Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-06-12 / 23. szám

Névjegyük-a paprika

Rokonszenves, derfisarcú fiatalaszszony Gombos Valéria, az érsekújvári paprikamalom terményfelvásárlási előadója. Megállt a ceruza a kezében, s félretette jegyzeteit, amikor érdeklődtünk tőle, mi újság a fűszerpaprika termesztése körül Szlovákiában.

A kérdés nem lepte meg, mégis elgondolkozott a válaszon. Tekintete az ablakra esett, néhány pillanatig az időjárást kémlelte, vajon kibírja-e eső nélkül, estig. Bizony a hűvös, csapadékbö tavasz nem kedvezett a melegágyakban nevelt paprikapalántáknak. Hogy meg ne fázzon a kényes növényke, keveset szellőztették s alacsonyra támasztották a melegágyak ablakait. Hideg nem érte a palántákat, ellenben fellépett a

nedves tőrothadás, amely megtizedelte a növényállományt.

Ennek ellenére, a „fagyosszentek“ után hozzáláttak a szövetkezetek a palánták gépi ültetéséhez. Jól beváltak a magyar gyártmányú négyüléses palántázógépek. Ez lehetővé tette, hogy a késést behozzák: rövid időn belül földbe kerüljön a palánta.

Ami a növények gondozását illeti, többszöri kapálással, megelőző növényvédelemmel siettethetjük a palánták fejlődését.

Mezőgazdasági üzemeink a tavalyitól nagyobb érdeklődés? tanúsí-' tanak a fűszerpaprika termesztése iránt. Ez jórészt annak tudható be, hogy a paprika felvásárlási ára kilónként 15 koronáról 20-ra emelkedett. Nem véletlen tehát, hogy a

_ Már két ízben nyertük meg az első díjat « mondotta Nyustyin József, az ipolyviski EFSZ fökertésze.

termelőkkel kötött szerződés tervét 106 százalékra teljesítette a paprikamalom.

A tavalyihoz mérten abban is változás történt, hogyha szükség úgy kívánja, a forró nyári hónapokban a kertészek öntözhetik a paprikát, amit eddig a gyümölcs minősége érdekében tiltottak.

A paprika minőségét az idén a fajta megválasztásával is elősegítették. Előnyben részesül a Tesa, vékonyhúsú fajta,, a Rubra, amely különlegesen piros színe miatt külföldön is nagyon keresett, amellett édespaprika. Nyugat-Szlovákiában a Hodoníni felállót és a Hodoníni csüngőt részesítették előnyben.

Fűszerpaprika-termesztésünk ma már nemcsak a hazai fogyasztást elégíti ki, de külföldre is jut belőle. Főleg a nyugati államokban kedvelik a nálunk termelt, vérpiros ételízesítőt. A vérpiros színt nemcsak^ a fajta megválasztásával, de az őrléssel is elősegítik. A szárított gyümölcsöt négy-öt ízben is átdarálják. Vele együtt őrlik a magot is, amely nem ront a minőségen, sőt javítja, olajtartalmát gazdagítja. A kiviteli tervet tavaly 100 százalékra teljesítette a paprikamalom.

E szép eredmények annak is 1®szönhetők, hogy a paprikamalom jóvoltából nemes vetélkedés folyik a termelő üzemek között. A verseny győztesei részére harmincezer koronát irányoztak elő. Tavaly a verseny első helyezettje a galántai járásban gazdálkodó patai szövetkezet lett. Ötvenöt hektárról 780 mázsa fűszerpaprika eladására szerződött, s — szárított állapotban — elért 883 mázsát. A verseny alapfeltételeként kitűzött 1200 kiló helyett 1550 kilót adott el hektáronként a paprikamalomnak. S így fűszerpaprikából 1,2 millió korona bevétele származott. Ezekután érthető, hogy az idén már nyolcvan hektár fűszerpaprika termesztésére kötöttek szerződést a pataiak.

Ugyancsak élenjár a fűszerpaprika termesztésében az udvardi, sopornyai, ipolyviski, dunamocsi, dunaradványi és más számos szövetkezet.

A beszélgetésből kitűnt, nem ismétlődik meg a pár évvel ezelőtti paprika — mizéria. A háziasszonyok örömére jut elegendő az ételbe — erőspaprikából még külön tartalékolt a malom a disznóölések idejére — ebből a nélkülözhetetlen, színesítő-ízesítő fűszerből. N. Kovács István

Új törvény a munkabalesetek

és foglalkozásból eredő betegségek kártalanításával kapcsolatban

Igazság kerestetik

Szocialista társadalmunk feladata többek közt gondoskodni a munkájuk közben balesetet szenvedett személyekről, hogy azok újra helyet kapjanak dolgozóink sorai között és képességeik szerint hozzájárulhassanak a szocialista társadalom részére szükséges értékek további előállításához. Tehát amennyiben egy munkást hivatása közben baleset érte vagy foglalkozásából eredő betegséget szenvedett, felgyógyulása után olyan gondoskodásban részesüljön, hogy maga és családja életszínvonala lényegesen ne csökkenhessen.

A balesetek ás foglalkozásból eredő betegségek kártérítésére vonatkozó 150/1961 Zb. sz. törvény, mely 1965. május 1-ig volt érvényben, a munkabiztonsági és egészségvédelmi törvény elveinek megfelelően azt a célt szolgálta, hogy mindenek előtt elősegítse a balesetek számának csökkentését és elmélyítse a munkabiztonsági gondoskodást. E szempontokat figyelembe véve ez a törvény igen fontos szerepét töltött be.

1964-ben a munkabalesetek száma eddig a legalacsonyabb volt, és csökkentek a foglalkozásból eredő megbetegedések statisztikai számadatai is. így pl. a bányászok annyira retteget betegsége, a szilikózis, csaknem a felére csökkent.

Az említett törvényt mégis módosítani kellett, miután a tapasztalatok bizonyos hiányosságokra mutattak rá. Az új törvény megindokolása megállapítja, hogy az eddigi törvény határozatai bizonyos esetekben lehetőségeket nyújtottak jogtalan előnyökkel való visszaélésekre a kártérítések terén. Akadtak pl. olyan balesetek, amelyek bár nem munka közben érték a károsultat, mégis munkabalesetek gyanánt voltak elismerve. Hasonlóképpen elismertek fájdalomdíjakat is, még csekély sérülések esetén is. A 30/1965 Zb. számú új kártérítési törvény, amely 1965. május 1-ével lépett érvénybe, kiküszöböli ezeket a hiányosságokat. Meghatározza mindenekelőtt, hogy a munka kockázata nem ruházható át a dolgozóra még az esetben sem, ha a balesetet olyan mindennapi vigyázatlanság idézte elő, amely előfordulhat a legügyesebb dolgozóval is. Az új törvény további célja, hogy kiküszöbölje a közömbösséget és a könnyelműséget. Ha a jövőben egy dolgozó munka közben tudatosan lenne könnyelmű, amennyiben baleset éri, nem kap teljes kártérítést, hanem annak csak egy részét. Az új törvény értelmében minden balesetért, amely a munkafeladatok során következett be, a munkaadó felelős, hacsak nem mentesül a felelősségtől bármely, e törvényben felsorolt ok által.

A károsult elmaradt keresetének megtérítését az eredeti jövedelem magasságáig igényelheti, azonban továbbra is érvényben marad a kártérítés elismerésének legmagasabb határa, mégpedig az egyes csoportok rokkantsági járadékának magasságáig (III. csoport 1600 koronáig, II. csoport 1800 koronáig, I. csoport 2200 koronáig). A balesetek utáni egyszeri kártérítéseket az eddigi érvényes elvek határozzák meg, fájdalomdíj azonban csak az esetben illeti meg a károsultat, ha az orvos legalább harminc pontra értékeli a fájdalmat.

Az új törvény, illetve annak végrehajtási rendelete különleges módosításokat tartalmaz az egységes földművesszövetkezetek tagjainak kártalanítására is. Olyan szövetkezet tagjai, amely nem tért át a pénzbeni jutalmazásra, eredeti keresetük kiszámításának alapját a munkaegységek száma képezi, amelyeket a baleset előtt szerzett. Ha akkor a szövetkezeti tag nyomós okokból nem dolgozhatott, kártérítése kiszámításának alapját azoknak a munkaegységeknek a száma képezi, amelyeket személyes képességei és a szövetkezet munkalehetőségei szerint szerzett volna. A munkaegységekért járó jutalmat minden évben a többi szövetkezeti tag munkaegységeinek jutalmazása alapján hatSrozzák meg. Attól a naptól kezdve, amikor a szövetkezet megszűnteti tagjai munkaegység szerinti jutalmazását, eredeti keresetnek az a jövedelem számít, amelyre a károsult abban az időszakban pénzbeni jutalmazásban tett volna szert. Az elmaradt keresetért járó kártérítés a szövetkezet évi taggyűléséig előlegképpen kerül kifizetésre; az elszámolást egyidejűleg ejtik meg tagság jövedelmének végleges elszámolásával. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a háztáji gazdálkodással kapcsolatos egyéni munka nem tekinthető szövetkezeti munkafeladatnak.

Dr. L. Bránik

751 ezer korona helyett 913 ezer korona értékű árút termeltek,

|

* * *

Másnap ugyanezen a tájon akadt dolgunk. Hazafelé tartva benéztünk Dióspatonyba. Ám Csöllei elvtársat, a felvásárló üzem vezetőjét már nem leltük ott. Pozsonypüspöki lakására benyitva tisztáztuk az ügyet.

— Nagyon meglep, hogy a tőkési kertész a kelkáposzta átvételével kapcsolatban panaszkodik. Hiszen jómagam arra ösztönöztem őt, hogy az összes kelt vágassa fel, s elviszszük. Nem tudom, miért hagyta tövén a szóban forgó mennyiséget.

Ezekután hol az igazság?

Majd a karalábé át nem vételére vonatkozóan azt a feleletet kaptuk, hogy ez nem helyi, hanem járási méretű ügy.

— Éppen ma tárgyalt Prága és Bratislava zöldségfelvásárló szerve. Egy millió karalábé felvásárlására kértünk diszpozíciót. Embereink már ki is mentek a járásba, s ha nem nagyobb a karalábé átmérője 4 cmnél, az engedélyezett 600 ezer darabot felvásároljuk.

Kelkáposztából a dióspatonyi felvásárló üzem az előirányzott 14 vagonnyi helyett 16 vagonnyit Vásárolt fel. S annyit átvesz amennyit a termelő üzemek eladnak.

Csupán az a nyitott kérdés: Vajon ki mondott és ki nem mondott igazat? (nki)

A Ceská Breznicka-i szövetkezetben befejezték a hígtrágyaöntözőberendezés építését és szerelését. A szerelési munkálatokat Rubint József, a losonci gépállomás legjobb szerelője végezte, aki már ötödik éve halad a munkaverseny élén.

Bújócskát játszik a mostanában ritkán látott nap. Mintha szégyenérzete támadt volna a természet idei huzamos komiszkodásai miatt. A Dunatőkési Állami Gazdaság kitüntetett kertészét, Vincze Kálmánt is afféle derűs-borús hangulatban lepjük meg huszonöt hektáros birodalmában, a karfiolt szüretelő lányok, asszonyok közelségében.

Parolázunk. Majd beszélgetésbe elegyedvén, megtudjuk, hogy a karfiollal nincs baj. Épp az imént raktak meg egy tehergépkocsit, s szállították el. Ám a kel és a karalábé... No, de adjuk át a szót a legilletékesebbnek.

— Ez már mégis csak sok! Hetek óta minden nap esik. A szó szoros értelmében úgy kell ellopni a munkát — tette hozzá bosszankodva. — Ezt még tetézi, hogy a kész árú is itt vesztegel a nyakunkon. Négyezer kelkáposztát jelentettem május utolján, hogy jöjjenek érte, s azóta is vagy négyszer tettem ugyanezt, de rá sem hederítenek.

Saját szemünkkel is meggyőződünk, milyen a kel. Olyan az mint a kívánság, majdhogy meg nem szólal. Nincs abban semmi kivetnivaló.

— Nyári karfiolt tennénk a helyébe, de hát... nem jönnek érte. így a másodtermés palántázása is késik.

Sietős a karalábé vágása is, mert esős az időjárás. Ilyenkor megreped s idő után virágot dob.

— A felvásárló üzem csak elsőosztélyú árú átvételére hajlandó. Hát a másodosztályút az állatokkal etessük meg...?

Szó, ami szó: a felvásárló üzem rugalmasabban szervezhetné meg az áruátvételt. Főleg a rendkívüli időjárásra való tekintettel.

A kertész arca felderült, amikor a paradicsomot említette:

— Nagyon bízok a paradicsomban. Négy hektárnyi. Ha valami elemi csapás nem éri, a konzervgyárral kötött szerződés alapján 40 vagonynyit kitermelünk. Két fajta: a Kecskeméti 42-es és a Budai korai. Ez utóbbi hamarabb és zömével érik.

Kifogástalan a paradicsom. Mái? nő a termés rajta.

Végül tudomásunkra jutott, hogy a tavaszi árúértékesítési tervüket a kertészet dolgozói túlteljesítették;

Karfiolosztályozók

Egységes földművesszövetkezeteink eddig magasabb árakat fizettek építkezési anyagokért, s ezáltal gyakran voltak nagy kiadásaik. 1965 április elseje óta azonban már a szükséges építkezési anyagokat, azaz fát, deszkát és kohászati termékeket nagykereskedelmi áron szerezhetnek be maguknak. Ezeket a nagykereskedelmi áron vásárolt anyagokat azonban csakis a tervezett beruházási építkezések számára szerezhetik be, mégpedig közvetlenül a nagykereskedelmi és ellátóvállalatoknál, sőt esetleg az előállító üzemeknél is. Az EFSZ-ek az eddigi előírások szerint csak a járási építővállalatok, vagy a meliorációs szövetkezetek közvetítésével vásárolhattak építkezési anyagot.

Az anyagbeszerzés módosításával együtt megváltoztak a forgalmi adóval kapcsolatos végrehajtási előírások is.

Az építkezési anyagok megrendelésével kapcsolatban azonban gyakran került sor hibákra és félreértésekre. Egyes szövetkezetek például a rendelésben nem mutatják ki milyen célra kérik az építkezési 'anyagot és a számlázás terén sincs gyakran minden rendben. A szövetkezetek ezért a jövőben mindig tartsák szem előtt a következő elveket:

1. Egységes földművesszövetkezet forgalmiadó-mentes építkezési anyagbeszerzésre csak az esetben tarthat igényt, ha saját pénzeszközökből fedezendő tervezett beruházási építkezésről vagy épületeinek tervezett, ugyancsak saját pénzeszközeiből fedezendő főjavításáról van szó. A gazdasági épületek szokásos karbantartása ez esetben tehát nem jöhet számításba.

2. A forgalmi adó mentes anyagbeszerzés megrendelésében az EFSZ- nek fel kell tüntetnie, hogy az építkezési anyagot tervezett beruházási építkezéséhez vagy pedig gazdasági épületei főjavítására rendeli.

Beismerés...

A területi mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalat dolgozói Bratislavában tájékoztatták az újságírókat az állattenyésztési termények felvásárlásában kialakult rendkívül kedvező helyzetről ez év első öt hónapjában. Ezenkívül azzal is eldicsekedtek, hogy Nyitrán, Svitben és Zvolenban gz év második félévében a termelőknek a vágóállatokért a tényleges, vágóhídon megállapított súlyért fizetnek majd.

— És miszerint fizetnek nekik jelenleg? — hangzott a félénk kérdés.

Jozef Báláz, a területi igazgatóság vezetője beismerte:

— Aszerint is, hogyan tud a termelő a felvásárlókkal összeveszni.

Az EFSZ-ek építkezési

anyag beszerzése