Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-02-13 / 6. szám

Ülésezett az Állami Beruházási Bizottság Az építészet nagy feladatai A múltévi beruházási építkezések gazdasági eredményessége néhány szemléltető adat szerint a követk jző volt: több mint három millió tonna szén, csaknem 23 millió torna osztályozott szén, 787 millió W elektromos energiát fejlesztő kapacitások stb. A népgazdaságunk fellendítésére nézve rendkívül fontos 159 tervbevett termelési egység közül tavaly 154-et helyeztünk üzembe, ebből 109-et ki­váló minőségben sikerült átadni ren­deltetésének. A bizottság megállapította, hogy 15 termelőegység építése tervszerűen halad. Ezek sorában említhetjük meg többek között a záluzíi vegykombinát szintetikus szeszgyárát, a hlohoveci lenfeldolgozó üzemet és másokat. A tavalyi beruházási építkezési terv sikeres teljesítéséről s a be nem feje­zett építkezések számának csökken-HÍREK Húsz esztendő, az idő hogy eljár... Ä szövetkezeti tagok nyugdíjjogosultságáról Ez év január 1-től a szövetkezeti tagok szociális biztosí­tásáról szóló törvény új rendelkezései léptek hatályba. Lé­nyegében a nyugdíj- és a rokkantsági járadékra vonatkozó intézkedésekről van sző. Ezekről az előírásokról szeretnénk újból tájékoztatni olvasóinkat. aki az említett időponttól legalább 10 éven keresztül fizette a szociális biztosítás díját és elérte 65. életévét. A munkaviszonyt a nőknél 1957. ja­nuár 1-e előtt akkor is beszámítják, ha nem is volt tagja a szövetkezetnek, de tartósan a szövetkezetben dolgo­zott. A nyugdíjigény elismerésének fel­tételei, bármilyen szövetkezetről le­gyen is szó, lényegében azonosak a többi dolgozó nyugdíjigényének fel­tételeivel. Csupán a nyugdíjjáradék összegének megállapításában tesz a törvény különbséget, a magasabb színvonalon gazdálkodó szövetkezetek tagjai között. A rokkantsági járadékról Az egészségi állapot leromlása sok­szor teljes munkaképtelenséghez vagy a munkateljesítmény tartós csökke­néséhez vezet. Ha az ilyen szövetke­zeti tag keresete a betegség követ­keztében lényegesen csökken, s eddigi munkaviszonyát csak különlegesen módosított és könnyített feltételek mellett végezheti, vagy korábbi kép­zettségéhez viszonyítva csak igen egyszerű munkát végezhet, részleges rokkantságról beszélhetünk. A teljes rokkantság akkor áll fenn, ha a szö­vetkezeti tag huzamosabb ideig vagy tartósan teljesen munkaképtelen. Az a szövetkezeti tag, is teljesen rok­kantnak tekinthető, aki bár munkavi­szonyát továbbra is fenntartja, de munkája nem hasonlítható korábbi képességeihez. A rokkantsági járadék összege a le­dolgozott évektől, a szövetkezeti tag” életkorától és az EFSZ gazdálkodásá­nak színvonalától függ. Az a szövet­kezeti tag, aki legalább 25 évig dol­gozott, (munkaviszonyban volt) s rok­kantsági igényének időpontjában is magasabb színvonalú szövetkezetben dolgozik, átlagos havi keresetének 50 százalékát kapja. A 25 év után fedői-* adatok közé. A jelenlevők intézkedé­seket hagytak jóvá, annak érdekében, hogy a rendelkezésüknek átadott új termelési egységekben minél előbb elérhessék a tervben előirányzott teljesítő képességet. E cél eléréséhez jelentősen járul hozzá ezidén az előnyben részesített építkezéseken dolgozók különprémiumainak kifize­tése, ami másrészt az illetékes építés­­vezetőség tekintélyét és jogkörét is növeli. Ami pedig a lakások és a középü­letek építésével kapcsolatban előze­tesen megállapított eredményeket illeti, a tervfeladatokat pénzügyi szempontból 101 %-ra, de egyébként csupán 84 °/o-ra teljesítették. Az építkezések kivitelezői összesen 56 598 lakást — énnek 65 °/o-át ki­váló, illetve jóminőségben — adtak át rendeltetésének. A legtöbb új lakást az északmorvaországi és nyugatszlo­vákiai kerületben építették. A múlt év folyamán 37 óvodát, csaknem 60 ezer férőhelyes 86 álta­lános iskolát, 9 ipari tanuló iskolát, 34 bölcsődét, több diákszállót, kór­házat és szülőotthont adtak át ren­deltetésének. A bizottság megállapította, hogy mindeddig nem felel meg a lakosság igényeinek és nincs kellő arányban az életszínvonal emelését célzó törek­vésekkel sem a lakásépítkezések ké­­ziművesítése. Ezért a lakásépítők számára ez évre előirányzott jutal­mak legalább 75 %-át azok kapják, akik hozzájárulnak az új lakónegye­dek kézművesítéséhez. Az idei költségvetés szerint 68,5 milliárd korona az előnyben részesí­tett építkezések ellenértéke. téséről tanúskodik többek között, hogy a tervben előirányzott épületek­nek 97 %-át . sikerült átadni. Ez az eredmény annál is inkább szembe­ötlő, hogy a statisztika 1963-ban nem teljes 79 %-ot, és 1962-ben csupán 71 %-ot mutatott fel. A jó eredmény elsősorban annak köszönhető, hogy az Építésügyi Minisztérium az előny­ben részesített építkezésekre össz­pontosította a szükséges munkaerő­ket s eszközöket. Kedvező hatású volt a legésszerűbb műszaki rendszer be­vezetése, valamint az is, hogy az egyes épületek átadása alkalmából külön-prémiumokat s jutalmakat fi­zettek ki a dolgozóknak. Ez csupán néhány adat azok sorá­ból, amelyeket az Állami Beruházási Építkezési Bizottság Prágában tartott teljes ülésén ismertetett. Az ülés résztvevői a továbbiakban értékelték a központilag irányított és előnyben részesített beruházási építkezések 1964. évi tervének teljesítését. A tanácskozás során bebizonyoso­dott, hogy tavaly a Tüzelő anyagügyi, a Kohóipar- és Ércbányaügyi, vala­mint az általános Gépipari Miniszté­rium számára készülő központilag irányított építkezéseken érték el a legkedvezőbb eredményeket. Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy a beruházási építkezések szaka­szán a jövőben is a magas műszaki színvonal elérése, s az épületek kiváló minősége tartozik a legfontosabb fel-Reggeli sorakozó a délelőtti sítúrára. Téli pihenés pontjainkban az idén több ezer szö­vetkezeti dolgozó is szabadságát tölti. Kérdésünkre a szakszervezetek szlovákiai központjában elmondották, hogy az idén nagyobb számban bizto­sítanak úgynevezett pótfizetéses üdü­lést is, ami azt jelenti, hogy ha csak a család egy tagja kap beutalást, az üdülőközpont vezetősége a napi díj lefizetése esetén gondoskodik a többi családtag ellátásáról is. Erre vonatkozólag bővebb felvilágo­sítást, illetve jelentkezéseket vala­­mennyi üzemi szakszervezeti bizottság vagy járási és kerületi központ elfo­gad. (tg) Bár a természet lassan ébredésre i készül téli álmából, hazánk hegyes- i völgyes tájain még teljes a téli nyu­galom. Olykor-olykor erős szélvihar sivít végig hegyeink ormain, mintegy s jelezvén, hogy a tél ura nem adja meg 1 egykönnyen magát. 1 Ez az időszak egyben dolgozóink megérdemelt pihenésének időpontja is. ■ A Forradalmi Szakszervezeti Mozga- ; lom (ROH) Központi Tanácsának tájé­koztatása alapján idén közel 280 ezer ' dolgozó tölti szabadságának egy részét az országban levő 110 üdülőközpont- : ban. i A Magas Tátra és Krkonose hegy- \ lábainál ékeskedő, korszerű üdülőköz- j ■ Sikerrel épül a szélesnyomtávú vasútvonal. A Szovjetunió határától a Kelet-szlovákiai Vasműhöz vezető szélesnyomtávú vasútvonal építői már két kilométernyi sínpárt raktak le. Ezt az eredményt egy különleges szovjet sínlerakógépnek köszönhetik. ■ Osztrák és nyugat-német újság­írók Szlovákiában. A Szlovák Nemzeti Tanács mellett működő idegenforgal­mi bizottság meghívására 15 tagú nyugat-német, illetve osztrák újság­író csoport látogatott Szlovákiába, hogy megismerkedjenek idegenforgal­mi létesítményeinkkel és művészeti emlékeinkkel, valamint a Tátra szép­ségeivel. ■ Előkészületek az idei Hus-ün­nepségekre. Ján Hús halála 550. év­fordulója alkalmából az idén számos színvonalas kulturális rendezvényre kerül sor. Prágában a Betlehem ká­polnában rendezik meg a Ján Hús életét és tevékenységét, valamint a huszita hagyományokat szemléltető nagyszabású kiállítást. ■ Újabb intézkedések a közrendé­szetben. Néhány nappal ezelőtt a köz­­biztonsági szervek prágai székházé­ban sajtótájékoztatót tartottak, ame­lyen fontos feladatokról, a többi kö­zött polgáraink nyugalma és bizton­sága érdekében és a közrend fenn­tartása szempontjából foganatosított új intézkedésekről volt szó. ■ Nemzetközi értekezlet Brnóban. Az ötnapos nemzetközi lentörő érte­kezleten több mint 40 hazai és kül­földi szakember tárgyal a lentörés korszerűsítéséről. ■ Ifjúságunk készül a IX. Világ­ifjúsági Találkozóra. Az Algírban sor­­rakerülő IX. VIT-en résztvevő kül­földi fiatalok utazási költségeit fedező szolidaritási alap megteremtésére tett felhívás nagy visszhangra talált a csehszlovák ifjúság körében is. Szá­mos ifjúsági szervezet jelentette be. hogy társadalmi munkából, kultúr­­fellépésekböl és hulladékgyűjtésből eredő bevételének egy részét a VIT szociális alapjára adja. ■ Vesztegzár Csatán. A lévai já­rásban levő Csata községben a szarvasmarha-állomány között elter­jedt a száj- és körömfájás miatt, a csatai vasútállomást haladéktalanul vesztegzár alá helyezték. A rendel­kezés visszavonásáig tilos az utasok ki- és beszállása s a vonatok nem álinak meg az említett állomáson S Nem terjed a náthaláz Csehszlo­vákiában. A náthalázas megbetegedé­seket ellenőrző központból jelentik hogy hazánk területén eddig egyet­len náthalázas megbetegedés- sem fordult elő. Mint ismeretes, az NDK* ban és a Szovjetunió északi területén valamint Moszkvában súlyos náthaláz­­járvány ütötte fel a fejét. ■ Három „Rakéta-hajó“ a Dunán A Csehszlovák Dunahajózási Társaság az új Becs—Belgrád vonalon szovjet gyártmányú Rakéta-típusú személy­­szállító hajót helyez forgalomba. Te­hát idén a Bratislava—Bécs és Bra­tislava—Budapest közötti Rakéta-ha­jóhoz egy harmadik, az említett vo­nalon induló új hajó, közlekedő haji kapcsolódik. aránt hallgatták végig a falu króm-' káját. Húsz esztendő, az idő, hogy el­jár ... A falu nagy ünnepén, Petőfi halhatatlan sorait lehetett kiolvasni az emberek szeméből. Azokéból is, akik a község továbbfejlesztésén csak ezután fáradoznak, de főleg azokéból, akik a húszéves munkából oroszlán­­részt vállaltak. Ezek közé tartozik, Csíder András,. Lackó- András, Szoták János, Valik József, Gédra Pál és a többiek, akik becsületes munkájukért a járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottságtól dicsérő oklevelet kaptak. A győrkiek felszabadulásának 20. évfordulóját népmulatság zárta. Iván Sándor Húsz évvel ezelőtt Győrkén minden menekülő helyet talált. A községben ugyanis tífusz ütötte fel a fejét, s így a „Fritz“ nem szívesen tette be ide a lábát. Ha pedig már nagyon sürgősen el is látogatott a faluba, rövid időn belül máshol ütött tanyát. Hagyjuk azonban most a húsz év előtti helyzetet, hiszen az eltelt két évtized alatt feli smerhet etlenné vál­tozott a falu képe. Jelenleg á50 rádió, 70 televíziós készülék, 133 mosógép, 34 motorkerékpár és 2 személyautó tanúskodik a falu lakóinak életszín­vonaláról. A felszabadulás 20. évfordulóján az ideiglenesen készült kultúrház zsúfo­lásig megtelt. Fiatalok, öregek egy­használja fel, ami 1963-ban az össz­­mennyiség 78 %-át tette ki. A mező­gazdaságban a vízszükséglet 1963-ban kb. csak 4 % volt. A beszámoló rámutatott arra, hogy a jövőben a vízszükséglet több mint r kétszeresére növekszik. A víztarta- i lékokat jelentős mértékben biztosít- ; hatjuk a sokféleképpen kihasználható i víztárolók, halastavak és hasonlók s létesítésével, főként ott, ahol ezt az r ipar és a mezőgazdaság fejlesztése a legjobban megköveteli. Feltételez- ( hetö, hogy Szlovákiában mintegy 24 ( víztárolót építünk, amelyben összesen ( mintegy 2,5 milliárd köbméter vizet . tárolunk majd. Hasonlóképpen mint hazánk egész j területén, a szlovák kerületekben is , rohamosan épülnek a kisebb víztáro­lók és egyre fokozottabb mértékben használják fel a már meglevő vízfor- i sásokat az öntözéshez. 1 A vízzel is gazdálkodnunk kell! Kedden, Bratislavában sajtóérte­kezletet rendeztek a vízgazdálkodás jelenlegi állapotáról és feladatairól. A sajtó képviselőin kívül az értekez­leten részt vettek az SZNT Földmű­velésügyi Megbízotti Hivatala, a Szlo­vák Tervbizottság, valamint a vízgaz­dálkodási intézetek, illetve munka­helyek dolgozói. Anton fiák mérnök, a bratislavai Vízgazdálkodási Fejlesztési Igazgató­ság vezetője bevezetőül rámutatott arra, hogy az ipari és a mezőgazda­­sági termelés fejlesztésére, valamint az életszínvonal emelkedésével egy­­időben növekszik a vízfogyasztás, s ez által természetesen növekszik a szenyvizet mennyisége is. Szlovákiában a legtöbb vizet az ipar gozott minden év további 1 %-os hoz­­zászámítást jelent. A rokkantsági járadék összege az alacsonyabb szín­vonalon gazdálkodó szövetkezetben a szövetkezet jövedelmi besorolásától függ. így a rokkantsági járadék ösz­­szege 230—260 korona között inga­dozhat. A részleges rokkantsági járadék összege a magasabb színvonalon gaz­dálkodó szövetkezetekben a nyugdíj­­járadék fele. Ha részleges rokkantság munkabaleset eredménye, akkor a tag a munkabaleset után járó teljes rok­kantsági járadék felét kapja. Oj rendelkezés — a korábbi előírá­sokkal szemben az, hogy a rokkant­járadék rendezése bizonyos különle­ges esetekben módosulhat. Főleg ak­kor, amikor fiatal dolgozó rokkant­ságáról van szó. Az a szövetkezeti tag, aki fiatalkori rokkantsága követ­keztében nem léphetett munkavi­szonyba és elérte 25. életévét, — leg­feljebb 400 koronás összegben kaphat rokkantjáradékot. Ide sorolhatók azok a szövetkezeti tagok is, akik még munkébalépésük előtt szerezték rok­kantságukat. Ezek teljes vagy részle­ges rokkantjáradékot kaphatnak, ha a rokkantigényhez szükséges Időpont előtt alkalmazva voltak. Erre a 24 évnél fiatalabb szövetkezeti tagoknál legalább 2 évi munkaviszony szük­séges. Az olyan szövetkezeti tag is kaphat rokkantjáradékot, akinek életét a tar­tós betegség lényegesen megnehezíti. Ebben az esetben a kereset lényeges csökkenése nem feltétel. Az általános életfeltételeket megnehezítő körülmé­nyek közé sorolható például a vég­tagok csonkítása, amikor a szövet­kezeti tag például segítségre szorul áz öltözködésnél vagy élete az egész­séges emberhez viszonyítva jóval nehezebb. Az említett intézkedések csak azok­ra a szövetkezeti tagokra vonatkoz­nak, akiknek nyugdíjjogosultsága 1965. január 1-től érvényes. Ez azt jelenti, hogy akik már 1964. végéig megszerezték nyugdíjjogosultságukat, azokra a szociális biztosítás addig érvényes előírásai vonatkoznak. J. Bátovsky díjra, azzal a különbséggel, hogy a nők a férfiaknál korábban, a felnevelt gyermekek számától függően már 53—57. évük betöltésével tarthatnak igényt a nyugdíjra. Tehát az a nő, aki 5 vagy több gyermeket nevelt fel, már 53 éves korától nyugdíjjogosult. A korhatár 3—4 gyermeknél 54 év, egy gyermeknél 56 év. A gyermekte­len szövetkezeti nőtagok, vagy azok, akik gyermeküket nem magúk nevel­ték, 57 éves koruktól jogosultak a teljes nyugdíjra. Valamennyi szövet­kezeti nőtagra egyaránt kötelező a 25 évig fennálló munkaviszony, illetve a szociális biztosítás díjának fizetése. A munkaviszonyban eltöltött évekhez a törvény hozzászámítja a gyermekek gondozására (3 éves korig) fordított éveket is. A törvény azokra a nőkre is gondol, akik örökbefogadott, vagy más gyer­mekek neveléséről gondoskodtak. Ezek ugyanolyan előnyöket élveznek, mint a saját gyermekeket nevelő nők. A gyermek felnevelésének feltétele, hogy a szövetkezet nőtagja a kötelező iskolai látogatás alatt gondoskodjék a gyermek neveléséről. Ez a feltétel akkor is teljesítettnek bizonyult, ha a nő komoly okból (pl. betegség, inté­zeti nevelés stb.) személyesen nem gondoskodhatott a gyermek nevelé­séről. A szövetkezet nőtagjai akkor is jo­gosultak a nyugdíjra, ha 1948. szep­tember 30-tól legalább húsz éven ke­resztül biztosítva voltak, elérték 60. évüket és legalább 5 éven át — a nyugdíjjogosultság előtt megszakítás nélkül fizették a biztosítási díjat. Annak a nőtagnak is jár a nyugdíi, A törvény rendelkezései értelmében valamennyi szövetkezeti tag nyugdíj­­jogosult, ha legalább 25 éven át bár­milyen munkaviszonyban dolgozott és betöltötte 60. évét. Ezen kívül az a szö\«etkezeti tag is nyugdíjjogosult, aki 1948. szeptember 30 után mint szövetkezeti tag vagy egyénileg gaz­dálkodó 20 éven keresztül a mező­­gazdaságban dolgozott és rendszere­sen fizette a szociális biztosítás díját. Fontos feltétel, hogy az ilyen szövet­kezeti tag betöltse 60. életévét és ezt megelőzően 5 éven át megszakítás nélkül, a nyugdíjigény elismerése előtt fizesse a biztosítási díjat. Az EFSZ-ek olyan tagja is jogosult a nyugdíjra, aki 1948. szeptember 30-a után legalább 15 évig fizette a szo­ciális biztosítás díját és betöltötte 65. életévét. A nyugdíjjogosultság másik felté­telét, tehát a munkaviszonyban töl­tött évek számát illetve jő tudni, hogy a törvény nemcsak a ténylegesen le­dolgozott éveket, hanem az úgyneve­zett pótéveket is figyelembe veszi. Ebbe a pót (vagy kiegészítő) idő­szakba beszámíthatók a csehszlovák fegyveres erőkben eltöltött szolgálati évek, az ellenállási mozgalomban el­töltött évek és az az idő, melyet az elnyomás esztendeiben az illető nyug­díjjogosult politikai, nemzeti vagy faji üldözés következtében börtönben vagy fogságban töltött. A munkavi­szony éveibe más időt is be lehet szá­mítani, melyet a törvény pontosan megnevez. Az EFSZ-ek férfi- és nőtagjai — a megszabott feltételek teljesítése mel­lett — egyaránt jogosultak a nyug­A EHnm rÖlDMÜVIS válaszol Tóth Bélának, Mogyorósra: Gyümölcsfacsemeték beszerzése ügyében érdeklődtünk, s a következő címet ajánlották: Slachtitel’sk^ a se­­menársky podnik, Kosice, Roosvelto­­vá 10. • Ha személyesen járnának el az ügyben, forduljanak az említett vál­lalat dolgozójához, Sitár elvtárshoz. 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. február 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom