Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-02-13 / 6. szám

A fiatalok neveléséért mindannyian felelősek vagyunk AttértUnk a nagyüzemi mezőgazdasási termelésre. Gépesítettük a mezőgazdaságot. A gépek mellé szakemberek kellenek. A szakembereket pedig a mezőgazdasági mesteriskolák, műszaki mezőgazdasági Iskolák és a főiskolák nevelik. Ez az Iskola küldetése. De félreértenénk egymást, ha csak az iskolától várnánk a fiatal mezőgazdasági szakmunkások ne­velését. A nevelésért az egész társadalom felel. Tehát az Iskola a csa­lád, a tdmegszervezetek és az Üzemek. Ez mindenki előtt ismeretes, de a problémák éppen ott kezdődnek, hogy ez nincs Így a gyakorlati élet­ben. _______________________________________________________ A PROBLÉMÁK: Elemezzük az alapoktól ezt' a kér­dést. Rájövünk, hogy a problémák az alapfokú kilencéves iskolában kezdőd­nek. Későn döbbenünk rá arra, hogy a tanulóknak az Iskola befejezése után pályát kell választanlok, no meg uz alsóbb évfolyamokban Is vannak olyan diákok, akik már a hatodik osztály­ban eleget tettek a kötelező Iskola­­látogatásnak. Ezek Is pályát válasz­tanak. Mintha most Is fülemben csen­gene az az Ijesztő kijelentés: .......ha nem tanulsz, csak a mezőgazdasági iskolába mehetsz" — és Ilyenkor min­dig megborzong a hátam. Ezekkel a tanulókkal találkozunk a mezőgazda­­sági szakiskolákban. Ehhez pedig már idegek kellenek. Megemlítek egy pél­dát. A Breznól Mezőgazdasági Mester­­iskola tanulói 60 %-énak sincs meg a teljes iskolai végzettsége. Az iskola mindent megtesz annak érdekében, hogy jó szakembereket neveljen, már amennyire ez sikerül az említett ta­nulókból. Nehéz és fáradságos munka ez. Ezt mindenki tudja. Az iskola nagy segítségére lehetnek azok a szövetkezetek és szülők, akik ebbe az iskolába adták a tanulókat. Csakis kölcsönös nevelőmunkával érhetünk el eredményeket. A tanulók az iskolá­ban elsajátították a2 elméleti részt, a második évfolyam végén néhány hónapos szakgyakorlat alatt ismer­kednek meg tökéletesen a jövő fog­lalkozásukkal. Vagyis csak ismerked­nének. A példák sorozata azt bizo­nyítja, hogy ez nem minden esetben van igy .A szövetkezetek vezetősége ezen tanulókra nem fordít kellő gon­dot. Megelégszenek azzal, hogy a ta­nulók foglalkoztatva vannak, de azzal már nem törődnek, hogy milyen mun­kát végeznek. Például szolgál a Ban­­ská Bystrlca-i mesteriskola tanulóinak írásbeli véleménye a szakgyakorlat­ról: „... a szövetkezetben mindenre felhasználtak, csak éppen arra nem, amilyen célból küldött az iskola (gé­pek javítása stb.). A szakgyakorlatra négy kulcsot kaptunk, amellyel javí­tanunk kellett a gépeket.“ Vagy: „ ... a szezőnmunka ideje alatt mi voltunk azok, akik olyan munkát vé­geztünk, amit a felnőttek nem akar­tak csinálni“........rossz Időjárás ese­tén alkoholt fogyasztottunk" „A gya­korlat befejezése után az értékelés alapján egy liter rumot és egy kiló preSovi szalámit kaptunk jutalomként a jő munkánkért.“ Természetes, akad­tak olyan szövetkezetek is, ahol ko­molyan és felelősséggel törődtek a tanoncokkal. így nyilatkoznak a gye­rekek. És ml az Idősek véleménye? a mai fiatalokat nem érdekli semmi, nem akarnak dolgozni, huligánok lesz­nek .,stb., stb. Most hasonlítsuk össze a két példát. Nem gondolkodtunk még el azon, hogy a fiatalok neveléséért mi Is fele­lősek vagyunk? Mindnyájan. A fiata­lok elismerik az idősebbeket, de for­dítva ez mér nem helytálló. Termé­szetesen mindkét részről vannak ki­vételek. A KIÜT: Ezek a problémák ismeretesek min­denki előtt. Az is, hogy a fiatalok húzódnak a mezőgazdasági munkától. Ennek is megvannak a maga Objektív okai. A gyökerek visszavezetnek a családi nevelésig. Azok a szülők, aki­ket csak az „ásó és a kapa“ válasz­tott el a földtől, most mint elrettentő példát emlegetik a mezőgazdasági munkát. Ez természetes, rossz neve­lési hatás a fiatalokra. Figyelmen kí­vül hagyják azt a tényt, hogy a me­zőgazdasági nagyüzemi termelés elő­nyösebb, nagyobb lehetőségek vannak a mechanizáciőra, nagyobb a hektár­hozam és nem utolsósorban a szövet­kezet gazdasági színvonala felemeli a falu kulturális és társadalmi éle­tét is. JAVASLATOK: Az elmondottakból láthatjuk, hogy ezen a téren még igen sok a tenni­való. Kezdve a család és az iskola együttműködésétől, végezve az iskola és a szövetkezetek kölcsönös segíté­sével. Itt csak arról van szó, hogy a szülők megértsék az iskola küldeté­sét és feladatát, segítsenek a nevelés­ben. A szövetkezetek részéről pedig hogy a tanoncokat azért küldik a szö­vetkezetekbe, hogy elsajátítsák a munkafogásokat. A tanulók mellé olyan szakembereket állítsanak, akik­től tanulhatnak Is, hogy a gyakorlat Igazán szakgyakorlat legyen. Ezek­­után minden bizonnyal megnyerjük a tanulókat a mezőgazdaságnak. Hisz a szövetkezeti munkának is van jő ol­dala, vonzalma. De ezt a varázslatos­­ságöt kell, hogy először mi érezzük és oktassuk a fiatalokat ennek a munkának varázslatos titkaiba. Hiszen az utánpótlásról van sző! Mácsai Gyula, a CS1SZ Szlovákiai Központi Bizottságának munkatársa Megkezdik a kukorica osztályozását Galánta legnagyobb épületei közé sorolható a napokban befejezett ku­­korlca-osztályozó állomás, amely az első ilyen épület nálunk. Meglátogat­tuk tehát Klucska Imrét, a Gsléntai Mezőgazdasági Felvásárló Üzem vezető ökomómusát, s egynéhány kérdést tet­tünk fel neki. — Milyen munkálatok folynak az állomáson ezekben a napokban? — Elsősorban fontosnak tartom el­mondani, b°gy időben elkészült az osztályozó részleg, ahol már kijáró-1 bálták a gépeket, persze, egyelőre még csak kukorica nélkül. — Miért nem próbálták kukoricá­val? — Azért, mert az egész gépberen­dezést és a műszaki leírást a Szov­jetunió szállította és a próbákhoz is szovjet szakembereket küldenek. — Sok mezőgazdasági üzem érdek­lődik az osztályozott kukoricavetőmag iránt. Kapnak mezőgazdasági üze­meink az Idén is ilyen vetőmagot? *— Igen. Februárban megkezdjük a kukorica osztályozását. Számolunk az­zal, hogy már ebben az évben 10—15 vagon vetőmagot szállítunk. — Milyen lesz az üzem évi kapaci­tása? — Ha minden jól megy, akkor 400 vagon kukoricát tudunk majd osztá­lyozni. — Milyen előnyök származnak az osztályozó építéséből? — Egyrészt maga az osztályozás — ami kiküszöböli a nehézségeket a ve­tésnél, mivelhogy az összes vetőmag egyforma nagyságú lesz, ami nagyon megkönnyíti a vetést, főképpen a fészkes vetést jobban biztosítja. Má­sik nagy jelentősége az, hogy a mező­­gazdasági üzemeknek nem keli majd odahaza gondoskodni a vetőmagról, annak szárításáról, elraktározásáról. Közvetlenül a földekről hozzák be a kukoricát és ezt nálunk fogjuk szárí­tani és osztályozni. A képen a kukó­­ricaosztályozó látható. Kép és szöveg: Krajcsovies Ferdinánd Gondolatok a félévi bizonyítványosztásról Ismét eltelt egy félév, s az iskolák tanulói megkapták a bizonyítványt, félévi munkájuk eredményét. Ilyenkor talán nem is a hideg, inkább az izgalom festi pirosra az arcokat. Sok tanuló örömmel, de akad olyan is, aki könnyes szemmel vette át a bizonyítványt. Ezek a tanulók ilyenkor szánják-bánják tetteiket. A bizonyítványával hazatérő diákot, a szülő ezzel a kérdéssel fogadja. „Milyen a bizonyítványod?" A szívdobogás, mely most erősebb mint más­kor, teljesen leköti a diákot. Gondolatban az iskolák mögött jár, vidám és boldog pillanatok jutnak az eszébe. A fantázia szárnyalását a szülő hangja szakítja meg: „Mutasd már azt a bizonyítványt!" Voltak diákok, kik örömtől sugárzó arccal adták át a bizonyítványt, de voltak olyanok is, akik szemlesütve,' szégyenkezve tették az asztalra. A szülők egyik esetben dicsérték, a másikban elmarasztalták a tanulót. Minden diáknak iparkodnia kell, mert csak így szerez örömet tanítónak, szülőnek egyaránt. Lakatos P ál, SZS (Rozsnyó) Kétszázezer korona tiszta jövedelem a sertéstenyésztésből Haminda András már öt éve áll a tizenhétéves zétényi szövetkezet élén. Azóta sokat tett a közös gazdaságért. Nézzünk csak néhány termelési ágat. A szövetkezet átlagosan 110—120 da­rab anyakocát tart. Ehhez évenként 20—30 átmeneti anyakocát állítanak be. A malacokat 20—30 kg-os átlagos súly után hizlalásra fogják. A súly szerinti takarmányozás eredménye, hogy nyolchónapos korukban már el­érik a 100—110 kilót. így egy-egy hízó 400 korona tiszta jövedelmet hoz. A múlt évben a sertéshizlalásból 200 ezer korona tiszta jövedelem maradt. Ezért a tervezett 600 mázsa helyett 950 mázsát adtak el. A sikeren felbuz­dulva az új gazdasági évben 1000 má­zsa sertéshús kerül a piacra. Slmkő, Költő, Bukus és Bufla elvtársak nem félnek a nagy feladatoktól, mert ed­dig Is jó eredményeket értek el. A szarvasmarha-hizlalás is jövedel­mező. A szerződéses eladás tervét 300 mázsával túlteljesítették. Kiváló munkát végzett Füstös és Király bá­csi, akik a borjakat nevelik. A hízó­­marhákat pedig Rudas, Jascseg és Serfőző szövetkezeti tagok gondozzák. A sok tapasztalattal rendelkező szövetkezeti elnök a vezetőséggel együtt gondol az állattenyésztés to­vábbfejlesztésére is. Nemsokára 6000 csibe érkezik, amelynek elhelyezésé­ről már gondoskodtak. A múlt évben a tervezett 175 ezer tojás helyett ISO ezer került piacra, a jövőben még szebb eredményeket érnek el. Balogh Kálmán (Kírályhelmec) Egy szerencsés pionír-horgász, uli határtalan örömmel mutatja a hét­kilós csukát. Ogye, fiúk. ilyen gyönyörű helyen érdemes a nyári szün­időt tölteni? (Foto: .Zd. Kruzinsky) természet felüdülési, pihenést jelent’. Joggal nevezhető a sporthorgászok paradicsomának ez a tó, hiszen 27 halfajta közt válogathatnak. Köztük olyan halfajták is horogra akadnak, amelyekkel bármelyik horgász szíve­sen dicsekszik. Nem ritkaság itt a 6—7 kilós csuka, a 7—8 kilós ponty vagy a 4—5 kilós süllő. Rendkívül értékes zsákmánynak számítanak a nemegyszer 8 kilós tavi pisztrángok. Az Állami Halgazdaság példásan gondoskodik a gát halállományáról. Bár néhány halfajta szaporodására nem kedvezőek a feltételek, mégsem fenyegeti őket a pusztulás veszélye. Évről évre nagyszámú ivadékka! pó­tolják az időközben kifogott állo­mányt. * * * Három évig furcsa „halászok“ tele­pedtek meg a gát mögötti hatalmas tó partján. A Bratislavai Halászati Laboratórium dolgozói figyelték a halak számbeli és fajtabéli változásait, növekedésüket, táplálkozásukat és a kártevők garázdálkodásait. Megfigye­léseik során sok hasznos tapasztalatot szereztek, ami a halak életét illeti, s melyeket nagyon jól hasznosíthat­nak a tő halállományának gyarapítása elősegítésére. Fr. Havlena Horgász-paradicsom Az Árvái Völgyzárógét mögött meg­szoruló víztömeg — hazánk legna­gyobb víztárolója — valóságos tenger benyomását kelti. Általában „szlovák tengerként" emlegetik. Csupán az ér­dekesség kedvéért megemlítjük, hogy geológusok szerint az árvái víztároló helyén néhány millió évvel ezélőtt is tő állt. A mai „szlovák tenger" azonban fiatal. Csak 1953-ban keletkezett. A nagysága a villanyerőmű működése szerint változik. Dagály idején 35 négyzetkilométer a tó felülete, Ek­kora vízben a halak, jól érzik magu­kat, s amellett kiváló lehetőséget nyújt a sporthorgászatra. Partjai könnyen megközelíthetők. A horgá­szás élményén kívül a vadregényes Mozgó fény, mint halcsalogató A Káspi-tengerbe merült békaem­berek a víz mélyében elhelyezett fényszórók szomszédságában helyez­kedtek el, megfigyelték és lefilmezték a halak viselkedését a fény hatására. A vizsgálatok során megállapították, hogy a halaknak fénnyel való odacsa­­logatása a kihalászásukra szolgáló pneumatikus szívótorkokhoz olyan­nyira fokozható a fényforrás mozga­tásával, hogy a halrajok odasereglé­­sével a zsákmány megsokszorozható. IZRAEL HALTENYÉSZTŐI járnak az élen a területegységre eső pontyhús előállításában. Náluk 20 q/ha körüli az országos átlag, de egyes tavaik 50 q/ha termést is adnak. E ki­tűnő eredményeket a kedvező szub­trópusi éghajlaton kívül rendkívül sűrű népesítesse), szakszerű műtrá­gyázással és Intenzív etetéssel érik el. A sűrű népesités következtében egyes parazitás betegségek az elmúlt években nagyon elterjedtek. Fertőző hasvízkór viszont csak egy állomány­ban fordult elő, melynek teljes ki­irtásával sikerült e bántalom tovább­terjedését megakadályozni. A parazi­tás bántalmak közül a darakórt ők Is malachit-zöldes fürdetéssel küzdik le. (h) A Brnói Halgazdaság mlynskéi ha­lastaván, amely 107 hektáros, félidő­ben sem szünetel a munka. Hat szél­energiával működő ventillátoros pumpa juttat oxigéndús levegőt a jégpáncél­lal borított halastó lakóinak. (Foto: Zd. Kruzinsky) G Januárban az összes kerületek túlteljesítették tej-, hús- és tojás­eladási tervüket. A közellátás 18,2 millió liter tejjel, 8155 tonna hússal és 8,6 millió tojással kapott többet' a múlt év hasonló időszakával szem­ben. • A jiefni járásbun értékelték ■ cukorrépa-termesztési mozgalmat. Az átlagos hektárhozam 372 mázsa volt. A mezőgazdasági üzemek 41 millió koronát kaptak a cukorrépáért, ami a növénytermesztési bevétel egyhar­­madát jelenti. ’. 9 A prievidzai járás mezőgazda­sági üzemei 100 ezer liter tejjel töb­bet adtak a tervezettnél. Az ellenőr­zőszervek azonban rájöttek, hogy az egyik szövetkezet 10 nap alatt 468 liter vizet adott el tej helyett. G A Zempllnské Teplice-i szövet­kezetben üzembehelyeztek egy köz­ponti fűtéses malacelletöt. A 100 da­rab anyakoca mindössze 7000 koronás befektetéssel száraz-meleg helyen tartózkodhat malacaival. G A poprádl járás földművesei idén túl akarják teljesíteni burgonyából a múlt évi átlagos 200 mázsás hektár­hozamot, Eddig már 1400 VHgon vető­­burgonyát ellenőriztek, amiből 30 va­gont még átválogatnak. A régi fajtá­kat háttérbe szorítják. A poprádl mozgalom nagy sikereket hozott, hisz öt évvel ezelőtt a járás átlagos hek­tárhozama burgonyából csak 80 má­zsa volt. Idén pedig már 214,6 mázsás hektárhozammal dicsekedhetnek. G A zólvoms/.alatnyai tejfeldolgozó üzem naponta 1500 kg juhtúrót. szál­lít az üzletekbe. Az év elejétől már 32 000 tonna brindza került a piacra. G A zselézi felvásárló üzem egy új takarmánykeverőt próbált ki, amely naponta két váltásban 110 tonna ta­karmányt készít a sertések és szár­nyasok részére. G A Bratislavai Kerületi Bíróság ítéletet hozott a jelened Mezőgazda­­sági Felvásárló Üzem egyik csoportja fölött, amely a raktártöbbletet egyéni gazdák nevére írta és a pénzt pedig eltulajdonította. Gedaj Vince három évig gondolkozhat a zárkában azon, hogy érdemes-e a mezőgazdasági üzemeket megkárosítani. G A pezinoki erdőgazdaság bakai részlegén (dunaszerdahelyi járás) kö­télpályát készítenek, amellyel gömbfát szállítanak 1700 méterre. G A komáromi Doprastav hídépítő üzem a múlt évben mintegy 40 híd részére gyártott hídelemeket, A szere­lőcsoport összesen 47 híd szerelésén dolgozik. Az új évben még nagyobb feladatok előtt állnak. Említésre méltó a komáromi nyitható és csukható híd, amelyhez felhasználják a technika minden vívmányát. (H. L.) G Az érsekújvári járásban Mácsik Katalin, az alsóahai szövetkezet fejő­nője került az első helyre, aki átlago­san 3276 liter tejet fejt tehenenként. Miklya János anyakoca gondozó pedig 18,1 malacot választott el átlagosan. Papp Júlia a köbölkúti szövetkezet tyúkgondozőja 182,8 tojást termelt tyúkonként. (T. J.) G A Nagyfalu — Szécsénke egyesített szövetkezet 1000 mázsa helyett 1035 mázsa sertéihúst adott a közellátás­nak. Idén is jól indulnak hisz a hizlal­dában és elöhizlaldában 800 sertést készítenek elő. Szarvasmarhából 116 darabot hizlalnak. (M. L.) G A fegyverneki szövetkezet egy­millió koronával többet vett be. a ter­vezettnél. Csak tejből több mint 30 ezer literrel többet adtak el. Kifize­tődő a tojópavilon is. Hisz terven felül 191 ezer tojást adtak a közellátásnak, idén pedig az első hónapban már 120 ezer darab került az üzletekbe. (B. J.) G A Csécsi Mezőgazdasági Szaktan­intézet harmadik osztályos növendékei meglátogatták a Kassai Magtisztító Állomást. A vezető beszámolójából sok gyakorlati tapasztalatot szereztek elméleti tudásukhoz. (K. S.) G Az utóbbi időben hazánkban Is alkalmazzák a trágya szétszórásét robbanóanyaggal. A szakemberek vé­leménye szerint ez a módszer t*5nd­­kívül olcsó, 96 a trágya szétszórása is egyenletesebb, mint a hagyományos módszereknél. A terebesi járásban is kipróbálták ezt az eljárást. Az imregi szövetkezet határában, a járás me­zőgazdasági üzemelnek képviselői je­lenlétében mintegy 300 mázsa trágyát és komposztot szórtak szét llymódon egy hektárnyi területen. A trágya szétszórására mindössze 10 kiló rob­banóanyagot használtak, amely 42 ko­ronába került. Ha az égész járás te­rületén ezt a módszert alkalmaznák, évente csupán a béreken mintegy 160 Ó00 koronát takarítanának meg. P. L. ^ 0SZABAD FÖLDMŰVES 1865. február 13.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom