Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-10-30 / 43. szám

GYÜMÖLCSBOROK 4 HÁZI KÉSZÍTÉSE 2 Nem is olyan régen ez 4 alatt a cím alatt került oloa- 4 sóközönségünk asztalára ez f a könyv, amely szlovák nyel- 4 ven már öt kiadást ért meg. 4 Sikerét az is bizonyítja, hogy 4 a könyvpiacon gyorsan szét. 4 kapkodták. 4 ló bor, jó egészség ... így 4 szól a nóta is. Persze jó bort, (I frissítő, üde italt nemcsak 11 szólóból, de kellő szaktudás p mellett egy kis hozzáértéssel «I gyümölcsből is készíthetünk. |l Könyvünk ismerteti a gyű- 4 mötcsborok nyersanyagát ké- (i pezó gyümölcs vegyi össze- 11 tételét, előkészítésének, zú- |i zásának, sajtolásának mód- (I ját. Foglalkozik a musttal, 1» annak erjedésével, ismerteti <» az élesztöfajtókat és a ko-~ <• tyogók típusait stb. A kő- {I vetkező fejezetben a szerző (I a bor iskolázását, lefejtését (I és palackozását tárgyalja. 4 Nagyon érdekes és tanul- 11 ságos a könyv utolsó feje- (• zete, amely recepteket közöl <* az egyes gyümölcsökből ké- (1 szíthetó borok előállításához, f Hogy munkánk sikeres le- 11 gyen, kellő ismeretekkel kell f rendelkeznünk a gyümölcs- <• borok előállításával és keze- I1 lésével kapcsolatban. Ezt a l1 szaktudást könnyen elsajá­títhatjuk, ha könyvtárunk I1 részére megvesszük e jól si- (' került gyakorlati és olcsó I* szakkönyvet. A könyv minden könyves- f boltban (Slovenská kniha) kapható. Ára 8,60 Kcs. f Dóka László mérnök f íj OMBHULLÄS UTÄN vé­­“ gezzük el a fedést. Sá­ros, rögös földdel ne fedjünk, mert azzal megsértjük a rü­gyeket, az ilyen föld nem jut­tatható a vesszők közé, nem ad összefüggő földtakarót. Porha­nyó földdel fedjük. A fej-, bak­művelésű, csapos metszésű tő­kéket, úgy fedjük, hogy a met­széskor meghagyandó rügyek is védve legyenek. Szálvesszős metszés esetén egy-két szál­vesszőt húzzunk le. takarjunk be, néhányat pedig hagyjunk takaratlanul. így a kipállás és az elfagyás ellen egyaránt biz­tosítva leszünk. Homokon valamivel magasab­ban fedünk, mint kötött tala­jon. Kötött talajon a tápanyagok jobb feltárolása, a téli csapadék nagyobb mérvű beivódása érde­kében ajánlatos a sorközöket mélyen felásózni. A hegyvidéki szőlőültetvé­nyekben a téli nedvesség külö­nösen a hóié visszatartására, valamint a talajlemosódás meg­akadályozására a lejtőre ke­resztirányban bakhátakat ké­szítsünk. A bakhátak közeit 5— 6 GYÜMÖLCS • ZÖLDSÉG • VIRÁG Az emlékezés virágai November 2-án nálunk az emberek — éppen úgy, mint Magyarországon — kegyelettel emlé­keznek meg elhúnyt hozzátartozóikról, s ilyen­kor mindenki igyekszik a sírra legalább egy csokor virágot helyezni. Ezt a nemes emberi érzést a virágtermesztők is igyekeznek ápolni az emberekben, s ilyenkor elegendő cserepes és vágott krizantémmal látják el a piacot. A Budapest XXIII. körzetének földműves ter­melőszövetkezete növénytermesztésének leg­nagyobb részét a virágtermesztés képezi. Na­ponta többezer vágott és cserepes virágot küld a budapesti virágüzletekbe. Ilyenkor, november 2-a előtt a krizantémok vannak túlsúlyban. A termelőszövetkezet nemcsak a virágot, de a virágcserepet is saját maga állítja elő. A virág­kertészet mellett egy kis műhelyt rendezett be, ahol a szövetkezet asszonyai egész éven át munkát találnak. Ez a melléktermelés termé­szetesen fokozza nem csak a szövetkezeti tag­ság, de a termelőszövetkezet bevételét is. A begyakorlott, idősebb nők mellett a virág­­cserép-készítő műhelyben sok fiatal nő is dol­gozik, s igy biztosítva van a munkaerő után­pótlás. —®s— Készül a virágcserép Szelektáljuk szőlőinket! A házikertekben legtöbbször sokféle szőlőfajtát ültetnek, mindegyikből csak néhányat, tehát nagyon fontos, hogy min­den tőke bőségesen teremjen. A háztájiban már nagyobb az egyes fajták tőkeszáma, viszont sok a csökkent termőképességü típus, ezeket válogatni — sze­lektálni kell. Figyeljük meg ezért, hogy mennyit teremnek az egyes tő­kék, mekkorák a fürtök, meny­nyire teltek és hány fürt van a tőkén. Különösen a Furmint, Kadarka, valamint Ezerjó, Kék-10 méterenként keresztbe hú­zott bakhátakkal is zárjuk le, „skatulyázzuk“. Az istállótrágyát a sorközök mélyítésével keletkezett baráz­dákba, illetve árkokba 20—25 cm melyen helyezzük el. A mű-Szölészeknek trágyaféléket szórjuk rá a trá­gyára, mert így nemcsak mun­kát takarítunk meg, hanem ha­tásuk is jobban érvényesül. Fontos feladat a tőkehiányok pótlása. Az ültetéshez a gödrö­ket — különösen kötött talaj esetén — még ősszel ássuk ki, hogy a tél folyamán a fagy tápanyagfeltáró, lazító hatása érvényesü Ihessen. A szőlőszaporítóanyag-isko­­lákból a gyökeres szőlővesszők felszedését a lombhullás után 8—10 nappal — amikor a lehul­lott levélszárak helye már be­száradt —, kezdjük meg. A sza­porítóanyag felszedését gondo­san végezzük, mert csak sérü­lésmentes vesszők használhatók telepítésre. A sérült vagy rovar­rágott vesszőket selejtezzük ki. Az osztályozott szaporító­anyagot száz darabos kötegekbe kötve vermeljük el. A szaporí­tóanyagot lehetőleg zárt helyen vermeljük, hogy azt a tél fo­lyamán rendszeresen ellenőriz­hessük. Gyökeresvesszők vermelésé­­hez mindig friss homokot hasz­náljunk. A továbbszaporításra kerülő hazai vessző megszedé­­sére nagy gondot fordítsunk. A vessző megszedésének leg­kedvezőbb időpontja ősszel a lombhullás után két-három hétel van. Az őszi vesszöszedés legnagyobb előnye, hogy a vesz­­szők ebben az időben biztosan begyüjthetők, valamint a vesz­­szök feldolgozására is bőven van idő. Télen ugyanis a vesz­­szők könnyen elfagyhatnak. A vessző szedésénél ügyel­jünk arra, hogy csak jól be­érett, gombabetegségektől, ele­mi- és rovarkároktól, valamint egyéb sérüléstől mentes, meg­felelő vastagságú és hosszúságú vesszők használhatók fel to­vábbszaporításra. Igyekezzünk a szőlőtelepítés alá a talajforgatást még a fa­gyok beállta előtt elvégezni. Fagyos földet ne forgassunk, mert az árok aljára került na­gyobb fagyott hantok tavasszal későn engednek fel és addig a talaj nem ülepedhet meg. Azon­kívül az új telepítés fejlődését a hideg talaj hátráltatja. Ugyan­csak ne forgassunk sáros földet sem. frankos esetében gyakori, de minden fajtánál előfordul, hogy egyes tőkék fürtjei eltérnek a szokásostól, a fajtajellegtől. Legtöbbször a lazaság mutat­kozik, ez azonban — ha ugyan­akkor sok fürt van a tőkén — csak a nagy megterhelés, szál­­vesszőzés következménye. A ritka, a hiányos, a fejletlen, apró bogyókkal teli fürtök azonban már a rossz típus jelei. Némely tőkén a fürtükből csak a kocsány, a fürttengely és né­hány bogyó maradt, a többit elrúgja, ami a rugós Kadarkánál közismert, de más fajtáknál sem ritka. Ugyanakkor a tőke növekedése erősebb, a vesszők hosszabbak, vastagabbak, a lom­bozat is terjedelmesebbnek és legtöbbször sötétebbnek tűnik a környező tőkékhez képest. Érthető ez, hiszen a tőke erejét a vegetatív szervek fejleszté­sére fordította, vagy éppen ezért nincs termés, mert erő­sen vegetatív jellegű. Ezeket a rossz tőkéket jelöljük meg a tőkefejre vagy a karóra festett, feltűnő színű olajfesték-osíkkal, esetleg az egyik szarvra lazán felkötött fémlappal. Ha a következő évben ismét rossz típusnak bizonyul a tőke, a rúgós és az egyáltalán nem termő tőkékkel együtt vágjuk ki. Semmi esetre sem szabad róluk szaporításhoz vesszőt szedni, vagy bujtáshoz lehúzni, hanem új szőlőcsemetét kell a helyükbe ültetni, esetleg a tő­kenyakban átoltani, áprilisban. Homoki szőlőben a szomszédos jó típusú tökéről bujtassunk le ősszel vesszőt, vagy döntéssel töltsük ki a helyét. Néhány évig ugyan elveszít­jük a kivágott tőkék termését, de utána 20—25 évig, amíg él a szőlő, évenként rendszeresen és nagyobb termést adó. jó típusú tőkékről szüretelhetünk. Komiszár Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom