Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-01-30 / 4. szám

Gabonafélék roionizálása az RDR-ban A nemzetgazdaság tervszerű fejlő­dése során a Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdasága részére célul tűzték, hogy a lakosságot minél Stöbb hazai előállítású, jő minőségű mezőgazdasági terménnyel és termék­kel, az ipart pedig ahol csak lehet, úgyszintén hazai eredetű nyersanyag­gal lássa el. Ez törvényszerűen a meglévő terü­letek legkorszerűbb kihasználását, s egyben a területegységenkénti ter­mésátlagok legnagyobb fokú emelését követeli meg. A nagyobb termésho­zamok elérése céljából ezért az NDK- ban megnagyobbodot a nagyhozamú gabonafajták — az őszi búza és az őszi árpa — vetésterülete. Oj, bőven-­­termő gabonafajtákat vezettek be a gyakorlati termelésbe, a rajonizáció alapköveinek letételével pedig biztő^ sították, hogy ezek a számukra leg­megfelelőbb talaj- és éghajlati viszo­nyok, valamint életkörülmények kö­zött a fajtájukban rejlő termőképes­­ségüket nagy hozamok által maximá­lisan kibontakoztassák. A legbővebben termő és legmeg­felelőbb fajták termelési területének kiválasztása, meghatározása és elosz­tása a több éven át végzett fajtaösz­­szehasonlító kísérletek termésered-­­ményei alapján történt. Figyelembe vették ennél az egyes fajták több más tulajdonságát is, így a tenyész­­idő-tartamot', a szalmaszilárdságot, a fagyellenállóságot, a fajták betegsége elleni ellenállóképességét-, alkalmas­ságát a gépi betakarításra és több más tulajdonságot. A gabonaneműek rajonizálásakor, mivel egy fajtának nagy területen történő termesztése nagyjából egy­idejű termésbe érést eredményez, az ezáltal bekövetkező termésveszfeség csökkentése, amint a betakarítási munkák folyamatossága érdekében az egyes járások, körzetek, illetőleg gaz­dasági egységek számára többnyire nem egy, de több elférő betakarítási idejű fajta termelését ajánlják. Az NDK területén jelenleg a követ­kező őszi búza és árpafajtákat rajo­­mzátfák: őszi búza fajták: korai fajták: Trumpf, Hochfand, középkorai fajták: Eros, Muck. kései fajtákig Hadmérslebem, Duali­tás, Fanal. Őszi árpa fajták: korai fajták: Neuga. középkései fajták: Hohenihurmi. 3737/52, Dominátor. A korai és kései bűzafajták beérése között a különbség körülbelül 10 na­pos. Az eredeti terv alapján az alábbi kimutatásban közöljük a rajonizált búzafajták járásonkénti megoszlását az NDK-ban. Őszi búza fajták %-ban ja . a* •o « — P- I- m Járás « o, ® £ oo J— £ a ja y, e o 3 ti a o oo o sj « 3 sj fa X H IOfa Rostock 50 30 20 — — Schwerin 42 42 16 — — Oj Brandenburg 46 30 24 — — Potsdam — 25 15 60 — Frankfurt 33 24 — 43 — Cotbus 30 — 14 56 — Magdeburg 43,5 — 1,5 36 13 Halle 42 — 5 32 21 Erfurt 44 — 16 24 16 Gera 50 — 40 10 — Suhl 45 — 55 — — Drezda 44 — 26 30 — Lipcse 40 — 27 33 — Karl Marx st. 44 — 44 12 — A járások keretén bélül az egyes körzetekben a fajták százalékos meg­oszlása többé-kevésbé eltérő a járá­sok számadataitól. A rajonizált őszi búza és árpafajták, kivéve a Hohenihurmi 3737/52 őszi árpafajtát már régebbi eredetűek. Az ez évben engedélyezett Hohenthurmi 5737/52 fajta termésmennyiség szem­pontjából az NDK egész területén fe­lülmúlja az összes eddig termesztett fajtákat. Kivételt csak a könnyebb talajok és egynéhány körzet talaj- és természeti viszonyai képeznek, ahol a Dominátor egyforma, vagy nagyobb terméshozamokat ad. Fagyállóság szempontjából megközelíti a Dominá­­toi, sokkal fagyállóbb azonban a régi Óra Juta és Nenga fajtáknál. Szalma­­szilárdsága jobb mint a Domináíoré, s a betakarítási munkák elhúzódása­Milyen legyen a jó kotorékkutya ? Többszörösen kitüntetett simaszörű foxterrier kutyák kor sem jár öíy nagy szempergésből 'eredő veszteséggel, mint a Dominátor. A rozsfajták közül az Észak-német Champagnét a Petkát és a Danal faj­tákat rajonizálták. E három fajta kö­zül terméseredmény szempontjából mindenütt a Danal áll az első helyen. A Danal nagy előnye, hogy szalmája szilárdabb a Petkánál. Ez nagyobb vetési adagok használatát teszi lehe­tővé és megkönnyíti a betakarítási munkálatokat. A rajonizált tavaszi árpa fajták a következők: korai fajta: Certina, középkései fajta: Bernburgi 39678/54 kései fajták: Alsa, Plena. A Bernburgi 59678/54 és a Certina csak takarmányozásra, a Plena és az Alsa fajták pedig vegyes használatra, tehát sör-, vagy takarmányárpának egyaránt vethető. A köztermesztés­ben ezek közül csak a Bernburgi 39678/54 fajta új. Leginkább a köny­­nyebb Meckleburgi és Brandenburgi talajokra és magasabb fekvésekbe ra­jonizálták. Valamivel a Plena előtt érik. Zabfajtákból a Flämingsweis II, Hadmerslébeni sárga, Semdhauseni 2792/55 és az Algol fajtát rajonizál­ták. Újonnan engedélyezett fajta ezek közül a Semdhauseni 2792/55. Közép­korai, nafyon igénytelen és igen jó minőségű termést adó fajta. Korai kezdeti fejlődése következtében szá­razabb viszonyok között is termel­hető. Rövidebb szalmája és a szem, valamint a szalma egyidejű beérése folytán, termésé nagyon könnyén be­­takarítható. A gabonafajták termesztésére vo­natkozó rendelet érteimében a vető­magcsere, illetőleg elosztás az NDK-­­ban 1965 őszétől kezdődően már a kidolgozót rajonizációs tervek alapján megy végbe. Ezzel kapcsolatban ér­dekes és figyelemreméltó az az in­tézkedés, mely az összes vétőmagsza­­porítö gazdaságoknak, kísérleti inté­zeteknek, szakiskoláknak, iskolai gaz­daságoknak és más intézményeknek kötelezően előírja a helyi viszonyok közöf legbőíermőbb fajták egymás­­melletti termesztéséi, éspedig leg-­­alább egy hektárnyi területén. E nagy­arányú fajtaösszehasonlító kísérletek az áj fajták ismeretéi, a helyben leg­bővebben termő fajták kiválasztását és megismerését-, valamint gyors el­terjedésüket hivatottak szolgálni. Renczés Vilmos, oki. gazda, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Termelési Igazgatóság agronómusa A húsnyúl-tenyésztést mint ter­mesztési ágat közel 300 éve folytat­ják Angliában. Az elmúlt hét év alatt, amikoris a keveréktakarmányok al­kalmazása, valamint a korszerű elhe­lyezési módszerek elterjedtek, ugyan­akkor a házinyúltenyésztés iránt is megnőtt az érdeklődés. A megújult tenyésztési kedv ered­ményeképpen 1958-ban a Kelet-Ang­liai Állattenyésztő Társaság, amely a Matthews-féle cég érdekeltségéhez tartozik és egyéb fő tevékenysége a házinyúltenyésztés. A cég a tenyész­tési munka vezetésével ugyan azt a tudományos csoportot bízta meg, amely a ma már messze földön is­mert Matthews-féle pulykát kite­nyésztette. Ez a csoport kidolgozta a kutatási és tenyésztési programot azzal a célkitűzéssel, hogy valameny­­nyi lehetőséget feltárja a házinyúl­­tenyésztéssel kapcsolatosan. A kutatások nyomán olyan véle­mény alakult ki a szakemberek kö­rében, hogy a házinyúlhús-termelés fokozására széleskörű lehetőségek vannak. A kísérletek első szakaszá­ban a szakemberek álláspontja az volt-, hogy olyan piacképes és tovább te­nyésztésre alkalmas fajta, amely gaz­daságosság szempontjából alkalmas lenne ebben az időben — tehát a kí­sérletek megkezdése idején — sem Angliában sem az USA-ban nem volt-. Ebben az időpontban a tenyésztésben levő legnépszerűbb fajta az Üj- Zélandi fehér volt. Ez a fajta küllem­re nézve jó volt, ezt azonban még nem lehetett kizárólagos tenyésztési ala­pul elfogadni. Ez a fajta Amerikából származik, ott" tenyésztették ki, azon­ban Angliában árutermelés céljára nem bizonyult megfelelőnek. A te­­nyésztők hamarosan rájöttek, hogy más hagyományos angol fajták, mint pl. a Flemisch, a Giant, a Belga óriás és a Nagy Csincsilla szintén nem jó hústermelésre. Ezért- a tenyésztők ezeket' a fajtákat tenyészanyagként nem használták fel. Ugyanakkor a tenyésztők a húshibrid előállításához az alapanyagot a világ minden tájá­ról vásárolták, majd széleskörű kuta­tási és tenyésztési tapasztalatok meg­szerzése után alakult ki a Matthews­­féle házinyúltenyésztő és hibrid elő­állító cég. A cég fő céljának azt tekintette, hogy kezébe vegye a kezdeményezést és lerakja az alapokat a további fej­lődéshez. A kutatás főtémája a jó húsnyúl kitenyésztése lett-. E munka során a meglevő fajták közül öt hús­­nyúlfajtát választottak ki és a külön-­­böző kísérleti keresztezések száma összesen 20 volt. nyészegyedére vonatkozóan vala­­mennyi továbbtenyésztési és gazda-* ságossági szempontból fontos adatot feljegyez. Az így összegyűjtött ada-* tokát rendszeresen feldolgozzák és értéeklik. Megállapították, hogy me-* lyik az a házinyúl fajta, amelyik ter­mesztése a legjövedelmezőbb. A „Mathews-fehér“ húsnyúl átlagos termelési adatai a következők: 1. Éves átlagban egy anyanyúl kb. 54 kg élő-* súlyú szaporulatot nevel. 2. Az élő-* súlynak az 55 %-a vágósúly. 3. A hib-* rid 3,1 kg takarmányból állít elő 1 kg élősúlyt. 4. A hús-csontarány 5:1. A Matthews nyúlfajta kitenyésztés sénél a szakemberek arra törekedtek, hogy a fajta ellenállóképessége a betegségekkel szemben jó legyen. Ez lehetővé tette azt, hogy a tenyésze-* teket az angol Földművelésügyi Mi-* nisztérium Állategészségügyi Szolgá­lata ellenőrizte és a munkához segít­séget nyújtott. A Matthews cég állatorvosai, bak­­terológusai és technikusai mind az állomány, mind a tartási követelmé­nyeket ellenőrizték. A Matthews cég ma törzsanyagot és keresztezett nyá­lakat a világ minden tájára szállít. A Matthews cég mindenre- kiterjedő tenyésztési tevékenysége ebben a for­mában egyedülálló a világon. Ha nem is tárja a világ élé kutatási és te­nyésztési módszereit — mert ez az 6 üzleti titka — megbecsülendő tevé­kenységet fejt- ki, mert elsőnek állí­tott elő házinyúl hibrideket. Vörös Árpád Äz A-vitamin hatása a hajszálférgesség eilen Az A-vit'amin mindén más vitamin­nál gyakoribb témája a takarmányo­zási és állatorvosi kutatásnak, ennél­fogva ismereteink is állandóan gya­rapodnak kémiájáról, funkciójáról. Tudjuk, hogy az A-vitamin lehetővé teszi a légutak, az emésztési, a sza­porítási és kiválasztási szervek bel­sejének nyálkás bevonatát, valamint' a szem nyálkahártyája normális álla­potának fenntartását. Az elégtelen A-vitamin ellátottság következtében fenfemlített testrészek jobban ki vannak téve a baktériumos és para­zitás fertőzésnek. Adatok vannak ar­ra, hogy a nagy pótadagok csökken­tik a kokcidiózis káros hatását; egyes kutatók a hajszálféreg (capillaria) el­len javasolják. Azutóbbi kérdés ala­posabb vizsgálatát most végezték el az Egyesült Államokban. 4000 hajszál­férges Fehér Leghorn tojót négyféle A-vitamin szintet tartalmazó takarmá-A Matthews cég az általa kereszte­zéssel előállított' fajták minden te­ás törpbtacskók válnak be kotorék­­munkára és ezek is inkább rókára, mint borzra. A tacskókat mindenes vadászebekként ismérik, különös te­kintettel arra, hogy orruk a vércsa­­pázásban és szimatmunkában még a vérebeket is felülmúlja. Vérnyomvezető munkán 50 — 80 órás nyomot is képesek követni. Mint koto­rékebek elsősorban kitartásukkal tűn­nek ki. Bár kotorékebeink nemcsak minőségi színvonalon, hanem számbelileg is fej­lődést, illetve szaporodást értek el, még mindig kevésnek bizonyultak, ha ösz­­szehasonlítjuk a káros ragadozók szá­mával. Kívánatos és hasznos a fajtiszta kotorékkutyák tenyésztésének kiter­jesztése és felkarolása. P. A. Panna kerestetik Csak az ajtón dugta be a jejét, nem is tudta miért. Talán idegességből, talán kíváncsiságból. Benn a teremben emberek ültek. Hallgatták a szónokot. Gyűlés. Hirtelen fejéhez kap... Flogy erre nem gondoltam! A titkárok van­nak itt, a járás kilencven falujából. Soha jobbkor! Lukasztó Péter az elnöki asztal felé somfordái, s leteszi magát az első székre. A gyűlés vezetője, jó barátja, miért ne kérhetne tőle egy kis szíves­séget. Máris cédulát ír, s kézről kézre az elnök elé meneszti. „Józsikám! A jóbeszámoló után né­hány szavam lenne a titkárokhoz. Kér­lek, add meg a szót elsőként.“ Az elnök fejét biccenti... Azontúl egy szót sem ért a beszá­molóból. Amúgy is mi köze nekid szer­ződés -kötésekhez _ Az a felvásárlók és a szövetkezet dolga. A legkisebb gond­ja is nagyobb ennél. Reszket a hangja, amikor megszólal. — Elvtársaim! Örülök, hogy betéved­tem e nagyjelentőségű gyűlésre. Ügy érzem a sors keze irányított ide. Kö­szönöm elnök elvtárs, hogy elsőként szót kaptam, s kifejezhetem szívettépó bánatom... Elvtársak! Holtig leköte­leznek, ha segítenek rajtam. Az önök jóakarata az utolsó szalmaszál, amibe belekapaszkodom. Hangja lágyulása jelzi, közeledik a tárgyhoz. Elvtársak! Már tiz napja kesergek. Elveszett hű segítőtársam, cimborám, lürnévszerzöm, az én Pannám. Azóta keresem, köröztetem, de semmi hír. Keresi a rendőrség, titkos nyomozók, most önökön a sor. Ígérjék meg, hogy segítenek. Köhint egyet, kifújja tildéjéből a le­vegőt és folytatja. — Higyjék el, állami érdekről van szó. Állami érdekről, elvtársak! Panna három ízben lett országos első, kétszer nyert első díjat Budapesten, tavasszal pedig Lipcsébe viszem a nemzetközi versenyre. Pardon!... vinném elvtár­sak, de egyelőre nyoma veszett. Péternek könny csordul szeméből. A titkárok mélyen hallgatnak. Az elnök harmadik szomszédjának súg: — Rúgja bokán Lukasztót. Elég a dumából'. Pétert nem olyan fából faragták, aki egykönnyen kötélnek áll. Hiszen el sem mondta Panna eltűnésének körülmé­nyeit. Nem ismerik életrajzát, sze­mélyleírását. — Ügy gondolom, Pannát szerelmi vágya ragadta el tisztes otthonából. Zár alá tettem, amikor észrevettem, szaladgálnak utána a bestiák. De mi­lyenek?! Holmi szedett-verett utcai dögökkel nem engedhetem nászágyra. Törzskönyvezett volt az apja, anyja, nagyapja, dédanyja. Az elnök harmadszor rúgatja bokán Lukasztót, ne beszéljen marhaságot. Az utóbbi erős lehetett, mert Péter arca eltorzul a fájdalomtól. Szinte könyör­gően néz az elnöki asztalnál ülőkre. Te­kintetükből kiolvassa az ítéletet. Az utolsó szó jogán mégis megszólal. — Hallani akarom a javaslatukat. Mindenki mondja el, hogyan szervezi meg odahaza Panna... Pan ... na ... A nyitvafelejtett ajtón bedugja jejét egy szörpamacs. Nevét halva besurran a terembe. Teljes életnagyságban be­mutatkozott az egybegyűlteknek Pan­na, a drótszőrü német vizsla. Az elnök jelhorkant. Lukasztó mitsem törődött a jelé röpködő szitkokkal, örömrivalgás kö­zepette kutyásból kirohant a terem­ből. Sándor Gábor nyozásban részesítettek egész éven át, és úgy tapasztalták, hogy az égy tonna takarmányhoz adagolt külön 12 millió n. e. A-vitamin a férgesség káros hatását a tojástermelésre el­lensúlyozza. (Feedstuffs) Áflatsűrűség a ketrecben Arizona államban (USA) három éven át vizsgálták, hogy egyedi és társas ketrecekben milyen teljesít­ményt nyújtanak a Leghorn tojók. Egy tojó 20X46 cm alapterületű ket­recben átlag 68 % termelést értek el, az összes állat termelése 65 %-os volt. Egy tucat tojás előállításához 1,86 kg takarmányt használtak fel. Amikor a tojó ketrecének mérete 25,5X46 cm volt-, a termelés 67 %, illetve 63 % volt, a takarmányfelhasználás szintén 1,85. kg. Két tojó esetén 50,5X46 cm méretű ketrecben 67 %, illetve 61 % termést értek el 1,81 kg takarmány felhasználással. Öt tojó 61X46 cm alapterületű ketrecben átlag 64 °/o teljesítményi nyújtott, az egész állo­mány átlaga 51 % volt. 1,86 kg takar­mányon termeltek egy tucat tojást-. Az optimális létszámot a ketrecben sem itt, sem másutt- nem sikerűlt még pontosan megállapítani, mert az eredmények a különböző helyekén és időben lefolytatott- kísérletekben nem voltak állandóak. Annyi bizonyos, hogy a többtojós ketrec jobb térki­használásának negatív oldala is mu­tatkozik az elhullás növelkedésébén — különösen kicsípés következtében — továbbá az alacsonyabb tojásterme­lésben. (Feedstuff»)! Mit nevezhetünk „friss" tojásnak ? Mennyi idős lehet a „friss tojás“? Ez a kérdés a múltban szörszálhasoga­­tásnak tűnt, de ma már nem az, mert a Cornell-egyetem tudósai az F.gyesüU Államokban képesek a tojást héjában két évnél tovább is frissen megőrizni. Az eljárás nem egyszerű, magas vá­kuum térben speciális csomagolást használnak. A csomagolóanyagok között szerepel a polietilén celofán átlátszó lemez, az ebből készült tojástartóban a tojások kis rekeszekben állnak. A tojástartót ritka légtérben teljesen lezárják, utána kb. 2 folton tárolják. (Feedstuffs) A Matthews-féle húshibridek nyújtania az embernek. Erre a céírá hosszú ideje különféle kistestű kutyá­kat- használnak, amelyek rátermettsé­gük, bátorságuk, fogósságuk és ki­tartásuk révén alkalmasnak bizonyul­tak. fitz természetes, hogy a 40 em-néf magasabb foxterrierek kotorékmun­l,»ra már nAhp7phhpn hn«7n álhai nlr. A tudományos kísérletre alapozott, lendületes ebtenyésztés a múlt század második felében indult meg, célul tűzve ki a különböző kutyák kitenyésztését speciális munkateljesítményekre. Egyes nagyobb fajtákból remek őr­ző—védő ebeket, majd apportírozó és csapázó vadászkutyákat és kotorék­ebeket tenyésztettek A kotorékebek spe­ciális kotorék mun­kájuk mellett nem egy esetben egyéb vadászfeladatokat is végeznek. A ko­torékebeknek a va­­dászvérsenyeken mindenféle vadnak föld feletti kereső­munkáját, hanggal történő felhajtását, menekülési útjának jelzését, vérnyom­­munkáját, apportí­­rozását, vízen és szárazon egyaránt bírálják. Ilyenformán váltak az egyéb­ként kis testű kotorékkutyák minde­nes vadászkutyákká, és a kotorékmun­kán, mint főhivatáson kívül mindenütt megkívánják a vadászat egyéb ágaiban is, hogy a vadásznak sokoldalú segít­séget nyújtsanak. A kotorékkutyák nagyságát úgy állapítják meg, hogy munkájukat tö­kéletesen tudják végezni. Ha kisebb a kutya, akkor bizonyára erőtlenebb, fá­radékonyabb, ami a munka rovására megy. Ha tűi nagy, akkor nem tud kellő könnyedséggel küzdeni föld alatti ellenségeivel. A kotorCkkutyáknak, lé­vén főhivatásúk a kotorékmunka, nap­pal a föld alatt tartózkodó káros dú­­vadak vadászatánál kell segítséget azonban a sokkal kisebbek, pl. a már degenerációs fogyatékossággal rendel­kező 35 cm-és és ennél kisebb fox­terrierek gyengeségük miatt sem al­kalmasak arra, hogy sok esetben élet­­halál harcot folytassanak veszedelmes ellenségükkel. A két- szélsőség kiegyenlítésére irányadó a standard, amely szerint a foxterrier szuka legalább 36, de álta­lában 37—38 cm marmagasságú lé­gyen. Csak ilyen testméretekkel pá­rosuló erővel biztosítható a kivánt munkateljesítmény. Azoknak a kotörékozó vadászoknak, akik mindenáron ragaszkodnak a tör­pe kotorékkutyák használatához, igen megfelelők a tacskók, Ezek ugyanis alacsony kutyák, melyek standardja szerint a 8—9 kg súlyú tacskó már nehéz tacskónak számít, a középsú­­lyúak 5—7 kg-osak, a törpék pedig 4—5 kg súlyúak. Különösen a közép­^ SZABAD FÖLDMŰVES Í965. január 56.

Next

/
Oldalképek
Tartalom