Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-07-03 / 26. szám
A megtagadott A párkányi nyugdíjasok Gyönyörű nap volt amikor megszületett. A feleségemnek virágot vettem, barátaimnak bort. Boldogságomban sírtam, majd büszke voltam, mint egy páva. Egy fiúnak lettem boldog apja. Kis ágyacskája fölött fogadalmat tettünk a feleségemmel, hogy saját elképzelésünk szerint nevelünk belőle embert — nagy E-vel és el is voltunk szánva, hogy vállaljuk mindketten e szülői felelősség súlyos terhét. Neki boldognak kell lennie, ez volt a jelszavunk és akkoriban egyelőre még nem eléggé körvonalazott célunk. Konkrét célok meghatározása ott a kis ágy fölött még kissé korai volt. Célunknak rugalmasnak, minden körülményhez és lehetőséghez alkalmazkodni kell, csak annyit tudtunk. Meg is kereszteltettük a gyereket, hiszen az ember sohasem tudhatja... És a fiú nőtt. Kinőtte a pólyát, a pelenkákat, első cipőcskéjét. Pufók, rózsásarcú, ennivaló kis kölyök volt. Gyorsan rájöttünk, mennyire örökölte céltudatosságunkat. Megkapott mindent, amit akart, pojácát, kis lánctalpast, cukorkát ebéd előtt, állatkerti látogatást — azonnal, ahogy kívánta. Csodás egy gyerek! mondogattuk. Aztán egyszer akkora lett a keze, hogy elfért már benne az iskolatáska és megérett az esze is annyira, hogy nekiláthatott az életre való felkészüléshez. Különös nap volt az részünkre: iskolás már a fiunk... Mi pedig mindketten fokozottabb komolysággal tudatosítottuk szülői felelősségünket. Fontos, hogy az életben boldog legyen — ezt sohasem szabad elfelejtenünk. A kezdet tulajdonképpen szép volt. Példás, harmonikus család voltunk. A fiú tanult, rajzolt, számolt, mi vele együtt, hiszen szülői kötelességünkről volt szó, hogy könnyítsünk feladatain, amiket az iskola követelt meg tőle. Borzasztó nap volt, amikor egy-* szer a tanítója látogatott hozzánk. A házi feladatai mindig hibátlanok, példásak, az iskolában azonban nem figyel, nehézkes felfogású és lusta. Ezt merte állítani a fiunkról! Dehát sebaj, vannak még ismerősök, más iskolák, más tanítók is. Hiszen kötelességünk volt! Az asszony készítette mértani rajzait, én egyenleteken törtem a fejem, a sógornőm pedig a fogalmazásokat írta. Hiszen nem tűrhettem, hogy szegénykét annyi mindennel terheljék! Aztán egyesült erővel egész rendes bizonyítványt is kiharcoltunk részére. Ö maga sohasem akadékoskodott örökség e szempontból. Megértéssel volt kötelességérzetünk iránt. Értett bennünket. Különben is meg volt neki is a mindenapi gondja: mozi, futball, korcsolyázás stb. Elégedettek is voltunk vele. Az volt az érzésünk, lassan már rájön, hogyan kell boldogan élni. Egyik ismeretséget a másik után kötöttem, ő már a középiskolát járta. Az ügy akkor már valamivel többe került; az ábrázóló mértani példáit vállalatom mérnökei oldották meg, rajzolónőink rajzoltak neki, persze mindig akadt részükre egyegy fiaskó vagy egy kis finom csokoládé, dehát utóvégre mit nem tesz az ember gyermekéért. Küldtük templomba, brigádra, CSISZ-gyűlésekre, tánciskolába. Ö maga még nem tudhatta akkor, mi hoz majd hasznot részére. Az élet bonyolult körülményeire is fel kellett készülnie. Mindent elintéztem neki és megbeszéltük az asszonynyal, hogy orvos lesz. Erre a hivatásra minden rendszerben és korszakban szükség van, és szerető szülei számára nem lesz majd túl nagy feladat jó helyet biztosítani neki. Azután becsapott a mennykő. Egyszer hazajött és valahogy különösnek látszott előttünk. Tágra nyílt szemekkel hangosan szónokolt. Hogy végre most már alaposan átlát rajtunk és hogy igazi kispolgárok vagyunk és az a szerencséje, hogy végre igazi jóbarátot talált. Mindketten remegtünk a megdöbbenéstől, de ő csak folytatta nagy hangon: egész életében csak képmutatásra, álszentességre neveltük és most már fütyül mindenre és minden összeköttetésemre, ismerősömre. Aztán mondott valamit saját egyénisége érvényesítéséről és hogy többé nem táncol úgy, ahogy mi fütyülünk neki. Határozott hangon bejelentette, hogy beiratkozott az erdészeti fakultáson és azt teszi majd, ami érdekli — a saját elképzelései szerint akar élni. Mi a hamisság, a csalás légkörét teremtjük csak körülötte, amit szülői szeretetőnkkel igyekszünk palástolni, ő azonban nem akar jellemtelen alak lenni. 4 Hogy honnan vette ezeket a kifejezéseket! — és csak sóhajtoztunk. Borzalmas nap volt részünkre. Ott szónokolt nekünk tágra nyitott szemmel, összeszakította gyönyörű mappáját (200 koronámba került!), aztán csak annyit mondott: „Ne haragudjatok!“ és eltávozott. Ki ronthatta így el? Hiszen olyan príma életre készítettük elő! Hogy kispolgárok lennénk! Nahát! Nem értem, miért tagadja meg gondolkodásunkat, mintha nem is a mi fiunk lenne...- HL -A Párkányi VNB mellett működik a nyugdíjasok klubja, amelyről a járási szociális ügyosztály gondoskodik és mindent elkövet, hogy a becsületes munkájuk után nyugalomba vonult öregek jól érezzék magukat. Nagy szükség van erre, egyetlen Ayugdíjas se érezze magát elhagyatva, érezze a szeretet melegét és amennyire csak lehet, töltse el kellemesen minden szabad idejét. A klub működéséről elhangzott nemzeti bizottsági beszámolóban hallottuk, hogy a járásban egyetlen tömegszervezet sem tartott annyi előadást, irodalmi és műsoros estet, mint ez a klub. Szórakoztak, de másokat is szórakoztattak. Az évzáró ülésnek kedves jelenete volt, amikor a legutóbbi időben nyugdíjba vonult „fiatal “öregeket külön üdvözölték. A JNB és szociális ügyosztályának üdvözletét Melisek elnök és Dano Hasznos © Nagyon jót tesz az arcbőrnek', ha időnként hideg tejjel mossuk le. Jó szépítőszer a savanyútej is. © Pamutkesztyűt nedvesség ellen védjük, ha vízzel kevert ecefsavas timföldoldatba mártjuk. • Ha a fényezett bútort nedvesség éri, étolaj és parafinolaj egyforma keverékével dörzsöljük át és puha ruhával fényesítjük. Ez által visszanyeri eredeti színét és fényét. © Beszáradt cipőkrém néhány csepp glicerinnel újra használható. ® Cseresznyefoltot úgy tűntetünk él ruháról, ha azt meleg vízben kimossuk, és utána hosszabb ideig nyers tejben áztatjuk. elvtársak tolmácsolták a klubtagoknak és nagy örömet keltett a JNB- elnöknek az a javaslata, hogy a járási szoc. ügyosztály minden hónapban kiküldi egy dolgozóját a klubba, aki majd útbaigazításokat nyújt az öregeknek nyugdíj- illetve különféle járadékügyekben. Városunkban közel ezer rokkant, nyugdíjas és járadékos él, de közülük nagyon sokan nem voltak még a klubhelyiségben. Egyesek talán nem is ismerik e klub feladatait vagy talán azt gondolják, nem fogadjuk őket szívesen. Klubunk vezetősége szeretettel vár mindenkit és felszólít minden nyugdíjast, kapcsolódjék be nagy családunk tagjai közé, hogy egymást megbecsülve harmonikus barátságban töltsük el hátralévő éveinket. tanácsok © Frottír-törülközőt ne vasaljuk, mért megkeményedik; de ha már előfordult, főzzük ki sós vízben, újra megpuhul. 9 Koromfolí friss kenyérrel dörzsölhető ki a ruhából, likőrfolt alkoholial. © Beszáradt' mustárt é’gy kevés éí'olajjal és ecettel oldhatunk fel. © Csikorgó ajtókat ne olajjal és zsírral, hanem vazelinnel kenjük be, így a hatás sokkal tartósabb. ® Matracot benzinbe mártott kefével dörzsölhetünk tisztara. © Acélkések pengéjét hamuval súrolhatjuk le fényesre. Nagy József Divatos fc A mai kendők alapanyaga ,a szatén-nylon és a tnüselyefn-szatén; a „bemberg" elnevezésű müselyemf éléből is szép fejkendö készül. Mellettük változatlanul kap helyet a tiszta selyem. Valamennyi kendő olyan anyagból készül, amely kellő óvatossággal langyos hőfokon mosható, vasalható. Az új divatszín minden, ami sötét árnyalatú. Oj minta az összemosott hatást keltő és foltos batikolt rajzú, de még mindig kedvelt a törökös minta is. A pettyesek az idén kissé háttérbe szorulnak és virágos is csak elvétve kapható. A kisebb kendők 70X70, a nagyobbak 80X80 cm méretűek, s az utóbbiak minden konty bekötésére alkalmasak. Tájékoztatásul közöljük, hogy az idei nyár a kész kendők mellett a ruha anyagából, sőt még a frottírból készült kendőknek is kedvez. Íme néhány divatos megkötési mód. Forgács Ferencnél Kormos meg Bohó BARS SÁRI: Ping-pong Ping-pong! Így szólt a kaucsuklabda, ahogy üt őr öl-üt őre pattant. Feri és Jóska fut utána, bősz buzgalmuktól csak úgy csattant és rengett, dobbant a régi asztal, repült a szürke por belőle.. A faágon egy szarka ringott... Ide jövünk megint jövőre. \ ^SZABAD FÖLDMŰVES 1965. július 3. Nagy, lombos fák között áll a cicacsalád háza. Cica-család házikóját messziről meg lehet ismerni. A falakat sárgára festették és a háztetőn piros kémény díszeleg. A kertet zöldre mázolt kerítés szegélyezi. Cica mamának két kis cicagyéreké van: Bohó és a Kormos. Bohó szőre hófehér, Kormosé koromfekete. Bohó és Kormos jó testvérek, szeretik egymást. Jókedvűek, nagyon elevenek és talán azért van az, hogy mindig történik velük valami. A kisebb-nagyobb kalandok nem mindig végződnek jól. Néha pórul járnak; néha nevetséges dolgokba keverednek; olykor ráfizetnek hancúrozásukra. Am a legtöbb hiba akkor történik, amikor nem fogadnak szót Cica mamának. A Bohóval és Kormossal történt kalandot mondjuk most él nektek. * * * ’Cica-gyérékék' születésnapjukra kaptak egy nagy tortát. Reggel küldte nekik nagymamájuk. Délutánra meghívták születésnapi uzsonnára kispajtásukat: Mogyorókát, a mókust; Bodrit, a kutyust; Hápikát, a szomszéd kacsát; és RÖfikéí, a kismalacot. Bohó és Kormos egész délelőtt a torta körül settenkedett. Mondta is nekik Cica mama, hogy hagyják csak bent a kamrában, míg rákerül a sor, de a kiscicák csak nem nyugodtak!! Hol behozták, hol kivitték, körüljárták, megszaglászták, asztalra állították, székre tették, újbók,a kamrába vitték, ismét behozták. Egyszóval nem volt nyugtuk a tortától. Mikor azt találták ki, hogy felteszik a szekrény tetejére, megtörtént a nagy baj! A szekrény oldalán megcsúsztak, lezutant a torta és ők is lepotyogtak pontosan a torta közepébe. Az egész habostörta rájuk kenődött. Nem volt mit tenni, egymásról kezdték lenyalogatni a tortát mindaddig, míg apránként az egész nagy cukros-habos tortát elnyalták. Közben délután lett, megérkeztek a vendégek, virágot és más ajándékot hoztak a két ünnepeknek. Azok meg szégyenszemre nem tudták megkínálni tortával a vendégeket, de még játszani sem tudtak velük, mert úgy fájt a gyomruk a töméntelen cukroshabos torta falattól, hogy le .kellett feküdniük. PIRAMISREJTVÉNY Vízszintes sorok: aj Ékezettel: női név. b) Gyógyít, c) Teret készit. d) Jugoszláviai terület. Függőleges sorok: 1. I-betüvel a közepén számnév. 2. Fordítva: férfinév. 3. Terror közepe. 4. Azonos betűk. 5. Makó felé; egyik típusú betűi. 6. I-betűvel a közepén: festék. 7. Őszi peremén. Megfejtések — nyertesek A 24. számban megjelent rejtvények helyes megfejtése: Kezdőbetűre jtvény: Türkmén. összé-vissza: „Felhőbe hanyatlott a drégeli rom.. (Szöndy két apród ja.) Jutalomban részesülnek: Soós Katalin, Őrös, okres Trebisov Bordás István, Vel'ké Ohyndice 73. Borsó játék Most egy olyan játékot mutatunk be, amihez nem kell más, mint személyenként két tányér, egy fakanál és tetszés szerinti sárgaborsó. Többen is játszhatnátok. Az egyik tányérba mindenki elegendő számú borsót tesz, a másik tányér üresen marad. Tegyétek a két tányért egymás mellé, akár az asztalra, akár a földre. Adott jellel a fakanállal bökdössétek át a borsókat egyenként a másik tányérba. Az lesz a győztes, akinek a legkevesebb borsó esik a tányérja mellé és legelőször készül el. A változás kora A témát olvasóink érdeklődése adta. Ez az érdeklődés teljesen érthető, mert minden ember, férfi és nő egyaránt bizonyos idő múlva eléri a változás korát, amit szaknyelven klimaktériumnak nevezünk. A változás kora az élet normális jelensége, a serdülőkor ellentéte, melyben a nemi szervek visszafejlődése következtében csökken a hormontermelés. Egy-egy hormon kiesése megbontja az egyensúlyt, s ez idegi vagy lelki zavarokat okoz. Ha ez a folyamat gyorsabban megy végbe, akkor komolyabb panaszokkal jár, vagyis a változás kora az ún. klimakteriális betegség képében jelentkezik. Ez a folyamat nőknél rendesen 45—50 éves korban, férfiaknál 10—15 évvel később megy végbe. Nőknél a változás kora a havi vérzés megszűnésében mutatkozik, de a klimaktérium folyamata és tünetei már jóval előbb jelentkeznek. Ismert tény, hogy a civilizáció haladásával a változás korának időpontja egyre jobban eltolódik. A nők klimakteriális betegsége igen gyakori. A betegséget a havi vérzés megszűnése mellett főleg lelki zavarok jellemzik. A nők nagy része könnyen belenyugszik a rendszeres vérzések megszűnésébe, de sokan elég súlyos lelki reakcióval válaszolnak. Ez a reakció főleg azoknál mutatkozik, akik jelentős társasági életet éltek, de nem ritka jelenség azoknál sem, akik életüket szűk anyagi és sivár érzelmi viszonyok közt élték le. A lelki reakció alapja ilyenkor pánikérzés, mert úgy képzelik, hogy örömöket eddig nem is ismerve, életük most már teljesen üressé válik. A klimaktérium tünetei közül a legfontosabbak az elhízásra való hajlam, a nemi képesség és vonzódás zavarai, ingerlékenység, fokozottabb érzékenység, esetleg bőbeszédűség és féltékenység stb. A nő egyénisége tehát fokozatosan változásokon megy keresztül. Ennek az időszaknak igen tarka és gazdag a tünettana. Súlyosabb esetekben félelem, emlékezési zavarok, melankólia és álmatlanság is megfigyelhető. Nem ritkán fokozott szívműködés és magasabb vérnyomás, esetleg izületi fájdalmak és emésztési zavarok is jelentkezhetnek. A kóros tünetek egy-két évig is eltarthatnak, de ez alatt az idő alatt a hormon-termelés adagolt hormonok nélkül is egyensúlyba juthat, a tünetek visszafejlődnek és a lelki egyensúly is helyreáll. Amennyiben az említett tünetek erősen észlelhetők, orvosi beavatkozással mérsékelhetők a panaszok. A folyamatot azonban berekeszteni nem lehet, mert az teljesen összhangban áll a természet rendjével. MUDr. Somogyi János Mit főzzünk? * 1 Vasárnap: Raguleves csirkeaprólékkal, paprikáscsirke galuskával — fejessaláta, cseresznyésrétes. Hétfő: Babgulyás Kedd: Borsóleves, krumplikása hagymás zsírral. Szerda: Lebbencsleves, sóskafőzelék tükörtojással. Csütörtök: Zöldségleves, marhapörkölt makarónival vagy spagettivel, fejessaláta. Péntek: Hamis gulyásleves, Tojásos galuska, reteksaláta. Szombat: Karalábéleves, székelykáposzta. REÓEPTEK Párolt felsálszelet: (bélszín). Hozzávalók: 5 db 15 dkg-os felsálszelet, 10 dkg zsír vagy olaj, 2 dkg. só, 15 dkg hagyma, fokhagyma, törött bors. babérlevél, 5 dkg liszt, 4 dkg paradicsompüré, 1,5 dl fehér bor, és 1 dkg cukor. A jól kivert’ szeletekét sózva, borsozva és két oldalon lisztezve serpenyőben hirtelen sütjük pirosra, majd kivesszük a zsírból és egy lábasba tesszük. Az apróra vágott hagymát ebben a zsírban megpirítjuk, hozzá-* adjuk az összezúzott fokhagymát, meghintjük a megmaradt liszttel, kissé megpirítjuk, vigyázva, hogy a hagy* ma el ne égjen — beletesszük a paradicsomot, a bort, cukrot és babér* levelet, felöntjük 3—4 dl vízzel, jól felforraljuk, ráöntjük a lábasba he* lyezeté húsra és fedő alatt pároljuk. Időnként megforgatjuk, s ha szükséges, kevés vizet öntünk utána. Ha jól megpuhult, tálra helyezzük s a levét ráöntjük. Körítés: hagymás tört burgonya, vagy burgonyapüré, vagy valamilyen főzeléket is adhatunk.
