Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-07-17 / 28. szám

A méhész júliusban Az akáohordásba fektetett re­mények országszerte csalódást vál­tottak ki a méhészek körében. An­nak ellenére, hogy az akácvirágzás kezdete késett, s így a családok hordásra érettek voltak, a rend­kívül hűvös, valamint csapadék­gazdag időjárás lehetetlenné tette, hogy a méhek figyelemre méltó mennyiségű, megfelelő édességü nektárt gyűjtsenek. Általános né­zet: az akác nem mézel. Bár ez a nézet helyes, az akác mégis nek­­tározott. Hogyan magyarázhatnánk meg különben azt a jelenséget, hogy napi 30 dkg-os, mérlegeléssel megállapított súlyemelkedés után másnap hajnalban 90 dekás csök­kenés mutatkozott, tehát az emlí­tett 30 dekagramm emelkedésén kívül még tovább! 60 dkg tűnt.el a kaptár súlyából, nyolc óra alatt. Ha a család azonban estig, az elűző napi esti súlyt alapul véve, mégis 40 dkg súlyemelkedésre tett szert, ez azt jelenti, hogy a család 24 órán át 1,30 kg-ot gyűjtött, azon kívül, ami a reggeli 4 óra és az esti 20 óra közötti időben elpárol­gott (ami méréssel nem állapítható meg), valamint amit a méhek köz­ben fogyasztottak, s ez legalábbis további 1,20—1,50 kg-ra becsülhe­tő. Az akác tehát nem mézelt' ugyan, de nektározott, csakhogy a nektár olyan híg volt, hogy igen, keveset' eredményezett. A sikertelenség azonban ne ront­sa kedvünket a méhek további gon­dozásával kapcsolatban. Ilyen ki­esésekkel mindig számolnunk kell. Buzdítson bennünket a további ki­tartásra az a tapasztalat, hogy ilyen évek után következnek a ki­elégítő eredményekkel záruló idé­nyek. E hónapban fordítsunk gondot á Iérajzott családokra, a a rajokra. Tapasztalataim szerint- a fiatal anyák ugyan sikeresen pároznak, mégis ellenőriznünk kell, vajon nincsenek-e anyátlan családok. Sok család csendes anyavéltáson esett át. Ezeknél is előfordulhat, hogy a fiatal anya elvész. Ha a családok ellenőrzésekor nem találunk nyi­tott fiasítást, az új anya sem kerül szemünk elé, de a méhek nyugod­tan viselkednek, várjunk további 8—10 napig. Ha azonban a méhek nyugtalanok, kaptárbontáskor zúg­nak, erősen szellőznek, valószínű, hogy anyjukat elvesztették. Oj anyát azonban nyílt fiasitás hiá­nyában nem nevelhetnek, Ilyen esetben bizonyságot kell szerez­nünk a család állapotáról. Más fia­­sító családból kikeresünk egy vilá­gos lépet, mely petéket és legfia­talabb álcákat tartalmaz. Gondosan megvizsgáljuk, nincs-e rajta az anya. Ezt óvatosan a családba he­lyezzük (nem fogjuk a potrohánál, vagy a szárnyainál fogva, hanem kizárólag toránál). Miután a lépen lévő méheket a kaptárba vissza­sepertük, (fiasításos lépről soha­sem rázzuk le a méheket, mert ez­által a Hasításban nagy kárt okoz­nánk), beakasztjuk a világos fiasí­tásos lépet a gyanús cbalád teré­be, mégpedig a fészek közepébe. Ha 48 óra eltelte után megállapít­juk, hogy a méhek a fiasításos sejtek nagyobb részét anyabölcső­vé alakítják át,. úgy a család anya­nélküli. Ez esetben pároztatott anyát kell részére biztosítani. Gon­dos méhésznél mindig találhatók ilyenek a kis pároztató kaptárak­­ban. Ha nincs pároztatott anya, egyesíteni kell az anyátlan csalá­dot más családdal. Anyásitás előtt, illetőleg egyesítés előtt azonban el kell távolítani a családból a be­akasztott lépet az anyabölcső kez­deményekkel. Ha ezt mellőznénk, az új anyát a méhek megölnék, illetőleg az egyesítéskor az idegen méhek között verekedés támadna, harcra kerülne sor, aminek sok áldozata lenne. Egyesítéskor a következőképpen járunk el (Adam Kehrle angol mé­hészmester módszere szerint): a család lápéit, melyet más családdal akarunk egyesíteni oly módon húz­zuk széjjel, hogy a méhjáratok (léputcák) 3—3,5 om-esek legye­nek. Nappali fény hasson a méhek­­re. Ha nincs hordás, úgy rosta­kerettel akadályozzuk meg az ide­gen méhek bejutását (rablás), Ugyanúgy járunk el a másik csa­ládnál is, amelyet az anyanélküli családdal szándékozunk egyesíteni. Ezután kb. 10—15 perc múlva ’egyesíthetjük a családokat, még­pedig minden aggodalom nélkül. Így járunk el akkor is, ha az anyanélküli családot tartalékcsa­láddal anyásítjuk, vagy amikor gyengébb fiasító családokat más családból származó érett fiasításos kerettel akarunk felerősíteni. Az ilyen eljárás folyamán ügyelnünk kell arra, hogy a beakasztásra ke­rülő keretben sem anya, sem pedig anyabölcső, de még anyabölcső kezdemény se legyen álcával. Ha pedig anya nélkül levő családot anyásítunk tartalékcsaláddal, úgy az anya nélküli családban sem le­gyen anyabölcső, vagy anyabölcső kezdemény álcával. Az anyás csa­lád mindig a röplyukhoz közelebb helyezkedjen el. Svancer Lajos Az anyanevelés költsége fGaríén und Kleintierzucht, NDK) Kettner kutató a lipcsei egyetem kisállattenyésztési intézetében megvizsgálta az anyanevelés mód­jainak költségét. Figyelembe vette a fölszerelést, az anyagot, időt, a pároztató állomás igénybevételé­nek díját és a szállítást. Azokat a válaszokat dolgozta fel részletes tanulmányába, melyeket valameny­­nyi tisztatenyésztőtől, néhány Is­mert szocialista méhészettől és anyaelőadótól kapott. Nálunk sok mindenben más a helyzet. Például a munka ideje nagyon különbözte­­ha hátsó kezelésű német kaptárak­­kal dolgoznak, vagy a mi felső ke­zelésű kaptárainkkal. A dajkacsalád etetésének költ­sége a nevelés kezdetének idejétől és a család fejlettségétől függ. A költség jelentősen kisebb, ha a mé­hek gyűjtenek. A pároztató kaptá­­rak átlagos fogyasztása kb. 600 g cukrospép. Ez azt jelenti, hogy az etetőt egyszer egészen, egyszer pedig félig kell tölteni. Kettner nem számítja a határozatokhoz használt méhek értékét, mert eze­ket később mint mesterséges rajt föl lehet használni. (Sajnos elvé­­nülnek már akkorra, és keveset ér­nek.) A nevelés időszükségletét nehéz általánosítani, olyan sok függ a módszertől, a fölszereléstől, a méhész ügyességétől. Nem is szok­ták pontosan följegyezni, tehát megbízhatatlan. AZ átlagos óra­szám és zárójelben a sorozatok átlagos bölcsőszáma ez: bölcső­kezdő ládával 1 (26), álcázással 1,08 (23), petés neveléssel 1,56 (20), osztott munkóssejttel 1,11 (18), lépszalaggal 1,45 (19), visz­­szametszett léppel 1,15 (16), anyás családban 0,78 (20), egy napig anyátlan családban 1,06 (17). A cikkből arra lehet következ­tetni, hogy lépdarabban adták a petét, nem pedig peteáthelyezéssel neveltettek, a szükséges idő feltű­nően soknak látszik. Maga a szerző is megvalija, hogy a módszerek időigényének megállapítása pontos kísérleteket kíván. Ha nem az átla­got nézzük, hanem a sorozatokat magunkban, akkor a legkisebb so­rozat 9 bölcsős, a legnagyobb 42 bölcsős volt, különböző tenyésztők szerint. Az anyák költsége termé­szetesen nagyon függ az egy soro­zatban levő bölcsők számától. Mi­nél több bölcsőt gondoztatnak egy­szerre ugyanazzal a családdal, an­nál jutányosabb az anyanevelés. (Vigyázat a minőségre!) Feltűnően nagy hatású a költségre a pározta­­tás és az anyásitás sikerének szá­zaléka. Ha a nevelés átlagos költ­sége anyánként 8 Márka körül van, s minden anya megpárzik, beadása is sikerül, akkor 30 %-os ered­ménnyel 16 Márka, 40 %-os ered­ménnyel 20 Márka költség terhel minden megmaradt anyát. Kettner legolcsóbbnak tartja az anyaneve­lést anyás családban visszametszett léppel. Azoknak, akiknek nincs io­néi több családjuk, a rajbölcsők és pótböicsők fölhasználását taná­csolja. A negyedik ötéves terv mintaszerű előkészületei Prievidzán Felkerestük Zlaőlk Rudolf mérnök elvtársat, a CSKP Prievidzai Járási Pártbizottságának dolgozóját, aki a mezőgazdaság vonalán tevékenykedik, s a tervek kovácsolóinak egyike. — Milyen főbb kérdések megoldását tartották szem előtt a tervkészítési munkák megkezdésekor? — tettük fel Ziacik elvtársnak a kérdést. — Három fő szempont vezetett ben­nünket a mezőgazdaság vonalán, még­pedig megteremteni a feltételeket a munkaerő újratermelésére, eltávolí­tani a növénytermesztés, valamint az állattenyésztés közötti aránytalansá­gokat, s biztosítani a mezőgazdaság anvagellátását. Az első és legfonto­sabb tényező szerintünk a mezőgazda­­sági dolgozók életszínvonalának eme­lése. Ezért minden állandó munkaerő személyi szükséaleteinek kielégítésére átlagosan évi 18 000—20 000 koronát tartunk szükségesnek. A növényter­mesztés meg az állattenyésztés kö­zötti aránytalanságok felszámolása érdekében szükséges a mezőgazdasági üzemek takarmány-önellátásának, va­lamint tartalékkészleteinek biztosítá­sa. A mezőgazdaság és a nemzetgaz­daság többi ágazata fejlődése közötti eltérések kiegyenlítése céljából jelen­leg fontos a mezőgazdaság termelő­­eszközökkel történő fokozott ellátása, nevezetesen a gépipar, az építőipar, a vegyiipar, valamint a többi együtt­működő nemzetgazdasági ágazat ré­széről. — A munkaegység milyen korona­­értékével számolnak 1970-ben? — Járási átlagban a munkaegység értékét 28,98 koronára tervezzük, ami­ből a pénzbeli jutalmazás 26,47 koro­nát tesz majd ki. — Milyenek az elképzelések a terü­leti elrendezéssel kapcsolatban? — Nagyobb gazdasági egységek ki­alakítása lehetőséget' nyújt a gépesí­tés bővítésére s a kifizetődő szakosí­tásra. Úgy tervezzük, hogy a jelenlegi EFSZ-ek számát, amely 23-at tesz ki, 15-re csökkentjük 1970-ig, s az állami gazdaságok számát 3-ről 6-ra emel­jük. Az állami gazdaságokhoz csupán ott’ csatolnánk területeket, ahol a vá­­rosmelléki szövetkezetekben a taglét­szám túlságosan nagy csökkenést mu­tat'. A bojnlcei EFSZ-ből az esetben alakítunk állami célgazdaságoí, ha Prievidzában mezőgazdasági középis­kola létesül. — A szakosítással összefüggésben mi alkotja majd a termelés gerincét? — Járásunk természetes adottságai az állattenyésztésben ELSŐ HELYRE a szarvasmarhaíenyésztés? teszik', fej­­termelési célzattal. A legtöbb mező­gazdasági üzemben zárt állományfor­gót alakítunk ki. -Más a helyzet a ce­­rencanyi, valamint az oslanyi EFSZ- ben, amelyben szarvasmarha hizlalást folytatnak majd, együttműködésben négy más szövetkezettel. Mivel Nová­­kyban a vlllanyerőtelep kéményéi ont­ják a hamut, amely 0,8 % arzént' tar­talmaz, így pl. legeltetésről szó sem lehet. A sertéshizlalást 9 mezőgazda­­sági üzembe összpontosítjuk. A tojás­­termelés meg a baromfitenyésztés mindössze 4 üzemben összpontosul. A juhok törzsállományát az állami gazdaságokban összpontosítjuk, és idénylegeltetést vezetünk be a na­gyobb gyümölcsösökben a járás egész területén. — A növénytermesztésben hogyan alakul a szakosítás? — Ezen a téren áthatóbb szakosí­tással nem számolunk. Főképpen a ta­karmány élőállításcára irányítjuk a fi­gyelmet. — Már közismertté vált, hogy a já­rás területén nagyarányú gyümölcsfa telepítés folyik, ez vajon hogyan il­leszkedik bele az ötéves tervbe? — Valóban ezen a munkaterületén erős a tevékenység járásunkban. A szakosítással összefüggésben 7 mező­­gazdasági üzemben nagyarányú tele­pítés folyik, s összesen 1500—2000 ha új gyümölcsösünk lesz 1970-ig. A gyü­mölcstermesztés vidékünkön hagyo­mányos, főleg az alma és a szilva ho­nos. Most az elhanyagolt legelők talaj­­javítása, termővététele után gyümöl­csösöket létesítettünk. ÖKONÓMIAI BEPILLANTÁS — Milyen módon kívánják elérni a termelés fokozását 1970-ig? — Két tényező segítségével. Egyik fényező extenzív, s a szántóterület növekedéséből ered. A másik tényező intenzív, s tükrözi a belterjes gazdál­kodás eredményeit, melyeket a hek­tárhozamok jelentős emelésével, az állattenyésztésben pedig az állatállo­mány termelékenységének fokozásával kívánunk elérni, A járás összes me­zőgazdasági üzemeit egybevéve a tel­jes termelés emelkedésének részará­nya 1964 és 1970 között az extenzív hatás révén 38 %, az intenzív hatás következtében pedig 62 °/o lesz. A nö­vénytermesztés az extenzív hatásra 32 %-al, az intenzív hatásra pedig 68 %-kal emelkedik. Az állattenyésztés teljes termelése az extenzív hatás folytán 46 %, az intenzív hatás követ­keztében pedig 54 %-al lesz nagyobb. Ebből látható, hogy a mezőgazdaság fejlődése alapvető módon a belterjes­ség fokozása következtében valósul meg. Előnybe helyeztük a növény­­termesztés fejlődésének ütemét, mert' ez magával ragadja majd az állatte­nyésztés fejlődését. Egy ‘hektárnyi mezőgazdasági területre számított tel­jes termelést érték 1964-ben 3857 ko­rona volt, amely 1970-ben 5176 koro­nára emelkedik, tehát az emelkedés indexe 134,2 %-ot mutat. A növény­­termesztésben a termőtalajt egy évben kétszer kívánjuk kihasználni, amit őszikeverékek, tarlókeverékek nagy­arányú vetésével valósítunk meg. A hektárhozamok emelkedésének üteme szoros kapcsolatban áll az istállótrá­­gya-mennyiség fokozásával. Az állat­­tenyésztésben jelentősen csökken majd a sertésállomány, amelyet a le­hetőségünk szerint összpontosítunk. Még jelentősebb az összpontosítás a tojástérmélés szakaszán, hiszen ezt a feladatot mindössze négy üzem bizto­sítja a közeljövőben. A szarvasmarha­állomány 'emelkedését 133,3 %-ra irá­nyoztuk elő (ebből a tehenek létszá­mának emelkedése 157,4 %-os). Ezzel szemben a sertésállomány 51,6 %-ra csökken. Száz hektárnyi mezőgazdasá­gi területre 1970-ben 55,7 szarvasmar­hát tervezünk, ebből 25,4 tehenét. Az 1964-ben kimutatott 1943 literes te­henenként! átlagtejelékenység, 1970- ben tervek szerint 2635 literre emel­kedik. — Milyen napi súlygyarapodással számolnak? — A hizlalásba fogott szarvasmar­hák átlagos napi súlygyarapodását 0,93 kg-ra, a fiatal tenyészállományét pedig 0,58 kg-ra tervezzük. A sertések súlygyarapodását 0,47 kg-ra irányoz­tuk elő. A szükséges takarmánymeny­­nyiség, mondhatnánk teljes mennyi­ségben saját termelésből származik majd. Csupán a szemestakarmányok esetében mutatkozik 0,6 %-os hiány. A hozamok emelkedésével párhuzamo­san emelkedik a műtrágya beszerzésre előirányzott összeg Is. — A munkaegység ellenértéké szá­zalékarányban hogyan alakul? — Jelenleg 18,13 korona a munka­egység értéke, s ha 1970-ben a terve­zett 28,98 koronára emelkedik, úgy ez 159,8 %-nak felel meg. ☆ A terv bonyolult szövevényéből vá­lasszunk ki egy szálat és legalább nagyjából gombolítsuk fel.' Itt van pl. a gyümölcstermesztés. Majersky La­­dislav elvtárs, ugyancsak a pártbizott­ság dolgozója válalkozott rá, hogy el­kísér bennünket a Prievidzai Vetőmag­­nemesítő Állomásra, ahol Mlehalec Juraj nemesítőnek tettünk fel néhány kérdést. A GYÜMÖLCSTERMESZTÉS VONALÁN — Mivel járulnak hozzá az itteni állomás nemesitől és egyéb dolgozói, hogy a tervszámok a gyakorlatban valóra váljanak? — Nálunk készítettük elő az eddig betelepített 700 hektárnyi terület fa­csemetéit. Állomásunk dolgozói végez­tek terepvizsgálatot, szabták meg a fajtaösszetételt, segítették a termelő üzemeket szaktanáccsal a koronaala­kítással és a különböző agrotechnikai munkákkal kapcsolatban. — Milyen kötéstávolságban telepí­tenek és milyen a törzsmagasság? — A törpetörzsü almát és a körtéi 6>C5 m, 6X6 m, esetleg 6X7 m kötés­távolságban ültetjük, a félmagas tör­­zsüek kötéstávolsága 8X7 m, 8X8 m, a bokorfák kötéstávolsága pedig 5X2, esetleg 5X3 m. A szilva és a rignló­­félék kötéstávolsága 5X7 m. A nagy­­bokrú ribizlit 3X2—2%—IV2 m kötés­­távolságban helyezzük szét. — A nagy választékból milyen faj­tákat ajánlottak kiültetni a járás te­rületén?, — Pye almafajták közül 80 %-ban a Jonathánt, a Delicioust (pirosat és sárgát), a Starkingot és a Téli arany parment ajánlottuk telepítésre. Cse­resznyéből a Német korait, a Germers­­dorfi nagyot és a Korponai világosat telepítettük. Meggyből a Körösi, kör­téből a Dlel vajkörte, a Hardy vaj kör­te, a Düard, a Vilmos körte és egye­bek kerültek telepítésre. Szamócából a Senga Sengana, a Supris Des Halles, a Georg Soltvedo, egresből az Induszt­­ria, ribizliből pedig a Firlanderl meg a Holland piros és egyéb fajták adnak már termést. A KÄRPÄTIA KONZERVGYÁR mélyét 1879-bén alapítottak, már na­gyon rászolgált az átalakításra, amely­re Posolda Eudovlt igazgató és Grei­ner Frantláek ökonómus szerint 1965 -1958-ban kerül sor 20 millió 700 ezer korona befektetéssel. Ez 16,5 ezer ton­na áru előállítását teszi majd lehető­vé. A befektetés 2,8—2,9 év alptt, — tehát igen gyorsan térül meg. Ezt á kapacitás legmegfelelőbb kihasználá­sa, a költségek jobb megoszlása, a szállítás, a raktározás paletizációval végrehajtott tökéletesítése teszi lehe­tővé. Gyümölcsből 6400 fonna kerül majd évente feldolgozásra. Ez azon­ban csak égy kis hányadát képezi a járásban termő gyümölcsnek. Ezért hálás lenne a gyártás további bővíté­se, amely helyi nyersanyag nagyobb­­arányú feldolgozását jelentené s egy­úttal munkaalkalmat nyújtana a bá­nyászok feleségei számára is. A 'járás ötéves tervében szerepét tölt be Gerti Ján és Majersky Ladis­­lav elvtársak szerint többek között a Május Elseje Gumigyár Dőlné Veste­­nicében, amely az 1600 állandó és időnként’ 3000-re emelkedő árufajta gyártásával jórészt a mezőgazdaságot segíti. Nagyjelentőségű pl. a PVC fó­liák nyersanyagának előálítása a Wil­helm Pieck Vegyiművekben Nováky­­ban. Egy tejfeldolgozó üzem is épül napi 40 000 liter tej feldolgozására. Ezek és számos más üzem termelése jelentős szerepet játszik a prievidzai járás negyedik ötéves tervének ösz­­szességében. A mezőgazdaság terén mód nyílik a nagyüzemi gazdálkodás nyújtotta lehetőségek kihasználására, s a lakosság életszínvonalának emelé­sére, ami lényegében minden tevé­kenységünk legfőbb célja. KUCSERA SZILÁRD James Grewe az elnevezésé annak az almafajtának, amely kellő tápanyag­ellátás esetén hektáronként 400 mázsás terméssel fizet. (A szerző felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom