Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-10-30 / 43. szám
A főiskola új pavilonjai el teljesen a gépesítés és az izotopia pavilonja, melyeket azonban az esztendő végéig szintén befejeznek. Ez nem jelenti azt, hogy a főiskola nem épül tovább, hiszen még hetven milliós beruházást igénylő építkezéssel számolnak. A'Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tehát egyre épül-szépül. Az idei tanévben a hallgatók méltó környezetben tanulhatják a mezőgazdasági tudományt. Mártonvölgyi László SZABAD FÖLDMŰVES § 1965. október 30. lan Spirka áll. Mindkét fakultásra az idei iskolaévben 746 hallgatót vettünk fel, köztük harminckilenc magyar' nemzetiségűt, főként Komárom, Dunaszerdahely, Rozsnyó és Kassa környékéről. — Hol szállásolják el a sok hallgatót? — Idén e térért már javult a helyzet. öt internátusunk van. Az ismert „torony“, melyben 940 hallgató helyett 1200 lakik, a szigeti vár alatti, amelyben ötszáz helyett hatszázhúsz, az egykori pénzügyi épületben, ahol százötven diák helyett kétszáz, és az állami utak székházában, amelyben száz helyett százötven tanuló lakik. A zoboralatti internátust még nem használjuk egészében. Mindez kevés, ezért . A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán ■ október elsejével megindult a tanítás. |Dr. ing. Emii Spaldon rektor, ünnepé- I lyes külsőségek között vezette be az |1965/66-os tanévet a kultúra és pihenés parkja székházának nagytermé. ben. Mikor azonban később hivatalálban kerestük, hogy szót váltsunk vele, (már csak titkárnőjét találtuk, aki köizölte, hogy Jugoszláviába, Novy Sadra utazott, az ottani mezőgazdasági főiskolára. Visszatérítő után sem marad itthon, mert Franiciaországba megy légy tudományos i értekezletre. Szerencsére a titkárságon találtuk dr. • Martin Torda helyettes rektort, do• censt, az állatvé- Idelmi szolgálat tanszékének vezetőjét, ►így vele beszélgetnünk az új iskolaév ►kérdéseiről. ► — Hallottuk, hogy )dr. Spaldon rektor (Novy Sad-ra (Újvidékre) utazott... ( — Igen — mondotta dr. Torda. — (Főiskolánk barátsági szerződést költött, az ottani mezőgazdasági főiskolával. 1956-ban a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel kezdtük el a ba(ráti szer. ídések sorozatát. Utána következtek a hallei Akadémia, a Krakfkői Mezőgazdasági Főiskola és ehhez Márul új baráti szerződésünk, jugo(szlávia egyik főiskolájával. Ez az (együttműködés igen eredményes, hi(szen a cél közös, a szocialista mező(gazdasági nagytermelés... Megjegyezem azonban, hogy ép most folytatunk (tárgyalásokat a Hollandiai Wagenin(gen Mezőgazdasági Főiskolával, s ez a (tapasztalatcsere szintén hasznos leihet. — Hány hallgatója van Szlovákia mezőgazdasági főiskolájának és hány magyar nemzetiségű hallgató iratkozott be az új tanévben? — Ez iskolaévben 3588 hallgató tanul, ebből 2753 bent tanuló és 835 távhallgatő. Két fakultásunk van. Az agrotechnikai fakultás élén Ing. doc. Jozef Kliment, az üzemgazdaságiökonómiai fakultás élén ing. doc. Mispítünk egy új internátust nyolcszáz hallgató számára. Amint ez felépül, felszabadulnak azok a helyiségek, amelyeket a tudomány érdekében kénytelenek voltunk hallgatóink számára lakásként felhasználni. További beszélgetésünk folyamán megtudtuk, hogy idén a tanítást az új akadémiai negyedben végzik, a Nyitra folyó másik oldalán. Még nem készült Épül, szépül a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola A Duna gatszakitasanak, — Pat és Csicsó térségében — kövekeztében víz alá került a dunaszerdahelyi és a komáromi járás mezőgazdasági területének jelentős része. Ezzel egyidejűleg az idei termés is tönkrement. A károk eltávolítása nem egy helyen több évre szóló feladat. A jelek szerint idén, de jövőre is, nehézségbe ütközik a szakszerű gazdálkodás megkezdése. A talajok trágyázását és agrotechnikáját ennek következtében a helyzethez viszonyítva kell alkalmaznunk. Mivel a gát átszakadása után a beömlő víz lassan terjeszkedett, nem hozta felszínre sem a kavicsot, sem a homokot. Alig károsodott valamicskét a talaj. Az árvíz mindenekelőtt az idei termést tette tönkre. A kapásokkal bevetett és beültetett területek csupaszok maradtak, mert a növényzet kirothadt. Hasonlóképpen történt az évelőtakarmány félékkel is. Első látásra a lucernások tarlóiból arra utalnánk, hogy a növény nem ment teljesen tönkre, azonban tüzetesebb vizsgálat után észlelhettük, hogy a gyökerek elrothadtak. A gabonafélék növényzetét két csoportra oszthattuk. A növényeknek nagyobbik része tönkrement, szalmájukat sem takaríthatták be, másrész! több helyen ugyan betakarították a szalmát, s ha az nem volt fertőző, akkor megfelelő lesz aljazásra. Figyelembe véve a valóságos helyzetet, a2 elárasztott területeket az alant megjelölt módon három csoportra oszthatjuk. 1. Teljesen „meztelen“ növény nélküli területek. 2. Területek, ahonnan a szalmát betakaríthatták. 3. Területek, ahol a szalma betakarítására nem kerülhetett sor, s legalkalmasabbnak a szalma beszántása bizonyult. Milyen agrotechnikát alkalmazzunk az árvíz sújtotta területeken? Err< mindenekelőtt a valóságos helyzetbő kell kiindulnunk. Csak ez adhat nekünk erre a kérdésre bővebb magyarázatot, mert az évekkel ezelőtt kialakított dűlök manapság ki tudji milyen állapotban vannak. Egy részül még esetleg nagymértékben vizenyős más részük pedig már művelhetővi vált. Jelenleg még nem beszélhetünl egységes dűlőkről, amelyeken kiala kíthatnánk az új vetésforgót. Azokon a területeken (magasabl fekvés), amelyeken nem tett kárt a: árvíz, a növényzetet már nagyrész betakarították és a talajt újra müve lés alá fogták. De a vízzel ellepet földeken szükséges a talaj rendszere lazítása, porhanyítása. hogy az mi előbb kiszáradhasson, hogy a tönkre ment szalmát leszánthassák. Ezeket a területeken ajánlatos hektáronkén egy-két mázsa kénsavas ammóniát ki szórni közvetlenül a szántás megkez dése előtt, hogy gyorsítsuk az anyag bomlását és ne következhessen be nitrogén elvonás. Mivel sem idén, sem pedig jövőre nem számolhatunk számottevő istállótrágyázással, ajánlatos a területek nagy részén zöldtrágyáznunk. Különös körültekintéssel kell eljárnunk a volt lucernások szántásánál is. El kell érnünk, hogy már jövőre pótolhassuk az idei kiesést. Amennyiben az elárasztott területek mikrobiológiai vizsgálata gyakorlatilag megvalósíthatatlan, azokon a területeken, amelyeken pillangósokat kívánunk vetni, szükséges az olcsó, mesterségesen előállított baktériumos oltóanyagok vagy trágyaszerek használata. Ezek még akkor is hasznos szolgálatot tesznek, ha egyébként a talaj teljes értékénél fogva nem igényli a baktériumozást. őszintén kell róla beszélnünk, hogy az árvíz sújtotta területek mezőgazdasági termelésének teljes felújítása nem egy esztendőre szóló feladat. Véleményünk szerint a szövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozói, valamint vezetői eddig is derekas munkát végeztek a termelés felújítása érdekében. Nem várják a felső utasításokat, hanem önkezdeményezően eltávolítják az árvíz nyomait és megteremtik a termelés lehetőségeit földjeiken. Első kételyeiket, amelyek a termőréteg éltető szervezeteinek és anyagainak kilúgozására vonatkoztak, talajkutató intézetünk vizsgálatainak eredményeivel e'oszlattuk. Az így nyert anyagot megküldtük a járási termelési igazgatóságoknak, felsőbb szerveinknek és a termelő mezőgazdasági üzemeknek. Vizsgálataink alkalmával a következőket állapítottuk meg. • Azokban a gazdaságokban, amelyekben nem sújtott az altalajvíz, s csak áradás történt, nem bomlott meg a talaj biológiai élete, ellenkezőleg lecsapolás után sokszorta erőteljesebb lett, mint valamikor. • A felvehető tápanyagok a foszfor (PzOs) és a káli (K2O) nemhogy kilúgozódtak volna a talajból, hanem Inkább a víz elvezetése után optimális talajnedvességnél azt tapasztalhattuk, hogy jóval nagyobb mennyiség tárult fel a nehezen oldódó szerves és mineralizált részecskékből, mint amenynyire szükség lenne. P Lecsapolás után, ahogy a porhanyított föld szikkadt, ezzel párhuzamosan a talajok redukciós tulajdonsága háttérbe szorult. A föntebb említettek szerint minden egyes mezőgazdasági üzemben megítélhetik a valóságos helyzetet és megválaszthatják a körülményeknek megfelelő legalkalmasabb agrotechnikát és trágyázást. • A hagyományos agrotechnika (at elővetemények figyelembe vétele, tarlóhántás stb.) most nem jöhetnek meny, hogy minél melyebben szántsanak, alaposan lazítsák a termőréteget. # A régi dűlőket a földterületek különbözősége, állapota folytán nen művelhetik egyforma módon. A nagyon vizenyős talajokat szántás után legalkalmasabb lesz nyitott barázdán hagyni, hogy a tél folyamár jól átfagyjon, aprómorzsalékossá váljon, s tavasszal könnyen művelheti legyen. Véleményünk szerint jövőre, ha as időjárás kedvez, ezeken a területeker rekord terméseredménnyel számolhatunk. Való tény, hogy az árvíz óriás károkat okozott, de a termőrétegre nézve nem volt ártalmas, ellenkezőleg, tevékenyebbek lettek a talajok és ezért hűséges esztendővel számolhatunk. J. HRASKO Cse gazdasági mérnök A talaj kutató megfigyelései és tanácsai vön szükség # ® Csallóközben ? • ELJÁRÁSOK A SZALMA BESZÄNTÄSÄNÄL • VAN-E MIKROBIOLÓGIAI TALAJÉLET • MI TÖRTÉNT A FOSZFORRAL ÉS A KÁLIUMMAL • BŐSÉGES ESZTENDŐ VÁRHATÓ • AZ UTÖBBI IDŐBEN nemzetgazdaságunk egyes ágazataiban az eddigitől teljesen eltérő, újszerű igen hasznos szolgáltatásokat vezetnek be. Ml célból teszik ezt? Azért, hogy a termelés minden szakaszán kielégítő legyen a fejlődés, Illetve a lehető legkisebb ráfordítással minél nagyobb eredményt érhessünk el. Mezőgazdaságunk termelésének több esztendei hullámvonalszerü ökonómiai fejlődése arra ösztönzött bennünket, hogy sürgősen megváltoztassuk módszereinket, máskülönben nem lenne garancia a további fejlődésre.. Éveken keresztül pénzbeli Juttatásokkal és a hosszúlejáratú hitelek jelentős részének leírásával támogattuk, és bizonyos mértékben ma Is támogatjuk, a gyenge eredménnyel gazdálkodó mezőgazdasági üzemeket. Azt persze nem állíthatjuk, hogy ez hiábavaló. Ellenkezőleg, nagyon sokat segített. Számos gazdaságunk megizmosodott és már busásan visszatérítette társadalmunknak az előlegezett befektetést, de mégis változtatni szükséges a módszeren. Más megoldást kell találnunk a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott támogatást Illetően. S itt nem csupán a gyengékről van szó. Fölmerül a kérdés, hogy vajon az eredményesen gazdálkodókat miért ne támogassa a társadalom. Mégis ml lenne az, ami előbbre lendíthetné mezőgazdaságunkat? A SZOLGÁLTATÁSOK BŐVÍTÉSE ÉS TÖKÉLETESÍTÉSE Illetékes helyeken már napirendre tűzték a mezőgazdasági üzemeknek nyújtandó szolgáltatások tökéletesítését és kiszélesítését. Sorra került a terményfelvásárlő és ellátó üzemek, valamint a gépállomások által nyújt-Sertéshizlalás garantált súlygyarapodással uuiu otuigui luiaoun onaiajanan t\uci jesztése. Már maga aZ elgondolás Is biztató, s nagyon helyes, mert nemcsak egyes mezőgazdasági üzemekre korlátozódik konkretizálása, ugyanakkor mozgósítja mindazokat, akikre vonatkozik. SÜLYSZAPORULAT GARANCIÁVAL így, egyszeri hallásra is megragadó. Nagyszerűi A terményfelvásárlő és ellátó üzem jótáll azért, hogy az általa szállított takarmánykeveréktől a sertések a szerződő felék által előre meghatározott súlygyarapodást érik el, s ezt sok esetben Jóval túl is szárnyalják. Erre vonatkozólag már a példák egész sorát Ismerjük, például a dunaszerdahelyi vagy más járások mezőgazdasági üzemeiben. A nyugat-szlovákiai kerület több mezőgazdasági üzemében figyelemmel kísérik a garantált súlygyarapodás helyzetét. A Hronské Kosíhy-i Egységes Földművesszövetkezetben (lévai járás) például 51,4 kg-os napi darabonkénti súlygyarapodást értek el, s 1 kg sertéshús előállításához 3,14 kg abrakkeveréket használtak fel. Bizonyos, hogy ez nagyon jó eredmény. Vajon a terményfelvásárlő és ellátó üzem hol kezdte ezt a módszert? A szálak a komáromi járás ifjúságfalvi szövetkezetében vezetnek, ahol már az 1964-es évben 42 dkg-os átlagos súlygyarapodást értek el és 1 kg sertéshús előállításéra 4,40 kg keveréket használtak. Jelenleg azonban a Komáromi Terményfelvásárlő és Ellátó Üzem már 43 dkg-os napi súlygyarapodást garantál. A legutóbbi három hónapban ez a szövetkezet az 1 kg hús előállításának abrakkeverékszükségletét 3,90 kg-ra csökkentette, s ezzel egyidejűleg a naponkénti darabonkénti súlygyarapodást 48 dkg-ra növelte. Ez annyit jelent, hogy garancián felül 56 131 korona értékű húst állítanak elő, s 29 448 korona értékű takarmánykeveréket takarítottak meg. Az eltelt három hónap alatt valójában 85 579 korona többletre tettek szert, s ez a Komáromi Terményfelvásárló Üzem részére nem kevesebb mint nyolcezer korona prémiumot jelent. A DUNASZERDAHELYI JÁRÁSBAN IS... Már itt sem újdonság a sertéshizlalás fentebb említett módja. A nagymegyeri nagyhalaidéban már ez év januárjában elkezdték és egészen az árvíz bekövetkeztéig, vagyis májusig 11-ig ezer sertésnél kiváló eredménynyel alkalmazták a módszert. Egyszóval a két partner, a terményfelvásárló és ellátó üzem és a nagyhizlalda vezetői, nagyon elégedettek voltak az eredménnyel. Tóth József elvtárs, a terményfelvásárló üzem Igazgatója elmondta, hogy a nagyhi2laldában 53,3 dkg-os napi darabonkénti súlyszaporulatot garantáltak, s ezzel szemben átlagban 66,5 dkg-ot értek el. Hasonló a helyzet az alistáli szövetkezetben is, ahol a garantált 48 dkg helyett 51,7 dkg-ot értek el hízósertésenként. Az árvíz visszavonulása után a nagymegyeri nagyhizlalda istállóit rendbetették ős az elszállított állatokat visszatelepítették, a hiányt pedig pótolták. így újonnan hozzáfoghatnak a garantált hizlaláshoz. A terményfelvásárlő üzem a közelmúltban átvette a nagyhizlalda takarmánykeverőjét, s azt mintegy 100 ezer korona befektetéssel kijavíttatta és beindította. Jelenleg egészen a munkahelyre (a hizlalda takarmánytárló helyiségeibe) szállítják a keverékeket. Közben kétmillió koronás befektetéssel elkészült a két évvel ezelőtt leállított szerdahelyi keverő is. Már be is indították próbaüzemeltetésre. Tóth elvtárs megjegyzése szerint napi teljesítményét húsz-huszonnégy vagonra szabták, s előreláthatólag tizenkét-tizenöt fajta takarmánykeveréket, köztük antibiotikumos, vitaminos, lizines keverékeket is gyártanak majd. Ezután már nem babra megy a Játék, mert az eddigi két kísírleti üzem helyett a járás minden egyes mezőgazdasági üzemével szerződést kötöttek és az év november elejétől garanciával szállítják a takarmánykeveréket. A SZERZŐDÉSKÖTÉS SZEMPONTJAI A terményfelvásárló üzem kötelezi magát, hogy november elsejétől jövő év július végéig az előre meghatározott havi szükséglet szerint házhoz szállítják a takarmánykeverékeket, mázsánkénti két koronás szállítási áron. A mezőgazdasági üzemektől a megállapított minőségi norma és az ezzel arányos vételár szerint, felvásárolja az összes felkínált nyersanyagot, amely a keverék előállításához szükséges. A sertéseknél garantálják az előre meghatározott súlygyarapodást, ha a mezőgazdasági üzem betartja a szerződés összes pontját. Ezzel szemben a mezőgazdasági üzemek vállalják, hogy a felvásárló és ellátó üzemek átadják gabonakészletüket, a szemeskukoricát, hüvelyeseket és más abrakforrásaikat (a vetőmagvakon és a tagoknak járó természetbeni juttatásokon kívül) a szabványnormában megengedett nedvességtartalommal. Megtérítik a gabonafélék elszállítási (1 q/1,50 Kős) és a keverék viteldíját (1 q/2 Kős). A mezőgazdasági üzemek továbbá kötelezik magukat a tervezett állatállomány betartására, vagyis nem növelhetik azok létszámát (különösen a sertésekét nem). A terményfelvásárlő üzemtől kapott keverékekből tagjainknak sem kölcsön, sem pénzért nem adhatnak. Kötelezik magukat a sertések ha- . vonkénti mázsálására, amikor értesítik a felvásárló üzemet is és az kiküldi képviselőjét. Ha a mezőgazdasági üzem a szerződésben lefektetett föltételek mindegyikének betartása után sem éri el a garantált súlygyarapodást, abban az esetben, a terményfelvásárló és ellátó üzem minden el nem ért kiló sertéshúsért tíz koronát térít meg, de ha a garantált mennyiségen felül termel az üzem, akkor minden további (garancián fölüli) kilóért negyedévenként öt korona prémiumot számol el a felvásárlók javára. A szerződés az emlftetteken kívül még számos tételre kitér, amelyek mindkét fél számára kötelezőek. Fölmerül a kérdés, hogy a terményfelvásárló és ellátó üzem a jövőben hogyan ellenőrzi majd a szerződésben lefektetett pontok kifogástalan teljesítését. AZ ELLENŐRZÉS MÖDJA A garantált súlygyarapodásnál a szerződő felek elsősorban a kölcsönös bizalomra támaszkodnak és építenek, de természetesen ez nem lehet elegendő. Bízni kell az emberekben, de ugyanakkor ellenőrizni kell tevékenységüket. Wiedermann elvtárs, a terményfelvásárló és ellátó üzem termelési részlegének vezetője elmondta, hogy az ellenőrzés gyakorlására két zootechnikust vesznek fel, akik a jövőben rendszeresen látogatják a szerződő felek állatállományát. Résztvesznek (meglepetésszerűen, mindig másutt) az etetéseknél, a mázsálásoknál stb. így történik majd az ellenőrzés. S ha valahol rendellenességet észlelnek, azt ott, a helyszínen, azonnal letárgyalják a vezetőkkel s ha ezután sem történne javulás, akkor fölbont- • ják a szerződést, s ezzel egyidejűleg megszűnik a garancia is. Idén novembertől kezdődően a dunaszerdahelyi járásban már az új módszer alapján történik a sertéshús termelése és felvásárlása. — Mielőbb el akarjuk érni =» jegyezte meg Tóth elvtárs —, hogy járásunkban egy-egy hízósertés az elválasztásról számított hat és fél hónapon belül elérje a száz kilogrammos élősúlyt. Ez bizony mindkét szerződő féltől (mind a felvásárlóktól, mind a termelőktől) megköveteli a kifogástalan és lelkiismeretes munkát. Különösen komoly feladat hárul a takarmánykeverékek gyártóira, s nem kevesebb a mezőgazdasági üzemek zootechnikusaira és állatgondozóira. Nagyon jó lenne, ha többtermelés esetén a mezőgazdasági üzemekben prémiumot állapítanának meg számukra. Tény, hogy a garantált súlygyarapodás mindenkinek hasznára válik. A termelőnek legalább annyira hasznos, mint társadalmunknak. Hisszük, hogy ez a módszer országos méretűvé terebélyesedve teljesíti küldetését. HOKSZA ISTVÁN
