Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-10-23 / 42. szám

Bratislava, 1965. október 23. Ara 80 fillér XV. évfolyam, 42. szám. MAI SZAMUNKBAN KÖZÖLJÜK: a „VADÁSZ ÉS HALÁSZ“ ; CÍMŰ SZAKMELLÉKLETET I <1 A CSEHSZLOVÁK ÉS A MAGVAR RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ -» MŰSORÁT JÖVŐHETI SZAMUNKBAN A „GYÜMÖLCS • ZÖLDSÉG • VIRÁG“ ClMÜ MELLÉKLETET KÖZÖLJÜK Több búza vetésére serkentő kormányrendelet Az év leggazdagabb szaka az ősz. Tavasszal még csak a remény magvait hintjük el, a nyár is csak részleges örömet hoz, de az ősz az év fáradsá­gának minden gyümölcsét, a földmű­vesek asztalára rakja. Csűrbe kerül a burgonya, a kukorica és más kapás­növény is. De a kapások begyűjtése mellett újra vetnünk kell a jövő kenyerét, mégpedig idejében, mert ettől függ nagyrészt a magas hektár­hozam. Mivel pedig az életszínvonal állandóan emelkedik, egyre több ke­nyérre és különböző tésztafélére van szükség. A kenyérgabona tehát a jövőben is az első helyet foglalja el növénytermesztésünkben. Egyre több búzára van szükségünk, hogy a lehe­tőséghez mérten csökkentsük a be­hozatalt és egyre jobban ellássuk a hazai piacot. Ezt célozza a kormány­­határozat azon kitétele is, mely sze­rint azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek bővítik gabonatermesztési területüket és a terven felüli terü­leten termesztett gabona 40—60 szá­zalékát az államnak adják, minden többlethektár után ötszáz korona ju-. talmat kapnak. Noha teljes ütemben gyűjtjük a ka­pásokat, ezernyi munkát ad az őszi határ, földműveseink mégis örömmel fogadták kormányunk intézkedését és máris lépéseket tesznek a gabona­­, terület kiszélesítésére. Az agronómu­­sok keresik a lehetőségeket, hogy melyik táblába vethetnek még októ­ber 20—25-ig búzát terven felül. A kálnai szövetkezet is gyorsan vála­szolt a kormányrendeletre. Kazimir András agronómus máris bejelentet­te, hogy tíz hektárral többet vetnek. De hasonlóan cselekszenek más me­zőgazdasági üzemek is. Jamárik Pál, a Lévai Járási Mezőgazdasági Terme­lési Igazgatóság igazgatója, összegez­ve a végeredményt, megállapította, hogy ötszáz hektár búzát vetnek ter­ven felül. A mezőgazdasági üzemeket természetesen serkenti a szubvenció is, és az is,, hogy az üveges és félke­mény búzáért mázsánként már 175 koronát kapnak. Tehát érdemes több kenyérgabonát termelni. Természetesen, ahhoz, hogy a ke­nyérgabona vetésterületét a lehető legmagasabbra emeljük, az előrehala­dott agrotechnikai határidő miatt, lé­nyegesen meg kell gyorsítanunk főleg azon kapásnövények begyűjtését, amelyek után még búzát akarunk vetni. Helyesen tesszük, ha egyelőre csak azokról a táblákról gyűjtjük a 3 termést, ahova még búza kerül. így cselekszenek a verebélyi szövetkeze­­tesek is. A vezetőség és számos tag két éjjel silózta a silókukoricát, hogy idejében felszabadítsák a földet. Ál­talában a munkaszervezés megjavítá­sán áll vagy bukik, hogy a kormány­­rendeletnek eleget tehessünk. Nem véletlen például, hogy számos mező­­gazdasági üzemben már több mint háromszáz hektár búzát az agrotech­nikai határidő előtt elvetettek, ugyan­akkor kisebb mezőgazdasági üze­mekben hetven-száz hektár kenyér­­gabona vetésével is megkésnek. A kálnai szövetkezetben tapasztaltuk, hogy az agronómus már délelőtt tizenegy órakor összeült a csoport­­vezetőkkel és elkészitette a másnapi munkatervet. Ugyanakkor vannak olyan mezőgazdasági üzemek, ahol a vezetőség még reggel kilenc órakor sem tudja, hogy melyik szövetkezetes milyen szakaszra megy dolgozni. Ilyen munkaszervezés után nem is kíván­hatjuk, hogy az őszi munka kívánt ütemben haladjon. Általában azt mondhatjuk, hogy az ősz eredményesen zárja az évet, és ahol szakszerűen gazdálkodtak a nyár is gazdag termést adott kenyérgabo­nából. Vetőmaggal egyelőre nincsenek nagyobb problémáink, tehát használ­juk ki a szép napos időt és vessünk minél több búzát, ha kell kapásnövé­nyek után is, hogy a jövő évben a búza vetésterületének kiszélesítésével és a hektárhozamok emelésével job­ban elláthassuk piacunkat az értékes és minden család részére nélkülözhe­tetlen fosziósbélfi kenyérrel. DEL-SZLOVAKIA MINDEN ORSZAG­­OTJÁN hatalmas teherautók szágul­danak cukorrépa-terhükkel a kijelölt lerakodó helyek és a cukorgyárak felé. A cukorrépa begyűjtés általában jól halad, de komoly gondot okoz a szál­lítás. A nyitrai járásban például 38 teherautó hiányzik. A mezőgazdasági üzemek segítséget kapnak a védnök­­ségi üzemektől, de a szállításból nagy­ban kiveszik részüket a néphadsereg katonái is. Sókszelócén négy katonai teherautó szállítja a szövetkezet répá­ját. Az oroszkai cukorgyárba 30 kato­nai teherautó juttatja el a répát. A járásban összesen 70 katonai teher­autó gyorsítja meg a cukorrépabeta­karítást. Amint képünkön is látható, néphadseregünk katonái fáradságot nem kímélve dolgoznak, hálával gon­dolnak rájuk a földműveseink. (b) Szűreidnek A napsugaras ősz, ha lassan is, megérlelte a búbánat felejtő nemes gyümölcsét. Karcsú leányderekak, ügyes­kezű asszonyok hajlonganak virradattól napnyugtáig a szőlőkben. A férfiak a puttonyokkal forgolódnak, szállít­ják a mosolygó fürtöket az átvételi helyre, vagy a szőlő­szemekből mustot sajtoló présházba. A szüret mindig több volt mint munka. Az ott szor­­goskodók szívébe valami ünnepélyesség lopódzik, és talán ezért fáradhatatlanok. Persze még nagyobb lenne az öröm, ha a gazdag termést ígérő tavasz után nem tize­delt volna a peronoszpőra, s az ég csatornái a napi eső­zések mellé még pusztító jeget nem ontanak a sötét­zöldbe borult szőlőhegyekre. Sok ádáz ellenség a legtöbb helyen az „ígéretnek“ több mint felét elpusz­tította és így jelentősen csappan a szőlőtermesztő gazdaságok jövedelme. Sajnos így van ez Alsópéteren is. Az utóbbi időkben gyengén gazdálko­dó szövetkezet a termőre forduló telepítésektől várja és várta a fel­lendülést. Ezen az őszön már ötven hektáron szüreteltek. Száz mázsa ho­zamról álmodozott a szövetkezet vin­cellére. Most alig a felével kell be­érni, mert a többit minden erőfeszítés Németh András ellenére elvitte a mostoha időjárás, vincellér De nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is sok a veszteség. A cu­korfok általában minden szőlőfajtánál kevesebb, így ter­mészetesen az átvételi ár is jelentősen csökkent. A komáromi körzet legnemesebb szőlőtermesztő falu­jába a közeljövőben több mint 100 hektáron termelik majd az édeshúsú gyümölcsöt. Egy-két év múlva már gazdag termést várnak a 34 hektárnyi új telepítéstől is, amelyet a kísérletek alapján a legjobban bevált közép­­kordonosan művelnek. Ez a telepítési módszer a magas hektárhozamok mellett lehetővé teszi a gépi művelést is. Ebben a gazdaságban főleg a zamatosború Müller Thurgaut telepítették, mert náluk ez a legjobban bevált fajta. Már erősen szürkült, amikor a szőlőszállító teherautó várása közben a vincellér mesélgetett terveikről, gond­jaikról. Az egyszerű, nyílttekintetű Németh András 35 évvel ezelőtt „jegyezte“ el magát a szőlőtőkével. A hosz­­szú évtizedek, a szüntelen tanulás, továbbképzés, kiváló szakembert formált belőle. Bár ezerannyi a dolga és hajnaltól késő estig a szőlőbirodalom foglya, panasz sohasem hagyta el az ajkát. Valaki meg is jegyezte a szüretelők közül: „András nem is tudna szőlő nélkül élni.“ Ha csak a szőlővel lenne gondja, sohasem fájna a feje. Nehezebb, hogy a szakértelem mellett pedagógust is kíván az emberekkel való bánásmód. A közös dolgozói különböző nemzetiségűek és vallá­­súak. Ez sokszor okoz egyenetlenséget, részben ez az egyik okozója az alacsony munkaegységnek. Németh elv­társ azonban nem csügged, ő jól tudja, hogy a szegény­ség csak addig tart, amíg termőre fordulnak az új tele­pítések, és akkor feltétlenül bekövetkezik az anyagi fel­lendülés is, ami jelentősen hozzájárul a más jellegű nézeteltérések orvoslásához. Az anyagi megerősödést másképp is sietettni akarják a szövetkezet irányítói. Borozót szeretnének nyitni Bra­­tislavában, ahol közvetlenül értékesítenék termékeiket. A közeljövőben már több fajta minőségi bort fognak előállítani és akkor semmi akadálya nem lesz, hogy ver­senyképes borozóban kóstolgassák a kiváló zamatú alsó­­péteri borokat a fogyasztók. Eddig a szőlő döntő többségét a komáromi borászati üzem vásárolta fel és lényegében az ő boruk érik a szövetkezet pincéjében is. Persze egykicsit megsétáltat­ják a szőlőt, s a bort míg az visszakerül a hűs pincébe. A naponta leszüretelt 100—150 mázsát a komáromi üzem­ben préselik és aztán mustként szállítják vissza. Igaz, a járás székhelyén korszerűbb berendezésekkel préselik a mustot, de azért ha utánaszámolnának, talán mégis kifizetődőbb lenne, ha helyben készítenék. Ránkköszöntött a csípős októberi este. Befutott az utolsó teherautó is. Száznegyven mázsa a napi teljesít­mény. A vincellér elégedetten mosolyog a bajusza alatt és kisvártatva egy kékzománcos fazékba bor kerül a durván ácsolt asztalra. Oj borral koccintanak a szorgos emberek. A Csabagyöngyét még augusztus végén leszü­retelték, hogy legyen mit szüretidőben kóstolgatni. Régi íratlan törvény, hogy szüret alatt reggel 1—2 kupica ' pálinkával erősítgessék az emberek a gyomrukat és a jó munka örömére borral olajozzák meg a száraz torkukat. Ami az ünnepszerűséget illeti a közösben, az csak töredéke annak, ami régen is meg ma is a háztáji szü­retelésekkor történik. A gazdasszonyok kacsa-libahússal traktálják az összesereglett segédkezőket, rokonokat. Legtöbb helyen az ő jóvoltukból egy-két demizsonnal előkerül az eldugott óborból is, ami igen jő csúszik az ínyenc falatok után, s ekkor a megeredt férfinyelvek gyakran ismételgetik: — Mégiscsak aranyat ér az asszony a háznál. S bizony addig-addig csókolgatják a fonatos száját az új termés tiszteletére, hogy végül a nóta is meg­terem. így volt ez mindig és sohasem lehet másként — mond­ják az alsópéteriek; Ami nem volt úgy régebben, talán az, hogy a szövet­kezet szüreti ünnepélyt rendez majd, ahol az új kenyér az ízletes birkahús mellé a nagy család tagjai megkóstol­ják a közös idei termésének nedűjét, a sárgásán csil­logó bort. Tóth Dezső Megérett a szőlő... Elnökválasztás Elérkezett az évzáró közgyűlések ideje. Mint járási küldött Máléfalvára látogattam el. Először a CSEMADOK évzáró gyűlé­sén vettem részt, amelyet a tűzoltók és a testnevelési szervezettel karöltve rendeztek meg. Amikor betoppantam, a következőket hallottam: — Kedves kultúrtársak! Elérkezett összejövetelünk legfon­tosabb napirendi pontja, az új vezető­ség megválasztása, — olvasta a jelölő­bizottság elnöke. — Az elnöki tiszt­ségre Darázs kultúrtársat javaslom, aki kulturált magatartásával kiérde­melte ezt. Ki van mellette... Köszönöm. Egyhangúlag. ♦ A Tűzoltószervezet évzáróján va­gyunk. Kedves Bajtársaim! Most megválasztjuk az új vezető­séget. Az elnöki tisztségre Darázs Béni bajtársat jelöltük, aki minden időben jó bajtárs volt. Ki van mellette?... Egyhangúlag ... Köszönöm. ♦ A sportegyesület évzáróján ... Tisztelt sporttársak! Elnöknek Darázs sporttársat java­soljuk, aki szép múlttal rendelkezik, mint aktív sportoló. Különösen a múlt héttől az, amióta televíziót vásárolt. Állandóan futkos vele a javítóhoz ... Nyújtsa fel a kezét, aki mellette van! Egyhangúlag ... Az új elnök záróbeszéde. Tisztelt kultúr... baj... és sport­­* társak! Köszönöm a hozzám való bizalmu­kat. Megígérek mindent... Ígérem, hogy teljes odaadással fogom teljesí­teni elnöki funkcióimat. Gratulálok a tripla elnöknek s meg­kérdeztem: — S mondja elnök elvtárs, hogy bír­ja majd a sok funkciót ellátni? — Igyekszem — hangzik a válasz. —> Ügy fogok dolgozni, mint elődeim.- Nagyon helyes. Es azok mit csi­náltak?- Hát nem valami sokat... Gora Dezső A szocialista mezőgazdaságért! ITTHON TÖRTÉNT 2. old. LAKÁSÉPÍTKEZÉS az Árvíz sújtotta TERÜLETEN . . 3. old. AMI A SZÍVÉN, A SZÁJÁN IS . . 3. old. SZÄRAZRACSALÄS 3. old. j ÄLLANDÖ LEGELŐT TEHENEINKNEK . 4. old. } NÉHÁNY SZŐ A BURGONYA 4 TÄROLÄSÄRÖL . 4. old. * FORRÁSBAN A ZÖLDSÉGÜGY . 5. old. 4 KI TÉRÍTI MEG AKARÓKAT? . . 5. old. | A FIÚ HAZATÉR (novella) .... 6. old. 1 EMBERFARKAS (folyt, regény) . . 6. old. | GONDOK ÉS LEHETŐSÉGEK . 7. old. < BOTRÁNY AZ OPERÁBAN . 7. old. J VITA « A MŰVELŐDÉSI ALAPRÓL . . • 7. old. < A FOKHAGYMA < FELVÁSÁRLÁSRÓL 8. old. < ORVOSI ! TANÁCSADÓ . . 10. old. , GYEREKEKNEK . 10. old. SPORT , * » . 15. old. KERESZT-REJTVÉNY 4 * .15. old. ü HUMOR . í . . 16. old. J j A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom