Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-07-17 / 28. szám
A méhész júliusban Az akáohordásba fektetett remények országszerte csalódást váltottak ki a méhészek körében. Annak ellenére, hogy az akácvirágzás kezdete késett, s így a családok hordásra érettek voltak, a rendkívül hűvös, valamint csapadékgazdag időjárás lehetetlenné tette, hogy a méhek figyelemre méltó mennyiségű, megfelelő édességü nektárt gyűjtsenek. Általános nézet: az akác nem mézel. Bár ez a nézet helyes, az akác mégis nektározott. Hogyan magyarázhatnánk meg különben azt a jelenséget, hogy napi 30 dkg-os, mérlegeléssel megállapított súlyemelkedés után másnap hajnalban 90 dekás csökkenés mutatkozott, tehát az említett 30 dekagramm emelkedésén kívül még tovább! 60 dkg tűnt.el a kaptár súlyából, nyolc óra alatt. Ha a család azonban estig, az elűző napi esti súlyt alapul véve, mégis 40 dkg súlyemelkedésre tett szert, ez azt jelenti, hogy a család 24 órán át 1,30 kg-ot gyűjtött, azon kívül, ami a reggeli 4 óra és az esti 20 óra közötti időben elpárolgott (ami méréssel nem állapítható meg), valamint amit a méhek közben fogyasztottak, s ez legalábbis további 1,20—1,50 kg-ra becsülhető. Az akác tehát nem mézelt' ugyan, de nektározott, csakhogy a nektár olyan híg volt, hogy igen, keveset' eredményezett. A sikertelenség azonban ne rontsa kedvünket a méhek további gondozásával kapcsolatban. Ilyen kiesésekkel mindig számolnunk kell. Buzdítson bennünket a további kitartásra az a tapasztalat, hogy ilyen évek után következnek a kielégítő eredményekkel záruló idények. E hónapban fordítsunk gondot á Iérajzott családokra, a a rajokra. Tapasztalataim szerint- a fiatal anyák ugyan sikeresen pároznak, mégis ellenőriznünk kell, vajon nincsenek-e anyátlan családok. Sok család csendes anyavéltáson esett át. Ezeknél is előfordulhat, hogy a fiatal anya elvész. Ha a családok ellenőrzésekor nem találunk nyitott fiasítást, az új anya sem kerül szemünk elé, de a méhek nyugodtan viselkednek, várjunk további 8—10 napig. Ha azonban a méhek nyugtalanok, kaptárbontáskor zúgnak, erősen szellőznek, valószínű, hogy anyjukat elvesztették. Oj anyát azonban nyílt fiasitás hiányában nem nevelhetnek, Ilyen esetben bizonyságot kell szereznünk a család állapotáról. Más fiasító családból kikeresünk egy világos lépet, mely petéket és legfiatalabb álcákat tartalmaz. Gondosan megvizsgáljuk, nincs-e rajta az anya. Ezt óvatosan a családba helyezzük (nem fogjuk a potrohánál, vagy a szárnyainál fogva, hanem kizárólag toránál). Miután a lépen lévő méheket a kaptárba visszasepertük, (fiasításos lépről sohasem rázzuk le a méheket, mert ezáltal a Hasításban nagy kárt okoznánk), beakasztjuk a világos fiasításos lépet a gyanús cbalád terébe, mégpedig a fészek közepébe. Ha 48 óra eltelte után megállapítjuk, hogy a méhek a fiasításos sejtek nagyobb részét anyabölcsővé alakítják át,. úgy a család anyanélküli. Ez esetben pároztatott anyát kell részére biztosítani. Gondos méhésznél mindig találhatók ilyenek a kis pároztató kaptárakban. Ha nincs pároztatott anya, egyesíteni kell az anyátlan családot más családdal. Anyásitás előtt, illetőleg egyesítés előtt azonban el kell távolítani a családból a beakasztott lépet az anyabölcső kezdeményekkel. Ha ezt mellőznénk, az új anyát a méhek megölnék, illetőleg az egyesítéskor az idegen méhek között verekedés támadna, harcra kerülne sor, aminek sok áldozata lenne. Egyesítéskor a következőképpen járunk el (Adam Kehrle angol méhészmester módszere szerint): a család lápéit, melyet más családdal akarunk egyesíteni oly módon húzzuk széjjel, hogy a méhjáratok (léputcák) 3—3,5 om-esek legyenek. Nappali fény hasson a méhekre. Ha nincs hordás, úgy rostakerettel akadályozzuk meg az idegen méhek bejutását (rablás), Ugyanúgy járunk el a másik családnál is, amelyet az anyanélküli családdal szándékozunk egyesíteni. Ezután kb. 10—15 perc múlva ’egyesíthetjük a családokat, mégpedig minden aggodalom nélkül. Így járunk el akkor is, ha az anyanélküli családot tartalékcsaláddal anyásítjuk, vagy amikor gyengébb fiasító családokat más családból származó érett fiasításos kerettel akarunk felerősíteni. Az ilyen eljárás folyamán ügyelnünk kell arra, hogy a beakasztásra kerülő keretben sem anya, sem pedig anyabölcső, de még anyabölcső kezdemény se legyen álcával. Ha pedig anya nélkül levő családot anyásítunk tartalékcsaláddal, úgy az anya nélküli családban sem legyen anyabölcső, vagy anyabölcső kezdemény álcával. Az anyás család mindig a röplyukhoz közelebb helyezkedjen el. Svancer Lajos Az anyanevelés költsége fGaríén und Kleintierzucht, NDK) Kettner kutató a lipcsei egyetem kisállattenyésztési intézetében megvizsgálta az anyanevelés módjainak költségét. Figyelembe vette a fölszerelést, az anyagot, időt, a pároztató állomás igénybevételének díját és a szállítást. Azokat a válaszokat dolgozta fel részletes tanulmányába, melyeket valamenynyi tisztatenyésztőtől, néhány Ismert szocialista méhészettől és anyaelőadótól kapott. Nálunk sok mindenben más a helyzet. Például a munka ideje nagyon különbözteha hátsó kezelésű német kaptárakkal dolgoznak, vagy a mi felső kezelésű kaptárainkkal. A dajkacsalád etetésének költsége a nevelés kezdetének idejétől és a család fejlettségétől függ. A költség jelentősen kisebb, ha a méhek gyűjtenek. A pároztató kaptárak átlagos fogyasztása kb. 600 g cukrospép. Ez azt jelenti, hogy az etetőt egyszer egészen, egyszer pedig félig kell tölteni. Kettner nem számítja a határozatokhoz használt méhek értékét, mert ezeket később mint mesterséges rajt föl lehet használni. (Sajnos elvénülnek már akkorra, és keveset érnek.) A nevelés időszükségletét nehéz általánosítani, olyan sok függ a módszertől, a fölszereléstől, a méhész ügyességétől. Nem is szokták pontosan följegyezni, tehát megbízhatatlan. AZ átlagos óraszám és zárójelben a sorozatok átlagos bölcsőszáma ez: bölcsőkezdő ládával 1 (26), álcázással 1,08 (23), petés neveléssel 1,56 (20), osztott munkóssejttel 1,11 (18), lépszalaggal 1,45 (19), viszszametszett léppel 1,15 (16), anyás családban 0,78 (20), egy napig anyátlan családban 1,06 (17). A cikkből arra lehet következtetni, hogy lépdarabban adták a petét, nem pedig peteáthelyezéssel neveltettek, a szükséges idő feltűnően soknak látszik. Maga a szerző is megvalija, hogy a módszerek időigényének megállapítása pontos kísérleteket kíván. Ha nem az átlagot nézzük, hanem a sorozatokat magunkban, akkor a legkisebb sorozat 9 bölcsős, a legnagyobb 42 bölcsős volt, különböző tenyésztők szerint. Az anyák költsége természetesen nagyon függ az egy sorozatban levő bölcsők számától. Minél több bölcsőt gondoztatnak egyszerre ugyanazzal a családdal, annál jutányosabb az anyanevelés. (Vigyázat a minőségre!) Feltűnően nagy hatású a költségre a pároztatás és az anyásitás sikerének százaléka. Ha a nevelés átlagos költsége anyánként 8 Márka körül van, s minden anya megpárzik, beadása is sikerül, akkor 30 %-os eredménnyel 16 Márka, 40 %-os eredménnyel 20 Márka költség terhel minden megmaradt anyát. Kettner legolcsóbbnak tartja az anyanevelést anyás családban visszametszett léppel. Azoknak, akiknek nincs ionéi több családjuk, a rajbölcsők és pótböicsők fölhasználását tanácsolja. A negyedik ötéves terv mintaszerű előkészületei Prievidzán Felkerestük Zlaőlk Rudolf mérnök elvtársat, a CSKP Prievidzai Járási Pártbizottságának dolgozóját, aki a mezőgazdaság vonalán tevékenykedik, s a tervek kovácsolóinak egyike. — Milyen főbb kérdések megoldását tartották szem előtt a tervkészítési munkák megkezdésekor? — tettük fel Ziacik elvtársnak a kérdést. — Három fő szempont vezetett bennünket a mezőgazdaság vonalán, mégpedig megteremteni a feltételeket a munkaerő újratermelésére, eltávolítani a növénytermesztés, valamint az állattenyésztés közötti aránytalanságokat, s biztosítani a mezőgazdaság anvagellátását. Az első és legfontosabb tényező szerintünk a mezőgazdasági dolgozók életszínvonalának emelése. Ezért minden állandó munkaerő személyi szükséaleteinek kielégítésére átlagosan évi 18 000—20 000 koronát tartunk szükségesnek. A növénytermesztés meg az állattenyésztés közötti aránytalanságok felszámolása érdekében szükséges a mezőgazdasági üzemek takarmány-önellátásának, valamint tartalékkészleteinek biztosítása. A mezőgazdaság és a nemzetgazdaság többi ágazata fejlődése közötti eltérések kiegyenlítése céljából jelenleg fontos a mezőgazdaság termelőeszközökkel történő fokozott ellátása, nevezetesen a gépipar, az építőipar, a vegyiipar, valamint a többi együttműködő nemzetgazdasági ágazat részéről. — A munkaegység milyen koronaértékével számolnak 1970-ben? — Járási átlagban a munkaegység értékét 28,98 koronára tervezzük, amiből a pénzbeli jutalmazás 26,47 koronát tesz majd ki. — Milyenek az elképzelések a területi elrendezéssel kapcsolatban? — Nagyobb gazdasági egységek kialakítása lehetőséget' nyújt a gépesítés bővítésére s a kifizetődő szakosításra. Úgy tervezzük, hogy a jelenlegi EFSZ-ek számát, amely 23-at tesz ki, 15-re csökkentjük 1970-ig, s az állami gazdaságok számát 3-ről 6-ra emeljük. Az állami gazdaságokhoz csupán ott’ csatolnánk területeket, ahol a városmelléki szövetkezetekben a taglétszám túlságosan nagy csökkenést mutat'. A bojnlcei EFSZ-ből az esetben alakítunk állami célgazdaságoí, ha Prievidzában mezőgazdasági középiskola létesül. — A szakosítással összefüggésben mi alkotja majd a termelés gerincét? — Járásunk természetes adottságai az állattenyésztésben ELSŐ HELYRE a szarvasmarhaíenyésztés? teszik', fejtermelési célzattal. A legtöbb mezőgazdasági üzemben zárt állományforgót alakítunk ki. -Más a helyzet a cerencanyi, valamint az oslanyi EFSZ- ben, amelyben szarvasmarha hizlalást folytatnak majd, együttműködésben négy más szövetkezettel. Mivel Novákyban a vlllanyerőtelep kéményéi ontják a hamut, amely 0,8 % arzént' tartalmaz, így pl. legeltetésről szó sem lehet. A sertéshizlalást 9 mezőgazdasági üzembe összpontosítjuk. A tojástermelés meg a baromfitenyésztés mindössze 4 üzemben összpontosul. A juhok törzsállományát az állami gazdaságokban összpontosítjuk, és idénylegeltetést vezetünk be a nagyobb gyümölcsösökben a járás egész területén. — A növénytermesztésben hogyan alakul a szakosítás? — Ezen a téren áthatóbb szakosítással nem számolunk. Főképpen a takarmány élőállításcára irányítjuk a figyelmet. — Már közismertté vált, hogy a járás területén nagyarányú gyümölcsfa telepítés folyik, ez vajon hogyan illeszkedik bele az ötéves tervbe? — Valóban ezen a munkaterületén erős a tevékenység járásunkban. A szakosítással összefüggésben 7 mezőgazdasági üzemben nagyarányú telepítés folyik, s összesen 1500—2000 ha új gyümölcsösünk lesz 1970-ig. A gyümölcstermesztés vidékünkön hagyományos, főleg az alma és a szilva honos. Most az elhanyagolt legelők talajjavítása, termővététele után gyümölcsösöket létesítettünk. ÖKONÓMIAI BEPILLANTÁS — Milyen módon kívánják elérni a termelés fokozását 1970-ig? — Két tényező segítségével. Egyik fényező extenzív, s a szántóterület növekedéséből ered. A másik tényező intenzív, s tükrözi a belterjes gazdálkodás eredményeit, melyeket a hektárhozamok jelentős emelésével, az állattenyésztésben pedig az állatállomány termelékenységének fokozásával kívánunk elérni, A járás összes mezőgazdasági üzemeit egybevéve a teljes termelés emelkedésének részaránya 1964 és 1970 között az extenzív hatás révén 38 %, az intenzív hatás következtében pedig 62 °/o lesz. A növénytermesztés az extenzív hatásra 32 %-al, az intenzív hatásra pedig 68 %-kal emelkedik. Az állattenyésztés teljes termelése az extenzív hatás folytán 46 %, az intenzív hatás következtében pedig 54 %-al lesz nagyobb. Ebből látható, hogy a mezőgazdaság fejlődése alapvető módon a belterjesség fokozása következtében valósul meg. Előnybe helyeztük a növénytermesztés fejlődésének ütemét, mert' ez magával ragadja majd az állattenyésztés fejlődését. Egy ‘hektárnyi mezőgazdasági területre számított teljes termelést érték 1964-ben 3857 korona volt, amely 1970-ben 5176 koronára emelkedik, tehát az emelkedés indexe 134,2 %-ot mutat. A növénytermesztésben a termőtalajt egy évben kétszer kívánjuk kihasználni, amit őszikeverékek, tarlókeverékek nagyarányú vetésével valósítunk meg. A hektárhozamok emelkedésének üteme szoros kapcsolatban áll az istállótrágya-mennyiség fokozásával. Az állattenyésztésben jelentősen csökken majd a sertésállomány, amelyet a lehetőségünk szerint összpontosítunk. Még jelentősebb az összpontosítás a tojástérmélés szakaszán, hiszen ezt a feladatot mindössze négy üzem biztosítja a közeljövőben. A szarvasmarhaállomány 'emelkedését 133,3 %-ra irányoztuk elő (ebből a tehenek létszámának emelkedése 157,4 %-os). Ezzel szemben a sertésállomány 51,6 %-ra csökken. Száz hektárnyi mezőgazdasági területre 1970-ben 55,7 szarvasmarhát tervezünk, ebből 25,4 tehenét. Az 1964-ben kimutatott 1943 literes tehenenként! átlagtejelékenység, 1970- ben tervek szerint 2635 literre emelkedik. — Milyen napi súlygyarapodással számolnak? — A hizlalásba fogott szarvasmarhák átlagos napi súlygyarapodását 0,93 kg-ra, a fiatal tenyészállományét pedig 0,58 kg-ra tervezzük. A sertések súlygyarapodását 0,47 kg-ra irányoztuk elő. A szükséges takarmánymenynyiség, mondhatnánk teljes mennyiségben saját termelésből származik majd. Csupán a szemestakarmányok esetében mutatkozik 0,6 %-os hiány. A hozamok emelkedésével párhuzamosan emelkedik a műtrágya beszerzésre előirányzott összeg Is. — A munkaegység ellenértéké százalékarányban hogyan alakul? — Jelenleg 18,13 korona a munkaegység értéke, s ha 1970-ben a tervezett 28,98 koronára emelkedik, úgy ez 159,8 %-nak felel meg. ☆ A terv bonyolult szövevényéből válasszunk ki egy szálat és legalább nagyjából gombolítsuk fel.' Itt van pl. a gyümölcstermesztés. Majersky Ladislav elvtárs, ugyancsak a pártbizottság dolgozója válalkozott rá, hogy elkísér bennünket a Prievidzai Vetőmagnemesítő Állomásra, ahol Mlehalec Juraj nemesítőnek tettünk fel néhány kérdést. A GYÜMÖLCSTERMESZTÉS VONALÁN — Mivel járulnak hozzá az itteni állomás nemesitől és egyéb dolgozói, hogy a tervszámok a gyakorlatban valóra váljanak? — Nálunk készítettük elő az eddig betelepített 700 hektárnyi terület facsemetéit. Állomásunk dolgozói végeztek terepvizsgálatot, szabták meg a fajtaösszetételt, segítették a termelő üzemeket szaktanáccsal a koronaalakítással és a különböző agrotechnikai munkákkal kapcsolatban. — Milyen kötéstávolságban telepítenek és milyen a törzsmagasság? — A törpetörzsü almát és a körtéi 6>C5 m, 6X6 m, esetleg 6X7 m kötéstávolságban ültetjük, a félmagas törzsüek kötéstávolsága 8X7 m, 8X8 m, a bokorfák kötéstávolsága pedig 5X2, esetleg 5X3 m. A szilva és a rignlófélék kötéstávolsága 5X7 m. A nagybokrú ribizlit 3X2—2%—IV2 m kötéstávolságban helyezzük szét. — A nagy választékból milyen fajtákat ajánlottak kiültetni a járás területén?, — Pye almafajták közül 80 %-ban a Jonathánt, a Delicioust (pirosat és sárgát), a Starkingot és a Téli arany parment ajánlottuk telepítésre. Cseresznyéből a Német korait, a Germersdorfi nagyot és a Korponai világosat telepítettük. Meggyből a Körösi, körtéből a Dlel vajkörte, a Hardy vaj körte, a Düard, a Vilmos körte és egyebek kerültek telepítésre. Szamócából a Senga Sengana, a Supris Des Halles, a Georg Soltvedo, egresből az Indusztria, ribizliből pedig a Firlanderl meg a Holland piros és egyéb fajták adnak már termést. A KÄRPÄTIA KONZERVGYÁR mélyét 1879-bén alapítottak, már nagyon rászolgált az átalakításra, amelyre Posolda Eudovlt igazgató és Greiner Frantláek ökonómus szerint 1965 -1958-ban kerül sor 20 millió 700 ezer korona befektetéssel. Ez 16,5 ezer tonna áru előállítását teszi majd lehetővé. A befektetés 2,8—2,9 év alptt, — tehát igen gyorsan térül meg. Ezt á kapacitás legmegfelelőbb kihasználása, a költségek jobb megoszlása, a szállítás, a raktározás paletizációval végrehajtott tökéletesítése teszi lehetővé. Gyümölcsből 6400 fonna kerül majd évente feldolgozásra. Ez azonban csak égy kis hányadát képezi a járásban termő gyümölcsnek. Ezért hálás lenne a gyártás további bővítése, amely helyi nyersanyag nagyobbarányú feldolgozását jelentené s egyúttal munkaalkalmat nyújtana a bányászok feleségei számára is. A 'járás ötéves tervében szerepét tölt be Gerti Ján és Majersky Ladislav elvtársak szerint többek között a Május Elseje Gumigyár Dőlné Vestenicében, amely az 1600 állandó és időnként’ 3000-re emelkedő árufajta gyártásával jórészt a mezőgazdaságot segíti. Nagyjelentőségű pl. a PVC fóliák nyersanyagának előálítása a Wilhelm Pieck Vegyiművekben Novákyban. Egy tejfeldolgozó üzem is épül napi 40 000 liter tej feldolgozására. Ezek és számos más üzem termelése jelentős szerepet játszik a prievidzai járás negyedik ötéves tervének öszszességében. A mezőgazdaság terén mód nyílik a nagyüzemi gazdálkodás nyújtotta lehetőségek kihasználására, s a lakosság életszínvonalának emelésére, ami lényegében minden tevékenységünk legfőbb célja. KUCSERA SZILÁRD James Grewe az elnevezésé annak az almafajtának, amely kellő tápanyagellátás esetén hektáronként 400 mázsás terméssel fizet. (A szerző felv.)
