Reméljük, hogy Bicjarová Éva, akinek a JNB-n (ONV-n) közvetlenül hatáskörébe került az érdekköri szervezetek ügye, nem vonja ki magát a rábízott munka alól. Egyébként a szövetség vezetői maguk is megindítják a tagtoborzást. Minden helyi szervezet két-két hozzáértő tagja megbízást kap, hogy a szomszéd faluban „gyújtsanak tábortüzet“ és újonnan alakuló szervezetbe tömörítsék az érdeklődőket. További akció a szeptemberben megrendezésre kerülő kiállítás lenne, amely az érdeklődés felkeltése szempontjából hasznosnak ígérkezik. Teplicky János a JNB IV. szakosztályának dolgozója közbenjárására 1964-ben minden iskolának javasolták a pionírok tenyésztési szervezetének megalakítását. Ez ideig csupán a galántai Fucík utcai szlovák tannyelvű iskolában alakítottak Selecká tanítónő vezetésével tenyésztési kört. Nem volt valakitől becsületes, hogy harminc galambjukat a padlásról eltulajdonította. A szervezett tenyésztők bizonyára mindenütt szívesen segítségükre lesznek az érdeklődő ifjúságnak, csupán odaadó és hozzáértő tanítók kellenének a galántai járásban ennek megvalósítására. (-ksz-) Závodszky Ferenc galántai tenyészetében a Trencsénböl beszerzett 18 sávozott plimút tyúk egyedenkénti átlagos évi tojáshozama százötven darab. (Foto: Kucsera Sz.) | A Csehszlovák Kisállattenyésztők Szövetségének A jelzőgyűrük Juhtartási gondok A Szabad Földműves 1965. december hó 18-án megjelenő számában olvastam, hogy „a busái szövetkezeti tagságnál kellő támogatásnak örvend a juhtenyésztés...“ Továbbá az állt a cikkben, hogy „a szövetkezet támogatja a háztáji juhtenyésztést is__“ Nálunk Baracskán ez teljesen ellenkezően van. Itt a szövetkezet vezetősége nem örül annak, ha a szövetkezeti tagnak a háztájiban juhai vannak. Én már a szövetkezetbe 22 juhot adtam be. Akkor (1958-ban) maradt 4 juhom. Azóta háztáji juhállományom újra felszaporodott. Jelenleg 15 anyajuhom és 5 fiatal bárányom van. Kertemben megfelelő legelőt találnak az állatok. A szövetkezet vezetősége újra azt mondja, hogy a többlet juhállományomat adjam be. Kérem tanácsukat, hogy mitévő legyek. Adjam-e le a juhokat, vagy jogom van-e továbbra is tartani ezeket az állatokat? P ü c s ö k Sándor, Baracska, érsekújvári járás szétküldését az elmúlt napokban kezdte meg a CSKSZ Szlovákiai Választmányának titkársága. A jelzőgyűrűk (lábgyűrűk) baromfi, galamb, kanári és exóták 1966 évi regisztrálására szolgál. A küldeményeket mindenekelőtt azoknak a helyi szervezeteknek továbbítjuk, amelyek ez évi tagsági illetményüket kiegyenlítették. Házinyúlkiállítás Szövetségünk Szlovákiai Választmányának elnöksége januári ülésén, az illetékes járási szervezet ajánlata alapján, jóváhagyta azt a javaslatot, miszerint a trnavai II. számú helyi szervezet ez év szeptemberében szlovákiai méretű, propagációs jellegű házinyúlkiállítást rendez. A kiállítás, amely terjedelem tekintetében szlovákiai viszonylatban előreláthatólag egyedülálló lesz, külön angora nyúl részleggel dicsekedhet majd. Kisállattenyésztők kézikönyve Folyó év márciusában jelenik meg magyar nyelven a Kisállattenyésztők Kézikönyve, amelyet Maar István és kollektívája irt. Ajánljuk, hogy a CSKSZ helyi szervezetei ezt a hasznos könyvet a magyarajkú szervezeti tagok számára közösen rendeljék meg, közvetlenül a kiadóvállalatnál, mert így biztosabban hozzájutnak. (Cím: Slovenské vydavatetstvo pödohospodárskej literatúry, Bratislava, Krizková ul. c. 7.) A 350 oldalas szakkönyv ára előreláthatólag 18,50 korona lesz. A mii főbb részei a baromfitenyésztés, a nyúltenyésztés, a galambtenyésztés, a prémesállattenyésztés, a kecsketenyésztés és a juhtenyésztés kérdéseivel foglalkoznak. Nyulak törzskönyvezése és tetoválása A CSKSZ Szlovákiai Választmányának nyúltenyésztési szakbizottsága legutóbbi (január 29-én) Nyitrán tartott összejövetelén egyhangúlag olyan határozatot hozott, hogy minden helyi szervezetben évente kell végrehajtani a tenyészállatok értékelését. Amennyiben a helyi szervezet valamilyen okból nem rendezhet kiállítást, amelyen nyilvántartott nyúlbíráló végezhetne értékelést, úgy a helyi szervezet vezetősége gondoskodik arról, hogy az értékelést úgynevezett „asztali pontozással“ hajtsa végre, szintén valaki a feljogosított nyúlbírálók közül. Értékelni csupán nyilvántartott (regisztrált) és számjelzéssel ellátott (tetovált) állatokat lehet. Törzslapot (családfával) ezentúl csakis olyan nyúlfiókákra lehet kiállítani, amelyek szüleit kiállításon vagy asztali pontozással értékelték. Kiállítás Jugoszláviában Ez év február 18—28-a közötti napokban Jugoszláviában Újvidéken (Növi Sad) nemzetközi kisállattenyésztési kiállítást rendeznek. Különösen gazdag képviselettel a galambtenyésztési részleg rendelkezik majd. A kiállításra több állam, köztük hazánk is benevezett. Ez lesz a második világháború után Jugoszláviában rendezett első nemzetközi kisállattenyésztési kiállítás. — m— • VÁLASZ Megkértük Janik Jaroslav mérnököt, az SZNT Földművelésügyi Hivatalának juhtenyésztési előadóját, hogy fejtse ki hivatalos nézetét Pücsök Sándor feltett kérdésével kapcsolatban. A válasz ennek alapján a következő: A baracskai EFSZ vezetősége vagy nem tájékozódott a juhtenyésztés fejlesztését célzó legújabb kormányrendelet és szervezési intézkedések tartalmáról, vagy ha ezt ismeri és maga is bővíteni kívánja a juhállományt, úgy ezt helytelen, erőszakos, kényszerítő módszerek alkalmazásával teszi. Az új rendelkezésekben sem magánszemélyekre, sem közületekre vonatkozóan nincsen semmilyen juhmennyiséget korlátozó utalás, ellenkezőleg: célunk a juhállomány általános növelése, és ha Pücsök Sándor tudna olyan kihasználatlan területről a község határában, amelyet juhok legeltetésére használhat, úgy ezt a Csehszlovák Kisállattenyésztők Szövetsége keretén belül, a HNB (MNV) útján kiutalás útján megkaphatja. Ha a községben esetleg még nem alakították meg a CSKSZ helyi szervezetét, úgy ezt haladéktalanul meg kell tenni (a szövetség járási titkára Tóth János, az érsekújvári közszolgáltatási üzem — komunál — ökonómusa). Aki az érdekköri szervezet tagja, az a tagság fejében 10 kg, egy-egy juhra számítva pedig 40 kg szemestakarmányt vásárolhat hivatalos áron. (Ebben az esetben a szövetség korlátozást tehet saját takarmánykészleteire való tekintettel, pl. hogy e 40 kg-os adagot csak négy juh erejéig adja. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a tenyésztő nem tarthat többet.) Ezenkívül takarmányt szerezhet a tenyésztő a felvásárló üzemtől minden egyes kilogramm gyapjú fejében, öt kg takarmány (korpa) erejéig. Minden eladott juhgereznáért további három kg takarmány vásárolható. Reméljük, hogy nem kimondott rosszakaraton alapul a baracskai EFSZ állásfoglalása, és ha Pücsök Sándor saját részéről elfogadhatónak tartja azt, hogy az idei növendékállatokból néhányat elad az EFSZ-nek — amely a módszert eltekintve dicséretreméltóan érdeklődik a juhtenyésztés iránt — úgy ezért a vételáron kívül köszönet illeti őt. Viszont, ha úgy dönt, hogy juhállományát megtartja, ennek ellenkezőjére senki sem kényszerítheti őt. Ha az EFSZ vezew tősége takarmánykérdést keres a háttérben, úgy tartsa kötelességének elősegíteni a CSKSZ helyi szervezetének működését« —ksz—*
