Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-02-06 / 5. szám

mindig a kezünk ügyében legyenek. Az otthon végzett munka minőségétől függően rajztáblát vagy egyéb segéd­eszközöket is elhelyezhetünk a dolgo­zósarokban. Hogy a dolgozósarok lakályos is le­gyen, ne feledkezzünk meg a kisebb­­nagyobb ízléses lakáskellékekröl sem: a szép vázáról, hamutartóról, egy-egy művészi képről, amelyet a könyvszek­rény fölött helyezhetünk el. Az író­asztalhoz kényelmes szék szükséges, , amelyen nem fárasztó az ülés. A dol­gozósarok elképzelhetetlen megfelelő világítótest nélkül. A lámpának legyen fénytompító ernyője, hogy munka köz­ben ne világítson a szemünkbe. A dolgozósarok színeinek összhang­ban kell lennie. Ne válasszunk túl ri­kító és zavaróan ható színeket. Végül a legfontosabb kérdés, a lakás melyik részében rendezzük be a dolgo­zósarkot? Ha a lakás több helyiségből áll, ezt a kérdést egyszerűen oldhatjuk meg: az egyik kisebb helyiséget ren­dezzük be dolgozószobának. Lehetőleg a konyhától legtávolabb eső helyiség legyen, mivel a konyhában úgyszólván egész nap dolgozik a háziasszony, s az edénycsörömpölés stb. zavarhatná a munkát. Nehezebben oldható meg a kérdés ott, ahol kicsi a lakás. Például egy négytagú család esetében nem ren­dezhetjük be a dolgozósarkot a lakó­szobában, ahol a televíziókészülék, rá­dió, lemezjátszó van elhelyezve, vagy ahol a vendégeket fogadjuk. Ilyen eset­ben legmegfelelőbb a hálószobában be­rendezni a dolgozósarkot. Lehetőleg az ablak közelében legyen, s a fény bal oldalról essék az asztalra. A hálószoba általában a legnyugodtabb része a la­kásnak. A munkasarkot igyekezzünk ízlése­sen, a mai ember igényeinek megfe­lelően, berendezni. Amellett berende­zése alkalmazkodjék a lakás jellegéhez is. S. E. Ma már úgyszólván minden család­ban tanul valaki. Nemcsak a gyerekek, de sok esetben a szülök is tovább kép­zik magukat, vizsgákra készülnek, vagy dolgoznak otthon. A tanuláshoz, az otthon végzett muidcához megfelelő helyre van szükségünk. Ma már erre a célra dolgozósarkot kell kijelölnünk a-takásban. Hogyan rendezzük be a dolgozósar­kot? Természetesen legfontosabb bú­tordarab az íróasztal vagy munkalap, ahol az ember kényelmesen végezheti írásbeli munkáját vagy rajzolhat, ta­nulhat. Az íróasztal közelében kell el­helyeznünk a kis könyvszekrényt vagy könyves polcot, hogy a tanuláshoz, munkánkhoz szükséges segédeszközök Dolgozósarok Szépségápolás A nők egyenjogúsítása, mai életfor­mája, több terhet jelent a nö vállán, mint a férfiakén. Teljes értékű mun­kája mellett a háztartás és gyermek­­nevelés gondjainak oroszlánrésze is ráhárul. A mai nőnek úgyszólván egész napját betölti ez a kettős munkakör és mégis szépnek, ápoltnak és koránál fiatalabbnak kell mutatkoznia. Nézzük meg, hyílik-e lehetősége a mai dolgozó nőnek mindenre? Tisztá­ban kell lennünk azzal, hogy a szép­ségápoláshoz időre és fáradságra van szükség. Az a cél, hogy a legkisebb munkával-a legnagyobb eredményt ér­jük el. Helytelen és, a való. élettől el­szakadt kozmetikus lenne az, aki na­ponta egy-két órás pepecseléseket ajánlana még akkor is, ha a legragyo­góbb eredményekkel járna. Viszont éppoly helytelen volna, ha a dolgozó nő munkájára hivatkozva teljesen el­hanyagolná magát. Mindenki tud szakí­tani magának naponta egy fél órát az egészsége megóvására. Adjon hozzá még 10 — 12 percet, ennyi idő elég az egészség és szépség ápolására, hiszen e kettő szorosan összefügg. Ezeket a sorokat olvasva tudom, hogy sok nő azt gondolja: „Dehogy foglalkozom én magammal naponta háromnegyed órát!; Ez sajnos igaz. De mennyivel egészségesebb lenne mind­egyik feleség életmódja, ha a begya­korolt mozdulatokkal végzett tisztál­kodáson, rúzsfeltevésen, körömtoalet­ten kívül 30 percet rászánna magára. Ha reggel 13 perccel korábban kelne, jutna idő arra, hogy 5 percet tornáz­zon, 3 perccel tovább, tehát nyugodtan reggelizzen és 5 percet foglalkozzék az arcával is. Ha délben a félórás ebéd­szünetből 5 percet helyes módszerrel pihenne, ez is csak hasznára válna. Ha az esti tisztálkodáskor öt percig vé­­gigmasszirozná a testét, haját öt perc­cel tovább kefélné és öt percet ismét foglalkoznék az arcával, ennek sem látná kárát. Ez összesen 33 perc, szét­osztva a nap különböző szakaira. Nem igaz, hogy erre nincs idő. A torna és a masszás 10 percét köny­­nyedén behozza az eredményként nyert frissebb, ruganyosabb mozgás. A reg­gelizés nyugodt három percét és az ebédszünet öt perces pihenőjét a ki­egyensúlyozottabb kedély,, a nyugod­­tabb emésztés bőven kiegyenlíti. A töb­bit pedig megköveteli a haj és az arc szépsége. (Folytatjuk.) A tisztálkodásról A városi lakosságnak folyóvíz áll rendelkezésére, tehát fürödhet', zuha­nyozhat, ha nem is mindig a lakásban, akkor a munkahelyén. A falusi lakos­ság egy része a szivattyúk, törpe víz­művek és kismotorok korában ugyan itt tart', de van még a vidéknek sok olyan területe, ahol egyelőre a lavór, a dézsa és az öntözőkanna a tisztál­kodás eszköze. Mindkét lehetőség elégséges, csak egészségünk fenntar­tása érdekében jól kell használni. Alapvető szabály, hogy naponta egy­szer vízzel, szappannal az egész testet végig kell mosni. Akinek otthon zu­hanyozó áll rendelkezésére, leghelye­sebb, ha réggel felkelés után fürdik, vagy zuhanyozik. Ha a munkaköre olyan, hogy munka után feltétlenül tetőtől talpig meg kell mosakodnia, enneél a reggeli frissítő tisztálkodás­nál — különösen, ha meleg vizet hasz­nál — ne szappanozza végig egész testét. Elég, ha csak kezét, nyakát, fülét, hónalját és a lábát stb. mossa szappannal. Az egész test többszöri leszappanozása eltávolítja a szaru­­zsirt és csökkenti a faggyú utánpót­lását, tehát kiszárítja a bőrt. (Folytatjuk.) Háborúsdi Misiké az ünnepekre szebbnél szebb ajándékokat kapott.\kis autót, lánc­talpas traktort és vonatot, amely sí­neken fut körbe. A szoba sarkában volt a gépállomás. Onnan szedte elő azt a járművet, amelyikkel éppen kedve szottyant játszani. Misiké azonban nemcsak tologatta a kis gépeket, hanem dolgozgatott ve­lük. A munka, a cselekmény történetét hangos szóval mesélte. Teherautóját megtömte apró fafiguráival és berre­gést utánozva a vonathoz fuvarozta a szállítmányt. — Ez a cukorrépa — mondta — el­szállítjuk az állomásra, átrakjuk a va­gonokba és a vonat elviszi a cukor­gyárba. Ott a bácsik és nénik szalon­cukrot meg mindenféle finom édessé­get csinálnak belőle__Édesapja az újság mögül boldogan szemlélte kisfia szórakozását... Misiké egyszer csak megunta a cukorrépa szállítását és át­tért egy másfajta játékra. Szétválo­gatta a különböző színű figurákat és sorakozót vezényelt nekik, vagyis az előbbi répaszállítmány Misiké képzele­tében katonákká, hadsereggé változott. Térült, fordult az autó, fütyült a vonat és megindult a menet: a frontra.- Ni csak — lepődött meg Misiké édesapja — éppen úgy csinálja, ahogy húsz évvel ezelőtt velünk történt „ . Igen, én meséltem előtte... onnan tud­ja-A vonat megérkezett. Misiké a ka­tonákat felsorakoztatta. Aztán kipirult arccal parancsokat osztogatott. A sző­nyegből hegyet csinált. Az egyik csa­patnak ezt kellett megkerülnie, hogy az ellenséget hátbatámadhassa. Amikor a hadállás készen volt, előkerítette szí­nes üveggolyóit. Azokkal pufogtatott a két csapat egymásra. A lánctalpas traktor is megindult, melyet „a had­vezér; ez alkalomból harckocsivá ne­vezett ki. Misikét igazi harcihév szállotta meg. -Észre sem vette, hogy édesapja fölötte áll és úgy figyeli a háborúzást. A leg­izgalmasabb talán az volt, amikor a felhúzott lánctalpas nekirugaszkodott a „hegynek; és félúton felborult. — Kilőtték, kilőtték! - újongott Misiké. — Most kezdjük elölről a csatát fiami — hajolt le hozzá édesapja. — Én leszek az egyik vezér, te meg a másik. No, gyerünk'. Rendezzük el a seregeket! — Én most te ellened fogok har­colni?. .. Az nem lesz jó ... — A háborúban gyakran elójordul, hogy apa és fiú egymás ellen harcol­nak! — mondta és mint Misiké az előbb, mesélni kezdett a háborúról: — A katonák messze otthonukról, éhesen, piszkosan, félelemről reszketve várják a támadást. A lövészárkokban hideg van, fáznak ... szenvednek ... Bombázó repülőgépek húznak el felet­tük — és tenyerével a suhanó repülő­gépet utánozta. A fiú, apja eltorzult arcát nézve elfelejtette, hogy neki is támadnia kell. — Most az egyik meg­fordul és egy nagy bombát dob le... látod? S a nagy bomba, édesapja ökle, a kisvonatra sújtott. — Reccs! — hangzott az ütés, illetve a bomba hangja. A két kis vagonból lapos pléh lett. A mozdony elszabadult, nagyot ugrott s a szoba i lásik sarkába esett... A sínek elgörbülve, felfelé meredtek... Misiké úgy megijedt, hegy még sírni is elfelejtett. S ahogy az apja romboló öklét bámulta és ré­mülten felkiáltott: — Apu, vérzik a kezed! — Igen fiam — mondta édesapja — a háborúban vér is folyik — embervér! — Tönkrement a vonatom is — só­hajtott Misiké. — A háborúban minden tönkre megy fiam! — Apu, én többé nem játszom hábo­rúsdit! Kovács József (Komárom) Mit készíthetünk műanyagokból A munkadarabokat úgy osztottuk be, hogy előbb a könnyebbek, aztán a nehezebbek következnek. A meg­adott méretek, természetesen nem kötelezők, tetszés szerint lehet módo­sítani. Hasonlóképpen változtathatjuk az egyes formákat is. Ruhacsíptető Egyszerű eljárással hasznos és könnyű csíptetőt készíthetünk. Nagy előnye, hogy könnyű tisztán tartani, semmi nyomot’ nem hagy a kimosott fehérneműn. Kerékpározáskor nadrág-A reumáról REUMÁS megbetegedések gyakran előfordulnak. A halálozási statisztiká­ban ugyan kis számmal szerepelnek, mégis az emberiség legnagyobb ellen­ségei, százak és százak válnak általa munkaképtelenné, sőt nyomorékká legnagyobb munkakedvük és munkabí­rásuk idején, 20 és 50 év között. He­veny alakjában azonban a serdülőkor ban is gyakori megbetegedés. böralatti göbök fejlődnek ki. A kör­nyező izmokban hasonló változások jöhetnek létre. Az ízületek megmere­vednek s ez a folyamat progresszív elnyomorodáshoz vezethet, különösen ha a csigolyák izesüléseit is hasonló lobos izületi puszulás éri. A betegség gyógyítása és megelőzése A betegség kifejlődése és következményei A betegség kórokozója ugyan nincs teljesen tisztázva, de lefolyásáról és következményeiről pontos ismereteink vannak. Mint sok más betegség, a reu- i matizmus is heveny és idült formában j fordul elő. A szívet és az ízületeket támadja meg, de más szervekben (izomzat, mellhártya) is jelentkezhet. Heveny formája a reumás láz, mely fiatalabb egyéneken a szívbetegség ki­fejlődésének leggyakoribb oka. Gyak­ran lép fel garat, vagy mandulabeteg­ség, de más fertőzések nyomán is. Néha egyszerű megfázás, gócfertőzés, ritkábban vörheny előzi meg. Keletke­zését elősegíti kedvezőtlen éghajlat, hideg, nedves lakás, vagy munkahely, de az egyén gyenge egészségi foka is. A fertőzés után, mely legtöbbször lázas meghűlés vagy torokgyulladás képében zajlik le, 10 — 20 nap múlva tör ki a reumás láz, mely valójában az egész szervezet megbetegedése. Tudnunk kell, hogy tünetei néha mint izületi betegség, máskor mint szívbetegség jelentkeznek. Tipikus ese­tekben a betegség lázzal és az ízületek fájdalmas duzzadásával kezdődik. Kez­dete néha hirtelen, máskor alattomos és enyhe hőmérséklet emelkedéssel, izzadással jár. Az izületi bántalmak néha csak 1 — 2 ízületben (pl. csak a térdizületekben) jelentkeznek, máskor minden ízület fájdalmas. A fájós Ízü­letek legtöbbször melegek és vörösek. A betegség szívelváltozási, szívtáji fáj­dalom alakjában is jelentkezhet. A be­teg halvány, szívműködése szaporább, szívdobogásról panaszkodik. A reumás láz lehetőségére minden heveny, lázas betegségnél gondolnunk kell. Á beteg kórházi kezelésre szorul. A betegség időtartama lehet néhány nap, hét, esetleg több hónap is. Heveny stádiumban, ha a betegséget elhanya­goljuk, a halál sem ritka következ­mény. Máskor a reumás megbetegedés krónikus, idült betegségbe mehet át, s még gyógyultnak látszó esetekben is kiújulhat, A reumás láz következmé­nye lehet végleges szívbetegség is. A szív szájadékain és billentyűin elvál­tozások jönnek létre, melyek komoly zavart okozhatnak a vérkeringésben. A reumás láz mintegy 60 %-ában az ízületek megbetegedése fejlődik ki. Az esetek egy része idültté válik és lassan előrehaladó, progresszív izületi gyulladás formájában állandósul. Az Ízületek szimmetrikusan orsószerűen megvastagodnak. A beteg közérzete rossz, vérnyomása alacsony, lefogy, vérszegény és izomgyengeségről pa­naszkodik. Az Ízületek körül később Az elmondottak alapján világossá vált, hogy a reumás megbetegedés mi­lyen veszélyes. Gyógyításával kapcso­latban csak néhány általános elvet és gyógymódot jegyzünk meg. Ez tulaj­donképpen a betegséget megelőző fer­tőzés legyőzésével indul meg és célja a fertőzés teljes kiküszöbölése részben gyógyszeres kezeléssel vagy a beteg fogak és mandulák eltávolításával, esetleg más fertőzéses góc sebészi megoldásával. Az antireumatikus gyógykezeléshez tartozik a salicylkészítmények és a mellékvesekéreg, valamint az agyfüg­gelék által termelt hormonok adago­lása, továbbá a gyógyfürdői utókezelés különféle eljárásai. Ezt azonban hagy­juk az intézeti szakorvosokra. A nagy­­közönség számára fontosabb a beteg­ség megelőzésének lehetőségeit hang­súlyozni. A megelőzés alapelveit a kö­vetkezőkben foglaljuk össze: 1. Célszerű öltözködéssel vegyük ele­jét a megfázásnak. Akár utcai, sport, munkahelyi, vagy házi öltözetről van szó, figyelembe kell vennünk az évszak és magassági viszonyokat. 2. Meghűlés vagy fertőzés esetén kérjük ki és tartsuk be orvosunk ta­nácsát. 3. Munkahelyünket és lakásunkat megfelelő hőmérsékleten és szárazon tartsuk. 4. Fontos a szájüreg higiéniája és a romló fogak kezeltetése. 5. A beteg családtagokat lehetőség szerint izoláljuk. 6. A megfelelő életrend és rendsze­res táplálkozás javítja szervezetünk ellenállóképességét. Végül jegyezzük meg, hogy a reumás megbetegedéseket megelőzhetjük, vagy korai szakorvosi kezeléssel a betegség kifejlődését megakadályozhatjuk. MUDr. Somogyi János Vasárnap: 'Csontleves, rántott sertés­karaj, karfiol morzsával, csemege u8or­­ka, pozsonyi bélés, narancs. Hétfő: becsinált leves, türőgombóé, alma. Kedd: zöidségíeves, séfet marha­szeggyel és füstölt szalonnával. Szerda: marhahúsleves, főtt marhahús tormamártással, burgonyapüré. Csütörtök: paradicsomleves, keíföze­íék, füstölt tarja, alma. Péntek: íencseleves, rakott Burgonya, cékla. Szombat: palócíeves, sajtos makaróni. RECEPTEK csípfetön'ek használható és főbb pa­pírlap összekapcsolására is alkalmas. Szükséges hozzá 10X100 mm-es mű­anyagszalag (kemény PVC), csiszoló­papír, polírpaszta vagy fogkrém, törlő­rongy, rajztű, illesztő tűrész, fűresze­lő és 15 mm átmérőjű henger. A műanyaglapon — tekintettel arra, hogy egyenes vonalakkal határolt munkadarabról van szó, hegyes rajz­­tűvel (gramofontű csaplécbe szorítva) és egyenes vonalzóval dolgozhatunk. A méret 10X100 mm. Természetesen a szükségletnek megfelelően nagyobb vagy kisebb csíptetőt is készíthetünk. Előrajzolás után a vonalon kívül illesz­tőfűrésszel kiszabjuk a munkadarabot. A széleket, melyek a fűrészeléstől foszlányosak, lapos tűreszelövel lassú egyenletes és egyirányú mozdulatok­kal leszedjük. Ezután a sarkokat is lekerekítjük, majd csiszolópapírral hosszanti irányban többször vissza­­simitjuk az éleket és sarkokat. Ügyelnünk kell arra, hogy a sík felülethez ne érjen a csiszolópapír, mert felsérti a fényes lapokat. Ezután szalagunkat' kilágyítjuk (ha PVC, akkor forró vízben, ha más ke­ményebb műanyag, pl. vinidur, sugár­zó hőben). Előzőleg oda kell készíte­nünk a hajlítótüskét, ami egy kb. 15 mm átmérőjű hengeres csapléc, vagy kisebb átmérőjű orvosságos fiola lehet. A lágy anyagot a tüskére ráhaj­lítjuk és a két szárat másik kezünkkel összefogjuk. Majd mielőtt még az anyag megdermedne, a végeket kissé terpesztjük. Legyünk arra is tekintet­tel ,hogy a két szár érintkezzék egy­mással. Az ér.ntkező felületek szorít­ják össze a közéjük illesztett anya­got’. A szorítást az anyag rugalmas­sága révén érjük el. Éppen a tüskén történt hajlítással tesszük lehetővé a nagyobb mértékű rugózást. Végül, ha teljesen elkészültünk, po­­lirpasztával, illetve fogkrémmel vé­kony rétegben bekenjük csiptetőnket, majd száraz, puha ruhával fényesre dörzsöljük, folytatjuk.) Sólet, füstölt marhaszeggyel: Hozzá­valók: 80 deka kövéres füstölt marha­szegy, 10 dkg libazsír, 2 dkg liszt, 50 dkg nagyszemű bab, 20 dkg hagyma, fokhagyma, paprika, törött bors, 3 tojás, só. A babot, zsírt, a finomra vágott hagy­mát és fokhagymát a paprikát, borsot, sót egy vastagszélű lábosba tesszük, rá­hintjük a lisztet és az egészet jól ösz­­szekeverjük. Felöntjük vízzel és néha megkeverve felforraljuk, utána beletesz­­szük a füstölt marhaszegyet, a meg­mosott tojásokat és befedve a sütőbe tesszük párolni. Ügyeljünk arra, hogy a víz az egészet jól ellepje. Párolási idő kb. 3,5—4 óra. Mikor megpuhult, a húst kivesszük a babból és felszeleteljük. A babot egy mély tálba tesszük, tetejére helyezzük a hússzeleteket és a meghá­mozott és félbevágott tojásokkal körit­jük. Liszt helyett 10 dkg árpakását is főzhetünk bele. Palócleves (10 személyre). Hozzáva­lók: 1,50 kg ürühús, 30 dkg hagyma,- 5 dkg zsír, 5 dl tejfel, 3 g pirospaprika, 1 kg gyenge zöldbab (vagy vajbab), 70 dkg burgonya, köménymag, töröttbors, babérlevél, só, fokhayym«, liszt, 10 dkg füstölt szalonna, zöldpetrezselyem. A füstöltszalonnát egész apró koc­kára vágjuk és lábasba téve megpirít­juk, hozzáadjuk a finom apróra vágott hagymát és megfonnyasztjuk benne, megszórjuk pirospaprikával és bele­tesszük a szép egyenletes kockára vá­gott, jól megmosott ürühúst._ Elkeverjük, megsózzuk, töröttborssal, Babérlevéllel! fűszerezzük és hozzátesszük a kömény­maggal együtt, finom apróra vágott fokhagymát. Fedő alatt, időnként meg­keverve, rövld_léb'en, mindig csak annyi vizet hozzáadva, hogy le ne égjen, majdnem puhára pároljuk. Közben kü­lön, gyengén sózott vízben megfőzzük a megtisztított és egyenletes darabokra vágott zöldbabot, szép rózsaszínű rán­tást készítünk, a megpuhult húst, hor­gonyát és zöldbabot egyb'eöntjük, annyi levet készítünk neki, amennyi levesre szükségünk lesz, a rántással berántjuk és jól kiforraíjuk. Tálalás előtt utáníze­­sítjük és a tejfelt elkeverjük benne, még egyszer felforraljuk és forrón, na­gyobb levesestálb'an találjuk. Tálaláskor apróra vágott zöldpetrezselyemmel meg­szórjuk. *1 4SZABAD földműves M65. február 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom