Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-08-28 / 34. szám
Az Egyesült Államokban fellőtt Gemini-5 űrhajó repülése miatt az J amerikai közvélemény figyelmét rövid időre sikerült letérlteni a Viet-J namból érkező aggasztó hírektől, de mindez nem változtat azon a té-1! nyen, hogy Johnsonék új szakaszt kezdtek a demokratikus Vietnam \ elleni kalózháborúban. Most már nemcsak vasúti csomópontokat, ipar\ telepeket és utánpótlási vonalakat bombáznak, hanem duzzasztó gáta-i kát és vízierömúveket, sőt lakott helyeket is. i Oj szakaszba lépett a több hónapja tartó görög politikai válság is. ' | Konstantin király ugyanis hosszú huzavona után Cirimokoszt bízta i meg kormányalakítással, aki már be is mutatta kormányát az uralko-i dónak. A tömegek azonban változatlanul Papandreut követelik vissza i a miniszterelnöki székbe. i Az elmúlt napok során két testvéri szocialista ország, a Magyar Nép- i köztársaság és Románia legnagyobb nemzeti ünnepéről emlékeztünk i meg. Az utóbbi főleg azért is érdemel külön említést, mert a román I Nemzetgyűlés új alkotmányt fogadott el, amely kimondja: Romániában véglegesen győzött a szocializmus. Vietnam a szövetségesek „tükrében“ Egy neves amerikai hetilap nemrég megbízta tudósítóit, nézzenek utána, hogyan vélekednek a „szabad világban“ a vietnami háborúról? Az eredmény lesújtó volt az amerikai kormány szempontjából. „Londontól Rio de Janeróig és Rómától Tokióig mindenütt támadják az amerikai elnököt" — állapította meg a közvéleménykutatást összegező cikkében a lap. támaszpontok lesznek. E népek szívébe^ ég a vágy, hogy teljesen megszabaduljanak a nyugati befolyástól.“ Az idézetek, de főleg / az utolsó, azért jellemző, mert a nyugat-német kormány köztudomásúlag az Egyesült Államok legengedelmesebb kiszolgálója. Ha ezekben az országokban a fentiekhez hasonló vélemények láthatnak napvilágot, akkor nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a vietnami amerikai agresszió — enyhén szólva — népszerűtlen az Egyesült Államok szövetségeseinek körében is. Az angolok többsége szerint Johnson elnök veszélyes kontár, aki túlságosan el van telve saját és Amerika hatalmától. A kanadaiak hajlanak a barátságra, de szerintük az amerikai elnök azt a régi texasi, vadnyugati elvet vallja, hogy először lőni kell, s azután kérdezni. A franciák nagy része Johnsont árvízhez vagy földrengéshez hasonló természeti csapásnak tekinti. Olaszországban agresszívnak, Latin-Amerikában pedig fontoskodónak és ostobának nevezik az amerikai elnököt. Ennyit az említett tudósítók kiemelt gondolataiból. De maradjunk még egy másik igen jelentős idézetnél. Nyugat-Németország egyik vezető lapja, a Frankfurter Rundschau a vietnami háborút elemző cikkében írja: „Ha a vietnami konfliktus története valamire megtanít bennünket, az az, hogy mi Nyugaton hibát követünk el, ha a vietnami háborút csupán „kommunizmus—antikomunizmus“ címke alatt figyeljük. Meg kell értenünk, hogy a felszabadító küzdelem mindaddig tovább fog tartani Delkelet-Ázsiában, míg a világnak ezen a részén amerikai és brit katonai A Fehér Ház veszélyes játékot űz Mint említettük, az amerikaiak vietnami kalózháborúja új szakaszba lépett. Az elmúlt napok során amerikai repülőgépek első ízben bombáztak duzzasztógátakat, zsiliprendszereket és vízierőműveket a VDK-ban. Ezek az újabb megtorlások a békés polgári lakosság ellen még jobban kiváltják a világ közvéleményének jogos felháborodását. Ennek adót hangot Russel, a világhírű angol filozófus is, aki egyik cikkében megállapítja, hogy ezekben a napokban a világbékét legfőképpen az Egyesült Államok politikája veszélyezteti. Kétségtelen, hogy a világ elutasító hangja előbb-utóbb utat fog találni az amerikai elnök dolgozószobájába. Ha pedig Johnson tovább fokozza és szélesíti a vietnami agressziót, előbbutóbb már nemcsak a szabadságáért harcoló vietnami néppel találja szemben magát, hanem ..szövetségeseivel" is. Ezt pedig bombatámadásokkal már nem lehet rendbehozni. Üjabb kérdőjelek a görög politikában Miután Konstantin király a baloldalt eláruló ötvennyolc éves Cirimokoszt bízta meg kormányalakítással, látszólag megoldódott a görög politikai válság. Lényegében azonban most kezdődik a válság új szakasza. Az új görög miniszterelnök személyével kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy nem is olyan régen a baloldal lelkes híve volt s egyben az ellenzék jelentős képviselőjének számított. Váratlan pálfordulása tehát komoly aggodalmat keltett a demokrácia és függetlenség sorsáért aggódó görög tömegekben, ami főleg abban jut kifejezésre, hogy míg Cirimokosz a parlamentben próbálja megszerezni a szükséges bizalmat, addig Papandreu volt miniszterelnököt országjáró kőrútján híveinek több száz kocsiból álló autókaravánja kíséri, amelyet a városokban, falvakban egyaránt virágözönnel lepnek el. A 300 tagú görög parlament képviselőinek átlagos életkora hatvan év körül mozog. A honatyák többsége tehát a konzervatív felfogásra hajlik; jóllehet a görög reakció és az amerikai érdekeket kiszolgáló Cirimokosz sorsa még ennek ellenére is könnyen megpecsételődhet. A gazda forradalmi hagyományokkal rendelkező görög nép képviselői fontos döntés előtt állnak. Ha figyelembe veszik a tömegek jogos követeléseit és nem hagyják magukat kiszolgáltatni a királyi udvar részéről megnyilvánuló politikai zsarolásnak, úgy fontos döntést hozhatnak a régóta húzódó válságban: a királyi önkény ellenére is kihúzhatják a miniszterelnöki széket Cirimokosz lába alól. Románia szocialista köztársaság lett * IX. A testvéri román nép életében rövid időn belül két jelentős eseményre került sor. Alig egy hónappal ezelőtt ülésezett a Román Kommunista Párt IX. kongresszusa, amelynek főbeszámolójában Nicolae Ceausescu, a párt főtitkára többek között az 1960— 65-ös hatéves nemzetgazdasági terv megvalósításáról és túlteljesítéséről szólt. Az ipari termelés az idén két és negyedszer nagyobb mint 1959-ben. A nemzeti jövedelem ez évben csaknem 65%-kai növekedett 1959-hez képest. Hat év alatt több mint 500 új gyárat, ipari üzemet adtak át rendeltetésének. Ugyanebben az időszakban az alkalmazottak száma 1,300 000-el A Gemini-5 nevű 3,5 tonnás amerikai űrhajó, Gordon Cooper és Condrad űrhajósokkal a fedélzetén folytatja útját a világűrben. Felvételünkön a két amerikai űrpilóta látható. gyarapodott, a béralap pedig a lakosság vásárlóerejével együtt kereken megkétszereződött. A szocialista Románia dolgozó népé felszabadulásának 21. évfordulóján — augusztus 23-án — elérkezett oda, hogy történelmi változásokat rögzítő új alkotmányában, amelyet országos vita után most emelt törvényerőre a Nagy Nemzetgyűlés, kimondja: „Románia szocialista köztársaság!“. (tg) 0 Brezsnyev—Ulbrichf találkozó volt Moszkvában. A Szovjetunió fővárosában hivatalos közleményt adtak ki Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB első titkára és Walter Ulbrichf, az NSZEP KB első titkára, a Német Démokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének megbeszéléseiről. A kéf ország képviselői a testvéri egység szellemében lefolyt szívélyes beszél-« getés során eszmecserét folytattak a két pártot érintő kérdésekről, valamint a jelenlegi nemzetközi helyzef és a nemzetközi kommunista mozgalom problémáiról. HAUSHOFER ezredes a német nemzeti szocializmus „tudományos“ elméletét adta elő a berlini egyetemen azoknak a derűlátó ifjaknak, akiket később kémszolgálatra használt fel a náci titkosszolgálat. Hivatásából kifolyólag Haushofer úr lelkes szószólója volt a „Berlin—Róma—Tokiói tengely“ mielőbbi összekovácsolásának, jóllehet Rómát legszívesebben kihagyta volna a „frigyből“. A többi némethez hasonlóan, ő sem bízott százszázalékosan az olasz barátságban, — csakhogy akkor már nem volt szabad érről beszélni. Annál szilárdabban bízott a „Távol-Kelet poroszaiban“, akiket szerinte a gondviselés is uralkodásre teremtett. Azt is megneszelté, hogy a japánok a Csendes-óceán Térségét akarják lerohanni-az angolszász szövetségesek rovásárai, amely célból ügyes kémekré volt szükségük. Ügyességért ugyan a japánok sem mentek a szomszédba, de jellegzetes arcvonásaikat az óvodások is felismerték volna. Elhatározta tehát, hogy ő toboroz számukra „fehér bőrű“ kémeket. A KÉMEKET A VÉLETLEN SZÁLLÍTOTTA Kramme úr, a német császári hadi-* tengerészet egykori tisztje náci vizekre evezett, miután Hitler vette át a hatalmat. Ezért már 1935-ben fonfös állásba juttatta őt a Gestapónál Himmler, a birodalmi belügyminiszter. Luther pedig — az idősebb Kramme fiú — Goebbels propagandaminiszter személyi titkárává lépett elő. Ez a Luther Kramme egy ízben szabadon elővezétfe tizenkilenc éves húgát, Rosát, egy minisztériumi bálon, ahol első pillantásra beleszeretett Goebbels. A lőcslábú propagandafőnök addig ügyeskedett a fiatal leány körül, amíg az nem tudta elviselni a szegény nyomorék tehetetlen vergődését és szánalomból eleget tett meghívásának dolgozószobájába. Azontúl sokat látták együtt a szerelmeseket. Goebbels doktor drága prémekbe öltöztette szívé választottját és annyi csillogó dígzt aggatott rá, mint egy jótékonysági egylet karácsonyfájára. Mert a többi náci hatalmasokhoz hasonlóan Goebbels úr is gavallér volt a — máséból: legyilkolt zsidók ékszereiből. De az állhatatosság nem tartozott a nős és sokgyermekes Goebbels-papa erényei közé. Mint azelőtt és később is, néhány hónap elteltével ráunt kedvesére. Botrány elkerülése végett Haus-A japán fegyverletétel huszadik évfordulójára Haushofer! a lágy szívű hírszerző A világpolitikában kevésbé jártas átlagember, valamint a fiatal nemzedék nem eléggé tájékoztatott része abban a tévhitben ringatózik, hogy a második világháború 1945. május 9-én ért véget. A tévhithez hozzájárul az a körülmény, hogy a világ haladó szellemű népei ezen a napon ünnepük a Hitler fölött aratott teljes győzelem évfordulóját. Ne feledjük azonban, hogy a német fegyverletétel után még csaknem négy hónapig ádáz harcok dúltak a földteke túlsó oldalán, a Távol-Keleten. A japán császári hadsereg egyszerűen nem vette tudomásul európai szövetségeseinek kapitulálását és konokul tovább harcolt egyrészt az angol—amerikai haderők, . később pedig a szovjet hadsereg Jellen. A japán szárazföldi és tengeri gyalogság közben megszállva tartotta Délkelet-Ázsia tetemes részét, amelynek nemzeteit példátlan kegyetlenséggel leigázta is kifosztotta. Japán népeit és területi épségét senki sem veszélyeztette, se nem fenyegette. Háborúja tehát kifejezetten támadó és terjeszkedő jellegű volt, akár a hitleri agreszszió Európában. A japán hadüzenettel egyidejűleg, 1941. december 7-ének éjjelén szárazon, vizen és levegőben egyszerre megindult a támadás az amerikaiak Pearl Harbour-i támaszpontja ellen a Hawaii szigeteken. Kezdeti sikereiken felbuzdulva a japánok azután sorra lerohanták nemcsak a nyugati nagyhatalmak délkeletázsiai gyarmatait és mandátumait, hanem az ottani, félig-meddig önálló nemzetek országait is. A szövetséges hatalmak viszont csak Hitler leverése után tudták egész hadigépezetüket a távol-keleti tűzfészek kifüstölésére harcba vetni, de aztán annál erélyesebben végeztek a fasiszták utolsó fellegvárának maradványaival. A szovjet hadsereg lendületes előretörése után az angolszász haderők is térdre kényszerítették az utolsó szál emberig védekező japánokat. A feltétel nélküli fegyverletételt húsz évvel ezelőtt, 1945. szeptember 2-án írták alá egy amerikai torpedóromboló fedélzetén, amikor egy USA-tiszt a császári vezérkar szemeláttára jelképesen eltörte a japánok féltve őrzött ereklyéjét, a szent kardot. hoferí kérte fél Rosa Kramme „elhelyezésére“. Az ezredesnek pedig kapóra jött felettese kívánsága. EGY KÉMCSALÁD ELINDUL A FÖLDI PARADICSOMBA Még békeidőben, 1935 őszén Honoluluba érkezett Kramme nyugalmazott tanár, hogy „mint orientalista tökéletesítse japán nyelvtudását és Hawaii enyhe éghajlata alatt helyreállítsa megrendült egészségét“. Útjára elkísérte Liselotte nevű életpárja, bélistára helyezett leánya és a hatéves Johann. Ezen „beharangozás“ után az amerikai titkosszolgálat emberei sem találhattak kifogásolni’ valót azon, hogy egy Okuda nevű, választékosán öltözött japán úriember naponta megjelent az éltes német professzor bungalójában, hogy beavassa a japán nyelv fondorlataiba. Más lapra tartozik, hogy a botfülú germán egy árva szót sem tanult meg japánul, de annál több értesülést szerzett és továbbított az amerikai hadihajó-támaszpont és hajóegységek féltve őrzött titkairól. Ki is gyanakodott volna a roggyant térdű tudósra!, ROSA BELETANUL A TENGERI HADVISELÉSBE Szombatonként a Kramme család motorcsónakon többször kirándult a közeli Pearl Harbourba, az USA legerősebb haditengerészeti és légi támaszpontjára. Hogyne érdekelték volna az egykori tengerésztisztet az ott lezajló hadgyakorlatok!. Ezen nem is csodálkozhatott senki. Sokkal különösebb volt azonban a még kiskorú Rosa érdeklődése a parti ütegek átütőereje, a cirkálók páncéllemezeinek vastagsága, a kilőtt torpedók előli kitérés iránt. Szerencséjére Elbert Lucker, a neki udvarló fiatal hadnagy nemcsak fülig szerelmes, hanem — enyhén szólván — kissé ütődött is volt, amiért „boldogan“ kifecsegetí neki minden hadititkot, amit tudni óhajtott. A könnyű felfogású leány azután otthon beszámolt apjának a nyert értesülésekről, az pedig „leadta a drótot“ Okuda nevű japán „nyelvmesterének“. így született meg a német-japán együttműködés a második világháború előtt. SZORUL A HUROK Gyökeresen megváltozott a helyzet, amikor a Honoluluból elhelyezett Lucker után Leveridge Worthall vette át az udvarló szerepét, ő is belehabarodott a szép Rosába, de amellett résen volt. Rosa pedig elkövette azt a hibát, hogy új lovagját is angyali ábrázattal „vallatta“, ahogyan azt büntetlenül tehette annak elődjénél. S akkor a 45 éves, kiegyensúlyozott kapitány hirtelen szimatot kapott: miért érdeklik annyira az amerikai hadihajók ezt a német leányt? Worthallban egyszeribe felébredt a katona. Nyíltan megmondotta véleményét Rosának: — Értesüléseink szerint Hitler és bandája Európa lerohanására készül. Az Egyesült Államokban hemzsegnek Ribbentrop ügynökei. Mit keres maga a távoli Hawaii szigeteken? A leány megtorpant, de azután nevetve tréfára fogta a dolgot. — Nemcsak német, hanem veszélyes japán kémnő vagyok! — csiripelte, és nem is sejtette, hogy ezzel elárulta magát és helyes nyomra vezette az éber kapitányt. Másnap a kis Johann kivételével letartóztatták az egész Kramme családot a japán „nyelvtanárral“ egyetemben. De elkéstek. 1941 december 7-én Pearl Harbourban elszabadult a pokol, japán bombák pozdorjává zúzták az USA legerősebb támaszpontját. Kramme és Kramméné életfogytiglani, a fiatalkorú Rosa pedig húszévi börtönbüntetést kapott az amerikai haditörvényszéktől, mert apja „gavallérosan“ magára vállalta leánya „eltévelygését“. Rosa 1961-ben szabadult a börtönből és jelenleg egy müncheni pincében sört szolgál fel azoknak is, akik elítélték. ’ G—k. 0 Ismét ülésezik a 18-hatalmi les szerelési bizottság. A genfi leszerelési értekezlet felújított ülésén Foster, amerikai küldött múlt héten előierjesztett javaslatával kapcsolatban Kanada képviselője szólalt fel, aki támogatta az atomfegyverek befagyasztására vonatkozó amerikai javaslatot. 0 Megegyezéssel végződött Nasszér és Fejszal tanácskozása. Hírügynökségek jelentése szerint az Egyesült Arab Köztársaság és Saud-Arábia egyezményt kötött a jemeni harcok azonnali beszüntetéséről a saud-arábiai és a jemeni határ mentén létesítendő megfigyelő állomásokról, valamint a Jemennek nyújtandó gazdasági, pénzügyi és szociális segítségről. 0 Ismét kísért a „repülő csészealj". A mexicoi politechnikai intézet két diákja közölte a Grafico című lapban, hogy a múlt héten egy repülő csészealj szállt le iskolájuk mellett. A csészealjból két, mintegy 80 cm magas ember szállt ki. A diákok azt állították, hogy a repülő csészealj három lába nyomott hagyott a földön és ezen kívül az ismeretién hajtóanyag csepjeit is megtalálták a leszállás helyén. 0 Újabb határvillongásök Kasmírban. India hivatalos képviselője bejelentette, hogy Kasmírban Mandhar térségében pakisztáni csapatok támadást intéztek a demarkációs vonal ellen. Közölte, hogy az indiai csapatok sikerrel verték vissza a támadást. 0 Algéria az accrai értekezlet elhalasztását kéri. Buteflika algériai külügyminiszter üzenetet küldött az Afrikai Egység Szervezete államfői értekezletét előkészítő bizottsághoz, amelyben kéri, hogy az értekezletet egy hónappal az algéri afro-ázsiai értekezlet előtt, vagy után tartsák meg. Az algériai értekezlet november 5-én kezdődik. 0 Provokáció az NDK államhatárán. Hivatalos berlini jelentés szerint három nyugatnémet állampolgár provokációs szándékkal csónakkal átkelt a Havel-folyón, az NDK államhatárán. Az NDK határőrségé megakadályozta őkét, majd riasztőlövéssel menekülésre késztette a provokatőröket. SZABAD FÖLDMŰVES 9 1965. augusztus 28.
