Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-02-06 / 5. szám

Kis viskóban - nagy múlt A dernöi szövetkezetesek 100 hektár rétet szántottak fel. Most a téli időszakban mésziszappal szórják be a felszántott területet. (B. Dusek) (120 éve alakult a sobotistei Gazda-kör) Február 9-én lesz 120 éve, hogy Sámuel Jurkovic, a derék falusi nép­tanító'és hazafi áldozatkész munkája nyomán megszületett Sobotistében a Gazda-kör, az első hitelszövetkezet hazánk területén, és a maga nemében az első ilyen szövetkezet Európában. A szlovák kisparasztok és kisiparosok úttörő tette népünk történelmében mindeddig nem talált méltó értéke­lésre. A jelenlegi évforduló, amely egybeesik hazánk felszabadításának 20. évfordulójával, nagyon jó alkalom arra, hogy kiemeljük a sobotistei szö­vetkezet demokratikus, haladó, nép­nevelő és antifeudális jelentőségét, értékeljük a szövetkezeti mozgalom megalapítóinak érdemeit, és a dicső hagyományok nyomán elmélyítsük a szövetkezeti mozgalom alapjait szo­cialista társadalmunk kiépítésének időszakában. Európa környező országaiban már azelőtt is léteztek jótékonysági intéz­mények, amelyek pénzbetéteket gyűj­töttek, és alkalomadtán hitelt nyúj­tottak a rászorultaknak. De ezek nem voltak önsegélyü szövetkezeti jellegű intézmények. A sobotistei Gazda-kör a szövetkezeti mozgalom bölcsőjének A tudomány szempontjából külön­legesen érdekes és a halászatilag rendkívül értékes angolnát sokan ,,modern“ jelzővel illették. Ez a ritka jelző onnan ered, hogy az angolna szállítása, fogási módjai, feldolgozása és az ezzel kapcsolatos eszközök az utolsó 10—20 évben forradalmi átala­kulásokon mentek át. Ezzel a válto­zással párhuzamosan ugrásszerűen megnőtt Európa angolna termelése. A kígyó formájú hal korszerűségét az értékesítésből eredő egyre nagyobb bevétel (1 kg füstölt angolna a világ­piacon 2 dollár) csak öregbítette. Ismerjük meg tehát ezt a nagyon értékes halat: Az angolna (An­­quilla anquilla, Lin­né) életének leg­nagyobb részét az európai vizekben, nemcsak az Atlanti óceánba torkolló folyókban, hanem a belvízi hajózás céljait szolgáló csa­tornákban, sőt gyakran a folyóktól távol eső állóvizekben tölti. Hozzáve­tőleg tíz évi tartózkodás után, hatal­mas rajokban megindul a közel ötezer kilométer távolságra fekvő ívóterüle­tek felé, ahol — miután a fajtafenn­tartási ösztön parancsának eleget tett — a mélyben elpusztul. Az Atlanti­óceán ezen távoli részéből — ahonnan a zsenge angolnaivadék milliárdjai évről évre megindulnak, hogy valami, eddig még kellőképpen meg nem ma­gyarázott erőtől hajtva felkeressék azokat a vízterületeket, ahonnan nem­zőik elindultak — még egyetlen nemi érettségét elért angolna sem tért vissza. Mind, kivétel nélkül ott pusz­tult el, a több ezer méteres mélység­ben és ezzel az angolna életciklusa le is zárul. tekinthető. Csak ezután alakultak hazánkban Vrbovcében, Myjavában, Brezovában, Mosovcében, Breznóban, Tisovecben stb. további hitelszövet­kezetek. A sobotistei földművesek tette mindenképpen haladó cselekedetnek számít. A sobotistei Gazda-kör meg­alapítása tulajdonképpen az első meg­fontolt szembeszegülés a grófok, nagybirtokosok, földesurak, kereske­dők és uzsorások könyörtelen ki­zsákmányolása ellen. A szerény vi­szonyok közt igyekezett megakadá­lyozni a kisgazdák és kisiparosok tönkrejutását, amelyet az anyagi esz­közök hiánya, az embertelenül magas uzsorakamatok (50—100 %) okoztak. A sobotistei hazafiak — különösen Samuel Jurkovic tevékenysége azon­ban nemcsak ebből állt. A korszerű mezőgazdaságtudomány, az új mun­kamódszerek népszerűsítésével is igyekeztek kiragadni a szegény pa­rasztokat a nyomorúságból. Üj, nagy­hozamú növényfajtákat honosítottak meg, céltudatosan tanították a világ­tól elzárt nincstelen parasztot a leg­haladóbb növényápolási munkálatok-Az angolnafélék családjához 15 an­golnafajta tartozik, amelyek közül öt a mérsékelt és nyolc a forró égöv alatt található, de csak egy él az európai vizekben. Akik először látják, ösztönös viszolygással szemlélik kí­­gyószerfl alakját, gyors, csúszó moz­dulatait a szárazföldön. Fokozza ezt a kedvezőtlen benyomást az is, hogy a vére (amennyiben nyílt sebbe jut) mérgező hatású. Kígyó alakú teste hengeres, hasúszója nincs. Hát- és alsósörényúszója terjedelmes, mind­kettő egybeforrt a kormányúszóval. Kopoltyúfedői nincsenek, szilványait csak a bőre védi, amelyen — a mell­úszók előtt — egy alig látható hasa­­dék van. Természetbúvárok olyan kiterjedi [kutatómunkát egy halféleségnek sem ^szenteltek soha, mint az angolnának; ennek ellenére életmegnyilvánulásai­nak egyes fázisai még mindig isme­retlenek. A tejes átlag 0,40, kivétele­sen 0,51 méter hosszú, az ikrás 0,65, legfeljebb egy méter, kivételesen 1,40 méter. Zsenge ivadék korában szín­telen, átlátszó. Fiatalon, mint úgyne­vezett üvegangolna, a tengervízben színtelen, az édesvízbe érkezése után kezd pigmentálódni. Kövessük e halfajtának az útját születésétől a haláláig. Az angolna a Saragassa-i tengerben a floridai parttól keletre ívik. Ezen a helyen a tenger átlagos mélysége 4500 méter, az úszó algaréteg vastagsága, amely­nek súlyát A. E. Farr amerikai oceanografus tízmillió tonnára be­csülte, 800 méter, a víz felszíni hő­mérséklete 20—27 C fok, 400 méter mélységben, ahol az ívás történik, 16—17 C fok; ez a napfény behatolá­sának alsó határa. Az ívás rendsze­rint februártól júliusig tart. Az ikra mennyiségére vonatkozó adatok rend­kívül eltérőek. Átmérőjük 1 mm, szín­telenek és alig vagy egyáltalán nem különböztethetők meg más halak ik­ráitól. Minden ikra néhány mikrosz-A légi szövetkezet irodája alacsony, régimódi házikó. Az udvar túlsó olda­lán azonban még ennél is silányabb, valódi viskó álldogál. (Mielőtt foly­tatnám, meg kell jegyeznem: idén új iroda épült.) Betértem a viskóba, hogy szétnéz­zek ... öreg bácsi üldögélt itt munkája fölé görnyedve. Megkérdeztem, leülhetek-e? — Persze! Tessék csak — mondta és újságpapírt terített nagyfürgén a padra, a pöttömnyi vaskályha köze­lébe. — Ide a melegre! — Mennyi idős a bácsi? — kezdem a beszélgetést. Hatvannégy éves és tizenegy egész­séges gyereket nevelt fel. A légi szö­vetkezetben két nős — és egy legény fia dolgozik. A többiek elszéledtek, ipart tanultak — városba mentek ... Ő maga azonban sohasem keresett másutt megélhetést — ezen a vidéken vergődött, küszködött a legnehezebb időkben is. Hosszú inaskodása, majd ra. A Gazda-kör keretén belül nép­könyvtárat alapítottak, hogy hozzá­férhetővé tegyék az egyszerű föld­műves embernek a népműveléshez vezető utat. Samuel Jurkovic beve­zette az iskolában a faoltás, s egyéb hasznos mezőgazdasági munka rend­szeres gyakorlati oktatását és felhívta többi falusi tanítótársát, hogy köves­sék példáját. Samuel Jurkovic munkássága nem­csak a Gazda-kör szervezésére, és a szövetkezeti mozgalom ápolására ter­jedt ki. Nagy erőfeszítéseket tett az iskolák és a kötelező oktatás szín­vonalának megjavítására és kiterjesz­tésére. Támogatta Stúrék forradalmi és nyelvújító mozgalmát és minden valószínűség szerint ő tekinthető a szlovák színjátszás megalapítójának. A sobotistei szövetkezeti mozgalom útja az 1848—49-es forradalmi évek­ben kettétört és később már nem sikerült feltámasztani. De a nemzeti önállóság kivívásában, az elnyomó feudális rendszer elleni harcban ját­szott szerepe túlélte fennállását, és ma is büszkén magunkénak valljuk a mozgalom dicső hagyatékát. kopikus nagyságú olajcseppecskét tartalmaz, amely megakadályozza, hogy az a hideg mélységbe süllyedve elpusztuljon. Kelés után az 5 mm nagyságú lárva szikzacskója ugyan­csak tartalmaz egy olajcseppecskét. Ennek eredményeként a zsenge iva­dék nemcsak hogy lebeg, hanem emelkedni is kezd a víz színe felé. A 400 méter mélységbe lerakott ikrák 500 m mélységben kelnek ki és nö­vekedésük arányában emelkednek felfelé. 100 méter mélységben már 15 mm, 50 méternél már 25 mm hosz­­szúak, súlyuk elenyésző. Az angolna­ivadék vándorlása az ívóhelyétől a Golf-áramlat segítségével az európai partok közelébe tart és hatalmas ra­jokban megindul a folyókon felfelé. A vonulás zárt kötelékben, néha több kilométer hosszúságban, éjszaka tör­ténik. Nappal a vonuló csapat egyes tagjai külön-külön bújnak meg a me­­derfénék homokjában vagy iszapjában. Éjszakára újraalakul a kötelék, me­lyet (a dagály ritmusának megfele­lően) újabb és újabb csapatok követ­nek. Az angolnarajok hihetetlen ener­giával törnek a folyón felfelé. Talán az erőművek duzzasztói képezik az egyetlen akadályt, amelyet nem tud­nak teljesen legyőzni. Minden rögbe, a felület minden legkisebb érdes­ségébe megkapaszkodnak, hogy előbb­re jussanak. segédévei után 1922-ben végre mű­helyt nyithatott, itt Légen. Persze, a vargamesterség akkoriban nem sokat hozott a konyhára. Módfelett igény­telen volt a falusi nép. Egy ráncos csizma, egy munkába való lábbeli, — ennyi elegendő volt nekik! A cséplés­­böl és aratásból, ő csizmadia létére sem maradhatott ki. Illetve hát senki sem kötelezte a munkára, — éppen csak a nyomor. Visszaemlékszik egy szörnyű nyár­ra, amikor három hétig egyvégtében aratott, 9 hétig csépelt. Azt mond­ja. a mai fiatalok el sem hiszik, hogy ilyesmi is létezett: hajnali kettőkor már talpon vol­tak ... Akkoriban, a hu­szas évek elején belépett a szociál­demokrata pártba. (így mondja: érzelmileg), már kom­munista volt. A nyilas-korszak aztán rajta is rú­gott néhányat. Nem volt nyugta: Zak­latták, jelentgették, beidézték, fenye­gették. Főleg a helybéli nagygazdák­kal gyűlt meg többször is a baja. Büdös kommunistának szidták, s ta­lán csak akkor nyugodtak volna meg, ha a nyilasok falhoz állítják. A nyilasok listáján 32 ember neve feketéllett... Ezen a vidéken mindig erős volt az ellenállás, hisz jobbára földtelen, bér­ből tengődő cselédek lakták ... ... Most kezdem csak megérteni, miért függ két Lenin-kép a szövetke­zeti irodában... De az a mondás is teljes hitelt kap, ami eme falak kö­zött hangzott el, fülem hallatára: Ha úgy adódna, tán két ember sem akad­na, aki szívesen visszatérne a magán­­gazdálkodáshoz. A kis kályhában pattog a tűz. A pöttömnyi viskó ablakából a kertre látni: vastag hótakaró borítja ... Hirtelen újra felütöm arasznyi nagyságú jegyzetfüzetemet: — A nevét még nem írtam fel! — Német Jánös ' agyok — mondja és szemüvege fölött rámpillant. Mikor megindulok, zavart hangon utánam szól: — Tényleg újságba írja, hogy... Görnyedve állok meg az ajtóban és visszanézek: — Meg kell írni, János bácsi...) Érdemes ez arra! Sződy Viktor szaporodási vándorútjukra tavasszal, rendszerint májusban indulnak. Au­gusztusban a kisebb folyók torkolat­vidékén vannak, ahol rátalálnak a tejesekre és együtt indulnak tengeri útjukra. Hosszú vándorlásuk alatt nem táplálkoznak és az emésztőszer­veik (gyomor, belek) felszívódnak. Ez a szigorú koplalás nászútjuk vé­géig tart, (mint már mondottuk) s halálukkal végződik. A tejesek életkora 8—10, az ikrá­­soké 10—18 év. Kivételes esetekben, amikor az életciklusuk zárt vizek vagy egyéb akadályozó körülmények miatt nem fejeződhet be életük belső törvényei szerint, az ikrások igen nagy kort érhetnek el. Az angolna életének csak nagyon hiányos vázát adtam, holott ez a halak életének talán legérdekfeszítöbb feje­zete. Gecző Béla, kerületi halászati felügyelő (Komárom) Ötéves korukban, amelyekből két évet édesvízben töltöttek, kifejlődnek a pikkelyeik, hátuk sötétzöld, hasuk sárga lesz. Életüknek ebben a szaká­ban sárga angolnának is nevezik. A tejesek általában a vegyes (félig édes, félig sós) vizekben, a folyók torkolata közelében és a parthoz kö­zel eső tavakban maradnak. A folyó­kon csak az ikrások vonulnak felfelé. Az angolna mindenevői kagylót, rákot, békát, és mindenfajta apró halat eszik, tápláléka után éjszaka jár. Nap­pal leginkább a meder fenekén húzó­dik meg, itt alussza téli álmát is, amikor nem táplálkozik. Növekedése rendkívül változó. Sok minden befo­lyásolja. Bertin professzor véleménye szerint az angolna növekedésénél siralmasabb tanulmány el sem kép­zelhető. Egy 450 mm hosszú angolna lehet 9—15 éves és súlya 55 és 1050 gramm között változhat. A meleg, lassú folyású vagy állóvizekben job­ban fejlődik, mint a gyors folyású, hideg folyókban. Mivel a téli időszak alatt nem táplálkozik, ott ahol a téls hosszú, a növekedése lassúbb. Nagy Márnázás a Dunán Foto: Kruzinsky ÖTEZER KILOMÉTERES NÁSZÜT, HALÁLLAL Nagyon értékes hal - az angolna Noha érzelmileg 0 A Tornaváraljaí Állami Gazdaság zsernói részlegének dolgozói tavaly tehenenként átlagosan 3110 liter te­jet fejtek és a közellátásnak dara­bonként 2999 litert adtak el. Mind a 19 fejőnő és tehéngondozó versenyez a szocialista munkabrigád cím elnye­réséért. A legjobb fejők, Fazekas Gyula és felesége, akik naponta a tervezett 7,9 liter tej helyett, 9,9 litert fejnek átlagosan. (Mató Pál, Kassa) © A közép-szlovákiai kerületben a viharok következtében 50 ezer erdei méterfát kell feldolgozni. Az erdőgaz­daságok a legkorszerűbb gépesítéssel igyekeznek teljesíteni tervüket, (cs) 0 A trebisovi járásban 3000 m3-en 4000 mázsa csíráztatott takarmányt állítanak elő a csirkék és szopósma­lacok számára. (Cs) • Kisújfalun meggyulladt a szövet­kezet dohány szárít ója. A falu lakos­sága azonnal nekifogott az oltási munkáknak és mire Érsekújvárból és Párkányból megérkeztek a tűzoltók, már jóformán eloltották a tüzet. A közös vagyont dicséretre méltóan meg­­védték a szövetkezeti tagok és a falu lakói. (Gubán Mária, Kisújfalu) 0 A nyugat-szlovákiai kerületben az állami gazdaságok és az egységes földművesszövetkezetek mintegy 1500 vagon tavaszi árpa vetőmagot készí­tenek elő saját alapjukból. Eddig mégcsak a felét tisztították ki, pedig jobban kellene igyekezni ezzel a mun­kával. mert a tavasz nemsokára be­­köszönthet. (Cs) 0 A Csécsi Helyi Nemzeti Bizottság jó tömegpolitikai munkát fejt ki. A múlt évben 578 egyéni és 6 csopor­tos kötelezettségvállalás született 860 000 korona értékben. Kovács Mik­lós, HNB elnök szerint a vállalást tel­jesítették és idén el akarják érni a példás község büszke címet. (1. S.) @ A kutya az ember leghfíbb ba­rátja. Világszerte tartják a különféle kutyaversenyeket és a legszebb, leg­hűbb, legügyesebb kutyának kiosztják az elsődíjas kitüntetést. Egy farkas­kutya Moszkvában a napokban kapta a 25-ik érmet. (m) 0 A draskovcei szövetkezetesek (martini járás) a múlt évben minden mutatóban teljesítették a tervüket. Ősszel 20 hektárt zöldtrágyáztak, 65 hektáron pedig többéves takarmányt vetnek, A föld termöerejének növelé­sére 1800 m.3 komposztot készíte­nek. ' " ' (p) 0 A dél-morvaországi kerületben 30 000 mezőgazdasági dolgozó vesz részt különféle tanfolyamokon, (cs) 0 A dunaszerdahelyi járásban az összes állami gazdaság és szövetkezet termelési tervét már ellenőrizték. A járás földművesei minden nagy szá­mosállatra 13 mázsa szénát, 120 mázsa silót és zöldanyagot, valamint 10 má­zsa kapástakarmányt készítenek, (r) 0 Hazánk felszabadulásának 20. év­fordulója tiszteletére a dunaszerda­helyi járás 69 községe több mint egymillió tojást, közel 980 000 liter tejet ad a közellátásnak. Kulturális és faluszépítési akció keretén belül 560 000 brigádórát dolgoznak le. (cs) 0 Az abaszéplaki község lakói a felszabadulás évfordulójára emelni akarják a hektárhozamokat és terven felül beadnak 20 mázsa sertéshúst, 5000 liter tejet, 30 000 tojást. A ház­táji gazdaságokról 29 q húst, 11 000 liter tejet és ugyanennyi tojást adnak el. (1. S.) 0 A kelet-szlovákiai kerület kelte­tőiben már 73 000 korai téli csibe kelt' ki. A kerületben idén mintegy 2 mil­lió 200 000 csibét keltetnek ki. (Cs) 0 A kassai járásban nem feledkez­nek meg a gyümölcsösök felfrissíté­séről. Tavaly őszei több mint 13 000 darab facsemetét elültettek. Legtöb­bet a beszteri, széplaki, nádasdi, esz­­károsi és kenyheci szövetkezetben telepítettek. (Mató Pál, Kassa) Új víztárolók épülnek Az elmúlt évben a hosszantartó szárazság alaposan megtizedelte a hektárhozamokat. Hogy az idén ez ne ismétlődjék meg, mezőgazdasági üze­meink többségében fokozottabb len­dülettel láttak hozzá a víztárolók, halastavak, öntözőberendezések építé­séhez. A galáptai járásban is lényeges lé­pést tettek ezen a téren. Nemsokára sor kerül a tallósi víztároló átépíté­sére és a kajali halastó kimélyítésére. Sókszelőcén, Feketenyéken és a járás más részein új víztárolókat építenek. —9y— | 0SZABAD FÖLDMŰVES 1965. február 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom