Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-07-17 / 28. szám

1500 HEKTÁR üveg alatt (I.) A Naaldwijktól Gravénzandig húzó­dd • töltés egyenesen a tengerhez vezet, amely azonban alig látható az oldalvást pűposodó homokbuckáktól. Ezek mögött terül el Hollandia úgy­nevezett „vitaminipara“, a Westlan­­don. Hoek van Holland, Hága és Rot­­terdam között. Csend honol ebben á hatalmas „gyárüzemben“ és a töltés­ről nézve romantikus látványt nyújt, amint körös-körül a látóhatárig üveg­táblák millióiban verődik vissza a hol-­­land tengerpart tompa fénye. Nyugat-Európa számára itt íer­­mesztik a zöldségféléket. 1500 hek­tárnyi föld üveggel borítva. Ugyanez a helyzet Hollandia néhány további „üvegjárásában“; itt" a termelés na­gyon központosított. A helyi kutató­munka alapján a lehető leggyorsabban válik gyakorlattá az elmélet, s gyors az értékesítés menete. A legnagyobb vevő Nyugat-Németország; a hollan­­diai kivitelre szánt termés felét veszi át — évente 350—400 ezernyi tonna friss zöldséget. A Ruhr-vidék, Ham­burg, és Bréma, Hannover, Kassel vagy Frankfurt, Mannheim vitamin­éhsége füstölteti a westlandi üvég­­házak kéményeit, innen járják be a világot a kertészkedés doktorai és a piackutatók, hogy ellenőrizzék, vajon máshol kerekebb és korábban érik-e a paradicsom, vagy _ egyenesebb, vagy gyorsabb növésű-e az uborka, keményebbek-e a saláíaféjék, mint a hollandiaiak? Egyszerűbben kifejez­ve: He!ytáll-e Hollandia üvégházijter­­melése, más országok „természetes“ módon termesztett zöldségféléivel szemben. , A holland kivitel mérlegének" a" né­­met ízlés szerint kell igazodnia. Stutt­gart vidékén például kedvelik a hol­landiai , kígyóuborkát, bajorországi szomszédjaik viszont a kelet-európai nagyobb fajtát szeretik. Dé feltűnő ízléskülönbségek észlelhetők az egyes A HAGYMABOGÄR kiféjlétí álla­potban (imágó) fényes felületű élénk cinóberpiros színű. Lábai, csápjai és hasának egy kis része fekete színű. Ha a kifejlett bogár felé közelítünk, leveti magát a növényről és a talaj repedésében rögök alatt összehúzódva élettelennek teteti magát. Erős fer­tőzés esetén egy növényen tíz bogár is található. Lárvája szennyes, zöldes szürke, nyálkás felületű. Tojásait — amelyek sötét pirosak — 8—10 darabot egy csomóban a hagyma levelére, ritkább esetben a szárra rakja. A lárvák és a kifejlett bogarak a hagyma levelén karéjos rágással okoznak kárt. Ha el­szaporodik és nem védekezünk ellene, nagy károkat okoz. A hagymabogár és lárvája kártéte­lére jellemző tünet, hogy a leveleken a rágás feletti rész elhal, majd el­sárgul és ezt követően elszárad. A második nemzedék áttelelt boga-Szedés után érlelt paradicsom tápértéke Kései paradicsomot úgy is le­het termeszteni, hogy az egészsé­ges, zöld gyümölcsöket leszedjük, két vagy három rétegben meleg­ágyban, esetleg ládákban tartjuk, ahol 8—12 fokos melegben kitű­nően beérnek. A Bánesi Kertészeti-szőlészeti Kísérleti Intézetben (Románia) megvizsgálták a fent leírt módon érlelt paradicsom tápértékét, ki­kísérletezték, mikor a legtáplálóbb, minőségi szempontból melyek azok a fajták, amelyek leginkább alkal­masak ilyen utóérlelésre és milyen fajták a legellenállóbbak a beteg­ségekkel szemben az érlelés idején. A kísérletek alapján megállapí­tották, hogy a szabadban, szárán érett paradicsomhoz minden szem­pontból az hasonlít a legjobban, amely a leszedés után 30—40 nap­ra érik be. Az ilyen paradicsom 5.5— 6 százalék szilárd anyagot", 2.6— 3 százalék cukrot és 100 grammonkénti 20—30 milligramm C vitamint tartalmaz. Az ennél ké­sőbbre beérő gyümölcs íze már nem kellemes, méglágyul. (fdn) ^ SZABAD FÖLDMŰVES 1965. július 17. Ruhr-vidéki nagyvárosok között is, az egyikben a középnehéz üvegházi ubor­kát vásárolják, a másikban viszont a félkilósakat. A hamburgiak komikus előszeretettel fogyasztják a világos uborkafajtákat, még szerencse, hogy mint az angolok és svédek, nem kö­vetelik az uborka fejlett tüskéit is. A normákhoz ragaszkodó kereskedők azonban ma már mind egyenes növésű uborkát vásárolnak, nem görbülteket", hiába ízlik az egyik épp úgy, mint a másik. De a holland kertész másfél­­szeres, sőt néha kétszeres árat kap az egyenes darabokért, a görbékkel ellentétben. Sőt a legszebb egyenes uborkapéldányokat a specialisták da­rabonként is átveszik. A görbület megengedett végső határa 4 mm. Nagy előszeretettel vásárolják a nagykereskedők azokat a példányo­kat is, amelyeknek végén még ott" virít a kis sárga virág is. A paradicsom problémái: a franciák a nagy paradicsomot kedvelik 67—87 mm átmérőjűt, a németek a közép­nagyságút (47—67 mm), s az angolok a kicsiket (35—47 mim) veszik át. El­adhatatlan a zöldgalléros paradicsom, ha pedig gerezdes, a gerezdeknek teljesen szabályosaknak kell lenni. Angliában találtak egy sokat ígérő téli paradicsom fajtát, amely alkal­masnak bizonyult a kísérleti termesz­tésre. A kísérlet sikerült", jelenleg már telve az új fajtával az üvegházak. Éppilyen sikerük volt az uborkával isii YV. van Soest, a Hollandiai Üvegházi Gyümölcs- és Zöldségíermesztési Kutató Intézet vezetője magyarázta nekünk: — 1950—52-ben májustól augusz­tusig, bár szép termést gyűjtöttünk be uborkából, a tavaszi és őszi ubqr­­katermésünk csak csekély volt: ös­szesen mintegy 15 "ezer tonna került" tőlünk piacra a fő idény alatt. Ugyan­ezt a mennyiséget tavaly már ápri­rai a tavaszi fertőzés alapját képezik. A hagymabogár fejlődésére kedvező a száraz-meleg, napsütéses időjárás. Borús, szeles napokon és naplemen­tétől a talaj repedéseibe és a rögök alá húzódik. A hagymabogár elleni védekezést megnehezíti az a körülmény, hogy a hagyma szárán és levelein a permetlé és a porozó anyag rosszul tapad. Há­rom éven át végzett különböző kísér­letek alapján megállapították, hogy a DDT hatóanyagú növényvédőszer po­rozás a kifejlett bogarak és lárvák ellen megfelelő eredményt ad. A lár­váknál a porozás eredményesebb, a porozószernek a lárvákat borító nyál­kás anyagra kedvezőbb tapadása kö­lisb’ari értékesítettük, a szeptemberi termés pedig oly jól sikerült, mint tíz évvel ezelőtt, júniusban. Ma már néhány millió kiló uborkát a tél fo­lyamán is termesztünk. A holland paradicsom Nyugaí-Né­­metországban 1955-ig súlyos harcban állt az olasz kivitellel és az évi tétel körülbelül 60 ezer tonna volt. De ké­sőbb a már szabadban termesztett déleurópai áru erősen lemaradt a hol­land melegházi termelés mögött. Olaszország paradicsomkivitele erő­sén csökkent, ugyanakkor (1962) a hollandok 130 000 tonnára tudták fo­kozni a nyugatnémet iparvidék felé irányuló kivitelüket. — Bár az enyhe tél és a hűvös nyár a nedves Hollandiában kedvező — magyarázza van Soest — kedvező feltételek kínálkoznak a zöldség­­termesztésre vonatkozóan. Mindez azonban még nem lenne elegendő ahhoz, hogy mi lássuk el Nyugat- Európát vitaminnal. A termelés össz­pontosítása óriási üvegház-komplexu­­mokban és a kutató munka sikereinek azonnali érvényesítése a gyakorlatban, biztosítja számunkra az export-sike­reket. Az "elmúlt évben több zöldség­félét termesztettünk üveg alatt, s ez­által teljesen függetlenítettük ma­gunkat az időjárás szeszélyeitől. A hajdani laposokon a föld fölött fekvő üvegtáblák lassan magasabbra kerül­tek. A korszerű üvegházak gyakran kilométer hosszú sorokban sorakoz­nak egymás mellett. Ma már kevesebb zöldségfélét igyekszünk termeszteni, szakosítottabb a termelés, nagyobbak a termelő egységek. A Naaldwijki Kutató Intézetben 30 "ezer négyzetméteren ellenőrzik a zöldségtermesztés jelenlegi és jövő­beni gépesítését. Az üvegházakat földgáz helyett olajjal fűtik. Az első jobb, a másik viszont olcsóbb meg­oldás. A gazdaságosabb olajfűtés a gyakorlat alapján előnyben részesül. Az esőztető automaták kapcsolótáb­lákról irányítva rendszeres időközök­ben öntözik az üvegházi növényeket vízzel és cseppfolyós műtrágyával. Az épületek szellőztetését oxigénké­szülékek szabályozzák. Talajfelújí­tásra nincs idő: a fóliák alá fújt forró gőz fertőtleníti a földet, 8—10 órán belül alkalmas a következő kultúra termesztésére. "(A FAZ-ban megjelent cikk nyomán feldolgozta: — sm—) vetkeztében. A bogarak ellen kevéssé megfelelő, mivel azok a porozott le­vélhez kevéssé tapadnak. Mechanikai úton a bogarak szedése számottevő eredményt nem ad, mert az élénk mozgású (5—8 mm hosszú) bogarakat összeszedni igen körülmé­nyes. Eredményesebb a lárvacsomók összeszedése és megsemmisítése. A hagymabogár erős mértékű fer­tőzése esetén 60 °/o-os terméskiesést okozhat. A hagymabogár elszaporo­dása, bár hazánkban nem gyakori, az utóbbi évek megfigyelései alapján szükséges, hogy a kártevőt hagymá­sainkban fokozottabban figyeljük, és ha jelenlétét észleljük, védekezzünk ellene. Konzervgyárak - raji után Megkezdődött a gyümölcs- és zöld­ségtartósítási idény. Szlovákia kon­zervgyárai elsőként az epret dolgoz­zák fel. A középszlovákiai kerületben a rimaszombati konzervgyár saját termésű epret tartósít. Már ebben az idényben 68 tonna befőttet készített, amely főleg a Magyar Népköztársa­ságból érkezett eperből készült. En­nek egyharmadát szállítjuk külföldre. Jelenleg a zöldborsó tartósítása is folyik, ugyanakkor gyümölcsöt" öm­­lesztenek tubusokba, amelyek nagyon kedveltek a cukrászdákban. A múlt év ugyanezen időszakában már teljes erővel folyt a cseresznye tartósítása — jelenleg erre még nem került sor. Az itt termett cseresznye minősége nem üti meg a tartósítás követelmé­nyeit". így azután a tervezett mennyi­ség egyharmada lész csak tartósítva. A rimaszombati konzervgyár az idén kapott új hűtőberendezést, 5 va­gon gyümölcsre, a paradicsom is új raktárát kapott, s javult a gépi fel­szerelés is. Augusztus végén az illető konzervgyár részére a Mélyépítő Vál­lalat új, 100 vagon konzerváru befo­gadására elegendő raktárt kap. 0 A Spisská Nová Ves-1 és a Sabi­­nov-í konzervgyárban is megkezdő­dött a tartósítási idény. E konzerv­gyárak Bulgáriából behozott epret dolgoznak fel, amelyből nem kevesebb, mint 13 tonna eper dzsem készül. Ojabb szállítmányokat várnak eperből a baráti Magyar Népköztársaságból és Romániából. Ugyanakkor megkezdik a levocai eper-ültetvény termésének feldolgozását is; itt" körülbelül négy vagon eperrel számolnak. Csupán a keletszlovákiai konzervgyárak 10 va­gon eper-befőtt készítését irányozták elő, amelyből külföldre is szállítanak. Az eper után a hazai cseresznye­­termésen kívül magyarországi cse­resznyét is várnak. Sor kerül még meggy, őszibarack, körte, szilva, to­vábbá erdei gyümölcsök feldolgozá­sára is. Ez utóbbi külföldön is nagyon keresett. A konzervgyárak Kelet- Szlovákiában az idény végéig 3600 tonna különféle kompótof készítenek, ez a mennyiség 1000 tonnával több a tavalyinál. A presovi és sabinbvi konzervgyá­rakat új kompótkészítő gépekkel sze­relték föl. (tk—ko) MEZÖGAZDASÄGI dolgozóink körében is­mert a Dikotex—40 gyomirtószer. A Juraj Dimitrov Vegyiüzem be­szüntette gyártását, megijedni azonban nem kell. A bevált vegyszer h'-lye t nyomban meg­kezdik az Amonex-40 Üj herbicíd előállítását, melyet szintén a gabonafélék ápolásánál alkalmaz­hatnak. Az új herbicid előállítója Jozef Zajic mérnök. Az Amonex— 40-nek a régebbi készít­ménnyel szemben szá­mos előnye van. Első­sorban jobban oldódik, kedvezőbb a megszi­lárdulási hőfoka, s ezért hűvösebb időben is al­kalmazható. A gyár az új vegyszer készítésével lényegesen csökkenti a termelési költségeket. (pl) Védekezzünk a hagymabogár ellen EZT LÁTTAM Jugoszláviában Jugoszlávia mezőgazdasági gépesítése a többi szocialista állam gépesítésétől függetlenül fejlődött, s ezért sok olyan újdonságot látunk a jugoszláv földeken, amiből ötleteket és tanulságot meríthetünk. A Novy Sad-i Agrosalon keretében ez évben bemutatták a jugoszláv me­zőgazdasági termelés összpontosítására irányuló erőfeszítés tízéves ered­ményeit. Jugoszláviában a talaj összpontosítása, a gépesítés, a szakképzett káderek nevelése, és a befektetések következtében nagy mezőgazdasági­ipari kombinátok és ipari-mezőgazdasági vállalatok alakultak. Ezek a mező­­gazdaság gyors fejlesztésének élharcosai. Jugoszlávia mezőgazdasága nagyon gyors fejlődésen ment át. Erről az alábbi adatokból is bizonyos képet nyerhetünk. Jugoszláviában 1958-ban csupán 6630 szocialista mezőgazdasági üzem volt 668 hektáros átlagos ta­lajterülettel. A szocialista mezőgazdasági üzemek száma 1963-ban 25 500-ra emelkedett és az egy szocialista üzemre eső mezőgazdasági terület átlagban több mint 2500 hektárra fokozódott. Jelenleg az olyan mezőgazdasági-ipari kombinátok száma emelkedik, amelyek több mint 20 ezer hektáron gazdál­kodnak. Az érde­kesség kedvéért megemlítem, hogy az ország 124 élen­járó mezőgazdasá­gi-ipari kombinátja műveli a szocialista szektorhoz tartozó talajterület 80 szá­zalékát. A talaj összpontosításának folyamata tovább tart, főként olyan formában, hogy a kisparasztoktól a földet felvásárolják. A szocialista szektorhoz tartozó íalajíerüleí nagysága évente 10—15 °/o-kal növekszik. A szocialista nagygazdaságokban gyorsan emelkednék a héktárhozamok és fokozódik a munka termelékenysége. Az utóbbi években az élenjáró kombinátok búzából 50 mázsát, szemeskukoricából 80 mázsát, cukorrépából pedig 600 mázsát takarítanak be hektáronként. A mezőgazdasági-ipari kombinátok belső szervezése különböző. Ennek ellenére közös vo­násaik is vannak. Jellemző rájuk, hogy szakosított farmokat és rész­legeket létesítenek hozraszcsot alapon. Ezek keretén belül munkacsoportokat szerveznek. A mun­kacsoportok jöve­delmet képeznek és ezt el is osztják maguk között. A talaj összpon­tosításával össz­hangban fokozódik a mezőgazdasági termelés gépesí­tésének színvonala is. A jelenlegi időszakban a jugoszláv mezőgazdasági termelés gépesítését az alábbi erőfeszítés jellemzi: — igyekeznek fordulatot hozni az alapvető talajművelésbe, — a mezőgazdasági termelés alapvető ágazataiba komplex gépesítést vezetnek be. A mezőgazdaság gépesítésének ez a két iránya észrevehető volt a Novy Sad-ban megrendezett idei Agrosalon elrendezésében is. A hazai gyártmá­nyú gépi eszközöket ugyanis az alapvető talajművelés gépeinek csoportjára és a komplex gépesítés csoportjára osztották. Az alapvető ta­lajművelés gépei között a látogatók számtalan univer­zális és speciális ekét, többnyire egységesített cso­portokban, továbbá a vetés "előtti ta­lajelőkészítésre gyártott rotaváto­­rokat és kombiná­­íorokaí találhattak, amelyek egy mun­kaművelettel vég­zik el a talaj vetés előtti előkészítését. Ezen kívül a nö­vénytáplálásra és __ növényvédelemre szolgáló berendezéssel ellátott kultivátor'okat és sarabo­­lókat is bemutatták. Az itt látott gépek közül legalább néhányat szeretnék é cikk keretében is bemutatni. Ilyen a kéttestű, függesztett DV—74/45 jelű eke, amellyel 45 cm mélyen lehet szántani, továbbá a „SION—4/A“ 140 cm munkaszéles­ségű ÖV—64/30 jelű négytestű eke, amellyel 30 cm mélyen lehet szántani. Érdeklődést keltett a TVT—75 nehéz tárcáásborona 270 cm-es munkaszé­lességgel és 18 cm-es munkamélységgel, az RK—38 és RK—39 jelű kom­­binátorok, az R—56 jelű rotavátor stb. Az itt közölt képeken a KS—69/A felszedő szecská­zógépet (1) láthat­juk a mágasnövésű takarmánynövé­nyek, a kukorica, a cirok, a napraforgó stb. betakarítására szolgáló adapter­rel, továbbá a lej­tős helyeken is üzemeltethető ara­tó-cséplőgépet (2), a vetés előtti talajelőkészítésre használt M—81 je­lű kombinátort (3), amely nyolc óra alatt 50 hektár ta­lajt készít elő a vetésre, és a rotavátor prototípusát (4). A főbb termények termesztésére és bitakarííására szolgáló komplex technológiai gépvonalakat gondosan összeválogatott hazai és külföldi gyártmányú gépekből állították össze, amelyeknek paramétereit kölcsönö­sen összehangolták é6 a gépek megbízhatóan működtek. A többi gép és gépi berendezés közül feltűnést keltettek az öntözőberen­dezések, a kukoricakóró őrlésére szolgáló gép, a gépkocsik karbantartását megkönnyítő egyszerű rámpa stb. Az állattenyésztés gépeiről a legközelebbi cikkünkben hozunk tájékoz­tatást. Jozef Malo, az SZNT Mazőgazdasági Megbízotti Hivatalának dolgozója

Next

/
Oldalképek
Tartalom