Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-09-04 / 35. szám
I Utazás az Orava völgyén Ui módszer a mezőgazdasági szaktanintézetben Kanyarog a vonat, kanyarog az országút, néha-néha átszelik egymást hosszúra nyúlt nyolcasokat képezve, de azért szigorúan ragaszkodnak a folyó mentéhez. Hogyis térhetnének él tőle, hiszen néhány millió évvel ezelőtt ezt a szűk völgyet szabta ki számukra valamelyik geológiai korszak. A völgy némely helyen 'olyan szűk, hogy az ember a vonatablakból szinte kézzel érinthetné a sziklát. A kralovanyi megálló után néhány száz méteressé szélesedik az Orava völgye és így alkotja egyik varázslatosan szép katlanát. Az út jobb oldalán lankás emelkedés aljában piros fedelű, sárga nyaralószerű ház, a párnicai szalas. Erről azonban még a továbbiakban néhány szót ejtünk. A balparton smaragdzöld réten a pionírtábor, közvetlen előtte csörger dezik a dierovai ásványvízforrás. Ebben a táborban töltött két hónapot negyvennyolc komáromi gyerek, kik a várost fenyegető árvíz elől találtak itt, nemcsak menedéket, de igazi otthont és gyermekszerető szülőhelyetteseket is. Vidám gyermekzaj veri fel az üdülő környékét. Csivitelve vesznek körül és mindenekelőtt a legfontosabb hírt újságolják el lelkendezve, egymás szavába vágva. — E héten haza megyünk, - Ez a tábor mindent megmozgató nagy eseménye. A hazatérésről beszél itt minden. A kipirult arcok, a csillogó szemek, az egész tábor hangyabolyszerű rajzása. Pedig jól érezték magukat, — ezt kérdezés nélkül is mindegyik bizonyítja — nem éreztek hiányt semmiben. Vidám élet folyt a dierovái réten. De a „haza“ az mégiscsak más. A haza nemcsak az ismerős utcákat, házakat jelenti, hanem elsősorban és főképpen a mamát meg az édesapát, a testvéreket és a pajtásokat. Dringusová Ludmila tanítónő anyás gondoskodással vigyázta gyerekeit és Kovácsiková az ízletes falatokról gondoskodott. Sokan néhány kilócskával nehezebben és az árvái napsütéstől rézbarnára sülve látták viszont az édes nffamáí. Mert hiszen azóta már bizonyára otthon vannak. Gondűző játékkal telt el a kilenc hét. A fiúk főszórakozása — vajon mi lehetne más? — a futball. Ádáz harcokat folytattak a szomszédos pionírtábor lakóival, változó sikerrel. Podlesk Zoli, Berecz Laci és Ferenczy Pista részletesen elemzik a legutóbbi 3:2-es vereség okait, de főként a kapusra hárítják a felelősséget a három potya gólért. No, de ez már így szokott lenni. Istebné után egészen más kép tárul az utas elé. A tájra rányomta bélyegét a rohamos iparosítás, mely gyökeresen megszűntette az évszázados oravai nyomort. Kohóművek Istebnén, elektrotechnikai gyár Dolny Kubínnál, a híres televíziógyár Niznán és a többi kisebb-nagyobb üzem mind a szocialista építés örvendetes eredményei. Dolny Kubín járási székhely is rohamosan fejlődik. Modern lakótelepek, új középületek mindinkább előtérbe kerülnek a primitív terméskő és faházak felett. A falvakban rohamosan szaporodnak a modern, többnyire manzárdos családi házak. Egy kanyarnál szédítő sziklán az ősi öravai vár bukkan ki a hegy mögül. A Csákok és Thurzók sasfészke, melyet renoválva nemrég nyitottak meg a turisták előtt. A közép- és újkorban mérhetetlen gazdaság halmozódott fel itt az oravai nép keze munkájából. A történetírók szerint a Rákóczi-felkélés leverése után a császári udvar kilenc társzekér aranyat, ezüstöt és keleti szőnyeget vitt el a várból zsákmányként. E'alvakat, városokat hagyunk magunk mögött, míg végcélunkhoz, az árvái duzzasztógáthoz érünk, ahol kristálytiszta vizű tenger tárul elénk: a szlovákiai Balaton. Ha vize nem is oly meleg, és simogató, mint a magyar tengeré, a környező fenyőborította hegyek, a tükörsima vízfelület, a nyaralótelep tarka házai közt lüktető élet, a tavon pöfögő kirándulóhajó, a csónakok, a vízi kerékpárok rajzása állja a versenyt a Balatonnal. Az egyetlen disszonáns jelenség, amely sajnos, nemcsak az Orava völgyének a spacialitása, a tisztaság és a rend hiánya. A nagyrészt új vendéglátóipari létesítmények mint sok más helyen, itt sem találtak eléggé gondos gazdákra és a közönség sem eléggé fegyelmezett. A kirándulóhelyeken sok az elszórt hulladék, papír, a vendéglők tisztasága sem öregbíti hírnevünket. Pedig nemzeti kincs az Árva völgye, amire éberebbén kellene vigyázni. S hogy lehetne is, azt éppen a párnicai szalas bizonyítja. Ezt a kis vendégfogadót a helybeli földművesszövetkezet tartja fenn. Ragyogóan tiszta, parasztos stílusú szobácskákban ragyogó fehér abroszon szolgálják fel a kedves párnicai asszonyok az ismert és elismert ízletes túrós galuskát, a hűsítő zsincsicát és más jellegzetes hegyi ételeket. A friss tejtermékeket drótkötélpályán hozzák le a hegyi karámból,töbször naponta és frissen, illatosán tálalják a turista elé. Az állami vendéglátó ipar illetékesei körülnézhetnének itt a párnicai szálasban. Elragadóan szép az Orava völgye és ideje lenne már úgy igazában felfedezni és megnyitni a hazai és külföldi turisztika előtt. De előbb azonban rendet kell tenni, hogy szégyent ne valljunk. . _ &■ Nem titok, hogy a mezőgazdasági szakíanintézetek nevelési módszere nincs a kívánt színvonalon és nem felel meg teljes mértékben a mezőgazdasági termelés jelenlegi követelményeinek. Ennek több oka is van. A fő okot abban látjuk, hogy az alapfokú kilencéves iskolát végzett gyerekek nagyon keveset tudnak a mezőgazdaságról, főleg ami a gyakorlatot illeti. A múltban ez nem volt probléma, a gyakorlatot még otthon, szülei gazda* Ságéban sajátíthatta el a szülők közvetlen irányításával. Jelenleg az a helyzet, hogy a választott szakok szerinti két-hároméves tanoncidö alatt a tanulók csak a mezőgazdasági termelés elméleti alapjait' sajátítják el úgyahogy. A gyakorlati oktatás még alacsonyabb, színvonalú. A tanulók nincsenek közvetlen összeköttetésben a mezőgazdasági üzemekkel, nincsenek tisztában azokkal a feltételekkel, amelyek közt az iskola elvégzése után, majd dolgozniuk kell. Az iskolában a gyerekek hamis képet nyernek a mezőgazdasági üzemeiben folyó munkáról, idealizálva látják, és így nincsenek jól felkészítve a mezőgazdasági munkára. Ez az egyik oka annak, hogy a tanonciskolákat végzett fiatalok 40—50 %-a nem a mezőgazdaságban keres alkalmazást. Persze, ez az áldatlan állapot nemcsak a tanonciskolák „érdeme", a mezőgazdasági üzemeknek is szerepe van benne amelyek nagyon kevés gondot fordítanak az utánpótlás kérdésére. A másik baj az, hogy a tanoncok nevelésének költsége — melyet az állam és a mezőgazdasági üzemek fedeznek — aránytalanul magas. Azért mert a tanonciskolákat nem megfelelő épületekbe helyezték kisszámú tanulóval. A megoldás A dunaszerdahelyi járásban született' meg az első já’* vaslat ennek az állapotnak a javítására. A járási pártbizottság, a mezőgazdasági termelési igazgatóság és a járás más szerveinek indítványa, valamint a további javaslatok konkrét kifejezésre jutottak az 1965. V. 26-án kiadott kormányhatározatban, mely szerint néhány járásban be kell vezetni a kísérleti tanoncnevelést, a három évig tartó mezőgazdász-mechanizátor képzést, mégpedig úgy, hogy a nyári időszakban a tanulók az illetékes mezőgazdasági üzemekben végezzék az előírt gyakorlatot', míg az elméleti oktatás kizárólag a téli hónapokban folyik. Á gyakorlati oktatás javítása, a tanulók és a mezőgazdasági üzemek közti szorosabb kapcsolat kiépítése a fő feltétele ennek a nevelési módszernek. Éppen ezáltal válik lehetővé á mezőgazdasági utánpótlás-nevelés kérdésének megoldása. A régi módszerrel ezt nem tudták elérni és a tervezett létszámot mindig csak 50—60 %-ra teljesítették, mivel a diákotthonok nem rendelkeztek elegendő férőhellyel a mezőgazdasági tanonciskolák növendékei számára. Melyik utat válasszuk? A nevelésnek ezt a módszerét a nyárasdi és a dióspaíonyi szövetkezetben már az 1965/66-os iskolaévben bevezetik. Ez a két központ' fogja a környező szövetkezetek tanoncait is megismertetni a gyakorlati munkával. Jövőre a tapasztalatok értékelése alapján további központokat létesítenek. Az illetékes szövetkezetek a körzetük központjában kötik meg a tanoncokkal a szerződést'. Az elméleti oktatást a Nagymegyeri Mezőgazdasági Szaktanintézetben kapják a tanulók, esetleg a dióspatonyi és a nyárasdi alapfokú kilencéves iskola osztályaiban 1965. XÍI. Í5-től 1966. III. 15-ig. Az általános műveltséghez tartozó tantárgyakat az alapfokú kilencéves iskola tanítói előadásában sajátíthatják el. Az idén már ötven tanoncot fognak e módszer szerint oktatni. A tanoncok tanulási idejének legjelentősebb részét a gyakorlati szakoktatás tölti ki. A gyakorlati szakoktatás központját a tanintézetben rendezik he. A gyakorlati szakoktatás vezetőjévé azoknak a mezőgazdasági üzemeknek szakképzett dolgozóit nevezik ki, ahol a központot alakították. Ők felelnek aztán a szakoktatás színvonaláért és a tanulók testi biztonságáért munka közben. A hároméves tanoncidőt vizsgával zárják le. A költségvetés kérdése A fanbncbk tanításának pénzbeli és anyagi költségvetése kissé különbözik a szaktanintézetek évi költségvetésének régi módszerétől. A négyhónapos elméréti oktatás ideje alatt az állam fedezi a költségeket, és a tanításhoz szükséges további anyagi eszközöket más tanintézetek évi költségvetéséhez hasonló mennyiségben kapják. A gyakorlati oktatás ideje alatt az illetékes mezőgazdasági üzem a tanulókat munkájuk, teljesítményük szerint jutalmazza. A tanortcok számára, főleg a nyári hónapokban, meg kell teremteni a magasabb jövedelem lehetőségét. Ez bizonyára vonzó lesz mind a fiatalok, mind a szülők számára, akik követelték ennek a problémának a megoldását. Ing. Alojz Buzna Igaz történet. Helyszín egy mátyusföldi falu. Főszereplők: Csutora és családja. Csutora bácsi, Papp Jutka násznagya, magábafeledkezve hallgatja a menyasszonykérő nótát: „Kérjük alázatosan a tisztelt násznagy urakat, kerítsék a kezünkre menyasszonyunkat." A lakodalmasok vagy negyedszer ismétlik a dalt, amikor a konyhából berohan Julcsa néni, a násznagy felesége. — Hallod-e, János? János, az istenért! Betörtek a házunkba - tördeli kezét kétségbeesetten az asszony. — Nyughass, Julcsa! Szivarját fiatalos mozdulattal koppintja a hamutartóhoz és legényesen pödörítene bajszán, de az asszony félúton elkapja a karját. Két kézzel belekapaszkodik s akkorát ránt rajta, hogy a pad mellé huppan a tisztelt násznagy. — Ezt megkeserülöd — sziszegi fogai közt Csutora, miközben feltápászkodik. Vén banyája még lagziban sem hagyja nyugton az emberfiát. Keresi az asszonyt, de nyomtalanul eltűnt. A nótázás alábbhagy, a fiatalabbak tódulnak kifelé. A nyomukba szegődik. Ki az udvarra, utcára. Harmadik ház az övék, arra tartanak az igyekvők. Amint az udvarra lép, felesége jajveszékelését hallja a szobából. Ennek fele sem tréfa — gondolja, s ahogy borgőzös feje engedi, beront. Alig hisz a szemének. Péter fiát kötéllel az asztal lábához bilincselte valaki. Két legény máris szabadítja a nyöszörgő suhancot. A szekrények ajtaja tárva-nyitva, az ágyak felforgatva. — Kiraboltak, megloptak — hajtogatja az asszony szakadatlan. A vőfély az Örsre rohan. Csutora fiát faggatja, miután a zsebkendőt kihúzták szájából. — A betörök — nyöszörög Péter alig hallhatóan.' — A szemembe világítottak, rámdobtak egy pokrócot, szuszszanni sem tudtam. Betömték a szám, megkötöztek. — A bitangok! Még jő,- hogy nem ülték meg szegénykémet - rémüldözik az anyja. Csutora is szóra nyitja a száját, de megérkezik Kubicka, a közbiztonsági szerv embere. Tüstént felszólítja a jelenlevőket, menjenek dolgukra. Amikor magukra maradnak, megkezdődik a kihalgatás. — Szóval ezer koronából csak hatszázat vitt el a betörő. Becsületes dolog. - A rend őre néhány pillanatig gondolkodik, majd Péterhez fordul. - Egész este magad voltál idehaza?- Nem. Szabó Pistával kártyáztunk úgy tíz óráig. Azután lefeküdtem. Álmomban leptek meg. Arcuk be volt kötve valamivel. Elökerítik Pistát, reszket, mint a kocsonya. A két siheder lesütött szemmel pislant egymásra, majd a biztos Pistát átviszi a másik szobába.- Mondd, Pista, ki kötözte az asztalhoz Pétert ? — Nem, nem tudom. - Ne tagadd! Péter azt mondotta, te mindent tudsz. Ha nem mondasz igazat, biz isten, felpofozlak. Pista mély hallgatásba burkolózik. A vallató hangja töri meg a csendet. — Ki vele, míg jól van dolgod — mondja fenyegetően, miközben keményen odalép a fiúhoz. — Ne bántson, megmondom. Péter kért, kötözzem az asztalhoz, tömjem be a száját zsebkendővel. — A pénz hogyan került ki a szekrényből ?- Azt nem tudom, de Péter ígért egy százast, ha megkötözöm, és a lakodalmasok közt elhíresztelem, betörtek a lakásba. Kubicka fülönfogva cipeli Pistát a tett színhelyére. Amikor belép, Julcsa néni Péterkéjét ölelgeti, babusgatja, a haját simogatja.- Itt a betörő, Csutora bácsi - mutat Kubicka az anyja kebelén pislogó Péterre. Csutora sziszeg, az asszony jézusmáriázik, mialatt Péter Kubiéka parancsára a szentkép mögül elóhalássza az „elrabolt“ hat százast. A közbiztonsági szerv embere eltekint a jegyzőkönyvezéstől, a szülőkre bízza a póruljárt fickók megbüntetését. Csutora bácsi nyomban elvégzi feladatát. A borotvafenö szíjjal huszonötöt húz „Péterke“ fenekére. Őrsújfalu újjáépítése Az árvízkár felbecslése befejezéshez közeledik Örsújfalun. Az Állami Biztosító dolgozói csak néhány lakásnál nem tudták befejezni ezeket a munkálatokat, mert azok még mindig víz alatt állnak. LEFOLYÖT ROBBANTANAK Örsújfalu és a közelében húzódó csatorna közötti dombosabb részen keresztül. A falu vezetői kérelmére a katonai vezetők megtartották a szemlét és lehetségesnek tartják a robbantást, amelyeken keresztül a házak közül lefolyik majd a víz. A mélyebb helyekről katonai transzportőr-szivattyú emeli át a vizet majd a lefolyóba. SZAKEMBEREK ÉRKEZTEK az elmúlt héten Örsújfaluba. A falu fölött védnökséget vállalt Pilzen 20 tagú építészeti szakemberekből álló csoportot küldött, akik már hozzáfogtak a megrongált házak javításához. Rövidesen az ideiglenes faházak felépítésére is sor kerül. Szénássy János SZABAD FÖLDMŰVES 11 1965. szeptember 4. A Nyitrai Pedagógiai Intézet hallgatói ebben a korszerű új iskolában kezdik meg a tanulást.
