Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-08-07 / 31. szám

A Cslcsónál és Patnál történt gátszakadás következtében a Duna a Komáromi és a Dunaszerdahelyi járásokban sokezer hektárnyi mezőgaz­dasági területet árasztott el, vagy áztatott alá. A termés teljesen meg­semmisült, s kivételt csak a magasabb helyeken részben megmaradt termények képeztek. Így pl. a Gutái EFSZ-ben 5094 hektárnyi szántó­területből 4272 hektár víz alá került. Az Izsai EFSZ-ben 1549 hektárt kitevő mezőgazdasági területből 1529 hektárt öntött el az árvíz. A gyü­mölcsfák közül csaknem teljesen tönkrementek a cseresznyefák, a meggyfák, a barackfák, míg a szilvafák valamint az almafák 70—80 %­­ban, s jelentős kárt szenvedtek a szőlők. A kár hatalmas, s társadal­munk a lehető legnagyobb igyekezetei fejti ki ezek eltávolítására. Ah­hoz, hogy az élet az árvízsújtotta területeken minél hamarább rendes kerékvágásba kerüljön, a többi helyreállító intézkedéssel párhuzamosan szükséges a talaj termőerejének felújításához látni. Jelenleg az árvízsújtotta területe­ken a következő intézkedések véghez­vitele látszik szükségesnek: 0 a víz levezetése, 9 a talaj-károsodás mértékének meg­állapítása, 9 az intézkedések meghatározása, hogy a talaj minél ' élőbb eredeti állapotába kerüljön, 9 a termés biztosítása a következő gazdasági évben. A VIZ LEVEZETÉSE Ezt a kérdést vízügyi szolgálatunk­nak oly módon kell megoldania, hogy az elöntött terület nagyobb része egy hónapon belül megfelelő legyen a mezőgazdasági munkák végzésére. f A TALAJ ÁLLAPOTA ■ gén A -talaj eredeti szerkezeti, élettani, vegyi,,és ásványeredeti állapota az árvízsújtotta területen ismert, mivel két-hájrom évvel ezelőtt ezt általános talajvizsgálattal megállapították, így az esetleges minőségbeni vagy meny­­nyiségbeni változások amelyek az ár­víz következtében mentek végbe, aránylag könnyen megállapíthatók. A Bratislava! Talajvizsgálati Labo­ratórium karöltve a Központi Mező­gazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Inté­zettel vállalja ezt a feladatot és már kiküldte a kérdéses területre munka­társait, azokat a talajszakértőket, akik az emjített általános talajvizsgálatot is végezték. Mihelyt a talajra lehet lépni, a már ismert helyeken szonda­­gödröket ásnak, talajprofü-mintákat vesznek, amelyeket azután laborató­riumi vizsgálatnak vetnek alá. Az ár­víz előtti vizsgálati eredmények, ősz-* szehasonlításban az árvíz után vég­zett vizsgálat eredményeivel megmu­tatják, hogy milyen mértékben — akár káros, akár hasznos értelemben -- hatott az árvíz a talaj jellegzetes mutatóinak változására. Amennyiben az időjárás ezt megengedi, a szondá­zás valamint a laboratóriumi vizsgá­lat augusztus 20-ig befejeződik. Egy­úttal kidolgozzuk és közzétesszük a talaj újraművelésének irányelveit, amelyek már az őszi vetéssel kapcso­latban hasznosíthatók lesznek. Az előzetes, tájékoztatójeliegű vizs­gálati eredmények azt mutatják a Páti és a Csicsói gátszakadás víz­áramlásának fő sugarában, hogy a szántóföld kémiai összetételében — az árvíz előtti állapottal szemben — lényegesebb változások nem mentek végbe. A felvehető foszforsav és ká­lium tartalom nagyjából megegyezik az árvíz előtti állapottal. A nitrogén, amelyet a vizsgálatok alkalmával rendszerint nem állapítanak meg, a legnagyobb valószínűség szerint rész­ben a szántőrétegből a mélyebb ta­lajrétegekbe mosódott. A várt talaj­­savanyodással szemben, lúgossága, vagyis alkalitása csekély mértékben emelkedett. Abban a szántőrétegben, amely a mintavétel idején még víz­­alatt állott, túlsúlyban volt a két vegyértékű vas a három vegyértékű; felett, ami azt jelenti, hogy a nagy­mértékű átnedvesedés folytán a talaj-! ban redukciós folyamatok mennek' végbe, amelyek azonban nem tartós jellegűek és oxidációs folyamatokká! változnak, mihelyt a víz a talajfel-[ színről visszahúzódik, s lehetővé teszi, a levegő talajbajutását. Erre utalnak: azok a szántóréteg-vizsgálati eredmé­­nyék is, amelyek a víztől részben mentes talaj mintái alapján készültek. A talaj parányszervezeteinek élete természetesen csökkent. Felújulása végett azonban ne aggódjunk, mert a levegő és a meleg a mikroflőrát feléleszti. Természetesen a talajprofil mintáinak analízise majd többed mond, mint az előzetes vizsgálat ered- i ménye. AGROTECHNIKA A talaj Újramüvelésével nem vár­hatunk, azonnal hozzá kel! látni, mi­helyt annyira megszikkadt, hogy kul­­tivációs eszközökkel rámehetünk. A könnyebb talajokon ez hamarább, a kötöttebb talajokon pedig később vá­lik lehetővé. Ajánljuk a könnyebb talajokat mindjárt mélyebben szántani, míg a kötöttebb talajokon előbb talajhán­tást végezzünk, esetleg tárcsás boro­nával vagy kultivátorral lazítsuk a talajt, hogy megakadályozzuk a ké­sőbbi rögösödést, valamint talajkéreg­­képződést. így pl. Csicsón és Laksza­­kálasön láttuk, hogy már néhány cm vastagságú talajkéreg képződött, a talajfelület már repedezett, annak el­lenére, hogy a kéreg alatt a vízkapa­citás telített volt. De másutt a kötöt­tebb talajokon sem lehet ez máskép­pen. Az őszi vetés előkészítésekén? kí­vánatos lenne a talajhántáson kívül még két mélyebb szántást végezni, hogy megfelelő talajporhanyóságot és levegőteltséget érjünk el. Vigyáz­zunk azonban, nehogy a talajt nagyon nedves állapotában szántsuk, mert ak­kor a talajszerkezetet tönkretesszük. Tudnunk kell, hogy a kötött talajok precnyipontosságú művelést kívánnak, tehát szántani, de megfelelő időben. A tavasziak alá a talajt ormos ba­rázdákban hagyjuk, hogy jól átfagy-' gyon. Mérlegelni kell, hogy nem lénne-e jobb a kötött talajokon az őszi búza és a rozs vetését felcserélni tavaszi búzával, mert tavaszig a talajt elfo­gadhatóbb szerkezeti állapotba hoz­hatjuk. Ilyen eset áll fenn pl. Gútán. Ami a nyári takarmány-pótvetésf Illeti, ezt hántott talajba végezzük, s ne törekedjünk a talaj mélyebb megmunkálására. A szempont az le­gyen, hogy még az idén minél nagyobb takarmánymenny iséget termeljünk. Dr. Bűvész A tokiói Okada doktor már elmúlt SO esztendős, de mégis két foglalko­zást tölt be, mégpedig a legnagyobb sikerrel. Egyrészt egyetemen tanárko­­dik, másrészt viszont ó a japán amatőr bűvészek elnöke. A kettő - úgy lát­szik - jól megfér egymással, mert amikor legutóbb Japánban orvosi nagy­gyűlést tartottak, amelyen 1700 tudós vett részt, a hosszú, fárasztó előadá­sok szünetében Okada doktor bűvész­mutatványokkal szórakoztatta kollé­gáit. A jelenlévők nem igen tudtak megegyezni, hogy Okada új patológiai elmélete vagy pedig a káprázatos trükkök kötötték le inkább a figyelmü­ket. Okada professzor persze csak szóra­kozásból foglalkozik büvészettel, egy másik japán orvos viszont, dr. Mihio Toyama, összekapcsolja a hasznosat a kellemessel. Toyama doktor szintén tagja a japán amatőr bűvészek egye­sületének és rendkívül magas szintre \ 0SZABAD FÖLDMŰVES 1965. augusztus 7 . fejlesztette tudását. Ö viszont nem elégszik meg azzal, hogy baráti körben vagy biívészegyesületben szórakoztassa ismerőseit vagy kollégáit. Toyama doktor gyermekorvos. Nyugat-Japán egyik kisvárosában praktizál, s amint elmondotta, számára a legkeservesebb, ha a kis pácienseknek egy műtét során vagy akár az injekciós tűszúrással egy keserű orvosság beadásával a legkisebb fájdalmat is kell okoznia. Doktor Toy­ama nem tud gyermekkönnyeket látni, így alakította ki aztán a kettős keze­lési metódust: kis barátaihoz mindig varázslóként kopogtat be, orvosi tás­kájában az orvosságok mellett mindig ott vannak a bűvészszerszámai is. A legkülönbözőbb trükköket mutatja be a gyermekeknek, és amikor azok a csodálkozástól vagy a nevetéstől elfe­lejtik a bajukat, gyorsan lebonyolítja a komolyabb aktust, és a gyermekek a korábbi élményektől még kissé kábul­ton, egyszerűen nem érnek rá fájdal­mat érezni. Külön érdekesség, hogy a Toyama családban már a hetedik ge­neráció gyakorolja az orvosi hivatást, a büvészettel pedig dokt >r Toyama ragyapja kezdett először foglalkozni. (t-i) a talajszakértő és agrotechnikus szemével TRÁGYÁZÁS A rekultivációs munkák fontos moz­zanata a trágyázás. Az elárasztott területeken, e közülük főképpen azo­kon, amelyeket gabonával vetettek annak idején be, nitrogén depreszió­­yal számolhatunk, amelyet kiadós nitrogénes ipari-trágyázással szüksé­ges kiegyensúlyozni, ami a növényi parányszervezetek feléledését is elő­segíti majd. A gabonafélék elárasztott szalmáját és más növények szárait le kell ka­szálni és összegyűjteni, majd a hi­giéniai vizsgálat után almozásra hasz­nálhatjuk. A nitrogén-depresszió le­küzdésére ilyen esetben elégséges a hektáronkénti 20—30 kg-os tiszta nitrogénadag. Ha azonban a szalma nem alkalmas almozásra és leszántása szükséges, úgy ezt a nitrogénadagot 50—60 kg-ra kell emelni. A nitrogén­trágyát a tarlóval, szalmával, esetleg az eiső szántással egyidőben juttatjuk talajba, tekintet nélkül arra, hogy tarlóhántást vagy mélyebb szántást szándékozunk-e végezni. A foszfor- és kálitrágyázás gondot ne okozzon. Ezeket a tápanyagokat a termés nem merítette ki, az árvíz nem mosta el, mert ezeket a talaj szorpciós komplexuma köti, s így elég a megszokott foszfor- és kálitrágya­­adagokhoz igazodni. NÖVÉNYÖSSZETÉTEL Időszerű probléma a növényfélék vetésbesorolása is. Szükséges figye­lembe venni, hogy egyetlen kárvallott mezőgazdasági üzemben sem áll ren­delkezésre istállótrágya vagy kom­poszt, s az esetleges Vitahum még­­csak részben sem fedezheti az eltűnt szervestrágya mennyiséget. Ezért ma­gasabb ipari-trágya (főként nitrogén­trágya) adagolás esetén ugyanazokat a terményeket vethetjük, s ugyan­azokra a területekre, mint az árvíz előtt. Tehát cukorrépát cukorrépa után, kukoricát kukorica után, bur­gonyát burgonya után stb. A kárte­vőktől sem kell túlságosan tartani, mert legnagyobb részük bizonyára el­pusztult. A SZIKESEK TERMŐVÉTÉTELE Az árvízsújtotta területek egyes he­lyein, mint pl. Izsán, Őrsújfalun, Csal­­lóközaranyoson, Nagykeszin és má­sutt, jelentős kiterjedésű szikes tala­jokat találunk. Az árvíz valószínűleg a sziksó egy részét kimosta, a talaj szorpciós komplexumából. Annak elle­nére az adott helyzetben kívánatos lenne, hogy az újraművelési intézke­désekkel egyidejűleg a szikes talajok termővétételéhez lássunk, hulladék­gipsz segítségével, mert a talaj teljes átnedvesedése ennek végrehajtáséhoz megfelelő. A Bfeclav melletti PoStornán a „Lucebné závody“ (Vegyi Művek) tá­rolótelepén többezer vagonravaló ilyen meliorációs anyag hever, amely­nek különben semmilyen felhasználási lehetősége nincs. Reméljük, hogy ez az üzem a hulladék gipszet Ingyen felajánlja, s így csupán a szállítás megszervezése a probléma. A Brati­slava! Talajvizsgálati Laboratórium munkatársai szívesen tanáccsal szol­gálnak, az ilyen helyeken végrehaj­tásra kerülő talajjavítással kapcso­latban. Amit elmondottunk az a tapasztala­tok és a gyakorlati szakemberekkel való rekultivációs munkákról folyta­tott beszélgetések eredménye. A ta­lajjavításról az elárasztott területen többek között Hlavác A. mérnökkel beszéltünk a komáromi termelési igazgatóságról, továbbá Nágel mér­nökkel a szintén Komáromban lévő állami gazdaság igazgatójával, Hor­váth Gyulával az aranyosi EFSZ agro­­nómusával, Cseh Károllyal a laksza­­kállasi EFSZ elnökével, Kosík mér­nökkel, a gútai EFSZ agronómusával és másokkal. Ésszerűen és céltudatosan kell hoz­záfognunk a Csallóköz és a többi el­árasztott terület rekultivációs mun­kálataihoz, hogy ez a vidék ismét azzá alakuljon ami volt: hazánk virágzó kertjévé. VINAR EMANUEL mérnök, ir\ . . Augusztusi teendők Az idén egyes körzetek kivételével országszerte gazdag szőlőtermésnek lehetünk várományosai. Augusztus azon hónapok közé tartozik, amely folyamán már a fürtök és a bo­gyók számbeli mennyiségét nincs le­hetőségünk növelni, azonban gondos, odaadó, szakszerű munkákkal, azok minőségét és fajsúlyi mennyiségét még nagyban elősegíthetjük, avagy hátramozdíthatjuk. Az augusztusi ten­nivalók elvégzése azonban nem csak a bő termés ígérete esetében szüksé­ges, hanem a legszigorúbb szűk esz­tendőkben is. Tavaszi fagyok, jégvágás, helytelen kezelési módszerek, permetezés okoz­ta károk, árvízkár, elhatalmasodott betegségek stb. gyenge avagy egész termést elsodrása esetén sem helyes, sőt nem is szabad ápolatlanul, védte­lenül hagyni, mert bizony többszörös szűkesztendöt vonhat maga .után. Az ezen munkaerőhiány, betegségek, kár­tevők. elemi csapások és a hiányos szakismeret által létre jött megkáro­­sulások elszenvedésekor a szőlősgazda legfőbb feladata helyes és szakszerű kezeléssel biztosítani a jövő évi gaz­dag termést. Ilyen kártételek után a jövő évi termés érdekében a fokozot­tabb mértékben szükséges permetez­ni, kötözni, hónaljazni, visszakurtlta­­ni, hogy -a károsodott tőke az összes tápanyagot a jövő évi termőhajtás megerősítésére és a töke beérlelésére tudja összpontosítani. A szőlő talaja legyén továbbra is laza, gyommentes, végezzük el a szü­ret alá való kapálást. A kapálást úgy végezzük, hogy a földre lógó fürtöket (amelyek később főleg nedves Idő­járás esetén rothadásnak indulnának), tányérozzuk ki, avagy a lógó fürtöket kötözzük fel. Számos kis szőlőter­mesztő kérdezte tőlem: kell-e még permetezni, avagy egyéb műveleteket végezni a szőlőben? Am akadtak olya­nok is, akik határozottan kijelentet­ték, hogy már befejezték az idei szü­ret előtti tennivalókat. Szerintem a helyes felelet a következőféle lenne: A szőlőbeni munkák nyári része nem fejeződik be augusztusban, bár igaz, hogy jelentősen csökken. A művele­tek végképpen: befejezése főleg az idén egyöntetű nem lehet. Mindnyájan 'tudjuk, hogy azidef vegetáció a késői kikelet, majd a túlméretezett csapa­dék hátrányos voltából mintegy 3 he­tet késett. Nem szabad végleg magára hagyni a szőlőiskolákat, a fiatal pót­lásokat és az új telepítéseket. Ezeket kapálni, hónaljazni, kötözni továbbra is szükséges. Könnyelműség lenne végképp veszélytelennek véini ezen nedves nyáron a betegségek és kárte­vők tengernyi hadát. Hisz tudatosí­tanunk kell, hogy pl. a peronoszpóra a lévél vagy a bogyó szöveteiben lap­pang 4—18 nap között. Fellépéséhez szükséges legalább 10 mm eső és 13 C fokos napi középhőmérséklet. S bi­zony ezek még augusztusban is bizto­sítva vannak, ám nem olyan mérték­ben, mint a megelőző hőnapokban. Egyes nagyobb esők, majd az ezt kö­vető hó, a szőlőtermesztő ébertelen­­ségén keresztül peronoszpóra fertő­zést idézhet elő a fürt kocsányában. A baj sem a levélen, sem a bogyón nem észlelhető, ám egyszer csak lehull az egész fürt és ez duplán kár. Szőlőinkben továbbra is állandó fel­adat a kidőlt karók lerögzítése, az el­szakadt huzalok kijavítása az egyes elszabadult szölővesszők és karók rögzítése, az utak karbantartása és a madarak, főleg a seregélyek elleni védekezés. Ezen alkalommal még egy igen veszedelmes szőlőbetégségről szeretnék rövidebben megemlékezni: A lisztharmatról. A llsztharmat bár régi betegség, azonban főleg az el­múlt pár év folyamán szaporodott igen el. Veszélyes annál inkább is, hogy egyes szőlőtermesztők gyakran összetévesztik a peronoszpórával. így természetesen a védekezés is téves, az eredmény nem más, minthogy a lisztharmat garázdálkodik tovább A lisztharmat gombabetegség, megtá­madja a szőlő zöld részeit, de főleg a fürtöt és a levelet. A megtámadott növényi fészek felülete szürke színű, fénytelen, lisztszerű bevonatot mutat, mintha csak ezen részeket a zúzmara lepte volna el, amely penészszagú, azonban a növényről letörölhető. Fel­lépését elősegíti a meleg, párás leve-; gő. Károsít virágzástól augusztus vé­géig. A betegség hatására a fiatal für­tök elszáradnak, a nagyobbakon vi­szont a bogyók megrepedeznek. Ugyanis a lisztbarmat a bogyó bőr-' szövetét támadja meg. a béltartalma azonban gyarapodik s ezáltal a bogyó héja megreped. A fertőzött levelek később megbámulnák és elszáradnak. A peronoszpőránál viszont a fertőzés a levél vagy a bogyó szövetébe hatol be, a leveleken keletkezett foltok bar­­nulnak és kihullanak. A fehéres be* vonat csupán a levelek fonákját bo-* rítja, a felső részét olajos-sárga fol­tok lepik meg. A bogyók száradnak, keményednek, szürkéskék színt ölte­nek és később leperegnek. Nyirkos időben a bogyók rothadnak. A lisztbarmat' és a peronoszpóra szőlőink két legveszedelmesebb be­tegsége, amelyek augusztusban is ga­rázdálkodhatnak. A lisztharmat ellen védekezünk 0,4—0,5 %-os Sulikollal. A betegség előrehaladott esetében kénport használunk, a megtámadott részekre 25—30 kg Iharát. Peronoszpóra ellen védekezünk 2 szá-* zalékos bordóilével. Munka és időmeg­takarítást jelent, ha ezen két beteg­ség ellen egyidejűleg kombinált per-1 metanyaggal védekezünk, pl, 2 %-ps bordóilével peronoszpóra ellen, plusz 0,5 °,ó-os Sulikollal lisztharmat ellen. Az augusztus kezdeti örömöt jelent a szőlőtermesztők számára. Ezen hó-* napban ízlelhetjük meg egészévi műn-* kánk első gyümölcseit. A korai cse­megeszőlők most kezdenek érni. Cseh-* Szlovákiában igen kevés csemegesző-* löt termesztünk jelenleg. Fogyasztá­sunk túlnyomó részét a tőlünk délebb-* re eső országokból importáljuk. Éppen ezért tegyünk meg mindent annak az érdekében, hogy ezen megtermett ke­vés, minél egészségesebb, frissebb formában kerüljön a fogyasztók aszta-* Iára. Teendők a borpincében A pinceműveletek közül augusztus­ban csakis a feltöltögetés, az akona­­dugók fertőtlenítése kifőzéssel, a hor-' dók karbantartása kívülről és bévül­­ről a kötelességünk. Ez idő tájban a pince hőmérséklete igen magas, így előállhat a borok savanyodása, zavaró-* dása és egyéb bőrbetegségek. A pince szellőztetését kora reggel avagy késő este végezzük, vagyis akkor, amikor a külső hőmérséklet nincs túl felmele­­gedve. Helyes, ha a hónap végén elkezdjük a kádak, puttonyok, prések és a hor-* dók szürethez való alapos előkészí­tését. Kása Mihály A szőlészeti szakemberek többször meglátogatják egymást kis hasznos eszmecserére. Az elmúlt napokban Németh elvtárs, az alsópéteri szövet­kezet vincellére és társa Búcson járt, hogy Bernáth András vincellérrel néhány problémát megbeszéljen. ÁRVÍZ UTAK

Next

/
Oldalképek
Tartalom