Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-12-11 / 49. szám

Gazdaságos-e gyári keverékfakarmány etetése? Napjainkban már senkit sem kell hieggyőzni a takarmányozás fontos­ságáról, mindenki tudja, hogy minden más genetikai és tartási változtatás nélkül a tojás- és hústermelés növe­lésében a szakszerű takarmányozás révén lehet a legrövidebb idd alatt gyors javulást elérni, és fordítva, évek genetikai munkája vész kárba, ha az állatok megfelelő biológiailag teljes értékű takarmányozás hiányá­ban nem realizálhatják öröklött ké­pességeiket. Néhány évvel ezelőtt kísérletet Végeztünk arra vonatkozólag, hogy a gyárilag előállított keveréktakarmány etetésével milyen súlygyarapodási, ta­karmányértékesítési eredmények ér­hetők el. Egyben kísérleti adatokat kívánunk kapni arra vonatkozólag, hogy a biológiailag kevésbé teljes­értékű gazdasági keverék etetésekor milyen mértékben csökkennek a súly­gyarapodási és takarmányértékesítési eredmények. A kísérletet a gödöllői Kisállatte­­hyésztési Kutatóintézet gazdaságának baromfitelepén állítottuk be fajtiszta New Hampshire csirkékkel, öt fülkébe egyenként 300—300 darab nyolcnapos csirkét helyeztünk el. Az első csoport állatai olyan keve­réktakarmányt kaptak, amely általá­ban minden gazdaságban megtalál­ható. így megfelelő százalékos össze­tételben: kukorica, árpa, búzakorpa, zab. A keverékből hiányzott az állati fehérje, de szóját sem adagoltunk, mert tudvalevőleg biológiailag teljes értékű növényi fehérjeforrás. Az álla­tok keveréktakarmányát csak szén­■ Lassan elérkezik az évi leltá­rozás ideje, a szövetkezet vagyo­nának felmérése. Nagyon lelkiisme­retes munkát, alapos felkészültsé­get igényel a leltározás. Általa mérhető le a szövetkezet évi gya­rapodása pénzben, állatokban, gépi- és talajművelő eszközökben. Az ér­ték együttes kimutatása után tiszta képet nyerünk az előző évhez ha­sonlítva mekkora lépést tettünk előre. A leltározás kiindulópontot is jelent a következő év tervének összeállításánál, majd a takarmánya készletek felmérése után számve­tést készíthetünk, vajon az ősszel felállított takarmányozási terv helyt áll-e az új termésig. A tervév végén végrehajtott lel­tározáskor számbavesszük a szö­vetkezet egész vagyonát. Amíg az állatok értékének meghatározása állami normák szerint történik, a gépek állapotának felbecsülésekor tévedésbe is eshetünk. Ugyanis sok esetben az előirányzott amortizá­ciós érték leírása nem felel meg a valóságnak, mert a gép idő előtt tönkrement, miután generáljavítás­ra szorul, vagy selejtbe írható. Fontos, hogy a leltározást végző szakemberek a gépek, épületek és bármilyen tárgyak állapotának meghatározásakor az adott hely­zetből kiindulva, reálisan becsüljék fel a közös vagyon értékét. ■ A nagyüzemi mezőgazdaság ez ideig is fájós pontja a műtrágya hiányos raktározása. Sok minden egyébre futja a közös pénztárcájá­ból, de egy műtrágyaraktár építése évtizedekig várat magára. Pedig nagy értékről van szó. Az anyagért kifizetett összeg csupán kis hánya­da azon terméstöbbletnek, melyet a műtrágya jóvoltából nyerünk. Ke­vés van belőle, a helytelen raktá­rozás következtében, különösen a téli időszakban mégis sok tönkre­megy, kárbavész. Dicséretes, hogy néhány szövet-1 kezet a határ különböző részein födött, ideiglenes sopák építésével megoldotta a műtrágya raktározá­sát. de nagyon sok azon nagyüze­mek száma, melyek semmit sem tesznek a veszteségek elkerülése érdekében. A raktárhelyiség hiá­nyában e célból felhasználhatók a dohánypajták s egyéb helyiségek, melyek a téli és tavaszi időszakban üresen állanak. Végső esetben ha már sehogy sem tudjuk fedél alá helyezni az értékes tápanyagot, legalább kórókévékkel vastagon födjük be, hogy az időjárás viszon­tagságainak kártételét némileg csökkentsük. Tanácsos azonban, hogy a gazdaságilag szilárd szövet­kezetek mielőbb gondoskodjanak műtrágya tárolására alkalmas he­lyiségekről. —s — savas mésszel egészítettük ki. Sem­milyen vitaminkiegészítést nem esz­közöltünk. A második és harmadik kísérleti csoport állatainak takarmányában biológiailag teljesértékű gyári keve­réktakarmány volt, azzal a különb­séggel, hogy a második csoport ke­veréktakarmánya antioxidánson (zsí­rok avasodását gátló anyag) kívül antibiotikumot is tartalmazott, viszont a harmadik kísérleti csoport állatai­nak takarmányába antibiotikumot nem kevertünk. A negyedik és ötödik csoport állatai azonos összetételű ke­veréktakarmányt kaptak. A különbség itt csak a takarmány alakjában volt. A negyedik csoport állatai dercés, az ötödik csoprté pedig két-három milliméter átmérőjű szemcsenagyságú takarmányt kaptak azonos béltarta­lom mellett. A kísérlet Indulásakor, nyolcnapos korban, majd a későbbiekben minden két hétben az állatok növekedését súlymérésekkel ellenőriztük. A méré­sek eredményei az 1. sz. táblázaton láthatók mind összsúly, mind átlag­­súlyra vonatkoztatva. A kapott ered­mények alapján megállapítható, hogy az egész kísérlet folyamán a leg­egyenletesebben a második, harmadik és ötödik kísérleti csoport állatai nö­vekedtek. A legjobb átlagsúlyt az ötödik kísérleti csoport állatai érték el, majd a negyedik, második kísérleti csoport állatai következtek. Érdekes megemlíteni a második és harmadik csoport állatainak átlagsúly alakulá­sát is. Amint említettük, mindkét cso­port állatai azonos tartási és takar­mányozási körülmények között voltak elhelyezve azzal a különbséggel, hogy a harmadik csoport állatainak keve­réktakarmányából hiányzott az anti­biotikum. Az egész kísérlet folyamán a második csoport állatainak átlagsú­lya kedvező, a harmadik kísérleti cso­port állatainak átlagsúlyához viszo­nyítva. A különbség a kísérlet befeje­zésekor közel hatvan gramm volt az antibiotikum adagolásában is része­sülő második csoport állatainak ja­vára. Az első kísérleti csoport állatai, amelyek csak gazdasági takarmányok­ból összeállított keveréket ettek, het­venegy napos korukban 630 grammo­sak voltak. Ezen csoport állatainak súlya a többi csoport állatainak átlag­­súly eredményéhez viszonyítva több háromszáz grammos lemaradást mu­tattak. A kísérlet folyamán jegyeztük á felhasznált takarmány mennyiségét. Ennek alapján számítottuk ki az 1 kg élősúly előállításához felhasznált ta­karmány mennyiségét. Ezek az adatok á második számú táblázatban láthatók. A második, ötödik és 8 negyedik kísérleti csoportok állatai X kg élő­súly előállításához 3,0 kg; 3,22; 3,32 kg takarmányt használtak a kilenchetes megfigyelési idő során. Érdemes újból felhívni a figyelmet a második és harmadik csoport álla­tainak takarmányfelhasználására. Az antibiotikum adagolásában nem ré­szesülő harmadik csoport állatai 0,40 kg takarmánnyal fogyasztottak többet, viszonyítva a második csoport ered­ményéhez. Hasonlóan nagyon fellemzö adató* Itat mutat a csak gazdasági keveréket fogyasztó első kísérleti csoport álla­tainak takarmányfelhasználása. Ezen csoport állatai 1 kg élősúly előállítá­sához 5,19 kg takarmányt használtak fel, ami a gyári keveréktakarmányt fogyasztó csoportok állatainak takar­mányfelhasználásával szemben körül­belül 1,80—2,20 kg többlet takarmány­felhasználást jelent. A kísérlet befejezésekor gazdasá­gossági számításokat végeztünk, mely­ben a kísérleti csoportok nyereségé­nek alakulását számítottuk ki. A szá­mításokból kitűnik, hogy a teljes ér­tékű baromfitápot fogyasztó állatok értékesítése utáni nyereség 2,7—3,5- szöröse a csak gazdasági takarmá­nyokból összeállított darakeveréket fogyasztó állatok értékesítése utáni nyereségnek. 1. számú táblázat: Különböző összetételű keveréktakarmány hatása New-Hampshire csirkék növekedésére v >5 l/l v Etetett takarmány összes súly kg-ban Átlag súly dkg-barí w g g megnevezése 8 napos korban 71 8 napos korban 71 S n § Q. G N UJ3 r? ,5 03 eo I w 2 >> a> C/3 «O 1. Gazdasági keverék 13,15 172,55 4,5 63,2 159,4 2. Gyári keveréktakar­mány antibiotikummal 13,40 272,58 4,5 96,6 259,1 3. Gyári keveréktakar­mány antibiotikum nélkül 13,30 246,45 4,5 90,7 233,1 4. Lisztes gyári keveréktakarmány 12,85 256,62 4,4 96,9 243,7 5. Szemcsézett gyári keveréktakarmány 14,35 256,36 4,8 98,2 251,­Amenrtyibeíj a termelési költségéi ken belül az egyéb általános költséged) , aránya nő, a takarmányozási költség* hez viszonyítva, úgy a biológiailag tel* jes értékű tápokat fogyasztó csopor* tok értékesítés utáni nyeresége nem* csak két-háromszorosa, hanem ennél sokkal többszöröse is lehet a gazda­sági abrakokból összeállított darake­veréket fogyasztó állatok értékesítése utáni nyereségnek. összegezve tehát elmondhatjuk, hogy a csirke nevelése előnyös és gazdaságos gyárilag előállított keve­réktakarmány felhasználásával, amit alátámasztanak az általunk végzett gazdasági számítások is. Dr. TÖTH MÁRTON, Kisállattenyésztési Kutatóintézet) Gödöllő-WV k | Negyven • millió turista A Kaukázus égbetörö hegyei, Szí. béria romantikus tájai, az orosz erdőségek, szélesen hömpölygő fo­lyók vidékei a turisták millióit vonzzák. A Szovjetunióban soha még ilyen tömegeket nem mozdított meg a turisztika, mint napjainkban. A különféle szervezett túrákon, ki­rándulásokon több mint negyven millióan vettek részt az elmúlt év­ben. Mint erről a legutóbbi országos turisztikai tanácskozáson beszámol­­tok, a turista szakosztályok és klu­bok száma az elmúlt két év alatt több mint másfélszeresére emelke­dett. Kétszázezer társadalmi in­struktort és szervezőt készítettek fel a turistákkal való foglalkozásra. Országszerte gombamód/n épül­nek a turistabázisok. Csak áz el­múlt három év alatt több mint 21 millió rubelt költöttek erre a célra. Idén már 450 turistabázis, több 6000 turistatábor, horgász- és va­dásztanya fogadja a pihenni vágyó­kat. Érdekeségek az elkövetkezendő évek tervei. Elhatározták, hogy az Urál vidékén, Szibériában, az orosz föderáció európai részén, Ukrajná­ban, a Kaukázusban, Közép-Ázsiá­­ban és az ország más, szép vidékein összesen 145 000 férőhellyel új tu­­ristaközpontokat létesítenek. A nö­vekvő igény kielégítésére megkét­szerezik a' turistavonatok és hajók számát. Minden városban megala­kítják a turisták klubját. A növekvő érdeklődés alapján biztosra veszik, hogy 1967-re a turistakiránduláso­kon részt vevők száma eléri az 50 milliót. B. P. 2. számú táblázat: Különböző összetételű keveréktakarmányon tartott New-Hampshire csirkék takarmányfelhasználása 1 kg élősúly előállításához 03 ^ j! Etetett takarmány, g lg 3 Ilgl’f* oe megnevezése „ §, SE SagE'S, < a £ ojcoeat­­~ Ü c 11 Oxía ni* xjcö 2 to c Oc/3 -55 c5 O vP — 0) cfl c , .O O) O ^ H fl)«H +j C I 1 1. Gazdasági keverék 159,40 798 19,9±2,3 5,19 2. Gyári keveréktakar­­} mány antibiotikummal 259,18 778 33,3 ±2,7 3,— (i 3. Gyári keveréktakar­­* mány antibiotikum nélkül 233,15 793 29,4 ±2,7 3,40 t 4. Lisztes gyári |> keveréktakarmány 243,77 810 30,1 ±2,7 3,32 (i 5. Szemcsézett gyári keveréktakarmány 251,01 810 30,9 ±2,7 3,22 ^ Állatról emberre terjedő betegségek 4 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. december 11. ÄZ ORBÄNC. — Főleg a sertések fertőző betegsége, amely átterjed az emberre is. A betegség egész Euró­pában ismeretes és főleg nyáron je­lentkezik járványszerűen. A fertőzésre igen hajlamosak a ga­lambok, a pulykák és a fehér egerek, de ritkábban a szarvasmarhák és a juhok is megkaphatják. Az orbáncot a bacterium rhusiopathiae nevű baci­­lus okozza, amelyet a sertésnél 1880- ban Koch, az embernél 1887-ben Ro­senbach ismert fel. A bacilus ellen­állóképessége számottevő. A rotha­dásnak és a kiszáradásnak hónapokig ellenáll. A húsban a szokásos besózás és füstölés csak fél év alatt semmisíti meg. A trágyában negyvennyolc napig életképes, napsugarak hatására azon­nal, tizenkét nap alatt elpusztul. Gyakran megtalálható rothadó anya­gokban, állóvizekben és a halak tes­tének felületén. A forralás hőmérsék­letén pár perc alatt elpusztul és a használatos fertőtlenítő szerek is (klórmész, chloramin) hamar elpusz­títják. A betegség terjedése. A legújabb kutatások szerint a sertésorbánc ba­­cilusa rendes lakója az egészséges sertések testének is és ez az oka an­nak, hogy a járványok sokszor min­den behurcolás nélkül keletkeznek olyankor, amikor a szervezet termé­szetes ellenállóképessége csökken. (Bélférgesség, meghűlés, túlzott hiz­lalás, hosszantartó szállítás stb.). A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a 3—12 hónapos sertések a legfogéko­nyabbak a betegség iránt. Az ember legtöbbször a beteg sertés gondozása, levágása, boncolása vagy a hús fel­dolgozásakor fertőződik. Gyakran elő­fordul a mészárosoknál, a háziasszo­nyoknál, a sertéscsontot feldolgozó gombgyári munkásoknál, sőt olyan egyéneknél is gyakori, akik a halak feldolgozásával foglalkoznak. A bak­tériumok bőrhorzsolásokon, vagy vá­gott, esetleg szúrt sebeken keresztül jutnak a szervezetbe. (Legtöbbször a beteg állat csontja sérülést okoz a bőrön.) A betegség tünetei az állatoknál. A sertéseknél a betegség a kórokozó életképessége és az állat ellenállőké­­pességének foka szerint több válto­zatban fordul elő. A lappangási idő 4—5 nap. (Néha csak huszonnégy óra.) Ezen idő elteltével magas láz (42—43 C fok) jelentkezik. Az állat bágyadt, étvágytalan és keveset mozog. Ké­sőbb kötőhártyagyulladás és székre­kedés figyelhető meg. Legtöbbször a betegség másnapján a füleken, a mell­kas és a has alján élénkvörös foltok keletkeznek, amelyek később kék, majd lila színűre változnak. Néha a sertés rövid időn belül el is pusztul­hat még mielőtt a bőrön vörös foltok jelentkeznének. Könnyebb esetekben az állat egészségi állapota négy nap elmúltával lényegesen javul, de sok esetben komplikációk lépnek fel izü­leti gyulladások és szívbélhártyagyul­­ladás formájában. Ilyenkor az érverés szapora, a sertés hosszabb időre ét­vágytalanná válik és kezd soványodni. A betegség legkönnyebb formája az orbáncos csalánláz, amikor a bőrön négyzetalakú vörös kiemelkedések keletkeznek. A betegségnek ez a for­mája legtöbbször minden további komplikáció nélkül gyógyul. Szarvasmarháknál a betegség á mérgezés tüneteit mutatja, de legjob­ban a lépfene .félheveny alakjához hasonlít, továbbá szívbillentyűgyulla­dás, izületi gyulladás és néha méh­­gyulladás lép fel. A betegség tünetei az embernél. A megbetegedés lázas tünetekkel kez­dődik. Azon a helyen, ahol a bacillu­­sok a szervezetbe bejutottak gyulla­dás, majd hamarosan enyhén kima­gasló lilás-vörös folt keletkezik (lásd a mellékelt képet). Később a lázas tünetek fokozódnak és ezzel egyidőben a hónalji nyirokcsomók megduzzad­nak. A bőrpirosodás tovább terjed a környékre, a beteg viszketegségről és égő fájdalomról panaszkodik. A be­tegség egy-két hétig tart, ha pedig nincs kezelve, három hét múlva újra jelentkezhet és ilyenkor csak hóna­pok múlva gyógyul meg. Sokszor az orbánc az arcbőrön és az orron is elő­fordul. Ez a betegség az ember szá­mára azért veszélyes, mert — ha nem ismerik fel időben és nem kezelik he­lyesen — megtámadja a szívet és általános betegséggé fajulhat. Már halálos lefolyású eseteket is észleltek. A halál oka ilyenkor szív­­bélhártyagyulladás, vagy szívgyenge­ség, ami az orbáncos vérfertőzés kö­vetkezménye. A betegség megelőzése. A betegség megelőzésének legbiztosabb módja a sertéseknél az egész állomány rend­szeres oltása, mind a nagyüzemekben, mind a háztáji gazdaságokban. Egyes kistenyésztők nem engedik állataikat beoltani, mondván: a sertés a beteg­séget az oltástól kapja. Ebben van is valami kis igazság, de nagyon kevés, mert egy-egy gyenge ellenállóképes­séggel rendelkező állat az oltás után ugyan könnyebben megbetegedhet, de a betegség ebben az esetben nem végződik elhullással. Ha tehát a tör­vényes előírásnak megfelelően beol­­tatjuk sertésünket, ezzel csak az ál­lat ellenállóképességét növeljük a betegséggel szemben. Ha viszont az oltást nem engedjük elvégezni, nem­csak saját sertésünk egészségét koc­káztatjuk, hanem az egész környékét, mert megbetegedés esetén a fertőzés forrásává válhat. Ha a betegség már jelentkezett, a beteg sertéseket már el kell különí­teni az egészségesektől és helyüket fertőtleníteni kell 1—2 százalékos lúggal, 1 százalékos chloraminnal vagy 5 százalékos klórmésszel. Ilyen helyen az embernek a kéz fertőtlení-Fertözött kéz i' tésével (chlorseptol) a személyi hi­giénia betartásával, megfelelő mun­karuhával és az állatorvosi szolgálat utasításainak betartásával kell véde­kezni. Az olyan egyének, kiknek kezén sé­rülés van ne gondozzanak orbáncos sertéseket, de főleg kényszervágás vagy boncolás esetében se segédkez­zenek az állat szétdarabolásánál. Ha valaki a beteg állat gondozásánál vagy szétdarabolásánál megsérti magát, a sebet azonnal és szakszerűen fertőt­leníteni kell. Az állat húsa csak alapos átfőzés után kerülhet forgalomba. Ha valaki a beteg állatok gondozá­sánál, a hús feldolgozásánál vagy da­rabolásánál megsérül és a sérülés helyén gyulladás és vörös folt kelet­kezik, azonnal orvoshoz kell fordulni és figyelmeztetni őt a munka nemére, illetve a fertőzés lehetőségére. DR. FÖTHY JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom