Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-06-19 / 24. szám

Esőzteiő készülék, mint újítás Az udvardi EFSZ kertészetében — csakúgy mint a többi nagyüzemben, ahol öntözéses gazdálkodást folytatnak -v a növények vízellátásának módsze­rén olykor elgondolkoznak és igyekez­nek kisebb-nagyobb újításokkal töké­letesíteni azt. Az elgondolások kulcs­kérdése rendszerint az, hogy a módo­sításokkal emberi munkaerőt takarít­sanak meg, mivel az ügyesen mozgó emberi kezekre sokhelyütt várnak. Polena István, az udvardiak kerté­szetében a gépi berendezések karban­tartójaként működik. Egy alkalommal magyar gyártmányú elmés öntözőbe­rendezést látott, amely elgondolkoz­tatta, és hasonló felszerelés megszer­kesztésére ösztökélte őt. Az esőztető berendezést kezdetben a földön húz­ták, de így eltömődtek a vízszóró nyí­lások, Szükségesnek mutatkozott egy háromkerekű alváz összeállítása. A ke­rekek régi motordugattyúból alakultak ki. Eleinte a lyukak furatnagyságával is baj volt, de ez ma már 1,5 mm át­­méretben megállapodott. Ez a méret azért mutatkozott a legmegfelelőbb­nek, mert az adott nyomás esetén így visz legtávolabb a vízsugár. A gumicsövön érkező víz a rézcsőből készült esőztető koszorúba kerül. Ezen a koszorún, vagy köralakú formált csövön kívülről három soron készítet­tek furatokat, a kör belseje felé néző csőfalon pedig csupán egysoron. A gu­micső irányában néhány furatot mel­lőztek, nehogy vizes legyen a járda, még mielőtt az esőztető készülék vé­gighaladna rajta. Az esőztető berendezés alvázára sze­relt három kerék közül a gumicső alatt elhelyezkedő vezetőkerék csuklós irá­­nyítószerelékű, ami lehetővé teszi a gumicső távolról történő meghúzása által az alvázra szerelt öntöző-felsze­relés továbbgördítését. A gép előnyeként főképpen azt hang­súlyozhatjuk, hogy egyetlen női mun­kaerő, az egymásmellé épített üveg­hangárokban egyidőben hat üzemelő gépet'kezelhet különösebb fizikai meg­terhelés nélkül. Az újítónak azt ajánl­hatnánk talán, hogy a gumicsövet egy méter átmérőjű motollára tekercselje, amely négykerekű alvázon mozogna. A gép egyébként 4 atmoszféra nyomás esetén 9 méter szélességben öntözhet. KUCSERA SZILÁRD Polena István az esőztető készülék működését magyarázza. Lesz-e elegendő zöldsége Bratislavának? Bratislava zöldségszükségletét jórészt a trnávkai szövetkezet 85 hek­táros kertészete elégíti ki. Elsősorban az ő érdemük, hogy — a későn érkező tavasz ellenére — már kora tavasszal friss zöldséggel látták el a piacot, valamint a vendéglátóipari és közélelmezési üzemeket. Az utóbbi időben például naponta 60 ezer fej salátát szállítanak nem­csak Bratislavába, hanem Ostravába, Hradec Královéba és a Magas Tátrába is. A gazdaságosabb termelés érdekében az idén eltekintenek néhány kevésbé keresett és nem kifizetődő zöldségféle termesztésétől. Már a legközelebbi években áttérnek a zöldségtermesztés szakosítására, hogy a fogyasztók igényeit kielégíthessék. Egyelőre legtöbb gond okozója itt a munkaerőhiány. A zöldség­­termesztés még sok embert foglalkoztat, mivel nem gépesített. Remél­jük, géptervezőink végre a zöldségtermesztők kérelmét is megszívlelik. Közvetlen eladásra éppen a munkaerőhiány miatt nem vállalkoz­hatnak. Pedig valamikor nekik volt Bratislavában a legjövedelmezőbb zöldségpiacuk. Sőt, a Devín és Carlton szállót is ellátták friss zöld­séggel. Ám lehetőségükhöz mérten élni akarnak a közvetlen eladás nyújtotta lehetőségekkel — csak kisebb mértékben. Ügy vélik, a kon­­kurrencia a felvásárló szerveket is rugalmasabb munkára bírja. Ennek pedig nemcsak ők látják hasznát, hanem a fogyasztók is. P. L. 31 millió korona befektetéssel „vitamin-gyár“ épül Rohamosan fejlődik Kassa. Lakos­ságának száma évente tízezrekkel gyarapodik. Tehát, egyre több friss zöldséget igényel. Jelenleg a kassai járásban 955 hektár földön, valamint melegágyakban és üvegházakban termesztenek a szövetkezetek és ál­lami gazdaságok zöldséget. Az idén 1121 vagon zöldség termesztésével számolnak. A zöldségtermesztő terü­letek kiszélesítésére nagyon csekély a lehetőség Pedig 1970-ben már nem kevesebb, mint 1600 vagon zöldségre lesz szüksége Kassa város lakossá­gának. Ez a tény arra készteti a mező­gazdasági üzemeket, hogy a jelenle­ginél jobban használják ki az adott lehetőségeket, főleg a nagyobb ter­méshozamok elérése érdekében. Vagyis, évente ugyanarról a területről többszöri termés betakarítására kell törekedniük. Különösen a téli idényben mutat­kozik zöldséghiány. Ennek részbeni megoldását célozza az 1968—69-ben a Bárcai Állami Gazdaság abaszéplaki üzemrészlegén 31 millió beruházási költséggel felépülő — 7 hektárnyi te­rületű — üvegház-csoport. A terv szerint a téli hónapokban annyi zöldséget termesztenek majd a szó­ban forgó új üvegházakban, ameny­­nyit külföldről hozunk be a kassai járásba (40 vagonnyi friss zöldséget). Decembertől februárig retek, kara­lábé és karfiol, márciustól májusig pedig saláta, uborka, paprika és pa­radicsom termesztését tervezik. Az említett zöldségféléken kívül palántaneveléssel is foglalkoznak majd az abaszéplaki vitamingyárban, amely elegendő lesz 45 ha területre. A terület további részét virágter­mesztésre is kihasználják. Előzetes számítások szerint az eladott virá­gok értéke 3 150 000 koronával járul hozzá majd az állami gazdaság be­vételéhez. IVAN SÁNDOR, (KASSA) Az esőztető öntözőgép üzemelés közben (A szerző felvételei) A rózsa hajtó szemzése A vadrózsa töveket vagy vad sarjakat május végén, a rózsa vi­rágzása kezdetén már szemezhet­jük. Ilyenkor már a nemes rózsák hajtásán elég érett a szem a mű­velethez. A virág színét, formáját Is elbírálhatjuk, s ha a fajtának nevét nem is ismerjük, de minő­ségét értékelhetjük. Ilyenkor má­soktól szemzőhajtást kérhetünk, s a tetszetős fajtákat saját kertünk­ben elszaporíthatjuk. Leghelyesebb a vadrózsa hajtá­sának a tövére rakni a szemet. A szokásos módon a T-alakú met­szést végezzük, a szemet pajzzsal a vad héja alá toljuk és rafiával vagy annak hiányában erős pamut-* tál bekötözzük. Kb. két hét múlva már láthatjuk, hogy szemzés sike­rült-e. Az élő szem pajzsa zöld. Most a szemzés felett a vad haj­tást visszavágjuk, sőt a be nem szemzett vadhajtásokat , is mind leszedjük. A nemes hajtása őszig beérik és így biztosan áttelel. Téli­re takarni kell. Paradicsomki vitelük­­első helyen a világon A Bolgár Népköztársaság para­dicsomkivitelben világviszonylatban az első helyen áll. Évente több mint 200 ezer tonnányit szállít külföldre, amely a második világháború előtti kivitelének huszonötszöröse. Bulgá­ria friss paradicsomon kívül 40 ezer tonna fagyasztott paradicsomot szál­lít külföldre, s hasonló mennyiséget ömlesztett állapotban. Az utóbbi években ez az ország rohamosan fejleszti a paradicsom üvegházi termesztését. Ez év végére a félmillió négyzetméternyi meleg­ágy-területét megkétszerezi, (rn) A jobb zöldség- és gyümölcsellátás érdekében Közép-Szlovákiában is lényeges javulás várható, ami a zöldség és gyümölcsellátást illeti. A Zdroj- Zelenina vállalat több intézkedést tett ennek érdekében. A Fogyasz­tási Szövetkezet Szövetsége kerü­leti vezetőségével karöltve 73-mal gyarapítja a zöldség és gyümölcs­­elárúsító helyek számát. Ezek az elárusítóhelyek egyrészt állandó, másrészt átmeneti jellegűek lesz­nek. Ezenkívül berendeznek egy különleges eladóhelyet. Ezáltal 271-re emelkedik a fogyasztási és eladási egységek száma. A két illetékes vállalat, illetve szervezet vezetői most átmeneti időre áru­eladókat toboroznak, főleg a nők és a nyugdíjasok soraiból. A Ze­lenina nemzeti vállalat dolgozóit anyagilag érdekeltté teszik az áru­eladásban. Számos zöldség- és gyümölcs­­termesztő szövetkezeti gazdaság állandósítja az említett árúk ér­tékesítését a piacon és saját üzle­tében, ahol a fogyasztók gyümöl­csöt, savanyú uborkát, savanyú­káposztát, fejessalátát, aszaltszil­vát és egyebeket vásárolhatnak a friss zöldségen kívül. (tk). Minden évben többezer új gép és gépi berendezés érkezik a szövetke­zetekbe. Az egyik gép hibátlan minő­ségű, a másik kevésbé és gyakran megtörténik, hogy amint dolgozni kezdenek vele, a rossz minőségű anyag, vagy a gép rossz kivitelezése miatt elromlik. Ilyen esetben a gép meghibásodásáért nem a gép haszná­lója, vagyis a mezőgazdasági üzem (pl. a szövetkezet) felelős, hanem az az ipari üzem, amely a gépet legyár­totta, s ezért köteles a saját dolgo­zóival és a saját költségeire a gép­hibát kiküszöbölni és üzemképessé tenni. Azt az időszakot, amelyen belül a gyártó üzem felelősséget vállal a leszállított gép üzemképes állapotá­ért, szavatossági (jótállási) időszak­nak nevezzük. A szavatossági idő azon a napon kezdődik, amikor a gépet a mezőgazdasági üzem átvette. Az átvétel napját fel kell tüntetni a szavatossági lapon. A meghibásodott gép kijavítását a gép használói a Központi Mezőgazda-' sági Műszaki Vállalat járási eladási központjában kérhetik, ahol a gyártó üzemek a náluk betanított dolgozók­kal képviseltetik magukat. Minden járási eladóközpontban rendszerint három dolgozó tartozik a műszaki szervizszolgálathoz, és a gyártó üze­mektől felhatalmazásuk van a gép­hibák szavatossági időn belüli javítá­sára. A mezőgazdasági üzem a géphibát írásban, táviratilag vagy telefon útján is jelentheti. (A csúcsmunkák idején ajánlatos a géphibát írásban jelenteni, vagy ha telefon útján jelentik, akkor ajánlatos a telefonhívás átvételét igazoltatni). A szervizszolgálat dolgo­zói kötelesek a reklamáció átvételétől számított 14 napon belül a hibát ki­küszöbölni. A csúcsmunkák idején (pl. aratáskor) a géphibák kiküszöbö­lésének határideje 18 órára csökken. A szavatossági gépjavítás fontos elő­­feltétele a szavatossági levél felmu­tatása. A mezőgazdasági üzem elveszti igé­nyét a szavatossági gépjavításra: • Ha a gépét a szállító jelenléte nélkül helyezte üzembe és a szállító vállalat képviselőjének jelenléte meg­egyezés alapján szükséges volt. # Szavatossági igényét akkor sam érvényesítheti, ha a gépet nem hasz­nálja a szokványos módon, továbbá, ha a gépet vagy gépi eszközt nem gondozta, s főként né'm tárolta kellő­képpen és nem végezte él a rendsze­res műszaki karbantartását. Ameny­­nyiben a gép megkívánja a különleges tárolási módszert, kezelést vagy kar­bantartást, a szállító vállalat köteles erre a mezőgazdasági üzemet figyel­meztetni. Amennyiben ezt elmulasztja, az ebből eredő felelősséget is magára veszi. 0 Ha a gépén a gép tulajdonosa vagy más által változtatásokat vagy javításokat eszközöltek a gyártó vál­lalat jóváhagyása nélkül, akkor szin­tén étvesztik a szavatossági jogigé­nyüket. Kivételt képeznek az üzem­­képesség biztosítására irányuló javí­tások és karbantartások. Főként arra kell ügyelni, hogy senki se nyúljon a leplombált alkatrészekhez és aggregá­tumokhoz és ezek érintetlenek ma­radjanak. Ha a géphibát nem lehetséges a mezőgazdasági üzémben kiküszöbölni, akkor a szövetkezet köteles a hibás gépet vagy gépalkatrészeket a szállí­tóvállalat költségéire a szállító által meghatározott helyre elküdeni a sza­vatossági gépjavítás elvégzése végett". A mezőgazdasági gépekre és gépi eszközökre vonatkozó szavatossági idő tartalmát és a szavatosság feltételeit a gépekhez csatolt szavatossági levé­len tüntetik fel. A szavatossági idő tartama az egyes gépfajták szerint a következő: 1. A traktorokért a gyártó üzemek a traktor átvételétől számított hat hónapon belül vállalnak felelőssé­get. Az első három hónapban a gyártó üzem a reklamált gépalkat­részek tulajdonképpeni leszerelé­sével és beszereleésével kapcsola­tos költségeket is fedezi. A harma­dik hónaptól a hatodik hónap vé­géig csak a pótalkatrészt adja. 2. A nem idényjellegű gépi eszközök­re például az ftVM—42, RPDM—22 jelű szecskavágó gépekre, az NUJN—100, NUJZ—100 és az NUJZ—150 jelű hidraulikus rako­dókra, az egytengelyű és kétten­gelyű pótkocsikra, az állattenyész­tési gépekre (a fejőgépeken kívül, amelyek szavatossági ideje kilenc hónap), "valamint a baromfite­nyésztés gépeire a hathónapos szavatossági idő érvényes. 3. Az idénymunkálatok gépi eszkö­zeire a gyártó vállalatok, kilenc hónapos szavatossági időt nyújta­nak. Ezeket a gépeket évente két­­három ízben használják: az istálló-* trágya-teregetőgépek, valamint a takarmányfélék betakarítására használt kaszálógépek és rendfor­gatógépek, hengerek, ekék, boro­nák, kultivátorok, porozó- és per­metezőgépek, szállítók. 4. Az évente csa kegy ízben használt gépi eszközkre a gyártó vállalat 12 hónapos szavatossági időt nyújt. Ilyenek a répavetőgépek, a répa­fejelő és répakiszántó gépek, a burgonyaültető és kiszántó gépek, a sarabológépek, kukorica vetögé­­pék és kukoricakombájnok, kéve­kötöző és aratógépek és arató­kombájnok, burgonyáosztályozó és lennyűvő gépek. 5. A_ takarmányfélék mesterséges ufánszárítására használt ventillá­toroknak 18 hónapos szavatossági idejük van. A külföldről behozott gépekre a Központi Mezőgazdasági Műszaki vál­lalat a járási eladóközpontokon ke­resztül ugyanolyan feltételeket és szavatossági időt nyújt, mint‘a hazai gyártmányú gépekre. Ebben az eset­ben is érvényes az az elv, hogy a gép­hibát a járási eladó központba kell bejelenteni, amely a géphibát kikü­szöböli. Azok a mezőgazdasági üzérnek, amelyek a traktor generáljavítását a mezőgazdasági gépjavító üzemekbe vagy a gépállomások szakosított ja­vítóműhelyeiben végeztetik el, igényt" tarthatnak a szavatossági időn belüli díjtalan gépjavításra. Ebben az eset­ben a szavatossági időt a traktor ja­vítás utáni átvételének napjától és bizonyos mennyiségű üzemanyagfel­használás alapján számítják, dé leg­feljebb csak hat hónapig tart. A g'eneráljavításból átvett" gépekre vonatkozó szavatossági" idő feltételei ugyanolyanok, mint az új gépeknél. A szavatossági időn belüli reklamáció­kat a járás gépállomására kell továb­bítani, amely a javítást elvégzi, vagy pedig jelentést tesz az illetékes mező­­gazdasági gépjavító vállalatnak. Artúr Okosi mérnök, az SZNT Mezőgazdasági ■ Megbízotti Hivatalának dolgozója Érdemes tudni: A szervizszolgálat dolgozóit közvet­lenül a gyártó üze­mekben képezik ki. A MINŐSÉGI SZABVÁNYNAK NEM MEGFELELŐ PECSENYE­BAROMFI FELVÁSÁRLÁSA Szerződéses, az előirt műszaki nor­mának nem megfelelő pecsenyeba­romfi .elvásárlása körül gyakran ta­lálunk félreértéseket. Ha az ilyen vágóbaromfi elehelyezhető közvetlen fogyasztás vagy ipari feldolgozás cél­jaira, a felvásárló szervezet köteles azt átvenni. Természetes azonban, hogy a felvásárló szervezet által át­vett, előírásnak nem megfelelő pe­csenyebaromfi nem számítható a fel­­vásárlási terv teljesítésébe. Az ilyen nem standard fölösszámú pecsenye-baromfit a mezőgazdasági szervezet eladhatja fogyasztási szö­vetkezeteknek is és amennyiben azt a fogyasztási szövetkezet bármily okból nem vásárolhatja meg, a mezőgazda­­sági szervezet közvetlenül eladhatja a fogyasztóknak. Ehhez azonban szük­séges a felvásárló szervezet igazolá­sa, mely szerint ezt a baromfit nyo­mós okokból nem veheti át (képtelen elhelyezni a közvetlen fogyasztás vagy ipari feldolgozás céljaira).-D­(Lásd a Mező-, Erdő- és Vízgazd. Min. 6/1965 számú k.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom