Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-08-07 / 31. szám

Jelentés a népgazdasági terv teljesítésének első félévi eredményeiről Jól gazdálkodtunk A Központi Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság hivatalos jelen­tést adott ki a népgazdaság fejlődéséről és az állami terv 1965. évi első félévi teljesítéséről. A jelentés megállapítja, hogy a fő népgazdasági ágakban az első félévben túlszárnyaltuk a termelési tervet, a társadalmi termelés növekedésének üteme 1964 első feléhez viszonyítva tovább gyor­sult A tavalyi év ugyanilyen időszakához viszonyítva az ipari termelés 8,7 százalékkal növekedett s hasonló emelkedést mutat a népgazdaság többi ága is. okoztak, a tavaszi gabona égy részét csak az agrotechnikai határidő után vetették el. Leginkább a cukorrépa vetése maradt 1«. Az idei év első felében a rendkívüli bő csapadék kedvezően hatott a ta­­karmányfélék növekedésére. Előzetes eredmények szerint a sze­mesek hányada 50,6 %-ot tett ki a múlt évi 51,7 %-kal szemben. A mező­­gazdasági üzemek 32 000 tonna mű­trágyát kapták, 8,7 %-kal többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Az állattenyésztésben az idei év első felében kedvező eredményeket értünk el. A felvásárlás tervét ez év június végén valamennyi mutatóban túlszárnyaltuk. Az erdőgazdálkodás rendkívül ne­héz feltételek között teljesítette fel­adatait, különösen a tavalyi őszi vihar okozta károk miatt. Az ipolynyékiek felhívása Az ipolynyéki szövetkezétesek a losonci járás szövetkezeteit és állami gazdaságait versenyre hívták a gabo­na gyors és legkevesebb veszteséggel járó begyűjtésére. Aratás idején a szocialista munkaversenyt hetente értékelik. A munkák premizálását a versenybizottság szabta meg és az erre a célra előirányzott 15 000 ko­ronából minden szombaton kifizetik a munkák után járó összeget. A be­gyűjtési munkákat nyújtott műszak­ban végzik. A kombájn után a szal­mát azonnal gyűjtik és kazalozzák. A kombájnt nyomon követi az eke. Az ipolynyékiek remélik, hogy az aratási munkákat meggyorsító ver­senybe minél több szövetkezet és állami gazdaság bekapcsolódik. Petényi FerencfIpolynyék) A Csallóközt álszellő főúton még egy-két helyen vizet szel az autó kereke. Aranyos mellett, bár már nem lepi víz a betonutat, mégis vízben fürdik a gumiabroncs, mert a kompresszorok éjjel-nappal dolgoznak és az úttesten keresztül emelik át a vizet, a földeket borító víztengert, hogy az visszafoly­hasson a nemrégiben megbokrosodott - vén Dunába. -tt-Több türelmet! Újabb áradások A nyugat-szlovákiai kerületi árvíz­­védelmi bizottság közlése szerint a dunaszerdahelyi járásban még mindig növekszik a vízzel elárasztott mező­­gazdasági terület. A Duna szintjének emelkedése következtében a talajvíz megduzzasztotta az elöntött területet borító vizet. A csicsói körgát alól is állandóan szivárog a víz. Ennek meg­akadályozására folytatják a körgát szilárdítását. A komáromi járásban is hasonló a helyzet, ahol a Vág és a Duna szintje emelkedésének következtében nem apad a víz az elárasztott területeken. Az ország legnagyobb falujába, Gú­­tára, már megérkeztek a nagytelje­sítményű szivattyúk. Az élet újra megindult őrsújfalut érte legutoljára a csicsói gátszakadáson átzúduló ár. Lassan, de ellenállhatatlanul és alattomosan tört a. falura, majd egyik napról a másikra új utcasorok dőltek össze, az ember aikotó munkája ment tönkre. őrsújfalun — Cserhátot és Tamásit is beleszámítva — 164 házat döntött romba a víz, sokat pedig nagy mér­tékben megrongált. A faluban maradt 40 férfi már hozzáfogott az élet hely­reállításához. A beszennyezett kutak­ból tűzoltó-szivattyúk szivattyúzzák a vizet, hogy a szükséges fertőtlenítés után újra teljesíthessék küldetésüket. A víz visszavonulásával párhuzamosan Terméstvádő úttörők A rimaszombati járásban már lassan vége felé jár az aratás. Jó ütemben haladnak a cséplési munkák Rimaszé­­csen is, ahol mindenki kiveszi részét é nagy munkából. Emellett azonban nem feledkeznek meg a tűzvédelemről sem. Az előre megszervezett tűzvé­delmét a helyi 9-éves alapfokú iskola pionírjai biztosítják. Két műszakban teljesítenek szolgálatot. Az első jár­őrök reggel 8-kor, a másik csoport tagjai pedig délután 2 órakor veszi át a reájuk bízott területet. A rimaszécsi pionírok példája köve­tésre méltó. Motesíky Árpád (Rimaszécs) az árvíz által szerte a faluban lerako­dott szemetet és egyéb hordalékot elégetik, hogy ezzel is elejét vegyék a fertőzésnek. Ha lassan is, de a mezőgazdasági termelés is éledezni kezd. Az állami gazdaságban már 15 hektáron vetet­ték el a takarmányt, a Duna töltésén befejezték a széna-kaszálást, vala­mint a 2,5 hektárnyi szőlő kötözését és permetezését. A faluban és a földeken tovább foly­tatják a belvizektől mentesített terü­letek megtisztítását, a romok eltaka­rítását, hogy mielőbb új életet kezd­hessenek. Szénássy János (Komárom) A dunaszerdahelyi járási nemzeti bizottság iskolaügyi osztályán nagy a sürgés-forgás. K m e t Pál főtanfel­ügyelő irodájában a felek egymásnak adják a kilincset. Amikor beléptünk, érdekes telefonbeszélgetésnek lehet­tünk fültanúi. — Ürge elvtárs, ne tegyenek meg­gondolatlan lépést — hangzik Kmet elvtárs intő szava. — Felesleges a szülök túlfűtött aggodalma. A gyere­ken önkényes visszaszállítása az üdü­lőtáborokból a szülők fegyelmezetlen­ségére vall, várják meg, míg gyerme­keik szervezetten, egy csoportban jutnak haza és átadják szüleiknek. Nem vet jó fényt sem rájuk, sem a járásra az elhamarkodott cselekvés. A táborokban üdülő gyerekek között rossz vért szül, ha látják, hogy egye­sek szüleikkel idő előtt hagyják el jelenlegi otthonukat, mások pedig ott­maradnak. A többi szülő ekkor méltat­lankodik és talán hasonló eljárást vá­laszt. Felbomlik á rend, a fegyelem, s mindenki azt teszi, amit akar. Azt tanácsolom, várjanak még néhány na­pig, s bízzanak abban, hogy amilyen rendben, szervezetten vitték el gyer­mekeiket, éppen olyan fegyelmezetten haza is szállítják őket. Hiszen bátran állíthatjuk, hogy a szülök zöme elé­gedett gyermekei elhelyezésével, or­szágszerte a legnagyobb figyelemmel és szeretettel gondoskodnak róluk. Lehetséges, egyik-másik gyermek unja az idestova már egy hónapos távol­létet a szülői háztól, az anyák túlzott érzékenységből mihamarabb maguk körül szeretnék látni gondosan őrzött szeretteiket. A főtanfelügyelő telefonbeszélgetése végén kérte, hassanak a nyugtalan­kodó szülőkre, ne utazzanak gyerme­keik után, várják meg a járási árvíz­­védelmi bizottság határozatát a gyer­mekek visszaköltöztetésére. Amikor letette a kagylót, megtörölte verejtékes homlokát, — így megy ez napok óta — mond­ja —, nem győzzük megnyugtatni a szülőket. Most is Ekecsről hívtak a HNB-rőI, jelentették, hogy húsz szülő útnak akar indulni a Banská Bystrica melletti táborba és erőnek erejével haza akarja hozni gyermekét. A fertőtlenítés mindenütt gyorsan halad, mindennek ellenére a hatóságok óvatosan járnak el. A visszatérő gye­rekek között nem csak „nagydiákok" vannak, hanem bölcsődébe tartozó emberpalánták is. A falvakban és a határban még sok a megrekedt, pos­­vadt víz, mocsaras terület, a szülők­nek most még sok gondjuk akad a megmaradt ház és környéke rendbe­hozásával, nem érnek rá gyermekeik felügyeletére. Megtörténhetik, hogy a gyerek iszik a pocsolyából, meg­fürdik a tisztátlan vízben és fertőzés állhat be, amely talán sorozatossá válhat. A járási föhigiénikus ilyen esetekre gondol. Senki sem veheti ma­gára a felelősséget, hogy idő előtt engedélyt adjon a gyermekek haza­telepítésére H. T. A szolidaritási alapra Az árvízkárosultak megsegítésére indult országos mozgalom nagy vissz­hangot váltott ki a lévai járásban is, ahol az egyes üzemek, tömegszerve­zetek és egyének részéről jelentős felajánlások születtek. A szolidaritás számlájára befizetett összeg napról­­napra növekszik, s a járásban mér nincs egy üzem vagy szervezet sem, amely ne kapcsolódott volna be e ne­mes mozgalomba. A lévai járás a Mla­­dá Boleslav-i járással karöltve vállalta Csallóközaranyos újjáépítését, amely­ben több mint 100 ház teljesen romba dőlt. A járás üzemel és tömégszervezetei közül elsősorban a nyugat-szlovákiai nagykereskedelem dolgozóit, a horsai és a felsőszécsi EFSZ tagjait, az orosz­kai cukorgyárat és a lévai téglagyárat kell megemlítenünk, de jelentős se­gítséggel Járulnak hozzá az árvízsúj­totta terület megsegítéséhez a járás többi üzemei, gyárai, munkahelyei és az egyes személyek is. Tóth Károly (Léva) áttelelésére. Tavasszal az őszi gabona­területeknek csak 2 %-át kellett ki­szántani. A tavaszi mezei munkákat korábban kezdték meg, mint a múlt években. Később azonban a hosszan tartó esőzések jelentős késedelmet Eredmények és nehézségek a mezőgazdaságban A mezőgazdasági termeléssel kap­csolatban a jelentés megállapítja: A téli időszak kedvező volt az ősziek ^ Törvények-rendeletek Hatásosabb eszközökkel a rendbontók ellen _,.A,Z ember nyugalmg. és, biztonság­­érzete nagy hatással van egész , éle­tünkre, legyen az a családban, a mun­kahelyen vagy másutt. A büntetőtör­vénykönyv új rendelkezései, amelyek augusztus elsejével lépnek életbe, tel­jes mértékben tiszteletben tartják ezt a jogos emberi követelést. Az eddigi büntetőtörvénykönyv nem volt elég biztosíték arra, hogy egye­sek ne áruljanak el államérdek szem­pontjából bizalmas tényeket. Az ered­mény pedig az volt, hogy egyes turis­ták a turistaforgalmat nagyon is egyéni módon értelmezték. Hogy a jövőben elkerüljük az ilyen vissza­éléseket és biztosítsuk az államtitok jobb védelmét, az új büntetőtörvény minden olyan személyt üldöz (bünte­tő eljárást Indít ellen), aki engedély nélkül Ismerteti vagy lefényképezi az ország védelmére létesített berende­zéseket. Azonkívül azt is a bíróság elé állítják, aki ilyen anyagokat a sajtó­ban, a rádióban és televízióban közöl vagy más propaganda útján nyilvános­ságra hoz. Már többen jogosan rámutattak az elvált szülők kiskorú gyermekeinek elégtelen módon .történő nevelésére. A polgári törvénykönyv rendelkezései az ilyen felelőtlen szülők ellen nem voltak eléggé hatásosak. A bíróság ugyanis ilyen esetben nem javíthatott a helyzeten. A büntetőtörvény módo­sítása itt is segített, amikor megbün­teti azokat a személyeket, akik nem tartják tiszteletben a polgári jogi bí­róság határozatát a kiskorú gyerme­kek neveléséről. Más szavakkal ki­fejezve, ha az elvált szülök valame­lyike nem teljesíti a bíróság által ki­szabott kötelezettségeit, tettét bűn­tényként minősítik, mivel nem telje­sítette a hivatalos határozat végre­hajtását. Néhány szót szólunk azokról is, akik a békés polgárok rémei. Azokra a személyekre gondolunk, -akik azzal fenyegetőznek, hogy valakit megöl­nek, megsebesítenek vagy másként ártanak neki. Ha olyan fenyegetések­ről van szó, amelyeknél fennáll a ve­szély, hogy az illető azt végre is hajt­ja, úgy a bíróság büntető eljárást in­díthat ellene. Az eddigi perrendtartás csak a vizs­gálatot ismerte a bűncselekmények kinyomozásának módozatául. Az új törvény további módozatként a felde­rítést említi meg. Tények, bizonyítékok összegyűjté­sét, valamint a jogilag egyszerűbb vagy más okoknál fogva kevésbé fon­tos bűntények felderítését — az eddi­gi törvénytől eltérőleg — a nemzet­­biztonsági szervek tagjai végzik. Kü­lönösen a közrend és a szocialista Együttélés megsértése -sorolható ide, mint például a garázdálkodás, testi sértés, élősködőé és néhány vagyoni bűntény, amely tényeket a helyszínen, szolgálattétel közben lehet megállapí­tani. Az ilyen eseteket maguk a szer­vek tisztázhatnak és nyújthatják be az ügyésznek, az eddigi helyzettől el­térően, amikor is a bűntényeket a já­rási központi nyomozóinak kellett be­jelenteni és átadni. Vagyis a felderítés, mint a bűnté­nyek tisztázásának egy formája, nem­csak hogy megjavítja ezen a téren a munka minőségét, hanem a gyors cse­lekvés megerősíti a büntevékenységek elleni harcot is. S végeredményben ez a cél! Hiszen polgáraink nem egy esetben követelték, hogy gyorsabb és hatásosabb védelmet és jogbiztonsá­got nyújtsanak nekik a garázdálko­­dókkal és a közrend zavaróival szem­ben. Tekintettel arra, hogy a felderí­tésnél ténybelileg egyszerű dolgokról van szó, amelyek elkövetéséért a vád­lottat nem fenyegeti komolyabb bün­tetés, az új törvény leszögezi, hogy a felderítést egy hónapon belül be kell fejezni. Az előkészítő eljárás keretén belül a kivizsgálás a bűntények ki­nyomozásának igényesebb formája, mint a felderítés. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy ide tartoznak a komoly bűntények, s az olyan esetek is, ami­kor a vádlott nem képes jogilag véde­kezni. A törvény itt gondolt a kiskorú bűnösökre, s azokra, akik börtönben vannak, illetőleg szabadságvesztésre ítélték őket. A vizsgálat igényes és felelősségteljes munkája többek kö­zött azt is megköveteli, hogy a vizs­gálatot végző személynek ' főiskolai képzettséggel kell rendelkeznie. Az eddigi érvényes törvénye rendel­kezése szerint a védő — a leggyako­ribb esetben — csak a kivizsgálás le­zárása után ismerkedhetett meg a vizsgálati anyaggal. Az új büntetőren­delet feljogosítja a védőt arra, hogy a vizsgálat megkezdésétől minden el­járási cselekményben résztvegyen. Te­hát ott lehet a vádlottnak és bűn­társainak valamennyi kihallgatásán, a szakértők véleménynyilvánításánál, stb. Sőt, a kivizsgáló beleegyezésével kérdéseket is intézhet a kihallgatott - hoz. Ez pedig elég biztosíték lesz arra, rogy a kihallgatást a bűnvádi perrend­tartással megegyezőleg végezzék. Az eddigi helyzet szerint a vádlott a fogházban védőjével, harmadik sze­mély jelenléte nélkül, csak a vizsgá­lat végén beszélhetett. Az új törvény ezt úgy módosítja, azzal hogy lehető­vé teszi a vádlott és védője beszél­getését — további személy jelenléte' nélkül — már a vizsgálat megkezdé­sekor. J. B. Ogiuh termésünlict a tűzIM ellen Országunkat a közel múltban súlyos elemi csapások érték. Csallóköz­ben — legfontosabb gabonavidékünkön — az árvíz a földek nagy részét elöntötte, idő előtt „learatta“ a termést. De ahol a katasztrófa nem kö­vetkezett be, s az aratást, cséplést végre lehet hajtani, ott még fokozot­tabb elővigyázatossággal járjunk el. Ne csak szemveszteség, hanem tűz­károk nélkül is takarítsuk be a termést. A tűzesetek meggátlására már Megtörténtek a szükséges előkészületek. Forgás János őrnagy, a nyu­gat-szlovákiai kerület tűzvédelmi ellenőrző parancsnokságának tagja tájékoztatott bennünket arról, milyen óvéintézkedéseket léptettek életbe a tűzkárok megelőzése érdekében és miként hajtják azokat helyenként végre. irtották a helyi nemzeti bizottságok elnökeit, az EFSZ-ek vezetőségét, az állami gazdaságok igazgatóságait, a helyi önkéntes tűzoltóságok parancs­nokságait, az iskolák igazgatóságait és egyéb szerveket arra, hogy a tűz­­oltalmi előírásokat a legnagyobb pon­tossággal tartsák be. A diákokat ok­tassák ki és osszák be tűzvédelmi őr­ségekbe. A szülők világosítsák fel gyermekeiket, milyen veszélyt okoz a gyufával való játék a szalmakazlak közelében. A kazlakat ne állítsák fel szorosan egymás mellé, tartsák be a 40 méteres távolságot és a raktárok­tól, műhelyektől távolabbi helyen asztagoljanak. A mezőgazdasági épü­leteket lássák el tűzoltóberendezés­sel, s kifogástalan működésüket vizs­gálják felül. Jelöljék ki azokat az egyéneket, akik a tűzoltalmi előírások, betartását állandóan ellenőrzik. Az államvasutak az aratás, cséplés idejére olyan intézkedéseket tesznek, hogy ahol erre lehetőség mutatkozik, gőzmozdonyok helyett mazuttal fű­tött mozdonyokat helyeznek üzembe. Arról is gondoskodnak, hogy a gőz­mozdonyok kéményeit sűrűbb szikra­fogó hálóval lássák el. Ezzel csökken­tik a szikrák kipattanását és a tűz keletkezését. A tűzesetek előfordulását elsősor­ban a lakosság önfegyelmezettsége akadályozhatja meg. Ha a községek­ben mindenki kivétel nélkül a veszte­ség nélküli termésbetakarítást tartja szem előtt, betartja a tűzvédelmi elő­írásokat, akkor a tüzesetek száma te­temesen csökken és sok milliós károk­tól szabadulhatunk meg. H. T. anajJiLutLcm nicy, nanicis. iucii iicíii szabad előfordulnia. Megállapítást nyert, hogy a mezőgazdaságban sok­helyütt nem tartják be a tűzrendé­szed előírásokat, az óvóintézkedések csak a helyi nemzeti bizottságok ezzel megbízott referenseinek Ugye marad és a mezőgazdasági üzemekben nem járnak el kellő lelkiismeretességgel. A tűzbiztonsági rendelkezés például kimondja, hogy a vasútvonal közelé­ben lehetőség szerint kapás növénye­ket termesszenek vagy olyan fajtákat, amelyek nem könnyen gyúlékonyak. Amennyiben ezekbe a földekbe gabo­­nanemüeket vetnek, úgy. legelőször ezt a területet arassák le, a termést a vasúti pályától 60 méterre asztagol­­ják és a tarlót azonnal szántsák fel. Ellenőrzések alkalmával bebizonyo­sodott, hogy például Komját, Surány, Léva környékén a vasúti töltés mellett húzódó gabonatábláknál tűzörség nem volt, a tűzjelző berendezések hiányo­san működtek, a kombájnokat, trak­torokat nem látták el tűzoltó beren­dezéssel, nincsen készenlétben ele­gendő víz, szivattyú és fecskendő. A járási nemzeti bizottságok felsző-Tavaly a nyugat-szlovakiai kerület­ben a termés betakarítása alatti idő­szakban 103 tűzeset fordult elő, s az okozott kár 810 500 koronát tett ki. A károk 80 %-át a mozdonyok kémé­nyéből kipattanó szikrák okozták, sok esetben a mezőgazdasági gépek tech­nikai hiányosságai, a traktorok, kom­bájnok, teherautók kipufogócsövének áttüzesedése is idéz elő tüzet. Szen­teljünk különös figyelmet a ZM 330-as kombájnoknak, az RS—09-es típusú traktoroknak, mert a motor alatt el­helyezett kipufogó csőből kiáramló égéstermékek a szalma összehordása­kor tüzet szoktak okozni. Tavaly 12 kombájn és traktor pusztult el vagy sérült meg tűz következtében, azon­kívül számos szalmaosztagolő, villany­szellőztető és egyéb gépi berendezés vált üzemképtelenné. 110 hektáron lá­bon égett le a gabona és több ezer mázsa szalma vált a tűz martalékává. Az esetek túlnyomó részében ha­nyagságot, a tűzveszély lekicsinylését 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. augusztus 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom