Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-10-23 / 42. szám
A veszteségek pótlása önfeláldozó munkát követel Élővad befogás és vadászat Vadászatunkra a népgazdaság szerkezetében, főleg a hús- és tolltermelés szempontjából hárul fontos szerep. Bár nem kisebb a jelentősége a mezőgazdasági kártevők — bogarak, gyom stb. — elleni harcban sem. A vadászatból származó évi hústermelés meghaladja az 5000 tonnát, ami pénzben kifejezve több mint 50 millió korona. Ha ehhez hozzászámítjuk a nyersanyag — bőr, szőr, zsiradék stb. — értékét is, akkor a vadászat 40 millió koronával gyarapítja a népgazdaság bevételeit. Szép összeg ez, ám nem feledkezhetünk meg a vadászat további fontos ágáról, az élővad-befogásról, mely mind az export, mind a hazai telepítés szempontjából jelentős. Az élővad (főleg a nyúl, fácán és fogoly) iránti kereslet jelentősen megnövekedett. Különösen a kapitalista országok mutatnak mind nagyobb érdeklődést. Tény, hogy élővad-befogásunk mintegy 90 százaléka exportra megy s az így szerzett valuta népgazdaságunkra nézve jelentős. Az élővad-befogás a vadászegyesületek részére is kifizetődő. De beszéljenek inkább a számok. A nyúl belföldi fogyasztói ára 21 korona körül mozog. Ami azt illeti, nem sok, ám „füleseink“ valódi értéke mellett mi sem szól bizonyítóbban, mint az, hogy egy nyúlért 33 kiló marha- vagy 21 kiló sertéshúst, esetleg 19 kiló vajat, egy mázsa rizst, 80 kiló narancsot, 20 kiló kávét stb. hozhatunk be. A fogoly esetében is hasonló a helyzet, bár az utóbbi években, sajnos, egyre Előnyúl ládázása külföldre (Foto: Kucsera Sz.) nagyobb méreteket ölt az állomány csökkenése, annak ellenére is, hogy megakadályozására vadászaink nem kis igyekezetei fejtenek ki. Fáradozásukból azonban, sajnos, nem veszi ki részét — vagy csak nagyon kis mértékben — a mezőgazdaság, illetve dolgozói, ami bizony érthetetlen, hiszen épp a fogoly November, mint tudjuk, a vadászidény kicsúcsosodása. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ebben a hónapban akárcsak egy percre is megfeledkezhetünk a vadállomány védelméről. Sőt, ellenkezőleg! Fokoznunk kell a róluk való gondoskodást, védelmet. Az utóbbit főleg azáltal, hogy minden elképzelhető módon irtjuk a kóborló kutyákat és csavargó macskákat. A fácánok és foglyok védelmét azzal segítjük elő leginkább, ha etetőik ellátását eleséggel már ebben a hónapban megkezdjük. A nyulak és foglyok számára megfelelő helyeken búvóhelyeket és etetőket állítunk fel. Mindemellett persze igen fontos az állomány egészségének figyelemmel kísérése, s a netán fejét felütő kór, betegség terjedésének meggátolása. A Földművelésügyi Miniszté-4 rium 22/1965 Zb. számú rendeleté alapján novemberben Szlovákia területén a kővetkező vadak ejthetők el: szarvas, dámsuta, muflon, őz, vaddisznó, farkas, hiúz, borz, róka, vadmacska, nyest, hódpatkány, görény, nyúl, fácánkakas, menyét, vadkacsa, vadliba, keltike, szárcsa, gerlice, fekete holló, karvaly, héja, varjú, szarka, szajkó, csóka és kormorán. önálló fácánosban engedélyezett továbbá a nyest, a sündisznó és a közönséges bagoly puskavégre kapása is. Tenyészhalastavakban gémre is vadászhatunk. Nyúlra, fácánkakasra és vadkacsára csak hajtóvadászat esetén lőhetünk s ezt is csak akkor, ha háromnál több vadász vesz részt rajta. A nyúlra egy adott területen évente csak egyszer emelhetünk fegyvert és kivétel ez alól csak a 200 hektárnál nagyobb terjedelmű erdős terep, amelyen két vadászatot tarthatunk. Azokban a körzetekben, melyek élőnyulak fogását szolgálják, tilos a fülesek lövése. Fácánra egy területen háromszor vadászhatunk. A nagyvadászatok számának tehát arányban kell lennie a vadászterülettel, a rajta élő vad mennyiségével és a tervezett példány elejtésével. Ez az arány a kártevők legnagyobb pusztítója. Egyébként nem árt tudni, hogy egy pár fogolyért 60 kiló narancsot, vagy 70 kiló rizst, 25 kiló marhahúst stb. vásárolhatunk külföldön. Az élővadbefogást illetően vadászaink hosszúéves értékes tapasztalatokkal rendelkeznek. Ezért nem is csoda, hogy évről évre több az élővadat befogó vadászegyesület száma. Tulajdonképpen ennek köszönhető, hogy míg Szlovákiából 1955-ben 4100 élőnyulat, addig tavaly már 23 ezernél is többet szállítottunk külföldre. Az élőfogolykivitel 800 darabról 4700-ra emelkedett. Az élővad-kivitelünkben az idén azonban minden bizonnyal változás áll be, hisz a Csallóközt ért súlyos árvízkatasztrófa nagyon érezhető károkat okozott. A 'legnagyobb kárt a törzsállomány szenvedte, mely nagyobbrészt a komáromi járásban összpontosul. Kárt szenvedett ezenkívül — főleg a dunaszerdahelyi és az érsekújvári járásban — a feltételezett szaporulat is. A vadállományunkban bekövetkezett, nagyon is érezhető veszteség pótlása önfeláldozó munkát követel majd vadászainktól, de a mezőgazdaság dolgozóitól is. A felettes szervek, valamint a Csehszlovák Vadászszövetség által a vadállományunk védelmében már készülő intézkedések, melyek betartása nemcsak a vadászok, hanem a mezőgazdaság dolgozóinak szívügyévé is kell válnia, feljogosítanak bennünket arra a reményre, hogy a vadban nemrég még oly gazdag földjeinken újra feltöltődik a vadállomány. Dr. STEFAN TÉRÉN, a CSV szlovákiai vezetősége vadászbizottságának elnöke A vadlibák védelme és lövése (Folytatás a 3. oldalról.) említetthez, nálunk rendkívül ritka. Más fajta- vadludak tarka tollazatuk által különböznek az^ eddig felsoroltaktól. A vadludak vadászata reggeli és esti húzáskor eredményes; lesbe állva várjuk húzásukat á vízpartokon, halastavaknál és nagyobb területű vizeknél. Sikert leginkább ködös időben várhatunk, amikor a ludak mélyen szállva 'érintik a vizet. Tekintettel a ludak félénk és óvatos természetére, a portyázö vadászat nem sok kilátással kecsegtet. Vadászatunk más módja: a hajtás, nádas halastavakban. Káros a vadlibák gyakori zaklatása téli pihenőhelyükön. Rendes vadász nem zavarja éjjeli szállásukon a ludakat. E rövid ismertető tanulsága; a vadludak kipusztulása elkerülése végett nem mellőzhető megfelelő rendszabály: pótéletkörnyezet teremtése a folyamok és állóvizek olyan rendezése, mely legalább a minimális életfenntartást nyújthatják. Tehát a víztárolók gátjain és partokon a növényzet állandósítása, csendes szigetek és szállások létesítése, holtágak felújítása, halastavak építése. Ilyen létesítmények nagyjából a vízifauna »és víziflóra újjáélesztésével ä vadászható vízivad szaporodását eredményezhetik. Randik Aladár mérnök a hajtok és vadászok esetében sem sérthető meg. A vadászott területnek legalább egyötödét minden körülmények között meg kell hagyni menekülési terepnek s az egyre szoruló gyűrűből ezen az úton menekülő vadra tilos fegyvert fogni. Körvadászat csak szombaton és munkaszüneti napokon engedélyezett. Kivételt csak az illetékes járási nemzeti bizottság engedélyezhet. A vadászgazda minden nyúl, fácánkakas és vadkacsa vadászás előtt öt nappal köteles értesíteni az illetékes JNB-t és járási vadászszövetséget a vadászatra kiszemelt határrész nagyságát, a vadászok számát, valamint azt, hogy hány és milyen vadat akarnak puskavégre kapni. Köteles továbbá ellenőrizni — közvetlenül a hajtás megkezdése előtt — a vadászok engedélyét s azt, hogy egyezik-e a náluk levő fegyver az engedélyben beírt puska számával. Ha az engedély vagy a fegyver körül rendellenességet állapít meg, az illető „vadászt“ fel kell szólítania a terep elhagyására és az esetet jelentenie kell a közbiztonsági szerveknek. Ezenkívül fel kell hívnia a vadászok figyelmét a biztonsági előírások betartására, mi melfiatalabb egyének, mint lövők, lett ügyelniök kell arra, hogy ne vehessenek részt 18 évnél a vadászaton. A hajtők korára is ügyelnie kell, mivel ezek 15 évnél fiatalabbak nem.lehetnek. Az első három vadász mellett, majd az utánuk következő minden öt mellett vadászkutyának kell lennie. Minden egyes hajtást az elejtett vad pontos számbavételével és elrendezésével kell befejezni. Másnap pedig vadászkutya segítségével feltétlenül át kell fésülni a terepet. Ez alkalomból fegyvert csak a vadászfelelős és segédje használhat. A vadászterületek tulajdonosai kötelesek a vadfelvásárló üzemmel a vadászás előtt öt nappal tudatni a nagyvadászat pontos idejét és helyét csakúgy, mint az elejtésre szánt vad nemét és várható mennyiségét. (Részletes útmutatásul a 122/1964 Zb. számú rendelete szolgál). Szarvasra, dámsutára, muflonra és őzre csak a JNB illetékes osztályának beleegyezésével vadászhatunk. Vadkacsára húzás idején is lőhetünk, egy órával a napkelte és egy órával a napnyugta után. Pézsmapocokra lőni nem szabad, csak élve fogható el. F. RalbovskJ
