Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-12-04 / 48. szám

HOGYAN TOVÁBB ?

EZ A KÉRDÉS FOGLALKOZTATJA A CSEMADOK POZSONYPÜSPÖKI CSOPORTJÁNAK TAGJAIT

A CSEMADOK pozsonypüspöki tagjai évzáró közgyűlésük előkészítésének jegyében élnek. A helyi csoport vezetősége már több alkalommal elemezte múlt évi tevékenységét, és az eredmények összegezése mellett feltárta a kihasználatlan lehetőségek egész sorát. Igyekezett választ találni arra a kérdésre Is, hogy a sajátos helyi adottságok mellett hogyan lehet a CSEMADOK kulturális népnevelő munkáját egyetemesebbé, illetve hatékonyabbá tormáin!.

Ez a szorgalmas útkeresés márcsak azért Is dicséretet érdemel, mert ez a helyi csoport nem a tétlenkedők közül akar felemelkedni, hanem az eddigi jő munkáját, amellyel a bratlslaval járás határain túl Is elismerést szerzett, akarja a jövő esztendőben tovább fejleszteni.

Lehet, hogy meglepő, ennek ellenére Úgy igaz, hogy a pozsonypüspöki CSEMADOK-tagok elégedetlenek az elmúlt év folyamán végzett munkájukkal. Hibának tartják — és ami azt Illeti nagyon helyesen —, hogy nem tudtak kitörni a szűk egyesületi keretek közül, s hogy helyi csoportjuk képtelen volt olyan kulturális tényezővé formálódni a közel ötezer lelket számláló nagyközségben, amely művelődési lehetőségekkel párosuló nemes szórakozást nyújtott volna a lakosság széles rétegei számára. Csupán a tánccsoport működésével elégedettek. Ez érthető! Hiszen a „babért" az epész Szlovákia-szerte közismert táncosok szerezték, és nekik köszönhető az is, hegy a helyi csoportot nagyon

Sk község kultúrmunkásai példakéiknek tekintik.

LEHETŐSÉGEK VANNAK, CSAK ÉLNI KELL VELÜK

Talán így lehetne a legrövidebben megfogalmazni a vezetőség megfontoltságról tanúskodó következtetéseit.

Igazuk van, amikor azt állítják, hogy a többszázezer lakost számláló nagyváros közelsége törvényszerűleg kihatással van a pozsonypüspöki dolgozók kulturális igényének növekedésére Is. Nem kétséges, hogy ezt a tényt tudomásul kell venni, mert csak akkor látjuk igazán, hogy a kulturális munkának ebben a községben mily széles tömegbázisa van. Hogy ezt a rendkívüli adottságot napjainkig nem tudták eléggé kihasználni, az rendezvényeik véletlenszerűségével. Illetve azzal magyarázható, hogy működésükből hiányzott a folytonosságra való törekvés, s így nem tudták lekötni községük lakosságának a szép, a nemes szórakozás és a művelődés iránti érdeklődését.

A folyamatos kulturális élet meghonosítása szempontjából nagy jelentőséggel bír, hogy a helyi csoport

keretében létezik egy húsz-harminc tagot számláló aktiv műkedvelő csoport, amely rendszeres kulturális rendezvények kibontakozásának kezdeti időszakában képes lesz megbirkózni a feladatokkal, és ki tudja váltani e munka iránti érdeklődést a közömbös magatartást tanúsító fiatalok körében is.

Kedvező körülményt jelent a CSEMADOK munkájának fejlesztése szempontjából az is, hogy a helyi nemzeti bizottság komolyan törekszik a község kulturális életének fellendítésére és nemcsak a kultúrházat bocsátja a CSEMADOK rendelkezésére, hanem osztozkodni akar mindazokban a gondokban és munkákban, amelyek az állandó jellegű kulturális tevékenység természetes velejárói.

A lakosság második otthonának Is nevezhető kellemes időtöltést nyújtő kultúrházra talán legjobban a szövetkezet tagságának van szüksége. Hiszen ők a szó legszorosabb értelmében a községhez vannak kötve, tehát elsősorban is ők alkotják azt a népes tábort, amely a kollektív szórakozás és művelődés területén lényeges változásra vár. Ezért joggal feltételezhető, hogy az egységes földművesszövetkezet vezetősége is kedvezően fogadja majd a CSEMADOK helyi csoportjának merész kezdeményezését és a rendelkezésére álló anyagi eszközökből — a szövetkezet művelődési alapjából — segítséget nyújt ahhoz a munkához, amely a kultúrházat mielőbb a társadalmi együttélés egyik szimbólumává, a szórakozással párosuló művelődés Igazi központjává formálja.

MEGVALÓSÍTHATÓ

ELKÉPZELÉSEK

A CSEMADOK vezetősége a lehetőségek felmérése nyomán arra a következtetésre Jutott, hogy Pozsonypüspökin megvannak a sokrétű kulturális munka megindításának és fejlesztésének összes előfeltételei.

Első és legfontosabb feladatának tartja, hogy a helyi nemzeti bizottsággal és az egységes földművesszövetkezettel, valamint az összes segíteni akarók közreműködésével állandó klubéletet létesít az eddig kihasználatlan kultúrházban. A klubélet alatt azt érti, hogy sokrétű szórakozási és művelődési lehetőséget teremt a lakosság legszélesebb rétegei részére, korra és nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül. El akarják érni, hogy a hét egy megszokott napját a község dolgozói kulturális napnak tekintsék. Ezeken, a hetenként ismétlődő kulturális napokon nem hiányzik majd a nemes szórakozást nyújtó műsor sem. Kultúrműsorral színesített közérdekű előadások, Irodalmi vitaestek és zeneestek váltják hetenként egymást, majd Időközönként sor kerül a helyi jellegű problémák megbeszélésére és teaesteknek nevezett táncmulatságokra Is. A többi napokon pedig a színjátszó- és tánccsoport, a sakk-kör és a különböző társasjátékok kedvelői osztozkodnak meg. A kultúrházból nem hiányzik majd az állandó büfé sem, amely szolid keretek között, de kellemes környezetben azoknak a kedvtelését is kielégíti, akik jelenleg a kocsma füstös falai között keresik a társasélet örömeit.

Mint látjuk, a pozsonypüspöki helyi csoport működésének középpontjába a kultúrháznak Igazi kultúrházzá való fejlesztése került. A CSEMADOK helyi szervezetének vezetősége abban bízik, hogy a fejlett klubélet következményeként, vagyis a gyakori szereplések nyomán új tehetségekkel gyarapszik a CSEMADOK műkedvelő gárdája s Így a színjátszó csoport egész estét betöltő színdarabokkal la gyakrabban léphet majd a-közönség elé, kielégítheti mind mennyiségi, mind pedig minőségi szempontból az állandóan növekvő Igényeket.

Feltételezhető, hogy a klubesték hatására sokan megtalálják majd a CSEMADOK-hoz vezető utat, miáltal a jó hírnévnek örvendő tánccsoport Is megnövekszik számbaliieg, — vagyis olyan népi együttessé fejlődhet, melynek keretében helyet igényel az énekkar Is. Persze Ilyen fejlődéssel nem lehet máról holnapra számolni. A népi együttes kialakítására azonban az előfeltételek már most Is megvannak. Össze kell egy kissé hangolni a CSEMADOK tánccsoportjának és a magyar Iskola énekkarának működését. Ehhez csak egy kis jóakarat és kölcsönös megértés szükséges. S így létrejöhet a népi együttes, amely rövid idő alatt elnyerheti a helyi lakosság és a környező községek lakosságának elismerését és szeretetét.

★

A CSEMADOK pozsonypüspöki helyi csoportja évzáró közgyűlésének előkészítése, amelyet a Jelenlegi helyzet és a Jövőbeni tervek mély elemzése jellemez, követendő példaként szolgálhat azoknak a falusi CSEMADOK csoportoknak, amelyek hasonló alkalomból csupán a taglétszám emeléséről és a tagsági Illetmények rendezésének fontosságáról vitatkoznak.

Ne értsük félre! Nem a tagtoborzást és a tagdíjak rendezésére való törekvést akarom bírálni. Ezekkel a kérdésekkel is kell foglalkozni, — főleg olyan helyi csoportoknál, ahol a kulturális munka megindítása csak új tagok bevonásával lehetséges. A helyi csoport életképesaégét azonban sohasem a tagtoborzásban megnyilvánuló aktivitás, hanem kulturális rendezvényeinek mennyiségi és minőségi színvonala tükrözi. Amelyik helyi csoport pedig működik, annak nem okoz különösebb gondot a taglétszám emelése és a tagdíjak rendezése sem. Ne feledjük: „A Jó bornak nem kell cégér!"

PATHÖ KÁROLY

FRANS MASAREEL flamand grafikus fametszetei fogalomszámba men« fék már abban az időben, amikor a nagy művisz az első világháború olefin Romain Rolland-dal, a világhírű íróval hábórúellenes lapot adott ki Oenfben, mely mind tartalmával, mind grafikájával a leghaladóbb művé» szefef képviselte. A mellékelt kép egyik legutolsó művét mutatja be, amelyen a modern korszak „vívmányainak" fenyegetését szemlélteti 4 művész a természettel szemben.

ütuíUmíhs híreké

• Konsztantyin Szlmonovot, az SO éves világhírű szovjet írót és költőt születésnapja alkalmából Lenin-renddel tüntették ki.

Szimonov, az egykori esztergályos, már 25 éves korában népszerű verseket, színdarabokat írt, később a Nappalok és éjszakák, majd az Élők és holtak révén az egyik legismertebb szovjet regényíró' lett. A háború alatt Irt verseit (Várj rám, Levél Szurkovhoz stb.) országszerte szavalták, milliók tudták könyv nélkül. Színdarabjait világszerte sikerrel mutatták be.

• Az Intervízió tanácsának prágai ülésszaka, amelyen megállapodás született a zenei és irodalmi műsorok rendszeres cseréjéről, valamint riportmüsorok és hlradők kölcsönös továbbításáról, befejeződött. A tanács ülésén az Intervízió elnökévé Kulcsár Ferencet, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettesét választották.

• Egy francia bíróság elitéit hét újságot, amelyek Brigitte Bardot-ról képeket közöltek engedélye nélkül. A fotósok a fllmszfnésznó lakása körül ólálkodtak, és teleobjektlvekkel készítették felvételeiket. A bíróság megállapította, hogy B. B-nek is joga van a magánélethez.

0 Franz Hals újonnan felfedezett önarcképe Londonban 210 ezer dollárért cserélt gazdát. A képet két évvel ezelőtt Hollandiában 7 dollárért árverezték el.

• A Magyar Irójc Szövetsége november 24-én és Sö-én tartotta közgyűlését. A közgyűlést Darvas Józsajl az írószövetség elnöke nyitotta me<k majd Dobozy Imre, a szövetség főtitkára terjesztette elő a Magyar íróit Szövetsége választmányának beszámolóját. A beszámolót vita ' követte. A közgyűlés befejezésével a választmány megtartotta első ülését és megválasztotta az új vezetőséget.

• Huszonhárom nyelvre fordították le hét év alatt Bruno Apitz regényét, amelynek magyar elme: „Farkasok közt védtelen." Most Indonéziában is kiadták a müvet, amely eddig másfél millió példányban jelent meg.

• Négyszáz éve nyomtatták az első könyvet Oroszországban. A nyomdász neve Iván Fjodorov volA Ma a Szovjetunióban percenként 2000 könyv kerül ki a nyomdagé* pékből. 1918 és 1963 között a Szovjetunióban 27 500 millió könyv ké* szüli

• Párizsban, a Szent Lajos szigetén 1959-ben nyitotta meg kapi> ját a Galerie Lambert, s azóta főképp fiatal művészek munkásságának ad helyet a világ minden tájáról. Ázsiából éppúgy, mint Amerikából, Latin-Amerikából és Kelet- Európából. A kis galéria szeptember utolsó napján megnyílt kiállításának címe: „Öt fiatal kelet-európai festő", részvevője a magyar Csemus Tibor, a szovjet Bieloutine, a csehszlovák Valenta, a lengyel Narzynski, a jugoszláv Jordán. A kiállítás katalógusának előszava Így zárul: „... boldogok vagyunk, hogy bemutathatjuk őket Párizsnak."

A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS állandó emelése megköveteli, hogynöveljük a mezőgazdasági dolgozók szakképzettségét. Ez a tény késztette a mezőgazdasági termelési igazgatóságot az eperjesi járásban arra, hogy alaposan elemezze ezt a kérdést, s az elemzés eredménye után konkrét határozatba foglalja a tényeket, s keresse azt a lehetőséget és megoldást, amely a legcélravezetőbb.

A jelenlegi helyzet alapján megállapították, hogy mindazok a hiányosságok, amelyek a mezőgazdasági termelésben mutatkoznak, elsősorban is a mezőgazdaságban dolgozó egyének alacsony szakmai tudásából erednek.

Az eperjesi járásban a mezőgazdasági termelésben döntő tényezőként az egységes földmüvesszövetkezetek szerepelnek. Természetes ezek után, hogy leginkább Itt érezhető a szakemberek hiánya. Ezért a Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság határozata alapján a szövetkezetekben dolgozó egyének szakmai színvonalának emelésére kell fordítani a fő súlyt. Ez a megállapítás szerintünk más Járások helyzetére Is jellemző, ■ így általános érvényű.

A járásban százöt szövetkezet működik, amelyek a mezőgazdasági összterület 62,3 százalékát művelik. Ezenkívül három állami gazdaság van a járásban tizenöt gazdasággal. A mezőgazdasági üzemek négy termelési körzetre vannak felosztva: répa, burgonya, hegyaljai és hegyi körzetekre. A szövetkezetek több mint 10 ezer dolgozót foglalkoztatnak.

Az üzemi Iskoláztatás biztosítása érdekében megállapították a munkaerők képzettségének arányát, mégpedig az iskolai végzettség, a gyakorlati tapasztalattal rendelkező dolgozók, s a dolgozók egyéni képességei alapján. Eszerint a mezőgazdasági üzemekben az a helyzet, hogy a termelésben s a vezetésben dolgozók megbízható, többéves tapasztalattal

Felmérés és tanulság

• A mezőgazdasági dolgozók szakoktatási térré a preSovt járásban •

rendelkező egyének, azonban nines

megfelelő elméleti képzettségük. A másik oldalon fordított a helyzet. Az utóbbi időben a szövetkezetekbe és az állami gazdaságokba sok mezőgazdasági középiskolát és főiskolát végzett fiatal szakember került, nagyobbára megfelelő gyakorlati ismeretek nélkül. A Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság jelenleg azt tartja fő feladatának ezen a térén, hogy a meglévő egyenetlenségeket — a gyakorlati tapasztalattal rendelkező dolgozók elméleti gyarapítását s a fiatal szakemberek gyakorlati ismereteit — a legrövidebb időn belül egy bizonyos elfogadható színvonalra emelje.

MINDEZT SZEM ELŐTT TARTVA az üzemi iskoláztatások keretén belül a következőkre fektetik a fő súlyt:

1. Kihasználni a szakképzés különböző formáit, amelyeket a Mező-, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium, a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal és a Kerületi Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság rendez.

2. A Lipovcén lévő állandó iskolai központban megszervezik a felsőbb és alsőbbfokú vezető káderek átképzését, különböző tanfolyamok rendezésével.

3. A már képesítéssel rendelkező dolgozókat további felsőbb iskolai oktatásra küldik.

4. A tanfolyamok elvégzése után oda hatnak, hogy a végzett hallgatók a megfelelő fizetési kategóriákba legyenek besorolva.

A gyakorlatban dolgozó mezőgazdasági munkások számára a következő lehetőséget biztosítják:

1. Szakképző tanfolyamokat az Qzami munkaiskolákban s a gép- és traktorállomásokon.

2. Szakképző tanfolyamokat speciális irányzattal, főleg az állattenyésztésben dolgozók számára.

3. Gondot fordítanak azon fiatalok szakképzésére, akik az alapfokú iskola elvégzése után közvetlenül a mezőgazdasági termelésben kívánnak dolgozni.

4. Élenjáró dolgozók iskoláztatása

mesteri szinten.

5. Célirányos Iskoláztatás az EFSZ- ekben és az ÁG-okban a szövetkezeti munkaiskolák és az üzemi munkaiskolák keretén belül.

Ezenkívül rendeznek kérdés—felelet esteket, tanulmányi kirándulásokat és tapasztalatcseréket a prostéjovl járásban lévő szövetkezetekkel.

A főiskolát és mezőgazdasági középiskolát végzett szakemberek számára néhány termelési-gyakorlati központot létesítenek a Járásban, ahol a fiatal szakemberek a szakosításuk szerint gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek.

A lipovecl Iskoláztatási központ munkáját a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság irányítja. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy mindazok az iskoláztatások, amelyeket a járási mezőgazdasági termelési Igazgatóság rendezett különböző helyeken a vezetők és szakemberek számára, aránytalanul sok pénzt emésztettek fel. Azonkívül szervezésiig és színvonal szempontjából sem nyújtották azt, amire szükség lett volna. Ezért szervezték meg Lipovecen az állandó iskoláztatási központot, amelynek rentabilitása mindpn szempontból biztosítva van. Az idén több

mint ezer szövetkezeti vezető számára rendeznek itt rövidebb-hosszabb tanfolyamot. Az iskoláztatás költségeit ez esetben a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság fedezi. Az Iskolában tíz hónapon keresztül folyik állandó tanítás, mig a két nyári hónapban pionírtábornak használják.

Az 1965—66-os iskolaévben az iskoláztatás keretén belül a fő hangsúlyt az új irányítási rendszer megismertetésére fordítják. Mivel az egyes szakokon belül dolgozó egyének képzettsége különböző, az Iskoláztatást úgy szervezik meg, hogy az egyes csoportok megfelelő színvonalú oktatásban részesüljenek.

A tanfolyamokat szakok szerint csoportosítják. A szövetkezeti elnökök a járás mezőgazdasági termelési feladatait magyarázzák meg. Itt előtérbe kerül a gépesítés, s annak rentábili- Sabb kihasználása. Az ökonőmusok megismerkednek a jutalmazással, a normázéssal, az új munkatörvénykönyvvel, valamint a szövetkezeti tagok biztosításával s a mezőgazdasági munkák hatékonyabbá tételének lehetőségeivel.

A szarvasmarha-állomány fejlesztésével az intenzív tenyésztési módokkal, valamint a takarmányalap biztosításával (főleg a hegyi körzetekben) ismerkednek meg a zootechnikusok.

A gépesltők a mezőgazdasági munkák gépesítésének szervezésével, az új technológiai módszerekkel, s a járás gépesítésének fejlesztésével foglalkoznak majd az előadásokon.

Hogy az iskoláztatások és tanfolyamok rendszeresen és a tervek szerint folyjanak, a Járási mezőgazdasági termelési Igazgatóság mellett bizottság alakul, amely ezt a munkát irányítja,

s amely felelős érte.

AZ EPERJESI JÁRÁSBAN ezek szerint alapos és a mezőgazdasági termelés növelése szempontjából fontos munkát kezdtek el. Lényegében mindaz, amit felsoroltunk, más járásokban is megvan. Az adottságok és a lehetőségek is nagyjából megegyeznek. Mi a lényeges akkor a Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság terve és más járások ilyen irányú munkája között? Elsősorban az a tény, hogy felmérték a jelenlegi helyzetet, s annak alapján szervezik a mezőgazdaságban dolgozó egyének szakmai oktatását. Sok helyen az ilyen felmérést fölöslegesnek tartják. S látszólag nincs is sok értelme. Csupán akkor döbbenünk a lényegre, mikor a felmérés alapján megtudjuk, hogy egy-egy járásban például a szövetkezeti elnökök 90 százalékának nincs szakképesítése, nem beszélve főiskolai végzettségről. S ez az arány nem sokkal jobb az agronómusok, zootechnikusok, ökonőmusok és csoportvezetők esetében sem.

A gyakorlatban dolgozó mezőgazdasági munkások szakmai továbbképzése is elengedhetetlenül szükséges a mezőgazdasági termelés mai színvonalán. Egyre több speciális gép és vegyszer kerül forgalomba, amelyek használata bizonyos fokú elméleti szakismereteket igényel.

Ezek a tények és problémák minden járásban, minden faluban kísebb-nagyobb mértékben megtalálhatók, és ezért mindenhol érdemben kellene velük foglalkozni és megkeresni a környezeti viszonyoknak megfelelő megoldást az egyének s a társadalom érdekében. —gs—

SZABAD FÖLDMŰVES “J

1965. december A