Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-11-20 / 46. szám
A korszerű lövészet jelentősége A vadászat és a vele összefüggő célirányos fegyverkezelés fontos szerepet tölt be szocialista társadalmunkban. Erkölcsi és oktató hatása mellett fegyverforgatásban jártas kádereket nevel polgáraink soraiból, tisztességre, elszántságra és a lőfegyverek felelősségteljesebb használatára szoktatja őket. A lövészet gyakorlása fokozza az éleslátást, a megfigyelőképességet, a hallókészséget. Nevelő hatásán kívül kellemes szórakozásban részesíti a vadászokat, akik a szabad levegőn egészségüket edzik. Ez pedig elengedhetetlen követelménye az emberi szervezetnek. A rozsnyói lövészeti verseny kezdete előtti tanácsadás A lövészet rendszeres gyakorlása nélkül elképzelhetetlen a korszerű vadászat. Fő kelléke a vadászfegyver, amelynek segítségével kilőjük a beteg, satnya, tenyészetre alkalmatlan egyedeket, kiegyensúlyozzuk a vadállomány ivararányát. Mivel tehát a vadászpuska a vadászat legfontosabb kelléke, nem kevésbé fontos feladatok hárulnak a Csehszlovák Vadászszövetség szervezeteire és felelős vezetőire. Rajtuk múlik, hogy kellő körültekintéssel neveljék és előkészítsék főleg a leendő, fiatalabb vadászokat. Meg kell ismertetniük a fiatalokat a vadászfegyverek, a puskára szerelt messzelátók és a töltények szakszerű kezelésével és felelősségteljes használatával, hogy a vad lelövésénél biztos találatokat érjenek el. E cél elérése érdekében a Csehszlovák Vadászszövetség egyes szervezetei széleskörű tevékenységet fejtenek ki tagjaik soraiban. Alapvető lőgyakorlatokat rendeznek, amelyeknek eredményeit rendszeresen ellenőrzik és amelyeken minden vadásznak, korra való tekintet nélkül, részt kell vennie. Nyilvántartják azokat a lövészeket, akik figyelemreméltó sikereket értek el a lőgyakorlatokon, hogy benevezhessenek a járási, kerületi vagy országos lövészversenyekbe. A Csehszlovák Vadászszövetség továbbá igyekszik odahatni, hogy felkeltse tagjainak érdeklődését a lövészversenyeken való részvétel iránt akár szőkébb körű, akár nyilvános rendezvényekről van szó. A különböző fokú lövészeti versenyeken való részvétel fokozza a vadászok testi erőnlétét, szervezetük ellenállóképességét és céllövő készségüket. Ugyanakkor alaposan és szakszerűen képesített utánpótlást kíván nevelni. A vadászerkölcs elmélyítésével, a céllövészet rendszeres gyakorlásával és a találatbiztonsággal lényegesen csökkenthetjük a gyakori, nemegyszer halálos kimenetelű balesetek számát, amelyeket a kevésbé biztos kezű, gondatlan és felületes képzettségű vadászok rovására kell írnunk. Kevesebb kárt okoznak majd rendszeresen képzett vadászaink a haszonvad sokszor meggondolatlan és ok nélküli kilövésével. A céllövészeten kívül azon-Céllövészet kiskaliberű fegyverrel ban egyéb, a vadászattal szintén összefüggő kérdésekkel is foglalkozunk. Ezek közé tartozik: 0 A vadászvizsgára készülő jelöltek és oktatók elméleti és gyakorlati iskoláztatásának előkészületei. 0 A megkezdett vagy félbehagyott lövöldék befejezése és további lövöldék létesítése főleg sörétes fegyverek számára, amelyek gyakorlótérül szolgálhatnak. 0 A fegyverek, lőszerek és töltények gyártása körül kifejtett együttműködés .terén a gazdag tapasztalatú gyakorlott vadászok jutnak szóhoz és előterjeszthetik előzetesen megtárgyalt javaslataikat a vadászkellékek minőségének javítására. 0 Az együttműködés rendszeresítésével a csehszlovákiai fegyver- és lőszerkísérleti állomásokat illetően, polgári használat viszonylatában, — lényegesen fokozhatjuk vadászatunk erkölcsi és műszaki színvonalát, a fegyverek biztonságos kezelését, valamint embertársaink testi épségének megóvását. 0 Szoros kapcsolatok létesítése a sajtó, nevezetesen Polővníctvo a rybárstvo, a Myslivost és a Szabad Földműves szerkesztőségével azzal a célzattal, hogy a szaklapok s a szakmelléklet hasábjain minél több nevelő, oktató és felvilágosító jellegű cikk lásson napvilágot. Végül megjegyezzük, hogy az úgynevezett lövészeti bizottságokban közösen tárgyalnak meg minden olyan időszerű kérdést, amely kapcsolatban áll a lövésztevékenység rendszeresítésével és fejlesztésével. A Csehszlovák Vadászszövetség valamennyi tagozatának érdejte, hogy kedvező feltételeket teremtsen a csehszlovákiai vadászat színvonalának emeléséhez, öntudatos és gyakorlott vadászok képzéséhez. KULICH M., a Csehszlovák Vadászszövetség Szlovákiai Választmánya lövészeti bizottságának elnöke Ritka madárvendégeink Rónáinkról eltűntek a vándormadarak, csak a télben kitartó cinkék, verebek, varjak stb. hűek ilyenkor is a hazai fészekhez. Élelmüket szűkösen megtalálják a határban, az emberi hajlékok közelében. Néha azonban, főleg a hosszúnak ígérkező teleken, olyan madarakkal is találkozhat a természetjáró ember, az éhező védenceit etető vadász, amelyek nálunk csak ritka vendégek. Főleg az északibb tájak hírhozóinak egy-két példánya kerül el hozzánk. A halakkal élő, hideg övezetek búvárjai is ezek közé tartozhatnak. Egyes teleken Lengyelország, Németország és Csehszlovákia délebbre fekvő édes vizeinél, mocsaras tájain találkozni búvárokkal. E téli vendégek közül hozzánk többnyire fiatalkorú példányok érkeznek. Már november közepén a komáromi járásban megfigyelték néhány példányukat, sőt sikerült belőlük párat „puskavégre" venni. Közülük eljutott a járási múzeum preparátorához,' aki szemléltetés céljaira, szépen ki is tömte. A szárnyasokat jól ismerő vadászaink közül is akadnak, akik nem ismerik a búvárok rendjéhez tartozó ritka vendégeinket, azért vázlatosan leírjuk életmódjukat és ismertető jeleiket. A búvármadarak (jeges búvár, sarki búvár és az északi búvár) a hideg éghajlatú tájak halevő, kitűnően úszó és bukó madarai. Különösen Kelet- Crönland partjain, a Medve szigeteken, Észak-Izlandon és a Kola félsziget közelében találkozunk velük. Előfordulnak azonban más helyeken is az északi szélesség 40—76 foka között. Előrehajlő lábujjaik teljesen össze vannak kötve úszóhártyával. Ezek segítségével a víz alatt is ügyesen mozognak. Lábaik térdizületben nem hajlíthatók, ezért a szárazföldön ügyetlenül bukdácsolnak, ugrálnak. Lábuk hátra álló, ezért nehezen egyensúlyoznak. Farkuk rövid. A hím és a nőstény színezete lényegesen nem üt el egymástól. Közülük nálunk gyakoribb a sarki búvár. Kisebb a vádlódnál, de termetesebb a vadrécénél. Teste hengeres, hosszú egyenes csőrrel. Télen a feje és a nyaka sötétszürke, a begyi oldalon sötétebb színezettel. Az idősebb példányok begyét fekete és fehér sávok díszítik. A fedötollak hamuszürkék, világosabb tollszegéllyel. A testálj fehér. Szeme világosbarna, csőre fekete, lába a külső oldalakon szürkésfekete, belül enyhén vörhenyes. Ritkábban fordul meg nálunk a jeges búvár, amelyik eléli a lúd nagyságát. Színezete hasonló az előbbihez, de a fej és nyak színébe zöldes-kékes szín vegyül. Melle felső része fehérfekete sávos, a hasi rész selymesen fehér. Az északi búvár a legkisebb közülük. Feje és nyaka hamuszürke, a nyak hátsó részén feketés sávozattal. Télen a felső tollak hegye fehéres, a hátrész így csillagokkal beszórtnak tűnik. Szeme barnásvörös, csőre fekete, a lábak sötétbarnák. Kis kivétellel valamennyi búvárfajta a tengeren tartózkodik és halakra vadászik. Vagy a víz színén úsznak, vagy alámerülve és ilyenkor csak a hátuk csíkjának vonala látszik a víztükör felett. Rövid számyúak és súlyos testük ellenére is jó repülők; Juhász Árpád (Guta) VADASZ -HALASZ 3
