Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-06-26 / 25. szám

MICHAL CHUDlK miniszternek, a SZNT elnökének rádióbeszédéből Mindent megteszünk, hogy a Dnna életet jelentsen 5 A Dél-Szlovákiát ért óriási természeti csapás országszerte a dolgozók ■ tízezreiben őszinte részvétet, megdöbbenést és nem utolsósorban a segí­­|| teniakarás szilárd elhatározását váltotta ki. A kérdéssel természetesen ■ párt- és államszerveink is a legbehatóbban foglalkoznak és a közvetlen ÍJ mentési munkálatok idején is arról tanácskoznak, hogyan hozzák helyre U legalábbis részben az árvíz okozta károkat, miként gyógyítsák be az óriá­si si katasztrófa okozta sebeket. Ezzel a kérdéssel foglalkozott kedd esti | rádióbeszédében Michai Chudík miniszter, a Szlovák Nemzeti Tanács | elnöke is, amelyet az alábbiakban kivonatosan közlünk. A komáromi és dunaszerdahelyi já­rás nagy részét eddig nálunk nem lá­tott, nagy árvíz sújtotta, de példátlan a mentési munkálatok szervezettsége is. A csicsói gátszakadás okozta károk tetemesek s jelenleg még nem lehet összegszerűen megállapítani. Az SZLKP Központi Bizottsága el­nökségének és az SZNT elnökségének minden tagja, a nyugat-szlovákiai ke­rület szervei éjjel-nappal fenntartják a kapcsolatot a járási és a helyi szer­vekkel és segítenek a jelenlegi hely­zetben felmerült probléma megoldá­sában. E válságos napokban rendsze­resen látogatják az árvízsújtotta te­rületeket és ellenőrzik a mentési munkálatokat. Polgártársaink indokolt nyugtalansággal kérdik: tulajdonkép­pen mi történt? Mi okozta ezt a ka­tasztrófát? Chudik elvtárs ezután felsorolta azokat az okokat, amelyek következ­tében az egész országban megáradtak folyóink és mindenütt hatalmas talaj­vizek lepték el a termőföldek ezer és ezer hektárjait. Ezután ismét a Duna­­menti ár okozta kérdéssel foglalko­zott. Hála a helyi lakosság áldozatkészsé­gének, a brigádmunkások és katonák segítségének, jelentősebb károk nél­kül sikerült a szlovákiai folyók men­tén keletkezett válságos helyzetet át­vészelni. A Duna egészen más helyzet elé állított bennünket. A gyakori eső­zések következtében huzamosan meg­duzzadt a folyam. A dunai gátaknak, KOMMENTÁRUNK 9 • üj fontos törvényeket fogadott e! a Nemzetgyűlés Az elmúlt héten Nemzetgyűlésünk a munkatörvénykönyvön kívül több, fontős új törvényt fogadott el. Az első törvény módosítja az eddig érvényes bűnvádi perrendtartást a bűncselekmények elleni fokozott küz­delem és a szocialista törvényesség megszilárdításának érdekében. A bűn­vádi szerveknek törekedniük kell a bűncselekmények megelőzésére és azok teljes felderítésére. Fokozott mértékben kell foglalkoznak a pol­gárok bejelentéseivel. A hivatalok, szervezetek kötelesek a bűnvádi szer­vek kérésére minden felvilágosítást megadni. Az új előírások az egyszerűbb tény­­állású és jogi elbírálás szempontjából nem bonyolult bűncselekmények ki­­hyomozását a közbiztonsági szervek­re bízzák. Természetesen ezekbeh az ügyekben is az objektív igazság ki­derítése a cél és a nyomozó szerv a bűnvádi perrendtartás rendelkezései szerint folytatja a nyomozást. A nyo­mozó szerv köteles kioktatni a gyanú­sítottat, mivei terhelik, milyen jogai vannak az eljárás során (pl. folya­modványt adhat be, vagy védőügyvé­det bízhat meg stb.). A gyanúsított az eljárás bármelyik szakaszában kér­heti, hogy ügyét a járási ügyészség felülvizsgálja. A nyomozás fölött a járási ügyész-; ség gyakorol felügyeletet, és ha azt' az ügy bonyolultabb jellege megkí­vánja, annak további lefolytatását a kivizsgáló szervre bízhatja. Kivizsgálásnak a bonyolultabb és súlyosabb bűncselekmények esetében van helye, továbbá pl. akkor, ha a gyanúsított őrizetben van, vagy sza­badságvesztés büntetését tölti ki. A kivizsgálást vagy az ügyészség ki­vizsgálói (teljesen új funkció), vagy az állambiztonság ill. a közbiztonsági testület kivizsgálói végzik. A vizsgáló szerv állásának betöltéséhez főiskolai jogi tanulmány elvégzése és krimina­lisztikai gyakorlat szükséges. A vizs­gáló szerveknek az új előírások értel­mében nagyobb, önálló hatáskörük lesz. A törvényesség megszilárdítását szolgálja a bűnvádi perrendtartás további módosítása abban, hogy a vé­dőügyvédek már a kivizsgálás alatt is jelen lehetnek az egyes vizsgálati cselekményeknél és indítványokat ter­jeszthetnek elő a terhelt védelme ér­dekében. így a terhelt védekezése, ill. ártatlansága már a kivizsgálás ideje alatt igazolást nyerhet, és nem kerül sor vádirat beadására és büntető fő­itárgyalásra. A második, most elfogadott tör­vény a büntető törvénykönyvet mó­dosítja, főként a közrend megóvása és a szocialista együttélés fokozot­tabb védelme érdekében. Bűncselek­ménynek számít majd, ha valaki nem tesz eleget a közbiztonsági szerv rendfenntartása érdekében kiadott felhívásának. A megrögzött és rom­lott bűnözők esetében megszigorítja a feltételes büntetés kiszabásának lehetőségét, ill. a feltételes szabad­lábra helyezést. Súlyosabban bünteti azokat, akik a külföldi utazási lehe­tőséget tiltott áru ki- ill. behozata­lára és azok magasabb áron való értékesítésére használják ki. Súlyo­sabban bünteti a törvény azokat, akik visszaélnek a külföldi utazással és azt államunk területének engedély nél­küli tartós elhagyására használják ki. Ezek esetében a bíróság kimondhatja majd a vagyonelkobzást is. Az úi in­tézkedések súlyosabban sújtják majd azokat, akik rendszeresen alkoholhoz juttatják a fiatalkorúakat. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a fiatalko­rúakat is csak szabadságvesztés bün­tetésük felének kitöltése után — az eddigi egvharmad helyett — lehet majd jó viselkedés esetén szabad­lábra helyezni. Bűncselekménynek számít majd az állambiztonság érde­kében fontos objektumok lefényképe­zése. Végül a törvény erélyesebben fogja üldözni a fogyasztók szándékos megkárosítását. A harmadik új törvény, szigorúbb büntetéseket tartalmaz azokkal szem­ben, akik ismételten követnek el ga­rázdaságot, közrendbontást, élőskö­­dést, erőszakoskodást, vagy más ha­sonló társadalomellenes magatartást, akikkel szemben a nemzeti tanácsok mellett működő helyi népbíróságok, vagy nemzeti bizottságok közrendet védő bizottságai, amelyek eddig ítél­keztek az ilyen kihágások és vétsé­gek ügyében — eddig nem tudtak kel­lő eréllyel és nevelő ráhatással fel­lépni. Az említett visszaeső garázda elemek egyébként kisebb jelentőségű újabb kihágását vagy vétségét a jö­vőben már nem az említett helyi szer­vek, hanem a bíróság fogja ítélni mint bűncselekményt, amelyre egy évig terjedő szabadságvesztés büntetést szabhat ki. A negyedik új törvény a szabad­ságvesztés büntetés kitöltésének módját szabályozza. A súlyosabb bű­nözőket, visszaesőket elkülönítik a többi elítélttől. Az elítélteket visel­kedésük és átnevelődésük szerint bi­zonyos osztályokba sorolják. A bün­tetés kitöltése javító-nevelő intéze­tekben történik. A büntetés kitöltése felett az ügyészség és a bíróság, va­lamint a nemzetgyűlési képviselőkből álló polgári ellenőrző bizottság gya­korol felügyeletet. Az egyes intézetek­ben pedagógiai tanács, a minisztérium mellett pedig egy tudományos tanács segíti majd az átnevelő munkát. Az ötödik új törvény a Nemzeti Biztonság testületéről szól. Ez tovább­ra is a közbiztonsági szervek és az ál­lambiztonsági szervek testületéből áll. Mindkét részleg a belügyminiszter alá tartozik. A hatodik új törvény az államügyész jogkörét szabályozza. Az államügyész­ség nemcsak a bűncselekményeket üldözi, de az általános felügyeleti joga keretén belül köteles kivizsgálni a polgárok beadványait és panaszait, indokolt esetben köteles az állami szervek oly döntései ellen, amelyek ellenkeznének az érvényes jogrend­del, törvényességi óvást beadni. A felsorolt új törvények a közel­jövőben lépnek életbe és kétségtelenül hozzájárulnak majd hazánkban a szo­cialista törvényesség fokozottabb megszilárdításához. Dr. Földes József amelyeknek legutoljára 1954-ben kel­lett nagy teherpróbát kiállniuk, az idei tavaszi hónapokban, de különösen június első felében a víz olyan nyo­mását kellett elviselniük, amely a gá­tak egész hosszában beszivárgásokat és buzgárokat idézett elő. Bebizonyo­sodott tehát, hogy a Dunát, ezt a ha­talmas folyamot mindeddig nem sike­rült kellőképpen megzabolázni. J. JANIK elvtársnak, az SZLKP KB titkárának televíziós ______________________beszédéből ____________________ Harcban a termés megmentéséért Az SZNT elnöke ezután a csicsói gátszakadás okozta kárral, valamint a víz megfékezésére kifejtett hősies munkával foglalkozott. Az SZLKP Központi Bizottságának és az SZNT nevében őszinte köszöne­tét szeretnék mondani mindazoknak, akik határtalan áldozatkészséggel és minden erejük latbavetésével részt­­vesznek polgártársaink életének és vagyoni értékének megmentésében. Chudík elvtárs különösen köszönetét mondott a Duna-menti községek la­kosságainak, néphadseregünk katonái­nak, valamint a szovjet és a magyar hadsereg alakulatai tagjainak, akik igen nagy mértékben vették ki részü­ket a mentési munkálatokból. Chudik elvtárs ezután az árvízsúj­­totta területről kitelepített lakosság ellátásával foglalkozott. Kijelentette, hogy polgártársainknak ideiglenes la­kóhelyükön mindenütt mélységes em­beri megértésben van részük. Öröm­mel vesszük tudomásul, a részvét és az együttérzés megnyilvánulásait, amelynek során üzemeink, gyáraink, szövetkezeteink, az ország különböző munkahelyei dolgozóinak kezdemé­nyezései próbálják enyhíteni a bajba­jutott lakosságot. Örömmel veszünk tudomásul minden olyan segítséget, amely a sebek behegedését gyorsítja — mondotta. Megbízást kaptam Szlovákia Kom­munista Pártjának Központi Bizottsá­gától és a Szlovák Nemzeti Tanácstól, biztosítsam az árvízkárosultakat arról, hogy szocialista társadalmunk nem hagyja el őket szerencsétlenségükben, nincsenek egyedül. A párt- és állami szervek naponta tárgyalnak azokról az intézkedésekről, amelyeknek célja hozzájárulni, hogy az árvíz elvonulása után minél előbb rendes kerékvágásba jusson a mindennapi élet. Az árvíz azokat a dél-szlovákiai já­rásokat sújtotta, ahol hazánk felsza­badulása után általános felvirágzás­nak voltunk tanúi. Ezen a területen szlovák és magyar polgártársaink testvéri egyetértésben építik szocia­lista hazánkat. Gondos, szorgalmas gazdák arra törekedtek, hogy bősége­sen termő, virágzó kertté változtassák hazánk e részét. Megteszünk mindent, hogy a dunaszerdahelyi és a komáromi síkság minél előbb ilyen kert lehes­sen. Megteszünk mindent, hogy a jö­vőben ne ismétlődhessék meg ilyen pusztító elemi katasztrófa és a Duna életadó legyen nemcsak Dél-Szlová­­kíában, hanem egész társadalmunk számára. A kedvezőtlen időjárás hazánk egész területén kihat a mezőgazdasági termelésre. Szövetkezeti parasztjaink és . a többi mezőgazdasági dolgozp minden erőfeszítést megtesz, hogy megteremtse az idei gazdag termés feltételeit, hogy a jó minőségű takar­mány biztosításával megsokszorozzuk az állattenyésztésben eddig elért si­kereinket, s több kenyérgabonát és más terményt termeljünk. Ezért. társadalmunk elismerése és köszöneté illeti őket. Derűlátó íerveik indokoltak voltak, de e terveket komolyan megzavarta a kedvezőtlen időjárás. E téren nem várható Javulás, s az egyre ismétlő­dő esőzések meghiúsítják törekvései­ket. Habár a növényzet fejlődése az éghajlati viszonyok miatt általában két-három hetet késik, e fejlődés ma már olyan előrehaladott, hogy fel­tétlenül gyorsan el kell végezni a ta­vaszi munkák második szakaszát, és gyorsan be kell takarítani a takar­­mányféléket. Ez megkívánja, hogy minden alkalmas pillanatot felhasz­náljanak e sürgős munkák elvégzésé­re. Az adott helyzetben mezőgazdasági dolgozók természetesen saját erejük­ből nem képesek erre, főként azért nem, mert az elázott talajon nem lehet teljes mértékben felhasználni ® gépeket. Valamennyiünk igen gyors, halaszthatatlan segítségére van szük­ségük. Ezért az SZLKP KB, az SZNT és a SZSZT e napokban felhívással for­dult hazánk valamennyi lakosához, hogy a helyi lakosok, minden egyes üzem, minden szervezet, minden egyes polgár lehetőségeihez mérten segítse a mezőgazdasági üzemeket legalább a legfontosabb feladatok el­végzésében. amelyektől a mezőgazda­sági termelés színvonala, s természe­tesen piacunk élelmiszer-ellátása is függ. ,E.f?lh,ívá,$ra már számos.mezőgaz-, dasági üzem válaszolt azzal, hogy gondoskodnak az árvíz sújtotta vidé­kek állatáliortiányáról és rendelkezé­sükre bocsátják szálastakarmány-ter­­mésük egy részét. Ugyanakkor sok iparvállalat, üzem és szervezet szállí­tóeszközökkel és munkaerőkkel a mezőgazdaság segítségére. A kedvezőtlen időjárás ezenfelül veszélyezteti a takarmányfélék beta­karítását és tartósítását is. A múlt év ugyanezen időszakában a herefélék­nek már több mint 80 százalékát va­lamint a füves takarmányok egyhar­­madát betakarították, míg az idén az évelő takarmányfélék több mint 80 százaléka még a földeken van, s a réti széna betakarítása csak most kez­dődik. A takarmánytermés általában jó. Most arról van szó, hogy e nehéz feltételek között is az egész termés minimális anyag- és tápanyag-veszte­séggel kerüljön a mezőgazdasági üze­mek raktáraiba. Hogy ez megvalósít­ható, arról az a tény tanúskodik, hogy a múlt hét folyamán mintegy 65 ezer tonna takarmányt takarítottak és silóztak be vagyis majdnem kétszer annyit, mint' az egész előző időszakban. Ezt azért is hangsúlyozom, hogy azok a mező­gazdasági üzérnek, ahol jő termés mutatkozik, takarmányt tartalékolja­nak az árvíz sújtotta vidékek számá­ra is. Ez lesz az elvtársi szolidaritás legszebb megnyilvánulása azért a se­gítségért, amelyben Szlovákia déli része a közép-szlovákiai és a kelet­­szíovékiai kerületet részesítette a ka­tasztrofális szárazság idején. A termőföldeken még több mint 10 ezer hektárnyi cukorrépát kell ki­egyelni, 300 ezer^ hektár aránylag igen elgyomosodott területén kell el­végezni a hüvelyesek kapálását. Ezen a téren elsősorban a helyi lakosság­tól várunk segítséget, főként a. ház­tartásbeli nőktől, akik jól el tudják végezni ezt a munkát. Nagyra érté­keljük a kitelepített lakosság, főként az árvíz sújtotta járások asszonyainak segítségét, akik nagy gondjaik elle­nére tevékenyen részt vesznek a ter­mésért vívott küzdelemben. Elvtársak!' Pártunk mindig a dolgozókhoz for­dult, amikor életünk sürgető problé­máit kellett megoldani, s megértésre, támogatásra talált náluk. Most is így tesz. Pártunk Központi Bizottsága meg van győződve róla, hogy mind­nyájan minden alkalmas pillanatot' felhasználva, együttes erővel gondos­­kódunk arról, hogy a mezőgazdaság igényes feladatait sikeresen elvégez­zük, s hogy ez idén is dúsan rakott legyen közös asztalunk. Ezért előre' is szívből jövő köszönetét mondunk. Az ebedi gáttól Udvardig (Folytatás az 1. oldalról.) pálnivalót. így különösebb gondot nem okozott a növényápolás. A nagy kiterjedésű udvardi szövet­kezetben is megindult a munka. — Nincs szükség brigádosokra — állapítja meg Faludy Vince, az egyik agronómus. — Hisz a rossz időjárás miatt a helyieknek sem tudtunk elég munkát adni. Több mint 200 hektár került itt is víz alá. Sok gondot okoz a növény­­ápolás, mert a talajvíz-foltok miatt nehezen boldogulnak a gépek. A lu­cernatábla szélén még ál! a boglyáző­­gép, mert süppedős a talaj, de vagy félszáz szövetkezetes máris boglyázza a takarmányt. — Hát így állunk a járásban — szö­gezi le a főagronómus. — Az egyik részen még az árral küzdünk, a má­sikon a talajvízzel, de ugyanakkor sürgősen el kell végeznünk a növény­ápolást. A kisújfalusiak példáját kö­vetve, ahol csak lehet, máris kaszáljuk a réti füvet. Száz meg száz brigádost küldünk oda, ahol elmaradt a takar­mány begyűjtés vagy a növényápolás. A meleg időben jól fejlődnek a növé­nyek. A kukorica ugrásszerűen nő és lehet, hogy behozza a késést. Bízom benne, hogy a herefélék második ka­szálása és a gyorsan fejlődő aláveté­sek, amiből terven felül több mint 1000 hektárt vetettünk, lényegesen pótolják a takarmányhiányt. A határban itt-ott felcsillan a ta­lajvíz és Párkánynál újra tenger fo­gad. Tenger, amely már megszelídült". De az árvízvédelmi bizottság motoros .csónakjai, helikopterei éberen őrköd­nek az emberek vagyona és biztonsága felett. Bállá József Nem oda Buda... A szocialista kereskedelem nagy bi­zalmat helyez az emberbe. A boltok vezetői, az eladók társadalmi va­gyont kezelnek, juttatnak a vevőkö­zönségnek. A reájuk bízott közös ja­vakat a legnagyobb becsületességgel, hozzáértéssel, jóakarattal, a kívánal­mak kutatásával és legmesszebbmenő teljesítésével kellene kezelniök. Emel­lett azonban mit látunk? Sokszor bi­zony előfordul, hogy egyes kereskedők az árut „Csáky szalmájának“ tekintik, mindenben saját érdekeiket látják, a vevő vagy rendelő óhaja nagyon is tizedrangú szempont. Sok kárt okoz­nak népgazdaságunknak. A g^lántai járásban is előfordulnak ilyen esetek. Erre legszemléltetőbben Mészáros Jó­zsef mérnökkel, a járási népi ellen­­örzőbizottság elnökével folytatott be­szélgetésünk világit rá. — Járásunkban előfordulnak kihá­gások, túlkapások. Naponta érkeznek címünkre panaszok, s ezeket kivétel nélkül a helyszínen vizsgáljuk meg és megfelelő mederbe tereljük. Csupán néhány példát említek meg. A járási építővállalat Galántán pél­dául a Slovenské Pole-i állami gazda­ságban kacsakeltetőt épített 477 700 korona értékben. Megállapítást nyert, hogy elszámolásuk 25 370 korona ösz­­szegben olyan anyagot is feltüntetett, amelyet az építkezésnél nem használ­tak fék Nem egyedülálló a vevők megkáro­sítása sem. Erre leggyakrabban az italboltokban, mészárszékekben és közszükségleti cikkeket árusító üzle­tekben kerül sor. Szereden a 206—04 számú étterem fizetőpincére az üzem­vezető beleegyezése nélkül 400 palack 7 fokos sört rendelt a diószegi rak­tárból, majd üvegenként 1 korona 20 fillérjével számolta el a fogyasztók­nak. Sok cikk kerül a pult alá. A galán­­tai Odeva üzletvezetőnője az olasz orkánkabátokat kereső vevőket azzal a kifogással utasította el. hogy ilyen kabátok nem érkeztek. Megállapítást nyert, hogy az árut megkapták, de csak a kiválasztottaknak juttatták. A közszolgáltatásban is előfordulnak kihágások. A javítóműhelyekben sok­szor alkatrészhiányra panaszkodnak, a valódi ok pedig nem egyszer az al­kalmazottak hanyagsága. A rádió- és televízió-javítók néha végre nem haj­tott szolgálatokat számláznak ki. Az egyik műhely vezetője a rádiókészü­lék néhány csavarjának meghúzásáért 150 koronát számított fel. A kereskedelmi szervezetek vezetői súlyos hibát követnek el akkor, ami­kor a rendszeres kihágásokat, árdrá­gításokat nem torolják rögtön meg, hanem ezek ellenőrzését bizottsá­gunkra bízzák. Kihágások, tapasztal­hatók az egységes földműves szövet-« Kezeien vunaian is. n közös vagyon eltulajdonítására többek között Patán bukkantunk, ahol a tagok az elnökség tudta nélkül az istállótrágyát háztá­jaikon szórták szét. Pusté Sadyban a szövetkezetesek a beszolgáltatásnál az alacsonyabb súlyú sertéseket nehe­zebbekre cserélték ki, a súlykülön­­bözetet pedig nem fizették meg. Saj­nos a helyi nemzeti bizottság titkára is hasonlóan cselekedett. Nem utolsósorban találkozunk meg nem engedett eljárásokkal a lakások kiutalásánál. Vágsellyén a városi nemzeti bizottság elnöke és titkára minden erejüket latba vetve nyomást gyakoroltak a lakáshivatal vezetőjére, hogy a titkár fia számára egy lakás­egységet kiszorítsanak. Hasonló fo­gyatékosságoknak és funkcióval való visszaéléseknek nem szabadna elő­­fordulniok, mert az ilyen megnyilvá­nulások hivatalból üldözendők. Tapasztalatainkból csupán néhány példát soroltam fel. Akadna még sok mondanivaló, de mindent nem lehet felemlíteni. A népi ellenőrző bizottság figyelme nem terjedhet ki minden esetre, mert személyzeti ellátottsága sem elegendő. Azt várjuk tehát el a vásárló közönségtől, hogy saját érde­kében fokozott figyelemmel kövesse a körülötte lejátszódó törvény ellenes jelenségeket, figyelmeztesse a hely­színen a kihágást elkövető egyéneket, nyújtson segítő ke?et az ellenőrző­­bizottság nehéz és sokszor nagyon is bonyolult munkájában. Hornyánszky Tibor. 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. június 26.

Next

/
Oldalképek
Tartalom