Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-10-30 / 43. szám
GYÜMÖLCSBOROK 4 HÁZI KÉSZÍTÉSE 2 Nem is olyan régen ez 4 alatt a cím alatt került oloa- 4 sóközönségünk asztalára ez f a könyv, amely szlovák nyel- 4 ven már öt kiadást ért meg. 4 Sikerét az is bizonyítja, hogy 4 a könyvpiacon gyorsan szét. 4 kapkodták. 4 ló bor, jó egészség ... így 4 szól a nóta is. Persze jó bort, (I frissítő, üde italt nemcsak 11 szólóból, de kellő szaktudás p mellett egy kis hozzáértéssel «I gyümölcsből is készíthetünk. |l Könyvünk ismerteti a gyű- 4 mötcsborok nyersanyagát ké- (i pezó gyümölcs vegyi össze- 11 tételét, előkészítésének, zú- |i zásának, sajtolásának mód- (I ját. Foglalkozik a musttal, 1» annak erjedésével, ismerteti <» az élesztöfajtókat és a ko-~ <• tyogók típusait stb. A kő- {I vetkező fejezetben a szerző (I a bor iskolázását, lefejtését (I és palackozását tárgyalja. 4 Nagyon érdekes és tanul- 11 ságos a könyv utolsó feje- (• zete, amely recepteket közöl <* az egyes gyümölcsökből ké- (1 szíthetó borok előállításához, f Hogy munkánk sikeres le- 11 gyen, kellő ismeretekkel kell f rendelkeznünk a gyümölcs- <• borok előállításával és keze- I1 lésével kapcsolatban. Ezt a l1 szaktudást könnyen elsajátíthatjuk, ha könyvtárunk I1 részére megvesszük e jól si- (' került gyakorlati és olcsó I* szakkönyvet. A könyv minden könyves- f boltban (Slovenská kniha) kapható. Ára 8,60 Kcs. f Dóka László mérnök f íj OMBHULLÄS UTÄN vé“ gezzük el a fedést. Sáros, rögös földdel ne fedjünk, mert azzal megsértjük a rügyeket, az ilyen föld nem juttatható a vesszők közé, nem ad összefüggő földtakarót. Porhanyó földdel fedjük. A fej-, bakművelésű, csapos metszésű tőkéket, úgy fedjük, hogy a metszéskor meghagyandó rügyek is védve legyenek. Szálvesszős metszés esetén egy-két szálvesszőt húzzunk le. takarjunk be, néhányat pedig hagyjunk takaratlanul. így a kipállás és az elfagyás ellen egyaránt biztosítva leszünk. Homokon valamivel magasabban fedünk, mint kötött talajon. Kötött talajon a tápanyagok jobb feltárolása, a téli csapadék nagyobb mérvű beivódása érdekében ajánlatos a sorközöket mélyen felásózni. A hegyvidéki szőlőültetvényekben a téli nedvesség különösen a hóié visszatartására, valamint a talajlemosódás megakadályozására a lejtőre keresztirányban bakhátakat készítsünk. A bakhátak közeit 5— 6 GYÜMÖLCS • ZÖLDSÉG • VIRÁG Az emlékezés virágai November 2-án nálunk az emberek — éppen úgy, mint Magyarországon — kegyelettel emlékeznek meg elhúnyt hozzátartozóikról, s ilyenkor mindenki igyekszik a sírra legalább egy csokor virágot helyezni. Ezt a nemes emberi érzést a virágtermesztők is igyekeznek ápolni az emberekben, s ilyenkor elegendő cserepes és vágott krizantémmal látják el a piacot. A Budapest XXIII. körzetének földműves termelőszövetkezete növénytermesztésének legnagyobb részét a virágtermesztés képezi. Naponta többezer vágott és cserepes virágot küld a budapesti virágüzletekbe. Ilyenkor, november 2-a előtt a krizantémok vannak túlsúlyban. A termelőszövetkezet nemcsak a virágot, de a virágcserepet is saját maga állítja elő. A virágkertészet mellett egy kis műhelyt rendezett be, ahol a szövetkezet asszonyai egész éven át munkát találnak. Ez a melléktermelés természetesen fokozza nem csak a szövetkezeti tagság, de a termelőszövetkezet bevételét is. A begyakorlott, idősebb nők mellett a virágcserép-készítő műhelyben sok fiatal nő is dolgozik, s igy biztosítva van a munkaerő utánpótlás. —®s— Készül a virágcserép Szelektáljuk szőlőinket! A házikertekben legtöbbször sokféle szőlőfajtát ültetnek, mindegyikből csak néhányat, tehát nagyon fontos, hogy minden tőke bőségesen teremjen. A háztájiban már nagyobb az egyes fajták tőkeszáma, viszont sok a csökkent termőképességü típus, ezeket válogatni — szelektálni kell. Figyeljük meg ezért, hogy mennyit teremnek az egyes tőkék, mekkorák a fürtök, menynyire teltek és hány fürt van a tőkén. Különösen a Furmint, Kadarka, valamint Ezerjó, Kék-10 méterenként keresztbe húzott bakhátakkal is zárjuk le, „skatulyázzuk“. Az istállótrágyát a sorközök mélyítésével keletkezett barázdákba, illetve árkokba 20—25 cm melyen helyezzük el. A mű-Szölészeknek trágyaféléket szórjuk rá a trágyára, mert így nemcsak munkát takarítunk meg, hanem hatásuk is jobban érvényesül. Fontos feladat a tőkehiányok pótlása. Az ültetéshez a gödröket — különösen kötött talaj esetén — még ősszel ássuk ki, hogy a tél folyamán a fagy tápanyagfeltáró, lazító hatása érvényesü Ihessen. A szőlőszaporítóanyag-iskolákból a gyökeres szőlővesszők felszedését a lombhullás után 8—10 nappal — amikor a lehullott levélszárak helye már beszáradt —, kezdjük meg. A szaporítóanyag felszedését gondosan végezzük, mert csak sérülésmentes vesszők használhatók telepítésre. A sérült vagy rovarrágott vesszőket selejtezzük ki. Az osztályozott szaporítóanyagot száz darabos kötegekbe kötve vermeljük el. A szaporítóanyagot lehetőleg zárt helyen vermeljük, hogy azt a tél folyamán rendszeresen ellenőrizhessük. Gyökeresvesszők vermeléséhez mindig friss homokot használjunk. A továbbszaporításra kerülő hazai vessző megszedésére nagy gondot fordítsunk. A vessző megszedésének legkedvezőbb időpontja ősszel a lombhullás után két-három hétel van. Az őszi vesszöszedés legnagyobb előnye, hogy a veszszők ebben az időben biztosan begyüjthetők, valamint a veszszök feldolgozására is bőven van idő. Télen ugyanis a veszszők könnyen elfagyhatnak. A vessző szedésénél ügyeljünk arra, hogy csak jól beérett, gombabetegségektől, elemi- és rovarkároktól, valamint egyéb sérüléstől mentes, megfelelő vastagságú és hosszúságú vesszők használhatók fel továbbszaporításra. Igyekezzünk a szőlőtelepítés alá a talajforgatást még a fagyok beállta előtt elvégezni. Fagyos földet ne forgassunk, mert az árok aljára került nagyobb fagyott hantok tavasszal későn engednek fel és addig a talaj nem ülepedhet meg. Azonkívül az új telepítés fejlődését a hideg talaj hátráltatja. Ugyancsak ne forgassunk sáros földet sem. frankos esetében gyakori, de minden fajtánál előfordul, hogy egyes tőkék fürtjei eltérnek a szokásostól, a fajtajellegtől. Legtöbbször a lazaság mutatkozik, ez azonban — ha ugyanakkor sok fürt van a tőkén — csak a nagy megterhelés, szálvesszőzés következménye. A ritka, a hiányos, a fejletlen, apró bogyókkal teli fürtök azonban már a rossz típus jelei. Némely tőkén a fürtükből csak a kocsány, a fürttengely és néhány bogyó maradt, a többit elrúgja, ami a rugós Kadarkánál közismert, de más fajtáknál sem ritka. Ugyanakkor a tőke növekedése erősebb, a vesszők hosszabbak, vastagabbak, a lombozat is terjedelmesebbnek és legtöbbször sötétebbnek tűnik a környező tőkékhez képest. Érthető ez, hiszen a tőke erejét a vegetatív szervek fejlesztésére fordította, vagy éppen ezért nincs termés, mert erősen vegetatív jellegű. Ezeket a rossz tőkéket jelöljük meg a tőkefejre vagy a karóra festett, feltűnő színű olajfesték-osíkkal, esetleg az egyik szarvra lazán felkötött fémlappal. Ha a következő évben ismét rossz típusnak bizonyul a tőke, a rúgós és az egyáltalán nem termő tőkékkel együtt vágjuk ki. Semmi esetre sem szabad róluk szaporításhoz vesszőt szedni, vagy bujtáshoz lehúzni, hanem új szőlőcsemetét kell a helyükbe ültetni, esetleg a tőkenyakban átoltani, áprilisban. Homoki szőlőben a szomszédos jó típusú tökéről bujtassunk le ősszel vesszőt, vagy döntéssel töltsük ki a helyét. Néhány évig ugyan elveszítjük a kivágott tőkék termését, de utána 20—25 évig, amíg él a szőlő, évenként rendszeresen és nagyobb termést adó. jó típusú tőkékről szüretelhetünk. Komiszár Lajos
