Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-01-30 / 4. szám

A Varsói Szerződés tagállamai po­litikai tanácskozó testületének ülése után most hazánk fővárosa kerül a nemzetközi érdeklődés középpontjá­ba. Csütörtökön Prágában megkezdte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának 19. ülésszaka. Míg Varsóban a tanácskozás napi­rendjén a szocialista országok bizton­ságának legfontosabb kérdései szere-Hazai hírek ^ Síremléket kapott Kovács Gyula. 'Január 28-án leleplezték a bratisíavai Csalogány-völgyi temetőben Kovács Gyula egykori hadügyi népbiztos, a presovl Szlovák Tanácsköztársaság kormánya tagjának síremlékét, Finn küldöttség a külkereskedel­mi miniszternél. Frantláek Hamouz külkereskedelmi miniszter fogadta a Csehszlovákia és Finnország ez Idei árucsere jegyzőkönyvéről tárgyaló finn kereskedelmi küldöttség tagjait-. A két fél megvitatta az országaink közti első hosszúlejáratú kereskedel­mi egyezmény megkötésének lehető­ségeit. + Levoca megünnepelte felszaba­dulásának 20, évfordulóját. Az ün­nepségre január 27-én került sor. Az elmúlt 20 év alatt új ipari üzemek épültek és1 a Szepesség lakossága nagy utat tett meg az életszínvorval Fmelése terén. Értékes felajánlások a felszaba­dulás évfordulójára. A dunaszerda­­h’elyi járás valamennyi községének lakossága méltón akarja megünne­pelni hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját. A iárás földművesei kötelezettséget vállaltak, hogy a fel­­szabadulás évfordulójának napjáig terven felül több mind egy millió tojást, csaknem 980 ezer liter tejet és nagymennviségű húst adnak terven felül a közellátásnak.-+■ Jókivánatok az Indiai Köztársa­ság megalakulásának alkalmából. An­tonín Novotntf köztársasági elnök az Indiai Köztársaság megalakulásának 15. évfordulója alkalmából üdvözíti 'táviratot küldött dr. Radhakrishnan indiai köztársasági elnöknek.-+■ Csehszlovák—indiai gazdasági együttműködés. India prágai rendkí­vüli és meghatalmazptt nagykövete találkozott Jozef Pesl nehézgépipari miniszterrel, akivel a két országnak az indiai gépgyárak egyik építésénél folytatott eoviittműködéséröl tárgyalt. Szigorúbb ellenőrzést! A Szlovák Nemzeti Tanács Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottsága ér­tékelte múlt évi tevékenységét. Megállapították, hogy a Központi Bizott­ság rendszeres segítséget nyújtott a szlovákiai, helyi, illetve üzemi népi ellenőrzési és statisztikai bizottságoknak, amelyeknek száma az elmúlt év végén több mint ezer volt. Az SZNT bizottságának tagjai több mint 30 ellenőrzést hajtottak végre és a dolgozók 760 panasza közül több mint 80-at vizsgáltak ki, a többi elintézését pedig figyelemmel követték. A bizottság a beszámoló után az EFSZ-ek beruházási építkezései cél­szerűségét ellenőrző akció eredményeiről tárgyalt. A felülvizsgálások folya­mán bebizonyosodott: különösen a mezőgazdasági építkezések tervezésében sok hiba fordult élő. Nagy károkat okoztak például a T-174 típusú négy­soros tehénlslgllók tervezői, akik nem vették figyelembe a födémpanellek hószigetelésének szükségességét. Az ellenőrző bizottság megállapította, hogy a jövőben még jobban meg kell szigorítani a népgazdasági tervek, a termelés minőségi és mennyiségi mutatóinak, valamint a beruházási építkezések és a költségvetés teljesítésé­nek ellenőrzését. Ä nmn FÖLDMŰVES válaszol A szocialista szektornak néhány évvel ezelőtt eladtam a földemet, a gazdasági épületeket és külön-* féle gazdasági berendezéseket. Az érte járó pénzt kötött bankbetét-1 re helyezték. Milyen feltételek alap.fán kaphatnám meg a bank­betéten lévő pénzemet? K. J. Az új előírások szerint az Állami Takarékpénztár akkor szabadítja fe! ezeket a kötött bankbetéteket, ha az összeg 1964. május 1-ig nem haladta meg az 5000 Kcs-t, vagy pedig olyan pénzösszegről van szó, amely családi ház, vikendház, vagy pedig olyan ház­hely eladásából származik, amelyen házat építettek vagy a jövőben házat szándékoznak építeni. Ilyen esetben a kamat nélküli kötött bankbetéten szereplő pénzösszeget megkaphatja a polgár olyan írásbeli nyilatkozat alap­ján, amelyben feltünteti, hogy az ál­lammal vagy más szocialista szervek­kel szemben nincsen semminemű adóssága, esetleg a polgár utasítást adhat ilyen adósságok törlesztésére az Álami Takarékpénztár útján. Más­különben az Állami Takarékpénztár az így keletkezett kamat nélküli bank­betétről évente legfeljebb 3000 Kcs-t szabadíthat fel, abban az esetben, ha a polgár beadja a fent említett írás­beli nyilatkozatot. A járási nemzeti bizottság abban az esetben, ha a kér­vényt előzőleg a helyi nemzeti bizott­ság is letárgyalta, az évenként kifi­zetett összeget 10 000 Kcs-re is fel­­emelheit, ha ez a polgár életfenn­tartásához szükséges. A járási nem­zeti bizottság engedélyével az Állami Takarékpénztár a kötött bankbetéten levő összegből fedezheti a családi ház építésére fordított, számlával alátá­masztott költségeket, továbbá a szö­vetkezeti lakás építésére fordított pénzösszeget, valamint más költsége­ket is, ha ez nincsen ellentétben a társadalom érdekeivel. A kötött bank­betéten lévő összeg felszabadítására vonatkozó előírások nerri vonatkoz­nak azokra a kamat nélküli számlákra, amelyek szerződés vagy határozat út­ján bizonyos célokra vannak előirá­nyozva. Milyen előnyökhöz jut az a mezőgazdasági termelőüzem, mely gazdasági szerződést köt a termékek eladására? Az újj gazdasági törvénykönyvből Előnyök és kötelességek ciális kérdés is napirendre kerül, így pl. a szakosítás és a kooperáció a gépiparban, az energiaellátás és szál­lítás problémája a KGST országokban, a Barátság-olajvezeték további épí­tése. ezenkívül a szocialista országok gazdasági együttműködésének számos kérdése. A KGST prágai ülésszakának mun­kájában Albánia kivételével valameny­­nyi tagállam részt vesz, továbbá meg­figyelőkkel képviselteti magát Jugo­szlávia, a Kínai Népköztársaság, a Kubai Köztársaság és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság. peltek, addig Prágában gazdasági problémákról, az együttműködés el­mélyítéséről lesz szó. A tanácsülés legfontosab témája a KGST végre­hajtó bizottságának beszámolója lesz, amely összegezi a szervezetnek a 18. ülésszak óta végzett tevékenységét. Áttekintést nyújt a tagállamok hosz­­szúlejáratú tervének egyeztetéséről, az I960—70-lg terjedő bosszúlejáratú kereskedelmi megállapodásokról és az árucsereforgalomról, a tagállamok közötti gazdasági kiegyenlítődés fo­lyamatáról és más kérdésekről. A beszámoló alapján néhány spe-KGST-tanácskozás Prágában zési költségeire az állami takarék­­pénztárak 1965. január 1-től ugyan­csak 2,7 %-os kamattal járó kölcsönt nyújtanak. Az állami takarékpénztárak leg­újabban kölcsönt folyósíthatnak még a menyegzővel kapcsolatos kiadások fedezésére (a kölcsön elérheti a 10 000 koronát és a szülők is kérhe­tik — a kamat 5 %-os és 2 éven belül kell visszafizetni). Továbbá a belföldi üdüléssel és fürdői gyógykezeléssel kapcsolatos kiadások megtérítésére, 5 %-os kamatlábbal, 1 év határidőre. Kölcsön folyósítható még az egyes falvakban a nemzeti bizottságok által engedélyezett kisipari létesítmények berendezésére és felszerelésére is. Állami takarékpénztáraink az idén újabb kölcsönöket folyósítanak a la­kosságnak. A szövetkezeti lakásépítéshez nyúj­tott kölcsön kamatja 4 %-ról 2,7 %-ra csökkent. A kamatcsökkentés azonban nem vonatkozik a szövetkezeti ga­rázsépítésekre. Az olyan lakásjavltáSok végrehaj­tására. amelyekhez nem szükséges a nemzeti bizottság jóváhagyása, a ta­karékpénztárak 5 %-os kamatlábbal három évre nyújtanak kölcsönt. A saját eszközökből vagy megren­delésre épített családi házak építke-Újabh kölcsönök Törvények, rendeletek □□□axoDaonaanDaDcxaDDaamaouixojaaaaaDuuaaaaaaati Intézeten kívül szülő anyák figyelmébe azt a nagykorú személyt, aki a szüle-’ tés vagy elhalálozás idején közös ház­tartásban él az anyával, továbbá a lakásadót, a háztulajdonost vagy a házbizalmit, annak az intézménynek vezetőjét, amelyben az említett ese­mények lezajlottak. Azonkívül jelen­tést tenni tartoznak mindazok, akik az esetről tudomást szereztek, kitett’ vagy halott gyermekre, magzatra, vagy anyatetemre bukkantak és fel­tételezhető, hogy addig nem történt­­jelentés. A vonatkozó jelentést a nemzeti bizottságnak anyakönyvezés­sel megbízott végrehajtó szervéhez és a járási gyermekgyógyászati szak­értőhöz kell benyújtani. Ugyancsak be kell jelenteni a csecsemő elhalálozá­sát, ha az a szülést követő hét napon belül állott be. Az anya elhalálozásának fogalma alá esik ebben a viszonylatban az olyan nő halála is, aki a terhességbe, elvetélésbe, szülésbe vagy gyermek­ágyba belepusztult. (Ke) F. é. január 1-éft életbe léptek az Egészségügyi Minisztérium 194/1964 Zb. számú hirdetményének rendelke­zései. Az új előírások az anya- és gyermekvédelemről szóló gondoskodás fokozását és’ hatékony ellenőrzését szolgálják. Bejelentési kötelezettség alá tartozik ezentúl az élve vagy halva született magzat, az újszülöttnek hét napon belüli elhalálozása, vagy a szülő anya elhalálozása is. Amennyiben a fenti esetek valame­lyike egészségügyi intézményben áll be, ahol anya és gyermek gyógykeze­lésben részesült, az intézet vezetőjét­­terheli a bejelentési kötelezettség. Ha azonban intézeten kívül szült az anya, a szülésnél jelenlévő, illetve az anyá­hoz vagy gyermekhez utólag érkező orvosra vagy egészségügyi nővérre hárul ez a köfelezettség. Ha viszont sem orvos, sem nővérke nincs jelen, a következő személyeket terheli a bejelentési kötelezettség: állapotban okozott kárt- más szemé­lyek testi épségében vagy tulajdoná­ban, ha hajtási engedély nélkül vezet gépkocsit vagy annak üzemeltetését arra nem jogosult személyre bízza, ha a gépkocsi nincs üzemképes állapot­ban vagy ha a vezető bitorolja a gép­kocsit-. A továbbiakban a hirdetmény a biz­tosítási díjtételek részletezésével foglalkozik a gépjárművek különböző csoportjainak megfelelően. Az új rendelkezések 1965. január 1-én lép­tek életbe. A 197/1964 Zb. számú hir­detmény teljes, szlovák nyelvű kiadá­sa 60 fillérért megrendelhető a kö­vetkező címen: Statistické a evidenc­­né vydavatel'stvo tlacív, n. p., admi­­nistrácia, Bratislava, ul. Obrancov mieru 4. * * * A fenti hirdetménnyel kapcsolatban figyelmeztetjük az érdekelteket, hogy a gépjármüvek után járó adót, vala­mint a törvényes felelősségbiztosítás­ból eredő biztosítási díjat idén már egy Összegben, egy és ugyanazon be­fizetési lapon kell ál utalni legkésőbb március 1-ig. Aki ezt elmulasztja, 10 százalékos pönáiét, pénzbírságot tar­tozik fizetni. Mindazoknak a gépkocsi­tulajdonosoknak. akik már 1964-ben fizettek gépkocsiadót, az Állami Biz­tosító küldi el címükre a szükséges befizető lapot. Azok a gépkocsi-tulajdonosok, ve­zetők és üzemeltetők, akik nem es­nek adófizetési kötelezettség alá, ma­guk kötelesek kikérni a szükséges utalványt az Állami Biztosító felügye­lőségén, Bratislava, Leningradská 24. szám alatt, nem pedig az illetékes nemzeti bizottság pénzügyi főosztá­lyán. Ilyenek például az 50 köbcenti­méter űrtartalmat meg nem haladó motorkerékpárok, vagy a szocialista szervezetek használatában álló gép­kocsik üzemeltetői. (Ke) A Pénzügyminisztérium 197/1964 számú hirdetményével részben meg­változtatta, illetve újjárendezte az eddigi rendelkezéseket, amelyek a gépjárművek által okozott- károk meg­térítésére vonatkoznak. Káreset be­álltával az Állami Biztosító csak a törvényben részletezett összegek ere­jéig köteles kártérítést fizetni a gép­kocsi tulajdonosának, vezetőjének, röviden „üzemeltetőjének“ a törvé­nyes felelősségbiztosítás keretében. A biztosított jogvédelmének költ­ségeit az első fokú büntetőeljárás során a biztosító fedezi. Másod fokú büntetőtárgyalás, vagy a polgári per­­rendtartásból eredő eljárás költségeit csak akkor köteles megtéríteni a biz­tosító, ha erre is kötelezte magát-. Nem kötelezhető kártérítésre a biz­tosító akkor, ha a biztosított család­tagjait éri károsodás, ha a gépkocsi üzemeltetője szándékosan vagy ittas A földalap védelmében! A Nemzetgyűlés alkotmányjogi bi­zottsága megtárgyalta a^ mezőgazda­sági talaj védelmére vonatkozó tör­vényjavaslatokat, amelyekhez az ille­tékes minisztériumok adlak kiegészítő magyarázatot. A képviselők általában azt bírálták, hogy az új városnegye­dek és lakótelepek fölöslegesen sok területet foglalnak el, amelyet terme­lésre lehetne kihasználni. A Nemzet­gyűlés rövidesen jóváhagyja a föld­alap védelmével kapcsolatos új tör­vényjavaslatot, amely megakadályozza a termőföld pocsékolását. Gépkocsivezetők kötelességeiről gét illetőén, akkor a felvásárló szervek először az illető mezőgazdasági ter­melési igazgatósághoz, s az esetleges sikertelen egyezkedés után az egyez­tető bizottsághoz fordulnak. Mivel a gazdasági szerződések na­gyobb előnyben részesítik a termelő­üzemeket, mint a felvásárló szerve­ket, megtörténhet az is, hogy a fel­vásárló szerv nem fejt ki kellő igye­kezetét az olyan eladási nézeteltéré­sek megoldására, melyekről még nem történt szerződéses megegyezés. Ilyen esetekben főleg az EFSZ-ek károsod­nának és nem jutnának azokhoz az előnyökhöz, melyeket számukra a gazdasági szerződés szavatol. Mivel az EFSZ-ek az át nem vett termékek utáni kártérítés követelésénél is je­lentősen károsodnának, érdekük, s igyekezetüket is arra kellene fordí­tani, hogy az összes szerződést még az évi termelési-pénzügyi terv jóvá­hagyása előtt aláírják, hiszen a bank is csak a megkötött szerződések alapján finanszírozhatja a vállalatot. De nemcsak az EFSZ-ek. hanem valamennyi mezőgazdasági termelő­üzem címére is ismételten meg kell említeni, ha a szerződések megköté­sénél a nézeteltéréseket és a vitás kérdéseket azután sem küszöbölik ki, hogy a mezőgazdasági termelési igaz­gatóság segítséget nyújt ezek meg­oldásnál, akkor a hozzászólások mér­legelése után az eladási feladatokaf kiszabják. Ha pedig nincs aláírt szer­ződés, akkor a termelőüzemek elvesz­tik a szerződéssel járó előnyöket és :sak a kötelességek maradnak meg. Dr. Viktor Buday, az Állami Egyeztető Bizottság dolgozója ben. Ugyancsak kérheti a felvásárlási elismervény kiállítását is a megjelölt minőségben. Mikor lép közbe az egyeztető bizottság? Ha az említett beavatkozás sem késztetné a felvásárló szervet a szer­ződés alapján leszállított termék, vagy termékek időbeni átvételére, akkor a gazdasági egyeztető bizottság kényszerítheti erre a felvásárló szer­vet. A felvásárló szervet a döntő bi­zottság természetesen a mezőgazda­­sági termelőüzemnek okozott teljes kór megtérítésére is kötelezheti. Az állami egyeztető bizottság az EFSZ- eknek azonban csak akkor nyújthat hatásos védelmet, ha a gazdasági szerzödést rendesen megvitatták, le­tárgyalták és szabályszerűen aláírták. Ez mindenekelőtt a zöldségtermesz­tésre érvényes, ahol a szerződésben a termelést terület nagyságát illetően is megállapodásnak kell születni. Ha nem egyeznek meg a mezőgazdasági termékek eladá­sára vonatkozó alapvető feltételek értelmében, ha a felvásárló szerv és a mezőgazdasági termelőüzem között nem született megegyezés, nézetel­térések vannak a termékek mennyisé­üzemnek megfelelő időpontban és mennyiségben vegye át. Mikor felel a felvásárló szerv a károkért? A gazdasági szerződésben az eladó szerv, az EFSZ, vagy az állami gazda­ság pontosan megegyezik az eladás feltételeiben, módjában, helyében, va­lamint a leszállítás időpontjában. Ha a felvásárló szerv nem tartja be a szerződést, nem veszi át időben a felkínált terméket, a mezőgazdasági termelöüzemnek joga van arra, hogy a gazdasági törvénykönyv 168. parag­rafusának 2. bekezdése értelmében a termékeket saját raktárába szállítsa és így a termékek esetleges károso­dásának kockázatát a felvásárló szervre vigye át. E törvényes ren­delkezés érvényesítésénél viszont a termelőüzem kötelessége, hogy a ki­szállítással egyidöben értesítse a fel­vásárló szervet az illető termék mi­nőségéről. A felvásárló szerv köteles­sége, — ha a megjelölt minőséggel nem ért egyet —, hogy haladéktala­nul mintát vegyen és a megjelölt mi­­'nőségi színvonalat a minőségi fel­ügyelőség illetékes szervével felül­vizsgáltassa. Ha ezt nem teszi, akkor a termelőüzem a kerületi egyeztető bizottságnál jogosan követelheti a termékek megfizetését, mégpedig a termelőüzem által megjelölt 'minőség­ilyen kérdésekkel gyakran fordul­nak hozzánk az egységes földműves­szövetkezetek funkcionáriusai főleg most a szerződéskötések idejében, amikor minden kerületben szép szám­mal maradtak olyan mezőgazdasági szervezetek, melyek bizonyos termé­keknél nem hajlandók aláírni a szer­ződést. Bizonyára komoly okaik van­nak ennek megtagadására, melynek megoldása pedig nem tűr halasztást. Viszont kereken meg kell mondanunk, hogy ha a termelőüzemek nem oldják meg a vitás eladási kérdéseket, és nem kötnek szerződéses megállapo­dást, akkor nem részesülhetnek azok­ban a jelentős előnyökben, melyeket számukra az új gazdasági törvény­­könyv szavatol. Ugyanis az új gazda­sági törvénykönyv az előnyöket csak a gazdasági szerződések megkötése esetében garantálja, egyébként csak a kötelességek maradnak. Bár a gazdasági törvénykönyv át­vette az érvényes felvásárlási rend­szer elveit, de a különböző előnyök juttatását az érvényesen megkötött gazdasági szerződésekhez kapcsolja. Nagy különbség van abban, hogy a ’ felvásárló szerv a termékeket szerző­déses alapon, vagy szerződés nélkül veszi át. Ha nem kötöttek szerződést, akkor a mezőgazdasági termelőüzem nem követelheti, hogy a felvásárló szerv a felkínált terméket a termelö-2 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. január 30. A serdülő korban lévő nagykürtösi bányásztanoncok farkaséhesen érkez­nek ebédelni a korszerű üzemi étkezdébe. Van sürgés-forgás a konyhában, míg az éhes gyomrok megtelnek. A szorgoskezií szakácsnők csak akkor pihenhetnek meg egy percre, amikor az utolsó ebédelő is elköszön.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom