Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-12-11 / 49. szám

Gazdaságos-e

gyári keverékfakarmány etetése?

Napjainkban már senkit sem kell hieggyőzni a takarmányozás fontosságáról, mindenki tudja, hogy minden más genetikai és tartási változtatás nélkül a tojás- és hústermelés növelésében a szakszerű takarmányozás révén lehet a legrövidebb idd alatt gyors javulást elérni, és fordítva, évek genetikai munkája vész kárba, ha az állatok megfelelő biológiailag teljes értékű takarmányozás hiányában nem realizálhatják öröklött képességeiket.

Néhány évvel ezelőtt kísérletet Végeztünk arra vonatkozólag, hogy a gyárilag előállított keveréktakarmány etetésével milyen súlygyarapodási, takarmányértékesítési eredmények érhetők el. Egyben kísérleti adatokat kívánunk kapni arra vonatkozólag, hogy a biológiailag kevésbé teljesértékű gazdasági keverék etetésekor milyen mértékben csökkennek a súlygyarapodási és takarmányértékesítési eredmények.

A kísérletet a gödöllői Kisállattehyésztési Kutatóintézet gazdaságának baromfitelepén állítottuk be fajtiszta New Hampshire csirkékkel, öt fülkébe egyenként 300—300 darab nyolcnapos csirkét helyeztünk el.

Az első csoport állatai olyan keveréktakarmányt kaptak, amely általában minden gazdaságban megtalálható. így megfelelő százalékos összetételben: kukorica, árpa, búzakorpa, zab. A keverékből hiányzott az állati fehérje, de szóját sem adagoltunk, mert tudvalevőleg biológiailag teljes értékű növényi fehérjeforrás. Az állatok keveréktakarmányát csak szén■ Lassan elérkezik az évi leltározás ideje, a szövetkezet vagyonának felmérése. Nagyon lelkiismeretes munkát, alapos felkészültséget igényel a leltározás. Általa mérhető le a szövetkezet évi gyarapodása pénzben, állatokban, gépi- és talajművelő eszközökben. Az érték együttes kimutatása után tiszta képet nyerünk az előző évhez hasonlítva mekkora lépést tettünk előre. A leltározás kiindulópontot is jelent a következő év tervének összeállításánál, majd a takarmánya készletek felmérése után számvetést készíthetünk, vajon az ősszel felállított takarmányozási terv helyt áll-e az új termésig.

A tervév végén végrehajtott leltározáskor számbavesszük a szövetkezet egész vagyonát. Amíg az állatok értékének meghatározása állami normák szerint történik, a gépek állapotának felbecsülésekor tévedésbe is eshetünk. Ugyanis sok esetben az előirányzott amortizációs érték leírása nem felel meg a valóságnak, mert a gép idő előtt tönkrement, miután generáljavításra szorul, vagy selejtbe írható.

Fontos, hogy a leltározást végző szakemberek a gépek, épületek és bármilyen tárgyak állapotának meghatározásakor az adott helyzetből kiindulva, reálisan becsüljék fel a közös vagyon értékét.

■ A nagyüzemi mezőgazdaság ez ideig is fájós pontja a műtrágya hiányos raktározása. Sok minden egyébre futja a közös pénztárcájából, de egy műtrágyaraktár építése évtizedekig várat magára. Pedig nagy értékről van szó. Az anyagért kifizetett összeg csupán kis hányada azon terméstöbbletnek, melyet a műtrágya jóvoltából nyerünk. Kevés van belőle, a helytelen raktározás következtében, különösen a téli időszakban mégis sok tönkremegy, kárbavész.

Dicséretes, hogy néhány szövet-1 kezet a határ különböző részein födött, ideiglenes sopák építésével megoldotta a műtrágya raktározását. de nagyon sok azon nagyüzemek száma, melyek semmit sem tesznek a veszteségek elkerülése érdekében. A raktárhelyiség hiányában e célból felhasználhatók a dohánypajták s egyéb helyiségek, melyek a téli és tavaszi időszakban üresen állanak. Végső esetben ha már sehogy sem tudjuk fedél alá helyezni az értékes tápanyagot, legalább kórókévékkel vastagon födjük be, hogy az időjárás viszontagságainak kártételét némileg csökkentsük. Tanácsos azonban, hogy a gazdaságilag szilárd szövetkezetek mielőbb gondoskodjanak műtrágya tárolására alkalmas helyiségekről. —s —

savas mésszel egészítettük ki. Semmilyen vitaminkiegészítést nem eszközöltünk.

A második és harmadik kísérleti csoport állatainak takarmányában biológiailag teljesértékű gyári keveréktakarmány volt, azzal a különbséggel, hogy a második csoport keveréktakarmánya antioxidánson (zsírok avasodását gátló anyag) kívül antibiotikumot is tartalmazott, viszont a harmadik kísérleti csoport állatainak takarmányába antibiotikumot nem kevertünk. A negyedik és ötödik csoport állatai azonos összetételű keveréktakarmányt kaptak. A különbség itt csak a takarmány alakjában volt. A negyedik csoport állatai dercés, az ötödik csoprté pedig két-három milliméter átmérőjű szemcsenagyságú takarmányt kaptak azonos béltartalom mellett.

A kísérlet Indulásakor, nyolcnapos korban, majd a későbbiekben minden két hétben az állatok növekedését súlymérésekkel ellenőriztük. A mérések eredményei az 1. sz. táblázaton láthatók mind összsúly, mind átlagsúlyra vonatkoztatva. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy az egész kísérlet folyamán a legegyenletesebben a második, harmadik és ötödik kísérleti csoport állatai növekedtek. A legjobb átlagsúlyt az ötödik kísérleti csoport állatai érték el, majd a negyedik, második kísérleti csoport állatai következtek. Érdekes megemlíteni a második és harmadik csoport állatainak átlagsúly alakulását is. Amint említettük, mindkét csoport állatai azonos tartási és takarmányozási körülmények között voltak elhelyezve azzal a különbséggel, hogy a harmadik csoport állatainak keveréktakarmányából hiányzott az antibiotikum. Az egész kísérlet folyamán a második csoport állatainak átlagsúlya kedvező, a harmadik kísérleti csoport állatainak átlagsúlyához viszonyítva. A különbség a kísérlet befejezésekor közel hatvan gramm volt az antibiotikum adagolásában is részesülő második csoport állatainak javára. Az első kísérleti csoport állatai, amelyek csak gazdasági takarmányokból összeállított keveréket ettek, hetvenegy napos korukban 630 grammosak voltak. Ezen csoport állatainak súlya a többi csoport állatainak átlagsúly eredményéhez viszonyítva több háromszáz grammos lemaradást mutattak.

A kísérlet folyamán jegyeztük á felhasznált takarmány mennyiségét. Ennek alapján számítottuk ki az 1 kg élősúly előállításához felhasznált takarmány mennyiségét. Ezek az adatok á második számú táblázatban láthatók.

A második, ötödik és 8 negyedik kísérleti csoportok állatai X kg élősúly előállításához 3,0 kg; 3,22; 3,32 kg takarmányt használtak a kilenchetes megfigyelési idő során.

Érdemes újból felhívni a figyelmet a második és harmadik csoport állatainak takarmányfelhasználására. Az antibiotikum adagolásában nem részesülő harmadik csoport állatai 0,40 kg takarmánnyal fogyasztottak többet, viszonyítva a második csoport eredményéhez.

Hasonlóan nagyon fellemzö adató* Itat mutat a csak gazdasági keveréket fogyasztó első kísérleti csoport állatainak takarmányfelhasználása. Ezen csoport állatai 1 kg élősúly előállításához 5,19 kg takarmányt használtak fel, ami a gyári keveréktakarmányt fogyasztó csoportok állatainak takarmányfelhasználásával szemben körülbelül 1,80—2,20 kg többlet takarmányfelhasználást jelent.

A kísérlet befejezésekor gazdaságossági számításokat végeztünk, melyben a kísérleti csoportok nyereségének alakulását számítottuk ki. A számításokból kitűnik, hogy a teljes értékű baromfitápot fogyasztó állatok értékesítése utáni nyereség 2,7—3,5- szöröse a csak gazdasági takarmányokból összeállított darakeveréket fogyasztó állatok értékesítése utáni nyereségnek.

1. számú táblázat:

Különböző összetételű keveréktakarmány hatása New-Hampshire csirkék

növekedésére

v

>5 l/l

v Etetett takarmány összes súly kg-ban Átlag súly dkg-barí w g g megnevezése 8 napos korban 71 8 napos korban 71 S n §

Q. G N UJ3

r? ,5 03 eo I

w 2 >> a>

C/3 «O

1. Gazdasági keverék 13,15 172,55 4,5 63,2 159,4

2. Gyári keveréktakarmány antibiotikummal 13,40 272,58 4,5 96,6 259,1

3. Gyári keveréktakarmány antibiotikum

nélkül 13,30 246,45 4,5 90,7 233,1

4. Lisztes gyári

keveréktakarmány 12,85 256,62 4,4 96,9 243,7

5. Szemcsézett gyári

keveréktakarmány 14,35 256,36 4,8 98,2 251,Amenrtyibeíj a termelési költségéi ken belül az egyéb általános költséged) , aránya nő, a takarmányozási költség* hez viszonyítva, úgy a biológiailag tel* jes értékű tápokat fogyasztó csopor* tok értékesítés utáni nyeresége nem* csak két-háromszorosa, hanem ennél sokkal többszöröse is lehet a gazdasági abrakokból összeállított darakeveréket fogyasztó állatok értékesítése utáni nyereségnek.

összegezve tehát elmondhatjuk, hogy a csirke nevelése előnyös és gazdaságos gyárilag előállított keveréktakarmány felhasználásával, amit alátámasztanak az általunk végzett gazdasági számítások is.

Dr. TÖTH MÁRTON,

Kisállattenyésztési Kutatóintézet)

Gödöllő-WV k |

Negyven •

millió

turista

A Kaukázus égbetörö hegyei, Szí. béria romantikus tájai, az orosz erdőségek, szélesen hömpölygő folyók vidékei a turisták millióit vonzzák. A Szovjetunióban soha még ilyen tömegeket nem mozdított meg a turisztika, mint napjainkban. A különféle szervezett túrákon, kirándulásokon több mint negyven millióan vettek részt az elmúlt évben.

Mint erről a legutóbbi országos turisztikai tanácskozáson beszámoltok, a turista szakosztályok és klubok száma az elmúlt két év alatt több mint másfélszeresére emelkedett. Kétszázezer társadalmi instruktort és szervezőt készítettek fel a turistákkal való foglalkozásra.

Országszerte gombamód/n épülnek a turistabázisok. Csak áz elmúlt három év alatt több mint 21 millió rubelt költöttek erre a célra. Idén már 450 turistabázis, több 6000 turistatábor, horgász- és vadásztanya fogadja a pihenni vágyókat.

Érdekeségek az elkövetkezendő évek tervei. Elhatározták, hogy az Urál vidékén, Szibériában, az orosz föderáció európai részén, Ukrajnában, a Kaukázusban, Közép-Ázsiában és az ország más, szép vidékein összesen 145 000 férőhellyel új turistaközpontokat létesítenek. A növekvő igény kielégítésére megkétszerezik a' turistavonatok és hajók számát. Minden városban megalakítják a turisták klubját. A növekvő érdeklődés alapján biztosra veszik, hogy 1967-re a turistakirándulásokon részt vevők száma eléri az 50 milliót. B. P.

2. számú táblázat:

Különböző összetételű keveréktakarmányon tartott New-Hampshire csirkék takarmányfelhasználása 1 kg élősúly előállításához

03

^ j!

Etetett takarmány, g lg 3 Ilgl’f*

oe megnevezése „ §, SE SagE'S, <

a £ ojcoeat~ Ü c 11

Oxía ni* xjcö 2 to c

Oc/3 -55 c5 O vP — 0) cfl c ,

.O O) O ^ H fl)«H +j C I 1

1. Gazdasági keverék 159,40 798 19,9±2,3 5,19

2. Gyári keveréktakar}

mány antibiotikummal 259,18 778 33,3 ±2,7 3,— (i

3. Gyári keveréktakar*

mány antibiotikum

nélkül 233,15 793 29,4 ±2,7 3,40 t

4. Lisztes gyári |>

keveréktakarmány 243,77 810 30,1 ±2,7 3,32 (i

5. Szemcsézett gyári

keveréktakarmány 251,01 810 30,9 ±2,7 3,22 ^

Állatról emberre terjedő betegségek

4 SZABAD FÖLDMŰVES

1965. december 11.

ÄZ ORBÄNC. — Főleg a sertések fertőző betegsége, amely átterjed az emberre is. A betegség egész Európában ismeretes és főleg nyáron jelentkezik járványszerűen.

A fertőzésre igen hajlamosak a galambok, a pulykák és a fehér egerek, de ritkábban a szarvasmarhák és a juhok is megkaphatják. Az orbáncot a bacterium rhusiopathiae nevű bacilus okozza, amelyet a sertésnél 1880- ban Koch, az embernél 1887-ben Rosenbach ismert fel. A bacilus ellenállóképessége számottevő. A rothadásnak és a kiszáradásnak hónapokig ellenáll. A húsban a szokásos besózás és füstölés csak fél év alatt semmisíti meg. A trágyában negyvennyolc napig életképes, napsugarak hatására azonnal, tizenkét nap alatt elpusztul. Gyakran megtalálható rothadó anyagokban, állóvizekben és a halak testének felületén. A forralás hőmérsékletén pár perc alatt elpusztul és a használatos fertőtlenítő szerek is (klórmész, chloramin) hamar elpusztítják.

A betegség terjedése. A legújabb kutatások szerint a sertésorbánc bacilusa rendes lakója az egészséges sertések testének is és ez az oka annak, hogy a járványok sokszor minden behurcolás nélkül keletkeznek olyankor, amikor a szervezet természetes ellenállóképessége csökken. (Bélférgesség, meghűlés, túlzott hizlalás, hosszantartó szállítás stb.). A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a 3—12 hónapos sertések a legfogékonyabbak a betegség iránt. Az ember legtöbbször a beteg sertés gondozása, levágása, boncolása vagy a hús feldolgozásakor fertőződik. Gyakran előfordul a mészárosoknál, a háziasszonyoknál, a sertéscsontot feldolgozó gombgyári munkásoknál, sőt olyan

egyéneknél is gyakori, akik a halak feldolgozásával foglalkoznak. A baktériumok bőrhorzsolásokon, vagy vágott, esetleg szúrt sebeken keresztül jutnak a szervezetbe. (Legtöbbször a beteg állat csontja sérülést okoz a bőrön.)

A betegség tünetei az állatoknál.

A sertéseknél a betegség a kórokozó életképessége és az állat ellenállőképességének foka szerint több változatban fordul elő. A lappangási idő 4—5 nap. (Néha csak huszonnégy óra.) Ezen idő elteltével magas láz (42—43 C fok) jelentkezik. Az állat bágyadt, étvágytalan és keveset mozog. Később kötőhártyagyulladás és székrekedés figyelhető meg. Legtöbbször a betegség másnapján a füleken, a mellkas és a has alján élénkvörös foltok keletkeznek, amelyek később kék, majd lila színűre változnak. Néha a sertés rövid időn belül el is pusztulhat még mielőtt a bőrön vörös foltok jelentkeznének. Könnyebb esetekben az állat egészségi állapota négy nap elmúltával lényegesen javul, de sok esetben komplikációk lépnek fel izületi gyulladások és szívbélhártyagyulladás formájában. Ilyenkor az érverés szapora, a sertés hosszabb időre étvágytalanná válik és kezd soványodni.

A betegség legkönnyebb formája az orbáncos csalánláz, amikor a bőrön négyzetalakú vörös kiemelkedések keletkeznek. A betegségnek ez a formája legtöbbször minden további komplikáció nélkül gyógyul.

Szarvasmarháknál a betegség á mérgezés tüneteit mutatja, de legjobban a lépfene .félheveny alakjához hasonlít, továbbá szívbillentyűgyulladás, izületi gyulladás és néha méhgyulladás lép fel.

A betegség tünetei az embernél.

A megbetegedés lázas tünetekkel kezdődik. Azon a helyen, ahol a bacillusok a szervezetbe bejutottak gyulladás, majd hamarosan enyhén kimagasló lilás-vörös folt keletkezik (lásd a mellékelt képet). Később a lázas tünetek fokozódnak és ezzel egyidőben a hónalji nyirokcsomók megduzzadnak. A bőrpirosodás tovább terjed a környékre, a beteg viszketegségről és égő fájdalomról panaszkodik. A betegség egy-két hétig tart, ha pedig nincs kezelve, három hét múlva újra jelentkezhet és ilyenkor csak hónapok múlva gyógyul meg. Sokszor az orbánc az arcbőrön és az orron is előfordul. Ez a betegség az ember számára azért veszélyes, mert — ha nem ismerik fel időben és nem kezelik helyesen — megtámadja a szívet és általános betegséggé fajulhat.

Már halálos lefolyású eseteket is észleltek. A halál oka ilyenkor szívbélhártyagyulladás, vagy szívgyengeség, ami az orbáncos vérfertőzés következménye.

A betegség megelőzése. A betegség megelőzésének legbiztosabb módja a sertéseknél az egész állomány rendszeres oltása, mind a nagyüzemekben, mind a háztáji gazdaságokban. Egyes kistenyésztők nem engedik állataikat beoltani, mondván: a sertés a betegséget az oltástól kapja. Ebben van is valami kis igazság, de nagyon kevés, mert egy-egy gyenge ellenállóképességgel rendelkező állat az oltás után ugyan könnyebben megbetegedhet, de a betegség ebben az esetben nem végződik elhullással. Ha tehát a törvényes előírásnak megfelelően beoltatjuk sertésünket, ezzel csak az állat ellenállóképességét növeljük a betegséggel szemben. Ha viszont az oltást nem engedjük elvégezni, nemcsak saját sertésünk egészségét kockáztatjuk, hanem az egész környékét, mert megbetegedés esetén a fertőzés forrásává válhat.

Ha a betegség már jelentkezett, a beteg sertéseket már el kell különíteni az egészségesektől és helyüket fertőtleníteni kell 1—2 százalékos lúggal, 1 százalékos chloraminnal vagy 5 százalékos klórmésszel. Ilyen helyen az embernek a kéz fertőtlení-Fertözött kéz i'

tésével (chlorseptol) a személyi higiénia betartásával, megfelelő munkaruhával és az állatorvosi szolgálat utasításainak betartásával kell védekezni.

Az olyan egyének, kiknek kezén sérülés van ne gondozzanak orbáncos sertéseket, de főleg kényszervágás vagy boncolás esetében se segédkezzenek az állat szétdarabolásánál. Ha valaki a beteg állat gondozásánál vagy szétdarabolásánál megsérti magát, a sebet azonnal és szakszerűen fertőtleníteni kell. Az állat húsa csak alapos átfőzés után kerülhet forgalomba.

Ha valaki a beteg állatok gondozásánál, a hús feldolgozásánál vagy darabolásánál megsérül és a sérülés helyén gyulladás és vörös folt keletkezik, azonnal orvoshoz kell fordulni és figyelmeztetni őt a munka nemére, illetve a fertőzés lehetőségére.

DR. FÖTHY JÁNOS