Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-02-06 / 5. szám

arisfava, 1965. február 6. Ära 80 fillér XV. évfolyam, 5. szám. Gaisa: Lapunk tartalmából: ; Bosszúsággal fűszerezett gépjavítás ... 3. oldal j Ki hogy látja? — ankét . . . . . . . 4. oldal A kölcsönös bizalom aranyat ér ... . 8. oldal A buddhizmus Dél-Vietnamban .... 9. oldal i Visszaeső bűnözök.......................... ... 11. oldal ( „Bűnös leány“ (regényfolytatás) . « . . 12. oldal Színészek, csütörtökön . , * s . « ; 13. oldal A perbetei szövetkezet évzáró gyűlésén egymillió 200 ezer koronát osztottak ki. Foto: M i ro V o j t e k A CSKP Központi Bizottságának határozata Népgazdaságunk új irányításának alapelveiről Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága január 27— 29-én plenáris ülést tartott. A Központi Bizottság tagjai megvitatták a népgazdaság tervszerű irányítása és szervezése tökéletesítésének el­veit. Az irányítás javasolt elveiről, valamint ezek megvalósításának problémáiról Jozef Lenárt elvtárs tartott beszámolót. A továbbiakban a Központi Bizottság Jirí Hendrych elvtárs beszámolója alapján a párt és a társadalmi szervezetek munkájának és kiépítésének kérdéseivel foglalkozott. A Központi Bizottság mindkét ponthoz határozatot fogadott el. A galsai szövetkezét a szárazság ellenére is eredményesen zárta az évet. Összesen 2 millió 065 ezer ko­rona bevételt terveztek, de 2 millió 665 ezer koronát értek el. Bár több munkaegységet merítettek ki a ter­vezettnél és a termelési kiadásokat is túllépték 98 000 koronával, a loson­ci járásban kevés szövetkezet dicse­kedhet ilyen eredménnyel. A növény­­termesztés jelentősen túlteljesítette a termelési tervet. A legszebb ered­ményt a dohánytermesztő csoport érte el. Hektáronként 26,32 mázsa szárazdohányt adtak el. így a tervet 280 000 koronával túllépték. A termelési és pénzügyi tervek tel­jesítése lehetővé teszi, hogy az évzáró gyűlésen a 10 korona előleghez még 8 korona osztalék jusson. Emellett a tartalékalapra 170 000 koronát he­lyeznek. Damásd: A damásdi szövetkezet irodájába az utolsó simításokat végzik a mérlegen. Nagyon szép az eredmény. Ez meglát­szik az első tételből is. Összesen 5 millió 435 ezer korona bevételt ter­veztek, de 6 millió 105 ezer koronát értek el. A szilárd bérezésú szövet­kezet egy-egy munkanormára 25 ko­ronát és 2 korona prémiumot ad. Munkanormákra 1989 776 korona alapbért 136 405 korona időprémiumot és 184 852 korona célprémiumot fi­zettek ki. Mádéi Józsi bácsi agronómussal és az ökonómussal számolgatjuk a tagok átlagkeresetét. A művelet elvégzése után kitűnik, hogy az állattenyésztés­ben dolgozók átlagkeresete 18 335 ko­rona, a növénytermesztésben dolgo­zóké pedig 14 089 korona. Érdemes megemlíteni néhány példát. A Czakó család, férj és feleség, mind a ketten fejők, 58 495 koronát keresett a múlt évben. Hasonló keresetet igen sokan értek el. A tagság egyre gazdagodik. Hisz amíg 1963-ban még csak 1960 ezer koronát fizettek ki munkanor­mákra. idén már 2 311 ezret. Az egy hektárra eső piaci termelés pénz­értéke 6688 korona. Hektáronként 162 kg húst és 524 liter tejet adtak el. Nehéz eldönteni, hogy ebben a szövetkezetben melyik termelési ág jobb. Vegyük csak a növénytermesz­tést. Mádéi Józsi bácsi büszkén mond­ja, hogy búzából 28,95, árpából 30,87, cukorrépából 441, kukoricából pedig 42 mázsás hektárhozamot értek el. Jól fizetett a korai burgonya is, hisz a 16 hektár 553 519 koronát eredmé­nyezett. A szövetkezet erőssége a tej­termelés. Az első osztályú törzsköny­vezett tehenek átlagos tejhozama 3040 liter, a második osztályúaké pe­dig 2169. A damásdi szövetkezet tagsága örömmel veszi tudomásul, hogy az elmúlt gazdasági évben ismét néhány százezer koronával gazdagodtak. Rimajánosí: A közép-szlovákiai kerület szövet-, kezetei a tavalyi katasztrofális szá­razság miatt, sajnos, nem adhatnak számot gazdag zárszámadásokról. Csüggedés azonban nem tapasztalha­tó, mert minden szövetkezet megta­lálta a kivezető utat a bekövetkezett nehéz helyzetből. A rimajánosi szövetkezetét például az állattenyésztés húzta ki a csávából. Huszár József agronómus elmondja, hogy a növénytermesztésből eredő pénz csak kicsiny hányadát teszi ki az évi bevételnek. A búza hozama csupán 12, míg az árpáé 15 mázsát tett ki hektáronként. Varga József, a szövetkezet zoo­­technikusa viszont szép eredményről ad számot az állattenyésztésben. Ter­ven felül eladtak 65 törzskönyvezett tenyészüszőt, melyből nagy összeg jött a házhoz. A zólyomi tenyészállat­vásáron eladott 7 üszőért 52 500 ko­ronát kaptak, míg a tizennyolchóna­pos bikáért 15 ezer ütötte a marku­kat. A 80 darab saját nevelésű tehén beállítása után járó állami segítség WO ezer koronát jelentett. A terven felül eladott 67 ezer liter tej ára és az érte járó prémium ugyancsak elősegítette, hogy a szö­vetkezet egész éven át hiánytalanul kifizette a tíz korona előleget, vala­mint a visszamaradt természetbeni járandóság árát. Peder: A kassai járásban a péderi szövet­kezetei a legjobbak között emlegetik. Szinte fellélegzik az ember annak hallatára, hogy ez a gazdaság a nagy szárazság ellenére sem zárja veszte­séggel az évet. Soltész László, a szö­vetkezet ökonómusa ezt az eredményt az 1963-as év szilárd takarmányalap­jának tudja be. Ugyanis a tavalyi év első felében bírta a készlet, így az állattenyésztési termékek eladása te­rén nem történt lényeges visszaesés. Jól jövedelmezett a szarvasmarha- és sertéshizlalás, szép összeget árultak tejből, tojásból. Igaz, a nyerstermelés tervét a pé­­deriek sem érték el, viszont pénzügyi tervüket 300 ezer koronával túltelje­sítették. Ennek köszönhető, hogy a munkaegységekre tervezett összeget hiánytalanul kifizetheti a szövetkezet, miután a 15 korona előleghez még 5 koronát adnak zárszámadáskor. A péderi EFSZ példája ékesszólóan bizonyítja, hogy a szilárd alapokra helyezett közös gazdaság még az ele­mi csapások súlya alatt sem inog meg egykönnyen. Vágsellye: A szövetkezét bevételi számláin két számsorozat hívja fel magára a fi­gyelmet. Az egyik összeg a szőlőter­mesztésből, a másik pedig a lucerna­magból származik. Az egyesített szövetkezetnek 20 hektár szőlője van. A múlt évben rekordtermést értek el. A tervezett pénzbevétel 400 ezer koronáról 812 900 koronára emelkedett. Leszámítva a termelési költségeket 550 ezer koro­na tiszta bevételt könyveltek el a szőlőből. Az eladás után még bort is készíthettek. Ennek örül a tagság, hiszen minden 1000 korona kereset után (szilárd jutalmazás van) 1,5 liter bort kaptak. Ezenkívül még közös összejövetelekre, ünnepségekre is maradt a borból. Lucernamagot 100 hektáron ter­mesztettek. Várakozáson felül sike­rült. Egymillió kettőszázezer koronát hozott a pénztárba, holott a pénzügyi tervben csak 554 ezer korona szere­pel. A bevétel legalább még félmillió koronával több lett volna, ha a mezei egerek tönkre nem teszik a lucernát. A zárszámadáskor megmutatkozik a tervezett bevételek túllépése. Pré­mium címén több mint 400 ezer ko­ronát osztanak szét a tagok között. Vághosszúfalu: A vághösszúfalusi szövetkezét tag­ságának ünnepet jelentett a zárszám­adás. Nem csoda ez, hiszen még egyik évben sem értek el a múlt évihez ha­sonló eredményeket. A termelési ki­adást nem lépték túl, s emellett a bevételi tervüket 118 %-ra teljesítet­ték. A növénytermesztésben főleg négy terméknél értek el magas be­vételt. Dohányból 250 ezer koronával, korai burgonyából 47 ezer, fűszer­paprikából 20 ezer, cukorrépából pe­dig 79 ezer koronával teljesítették túl a tervet. Az állattenyésztési termékek közül a tejtermelés emelkedik ki, melynek eladását 120 %-ra teljesítették, vagyis 64 ezer litert adtak el terven felül. Tejprémiumként a tagok kevés híján 120 ezer koronát kaptak. A szilárd jutalmazást tavaly kezd­ték. A szövetkezet megalakulásától ez volt az első zárszámadás, amikor nem osztalékot, hanem prémiumot fizettek. Az emberek így is elégedettek, hiszen jópáran nagyon szép összeghez jutot­tak. Molnár Béla etető például 6000 koronát, Babos Árpád takarmányké­szítő 5500 koronát vett fel a zár­számadáskor. Ezenkívül minden le­dolgozott 1000 korona után 77 kg búzát kap a tagság. Jókedvűen ünnepelték tehát az 1964-es gazdasági év zárszámadását, melyben az előző évekhez viszonyítva 15 °/o-kal emelkedett a tagság jöve­delme. Perbete: A perbetei szövetkezet évzáró gyű­lésén megelégedéssel hallgatta a tag­ság, hogy amíg a múltban alig tíz korona jutott egy munkaegységre, az 1964-es évben az előlegként fizetett tizenegy koronához még négy korona osztalék jutott. Az évzáró gyűlésen 1 millió 200 ezer koronát osztottak ki. Sikeres volt az elmúlt év. Különösen a dohány, borsó és napraforgó-ter­mesztés. Az alapos vita után a tagok elhatározták, hogy a jövőben mindent megtesznek a termelés fokozásáért, hogy így a munkaegység értékét is gyorsabb ütemben emelhessék. Ipolyság: Jól sikerült az elmúlt gazdasági év ebben a szövetkezetben is. Négymil­lió 400 ezer korona bevételt tervez­tek, de 5 millió 282 ezer koronát ér­tek el. A növénytermesztés és az állattenyésztés is túlteljesítette a tervét és egy hektár után 754 darab tojást, 542 liter tejet és 247 kg húst adtak el. A nyerstermelés hektáron­ként már meghaladja a 9 ezer koro­nát. Munkaegységenként 25 koronát és 2 korona prémiumot adtak. Ugyan­akkor erősítették a tartalékalapot, amelyen már 813 ezer korona van. Mivel a szövetkezetét nagy csapás i érte, mert a 140 tehénből a Bang-kór miatt csak 32 maradt', a jövőben in- | kább hizlalással foglalkoznak, bár igyekeznek talpra állítani a tehén­­álományt is. Nyolcvan üszőjük fele vemhes, megvan minden remény arra, bogy jó tejelő állományuk legyen. Az új gazdasági évben összesen 1500 mázsa húst adnak el. Lényegesen emelik a juhállományt. Amíg a múlt évben csak 250 anyajuhuk volt, idén már 450-et tartanak. A szövetkezet vezetősége rugalmasan állítja át a gazdálkodást, hogy a pénzügyi bevétel ne legyen kevesebb, mint az elmúlt évben volt. A gazdaságilag szilárd szövetkezetben elégedett a tagság, hisz az átlagos havi keresete 1200 korona, a traktorosoké pedig 20—22 ezer korona évente. Alsószecse: A lévai járásban az alsószécsei szö­vetkezet tartotta elsőnek évzáró gyű­lését. A beszámolóból kitűnt, hogy eredményesen gazdálkodtak, hisz egy munkaegységre 27 korona jutott és az évzáró gyűlésen vidítónak még egy-egy koronát adtak ráadásképp. Húsból 500 mázsával, tejből 87 500 literrel, tojásból 18 ezer darabbal tel­jesítették túl eladási tervüket. A ser­tésgondozók a hízóknál 78 dg-os súlygyarapodást értek el, amiért 500 korona jutalmat kaptak. A fejőcso­portot szintén 500 koronás jutalom­ban részesítették, mert napi 9,5 liter tejet fejtek darabonként, az évi tej­hozam pedig 2307 liter volt. Dicsére­tet érdemelnek a traktorosok is, hisz a mélyszántást már november 20-án elvégezték. A szövetkezet vagyona 700 ezer koronával növekedett, az 5 millió 094 ezer korona bevétel he­lyett pedig 5 millió 784 ezer 858 ko­ronát vettek be. Örültek az évzáró gyűlésen az idősebb szövetkezeti ta­gok is, hisz akik betöltötték a 65. életévüket, 250 koronát kaptak fejen­ként. Abafala: A múltban Abafalán csak öt-hat' hónapos késéssel fizettek a tagoknak. 1954-ben a munkaegység értéke még csak 11,60 korona volt. Most több mint 20 korona. A szövetkezet fejlő­désével elégedettek a tagok. összeállította: Sándor Gábor — Zsebik Sarolta — Bállá József A CSKP XII. kongresszusa rámuta­tott' arra, hogy a társadalmunk to­vábbi előrehaladása a kommunizmus felé két egymást kölcsönösen befo­lyásoló feladat megoldását követeli meg: a népgazdaságot, az intenzív fejlődés útjára kell irányítani, a tár­sadalom — elsősorban a népgazda­ság — fejlődésének irányítását pedig tudományos alapokra kell helyezni — hangoztatja a határozat. Pártunknak az utóbbi évek folyamán szerzett tapasztalataiból azt a követ­keztetést vonhatjuk le, hogy a nép­gazdaság irányításának eddigi mód­szere, amely teljesített történelmi küldetését szocialista társadalmunk fejlődésében, már nem felel meg a szüntelenül fokozódó követelmények­nek s alapvető megváltoztatása nél­kül nem teljesítheti a XII. kongresz­­szus gazdasági célkitűzéseit. A CSKP Központi Bizottsága, amely a XII. kongresszus határozatainak teljesítését céltudatosan elemzi és szervezi, intézkedéseket hagyott jóvá a népgazdaság irányításának tökéle­tesítése, a párt vezető szerepének elmélyítése, továbbá a Nemzeti Front, a társadalmi és érdekszervezetek je­lentőségének és feladatainak fokozása érdekében. A népgazdaság tervszerű irányííá­­sának tökéletesítésére irányuló tö­rekvés a gazdasági fejlődés távlatai­nak részletes felvázolásával együtt a pártmunka sarkalatos részévé válik. A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy fel kell használni az irányítás eddigi pozitív elemeit, kiegészítve őket újakkal, hogy így minőségi szem­pontból magasabb színvonalú szocia­lista irányítási rendszert építhes­sünk ki. A tökéletesített irányítási rendszer­nek ezen kívül lehetővé kell tennie a baráti szocialista országokkal való együttműködés előnyeinek hatéko­nyabb kihasználását, elsősorban a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csának keretében. A párt, a demokratikus c'entraliz­­mus alapján érvényesíti vezető sze­repét, s ez az alapja a párt szervezeti és eszmei egységének is. Melyek a főfeladatok? A Központi Bizottság népgazdasá­gunk szocialista irányítási módszerei­nek tökéletesítése érdekében a kö­vetkező irányelveket határozza megr 0 meg kell teremteni a legkedve­zőbb feltételeket a népgazdaság szün­telen növekedése számára, a társa­dalmi munkatermelékenység és a ter­melés rentabilitásának növelésével, a tudomány és technika légszélesebb­­körü felhasználásával, minden egyes dolgozó anyagi érdekeltségének és a munkaeredmények következetes érvé­nyesítésével ; 41 tovább kell fejleszteni és jobban kell kihasználni a közgazdasági fejlő­dés központi irányításának előnyeit; 0 a társadalmi szervezés meg a szocialista áru- és pénzviszonyok szerves összekapcsolására kell töre­kednünk; 0 ki kell bővíteni a vállalatok ha­táskörét és felelősségét, s elő kell mozdítani a dolgozók és a vállalatok dolgozóinak kezdeményezését. A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy az új irányítási rendszer nem érvényesülhet automatikusan és na­gyobb igényeket támaszt az irányító munkával szemben. Eredményességé’ elsősorban attól függ, hogyan értik meg célkitűzéseit’ a dolgozók, min­denek előtt az irányító szervek dol­gozói, és hogyan használják ki á konkrét problémák megoldásában. A Központi Bizottság szükségesnek' tartja a központi döntést a következő kérdésekben: 0 A termelés fő mennyiségi ará­­(Folytatás a 2. oldalon.) A szocialista mezőgazdaságért! A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom