Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-07-31 / 30. szám

Érdemes tudni az egyeztető bizottságról Jól bevált receptek gyümölcsborok készítésére A gazdasági szer- t ződések megköté- e sekor gyakran meg- t történik, hogy a j, szocialista szerve- z zetek nem tudnak e megegyezni a szer- v ződés valamelyik r pontjában. e Még gyakoribb e eset, hogy a gazda- j, sági szervezetek között a már meg- t kötött gazdasági szerződés teljesité- t sével kapcsolatban vitás kérdések me­rülnek fel. Ezek nemcsak anyagi jel- é legü, a leszállított árucikkek árának, t valamint a kártérítési díj, különféle g pönálék, kártérítések és más anyagi r szankciók kifizetésére vonatkozó pe- e reskedések, hanem a szerződés telje- t sítésére vonatkozó peres ügyek is. 6 Az említett peres ügyek megoldásá­ra — amelyek a termékek, munkák és r teljesítmények különböző leszállítási E kérdéseiből erednek a szocialista szer- t vezetek között — nálunk megállapí- i tották a gazdasági egyeztető bízott- c Ságot. A gazdasági egyeztető bizottság £ a kormány sajátos szerve. Munkájáért \ a kormánynak felelős. A 121/62 Zb. sz. t törvény értelmében a gazdasági egyez­tető bizottság hatáskörébe tartozik f nemcsak a szocialista szervezetek^ adás-vételi kapcsolataiban felmerülő*! peres ügyek eldöntése, de az adás— { vételi kapcsolatok szervezése és irá- ] nyitása is. i A gazdasági egyeztető bizottság égy r részortfeletti szerv, amely független, : a gazdasági igazgatás más állami szer­veitől. í A gazdasági egyeztető bizottság ' szervei: \ # állami, 1 48 reszort'- (ügyköri) és i # szövetkezeti egyeztető bizottság. 1 Az állami egyeztető bizottságot < ■ a Prágában székelő Csehszlovák < Állami Egyeztető Bizottság és ] annak i ■ Bratislavában székelő területi osz­tályai, valamint annak : ■ Prágában ezékelő katonai szervé és ] ■ a kerületi székhelyeken működő i kerületi állami egyeztető bizottsá- i gok képezik. Az ügyköri egyeztető bizottságokat i az egyes gazdasági minisztériumok 1 mellett létesítették, e ezek a saját i minisztériumuknak alárendelt szocia- 1 lista szervezetek peres ügyeiben hoz- i nak döntést. _ ; A szövetkezét! egyeztető bizottság gok a termelőszövetkezetek és a fo- : gyasztási szövetkezetek peres ügyei­ben döntenek. A mezőgazdasági termelő vállalatok a leggyakrabban ahhoz az állami ’egyeztető bizottsághoz tartoznak, amelyek körzetében a mezőgazdasági vállalat működik. A mezőgazdasági vállalat nem követ el hibát, ha az egyeztető bizottsági javaslatok be­nyújtásakor minden peres ügyével a saját kerületben székelő állami kerü­leti egyeztető bizottsághoz fordul. Az állami kerületi egyeztető bizottság kötelessége a peres ügy továbbítása az illetékes egyeztető bizottságnak, ha megállapítja, hogy a beterjesztett peres ügyben nem illetékes dönteni. A gazdasági egyeztető bizottsághoz döntés végett beterjesztett peres ügyeket megfelelően elő kell készíte­ni, és be kell szerezni a döntéshozá­shoz szükséges bizonyítékokat is. Az gyeztető bizottság szerveinek a be­­•rjesztett peres ügy megoldására ■ányuló működését az egyeztető^ bl­­ottsági kérelem átvételétől a végső gyeztető bizottsági eljárásnak ne­­ezzük. Az egyeztető bizottsági eljá­­ást, valamint az egyeztető bizottság lőtt folyó tárgyalás előírt módját az gyeztető bizottsági rendtartás elő­­•ásai szabályozzák a gazdasági egyez­ető bizottságról szóló 121/62 Zb. sz. örvény értelmében. A gazdasági egyeztető bizottság az rvényes egyeztető bizottsági rend­­artás szerint az egyeztető bizottsági [járást valamelyik szervezet kérésé­­e, vagy a saját kezdeményezéséből, setleg Csehszlovákia választott fő­­írójának kezdeményezésére indítja 1. Az egyeztető bizottsági kérelem em más, mint valamelyik szocialista zervezet írásbeli beadványa, amely­en arra kéri a gazdasági egyeztető izottság valamelyik szervét,'hogy in­­ítson bizottsági egyeztető eljárást gy másik szervezet ellen az adás— ételi kapcsolatok terén felmerült vi­­ás kérdések megoldása céljából. Az egyeztető bizottsági kérelemhez iozzá kell csatolni az egyeztető bi­­ottsági eljárási illeték kifizetéséről zóló nyugtát. Ez az illeték a peres így értékének 2 %-a, de legalább 200 Cős. A peres ügy megoldásáért', mely­­lek tárgya a gazdasági szerződés negkötésével kapcsolatos vitás kérdés iOO Kcs illetéket fizetnek. Az egyeztető bizottsági eljárási illé­­ék kifizetéséi bizonyító nyugtán ki­ül a kérelemhez hozzá kell csatolni így bizonylatot is a megegyezésre ráhyuló kísérletről. Ilyennek lehet ekinteni hasonló tartalmú levelet is, Sz annyit jelent, hogy a szocialista izervezet csak akkor fordulhat az egyeztető bizottsághoz, ha előzőleg :omoly kísérleteket tett a vitás kér­­lések békés rendezésére. Az egyeztető bizottsági kérelem be­­íyújtása előtt ennek másolatát el kei: cüldeni annak a szervezetnek, amelj den az egyeztető bizottsági eljárás neglndltását javasolják. Az a szervezet, amely megkapta a: (gyeztető bizottsági kérelem másolá­st, köteles 10 napon belül, a szerző­lés megkötésével kapcsolatos pere; Így esetén pedig 5 napon belül a: •gyeztető bizottságnak elküldeni a sa­­át nyilatkozatát (lásd a 9. sz. mintát) Z kötelesség elmulasztása esetén a: •gyeztető bizottság az egyeztető bi­­mttsági rendtartás által esetenkén neghatározott rendbírságot ró ki. A beterjesztett peres ügyekben i jazdasági egyeztető bizottságoknál a; állami választott bírók határoznak > pereskedő felekkel együtt. A külön­legesen jelentős és fontos pere: jgyekben az állami választott bírók­ból és más szakemberekből álló, há rom vagy öttagú egyeztető bizottsá határoz. Az egyeztető bizottság határozat végérvényes és nincs jogorvoslata. . határozatot azonnal az egyeztető bi zottság tárgyalásának befejezése utá hirdetik ki. Az írásbeli határozaté kézbesítik. Az egyeztető bizottsági határozat a írásbeli végzés kézbesítésével jogerőr emelkedik. A határozatot az állami választól bíró által meghatározott és az egyez­tető bizottsági határozatban feltünte­tett határidőn belül érvényesíteni kell. Ha a határozatban ilyen határidőt nem tüntettek fel, akkor az egyeztető bi­zottsági határozat 15 napon belül tel­jesítendő. E határidő letelte után az egyeztető bizottsági határozat végre­hajthatóvá válik. Ha a határozat teljesítésére kötele­zett szervezet az egyeztető bizottság határozatát még akkor sem teljesítet­te, amikor már végrehajthatóvá válik, az erre jogosult szervezet egy éven belül felkérheti az egyeztető bizott­ságot a határozat végrehajtására. Ha a jogosult szervezet bármilyen oknál fogva egy éven belül nem kéri fel az egyeztető bizottságot az egyez­tető bizottsági határozat végrehaj­tására, akkor az erre vonatkozó jog­igénye megszűnik. Megtörténhet, hogy az állami vá­lasztott bíró a peres ügy tárgyalása­kor tévesen állapítja meg a tényállást, vagy pedig tévesen alkalmazza vagy értelmezi a jogszabályokat, esetleg tévesen magyarázza a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági po­litikájának alapelveit. Ilyen ebetek­ben, annak ellenére, hogy az állam: egyeztető bizottság határozatai jog­érvényesek és végérvényesek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság vá­lasztott főbírájának jogában áll a ha­tározatot felülvizsgálni, s ezt a hatá­rozatot megváltoztathatja és elrendel­­| heti az ügy ismételt letárgyalását. 1 A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság választott főbírája e jogát a peres felek egyikének javaslatára, vagy sa­­ját kezdeményezésére az egyezteti bizottsági határozat jogerőre emelke­­; désétől számított 2 hónapon belü • (indokolt esetekben később is) érvé­• nyesítheti. A kifogásolt egyeztető bizottság : határozat felülvizsgálására vonatkozó 1 javaslatot a Csehszlovák Szociálist) Köztársaság választott főbírájának a: egyeztető bizottsági eljárás kézbesí­­' tésétől számított 15 napon belül bi 1 kell nyújtani. Ezt a javaslatot annal ' a szervezetnek a vezetője Írja alá 1 amely a javaslatot beterjeszti. A ja vaslathoz hozzá kell csatolni az egyez : tető bizottsági határozat felülvizsgálá J sáért járó illeték kifizetéséről szól) ■ bizonylatot. Az illeték 4 %-os, mini ; málisan 400 Kós. A gazdasági szerző dés tartalmára vonatkozó per felül J vizsgálásáért 1000 Kés illetéket kel • fizetni. 7- A kerületi egyeztető bizottságok ál " tál eldöntött peres ügyek felülvizsgá í lásával a Csehszlovák Szocialista Köz társaság választott főbírója a kerülei í állami egyeztető bizottság vezetői z bízhatja meg, s ezek az ő nevében in a tézkednek. Ezért az egyeztető bízott- sági határozat felülvizsgálására vo s natkozó kérelmet azokhoz a kerüle1- állami egyeztető bizottságokhoz ke- benyújtani, amelyek a peres ügybe g döntést hoztak. A Csehszlovák Szocialista Köztársa a ság választott főbírójának döntés A ellen a szocialista szervezeteknek nir- csen lehetősége jogorvoslati eljárásr n Egyedül azok felettes minisztere, vág >£ az illetékes kerületi nemzeti bizottsá tanácsa fordulhat a kormányhoz azzi z a kéréssel, hogy a választott főbír e döntését megváltoztassa vagy seír misnek nyilvánítsa. :t Dr. Rudav Viktor SöntSkfr ALMABOR. A legjobb és legegész- j ségesebb gyümölcsborok közé tartó- . zik. Nagyon ízletes bor készül a Téli arany parmenből és a ranet fajtákból. . A feldolgozása gyors legyen, mert az ( almamust és almabor hajlamos a bar- : natörésre. Az almabor mustját nem j hígítjuk, csak cukrot teszünk hozzá. Asztali borhoz, 10 liter mustmennyi- : séghez 1—1,5 kg cukrot adunk. Édes ; csemege almabor készítésénél az al­koholtartalmat 15 térf.-%-ra emeljük, úgy hogy 10 liter musthoz 2 kg cukrot adunk. Erjedés közben hozzáadhatunk még 10 literenként fél kg cukrot. BIRSALMA BOR. A birsalma bor kóstolásnál viszonylag kellemes ízű, poharazás közben azonban nem tűnik annak, mert különleges az aromája. Egyesek azonban nagyon szeretik. Nem frissen szedett gyümölcsből ké­szítjük, legaláb két hétig állni hagy­juk, s csak utána zúzzuk össze. Két napig hagyjuk vízzel hígított lében. 10 kg alapanyaghoz 5 liter vizet te­szünk. Tíz liter musthoz 1—2 cukrot adunk, aszerint, milyen erős bort aka­runk készíteni. Két rész alma- és egy rész birsmust vegyítésével kellemes ízű bort kapunk. RIBISZKEBOR. A legkedveltebb' és legelterjedtebb gyümölcsborok közé. tartozik. Csak érett gyümölcsöt hasz­nálunk fel, mert az éretlennek nagyon nagy a savtartalma. Nagy pektintartal­­ma miatt zúzás után tovább pihentet­jük és csak utána sajtoljuk ki. Bort sajtolhatunk csak a lebogyózott anyagból, dé a szárral együtt is. A ribiszkeborok savtartalma magas, azért hígítást is végzünk. Pirosgyü­­mölcsből hasonló arányokkal készít-’ bort, hogy egy liter mustot 1,5—1,7 liter vízzel hígítunk, 10—17 dkg cuk­rot adunk literéhez, esetleg erősebb bor esetén 18—22 dkg-ot. Fehérgyü­mölcsűből hasonló arányokkal készít­hetünk asztali bort. Nálunk kevésbé ismertek a feketegyümölcsü ribiszké­ből készült borok, pedig kiváló íztu­lajdonságokkal rendelkeznek. Az asz­tali bor készítésénél 1 liter mustot 2 liter vízzel hígítunk, s literenként’ 20—25 dkg cukrot adunk hozzá. Cse­mege ribiszkebor előállítására minden ribiszkefajta alkalmas. Egy liter ri­biszkéhez 75 dkg cukrot adunk, s li­terét 1.9 liternyi vízzel hígítjuk. KÖSZMÉTEBÓR. A köszméte (eg­res) minden fajtája alkalmas borké­szítésre, fontos azonban megjegyezni, hogy csak a teljesen beérett és már töppedö bogyókból lehet jó minőségű bor. Mosás után az egrest összezúz­zuk, a hígításhoz szükséges víz­­mennyiség felével feltötljük és 3—4 napig hűvösebb helyen állni hagyjuk, csak utána sajtoljuk. Második sajtolás előtt’ a kipréselt zúzalékot rövid időre vízbe mártjuk a pektinanyagok lazí­tására. Asztali bor készítésénél 1 liter térfogatnyi mustot egy liter vízzel hígítunk és 20 dkg cukrot adunk hozzá. SZAMOCABOR. Mind az erdei, mind a kerti szamócából (eperből) készít­hetünk asztali és csemegebort. A nagy pektintartalom miatt zúzás után azon­nal nem sajtolható, azért a köszmété­hez hasonlóan pihentetjük. Nem aján­latos a mosása, s a vízzel való hígí­tására is vigyázzunk — nehogy több jusson bele — túlvizezet borok hamar megkapják a barnatörést és más bor­hibákat. A szamócaborok aromája idő­vel meglazul, azért hosszabb tárolás­ra nem ajánljuk. Legjobban beváltak a magas alkoholtartalmúak és a cu­­. korféleségeket is tartalmazó desszert , borok. Asztali szamócabor készítése: • 1 liter szamócalevet Vi liter vízzel . hígítunk és 18—20 dkg cukrot adunk . hozzá. Desszert bor készítésénél víz­­. zel nem hígítunk, a must literéhez , 30—35 dkg cukrot juttatunk, 3 gramm j citromsavvai- MÄLNABOR. A málnaszörp készt­­■ tése világszerte ismert, a boré már • kevésbé. Inkább a desszert borok 1 készítésére alkaLmas. A leszedett [ málnát összezúzzuk, majd élesztő ’ hozzáadásával 4—5 napig zúzott álla­• pótban forrni hagyjuk. A forrásnak • indult levet kisajtoljuk. A nyert mál­­\ namustot literenként fél, esetleg há­­’ romnegyed liter vízzel hígítjuk. A hi­­’ gított musthoz literenként 25—30 dkg . cukrot keverünk. A lefejtett bort még 1 5—10 dkg cukorral édesítjük. SZEDERBOR. Kellemes zamatú és { szép színezésű bort ad. Savszegény, c azért nem hígítjuk. Előerjesztjük, _ mint a málnabort. Az asztali szeder­­t bor liternyi mustjához 18 dkg cukor kerül, csemegebor esetében ezt a nennyiséget 25 dkg-ra emeljük. Több- i éves palackozás után kitűnő bort ka-ÚTIK ueiuie. r\ JlcyjiCUiA cvwtn « -óbb, mint gyógybor is ismeretes. KAJSZI- ÉS ÖSZIBARACKBOR. Az rett kajszibarackból kiszedjük a ma­­lot, leforrázzuk, majd a levét kisaj­­oljuk. A zúzalékra annyi vizet adunk, tőgy befedje, majd 24 óráig pihentet­­ük. Vízzel tovább nem hígítjuk, lite­­éhez 20 dkg cukrot adunk. A kitör­és alatt kisebb mennységű tört rna­­|Ot teszünk a musthoz. A jó erjedést tt is fajélesztővel érjük el. Ősziba­­ack bort tisztán nem készítünk, ha­­lem kajszival feles mennyiségben, ílőállítása a kajsziboréval megegye­­:ik. MEGGYBOR. A csonthéjasok bora :özül a legkiválóbb tulajdonságú bor­­ájta. Borkészítésre a sötét színűek ilkalmasak. A bornak kellemes illata ;s íze van, színe a vörösborével vetél-« cedik. Svájcban a vörösbor színesíté­sére alkalmazzák. Csak érett meggyet íasználunk. A szín- és zamatanyagok |6 kivonására zúzás után előerjeszt­jük. 10%-nyi magot összetörünk és az erjedő zúzalékhoz tesszük. Az asz­tali meggyborok előállítására 1 liter nusthoz 1 liter vizet használunk hí­gításra, a hígított musthoz 36 dkg ;ukrof juttatunk. Erősebb bor készí­tésénél csak fele mennyiségnyi vízzel hígítunk. A tiroli meggybor előkészí­tésére a mustot 1:1-hez hígítjuk és literenként 25 dkg cukrot adunk hoz­zá. Hat héttel a készítés után lefejt­jük és minden 10 literhez 1 liter vod­kát, illetve fél liter tiszta szeszt jut­tatunk, még jobb fél liter konyak adagolása. A következő év májusáig összeérik és kitűnő ízűvé válik. CSIPKEBOGYÖBOR. Végül szólunk még a csipkebogyóbor készítéséről is. Nagy vitaminforrása miatt egyre ke­resettebb. Frissen szedett vagy szá­rítót bogyóból készítjük. Az előzőt mosás után feldaraboljuk és húsdará­lón ledaráljuk. Minden kilogrammnyi mennyiséget négy liter állott vízzel leöntünk és egy nap alatt a zúzalékot pihentetjük. Utána préssel kiprésel­jük, ügyelve arra, hogy szennyező anyag a mustba ne jusson. Egy másik módszernél a zúzalék a forrás egész ideje alatt a mustban marad. Asztali bor készítésénél minden kilogramm­nyi csipkebogyóra fél kg cukrot és 5 g citromsavat számítunk, erősebb bor esetén a cukor mennyiségét egy kilo­grammra emeljük. Szárított bogyó ese­tében az összezúzott alapanyag kilo­grammjára 8 liter 40 C°-os vizet ön­tünk és egy napi állás után kiprésel­jük és a friss bogyóból készítetthez mérten minden kilogrammhoz fél kg cukrot és 5 g citromsavat juttatunk. A gyümölcsborokból kellemes ízű, üdítő italok is készíthetők. Például szeletelt gyümölcsök hozzáadásával bólé, ízesítővel puncs, fűszernövény­kivonatokkal pedig különleges zamatú frissítők állíthatók elő. Azok számára, akik a felsorolt gyü­mölcsfajtákon kívül bort szeretnének készíteni még szilvából, naspolyából, fekete bodzából, tökből, paradicsom­ból stb., ajánljuk, a lakhelyükhöz közel eső könyvesboltokban már előre ren- ' deljék meg Strelka: Gyümölcsborok készítése című kis könyvét, amelyet a Bratislava! Mezőgazdasági Könyv­kiadó még az idén magyar nyelven jelentet meg. Juhász Árpád '(Gúla) őszibarack - szüret (Zd. Kruzinsky felvétele) SZABAD FÖLDMŰVES J 1865. július 3L Valóban oda az igazság ? eredménye is. Viszont’ az is kétség­telen, hogy a rimaszombati járás több szövetkezete küldött az Ondrejcsák elvtárs leveléhez hasonló tartalmú le­velet egyenesen a minisztériumnak — amiről a járáson is értesültek. Ez is azt bizonyítja, hogy az aszálysegély elosztásának módja a rimaszombati járás feltételei között nem bizonyult a legszerencsésebbnek, s lapunk a le­vél leközlésével éppen ezt akarta je­lezni nemcsak a járási szervek, de a minisztérium felé is. Mert — amint Lenin elvtárs is mondotta — a sajtó kapcsot képez a dolgozók tömegei és a párt meg az ország vezető szervei között. A tömegeknek a párt és az ország ügyeit intéző állami központi szervek célkitűzéseit és rendeletéit, valamint azok gyakorlati jelentőségét tolmácsolja, s ugyanakkor azt is jelzi „felfelé“, hogyan váltak be a rende­letek és határozatok a gyakorlati élet­ben és milyen véleménye van róluk a dolgozóknak. Reméljük, hogy lapunk — többek között a bíráló levelek köz­lésével is — legalább részben eleget tesz ennek a fontos feladatnak. C. Gajdács Irén H! Ez év márciusában lapunkban „Meghalt Mátyás király“ cím­mel közöltük levelezőnk, Ondrejcsák elvtárs abafalvi szö­vetkezeti könyvelő levelét, amelyben felindult hangod tolmá­csolta környezete és a saját véleményét az aszálysegély szét­osztásának módjáról. A levél érvei talpraesettek és meggyőzőek voltak, s ezért le­közöltük. A Rimaszombati Járási Mezőgazdasági Termelési Igaz­gatóság dolgozói azonban érzékenyen reagáltak nemcsak a le­vél tartalmára, hanem annak hangjára is. Ügy érezték, hogy e; a levél semmibe sem veszi azt a nagy munkát, amit a terme­­lési igazgatóság dolgozói sokszor éjt és ünnepnapot is felál­dozva a járás mezőgazdasági termelésének fellendítésére for- Ül dítanak. A mezőgazdasági termelés szaka­szán elért sikereket senki sem ta­gadhatja le, s a levél sem akarta ezt kétségbe vonni, annál is inkább, meri az abafalvi szövetkezet a járás leg­jobban gazdálkodó szövetkezetei közé tartozik. A rimaszombati járás mező­gazdasága az utóbbi években valóbar sokat fejlődött: 1960-tól a munkaegy­ség pénzértéke a 9 koronás járási át­lagról 13,30 koronára növekedett. Si­keresen zárták le 1965 első félévet is ez év első hat hónapjában 2911 mázsí hússal, 1 464 000 tojással és 1 636 001 liier tejjel többéi adtak el a járái földműveséi, mint tavaly ugyanebben az időszakban, s így természetesen az eladási tervfeladatokat is magasan túlszárnyalták. Tavaly az egy hektárra eső mezőgazdasági össztermelés is — az aszály ellenére — 14 °/o-kal meg­haladta az 1960-ban elért eredménye­­ket. Mindez természetesen a termelési igazgatóság dolgozóinak munkáját is dicséri. Az is tagadhatatlan, hogy az aszálysegély elosztásakor szigorúan a minisztérium által kiadott irány­elvek szerint jártak el — ezt bizonyí­totta a járásban végzett vizsgálat

Next

/
Oldalképek
Tartalom