Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-05-22 / 20. szám

SZÁMOLÓGÉPEK mint az irányítás és a munkaszervezés segítőtársai Nagy gazdasági egységek irányítását teljesen lehetetlen lenne kellő áttekintés nélkül végezni. A vezető dolgozók legjobb áttekintést a pilla­natnyi helyzetről, az eddigi fejlődésről, esetleg a hiányosságokról szám­adatok alapján szereznek. Fontos, hogy pl. a termelésben előforduló hiányosságokról késedelem nélkül tudomást szerezzenek az illetékes vezetők, mert csak így tudnak kellő és azonnali Intézkedéseket tenni a hibák eltávolítására.Az áttekintéshez szükséges adatok feldolgozása nagy üzemekben, vagy több üzemet egyesítő gazdasági egységekben irodai gépek nélkül manapság szinte elképzelhetetlen.__________________ Csehszlovákiában kikerekítéssel a 6 millió dolgozó közül 1 millió ember foglalkozik igazgatással, ügyintézés­sel, ügykezeléssel, adatfeldolgozással, tehát tömören adminisztrációval. En­nek a számnak sokkal nagyobbnak kellene lennie, ha nem állna rendel­kezésünkre az ügyviteli technika szá­­mos gépe. Országos viszonylatban je­lenleg körülbelül 1400 lyukkártyás rendszerű, 15 000 könyvelö-számláző típusú és 200 000 egyszerűbb számoló­gép áll rendelkezésünkre. Az utób­biakból évente 2000 darabot gyárt sa­ját iparunk, ami azonban kevés, ezért idén pl. Jugoszláviából hozunk be na­gyobb mennyiségben számológépeket. Az ügyviteli gépek hozzávetőleges át­­lagos élettartama 10 év. A bonyolultabb gépek kezelését csupán hozzáértő munkaerőkre bíz­­hatjuk.Idén 2000 adminisztratív dol­gozó kiképzése lenne szükséges a lyukkártyás rendszerű gépekre, elő­­jelek szerint azonban csupán 1220 személy szerez képesítést. Pedig az 1400 lyukkártyás rendszerű gép 15 000 kezelője csak teljes hozzáértés ese­tén végezhet tökéletes munkát. Az ügyviteli technika ismereteinek elsa­játítására idén júliusban távtanulási lehetőséggel tanfolyam nyílik, amely három éven át 40 000 munkaerő ki­képzését teszi lehetővé. A résztvevők folyamatosan megkapják majd a nyomtatásban megjelenő tananyagot. A gépek kihasználása bizonyos idő­szakokban túlfeszített, máskor viszont nem kielégítő. Ezen a téren alapos szervezési intézkedések szükségesek, hiszen a munkát egyenletesen is be lehetne ütemezni. Hiányosságok mu­tatkoznak még a gépjavító szolgálat' részéről, ami a zökkenőmentés mun­kát olykor lehetetlenné teszi. A legújabb önműködő ügyviteli gé­pek csoportjába tartoznak az elektro­nikus számológépek. Ezek oly nagy gyorsasággal számolnak, hogy egy óra alatt átlag 800 ezer korona értékű emberi munkát' végeznek el, tehát az általuk elért megtakarítás rendkívül jelentős. A mezőgazdaságban ma már mind nagyobb mértékben előtérbe ke­rülnek a nagy gazdasági egységek szervezési és egyéb kérdései (szako­sítás, körzetesítés, megtakarítással járó termelés stb.). Nem vitás, hogy ma a megoldandó kérdések mind mennyiségilég, mind pedig minőségi­leg növekednek. Ezért a „gazda“ gon­dolkodására olyannyira igényes fel­adatok várnak, melyeket csak a tech­nika legkorszerűbb vívmányainak al­kalmazásával képes megoldani. Ha például legésszerűbben kell megoldani a termőtalaj kihasználását, vagy a lehető legjobb eredménnyel megvaló­sítani a szakosítást, ezeket a felada­tokat' számtani műveletek és korsze­rű, nagyteljesítményű számológépek nélkül véghezvinni nem tudja. Míg nálunk csak kezdeti, mondhat­nánk kísérleti szinten mozog az elekt­ronikus számológépek felhasználása a mezőgazdasági feladatok megoldása terén, addig számos mezőgazdaságilag fejlett országban már felhasználják a céltudatos, fejlett irányítás érvé­nyesítéséhez. A Szovjet Tudományos Akadémia pl. több mint száz módozatot dolgo­zott ki a mezőgazdaság számára, ame­lyek a legmegfelelőbb gazdasági terv és a legmegfelelőbb géppark megvá­lasztásával stb. foglalkoznak. Meg­említhetünk néhány részletkérdést Is. Mondjuk egy gazdaságban szeretnék tudni, hogy milyen géptípusokkal szükséges a gazdaságnak rendelkez­nie, hogy az összes mezőgazdasági munkálatok idejében és a legkisebb költséggel legyenek végrehajthatók. Vagy mondjuk a nagy gazdasági egy­ség ökonómusa Ismeri az állatállo­mány összetételét, tudja mennyi fe­hérje, vagy más anyag szükséges a takarmányozáshoz a legjobb haszno­sulás érdekében. Tudja, hogy az egyes növények milyen anyagokból mennyit tartalmaznak, milyenek a várható át­laghozamok, mennyi munkát igényel­nek stb. Ha mindezt összesítik, igen bonyolult kérdés előtt állnak majd: melyik a legjobb mód a vetésterület termények szerinti elosztására, pár­huzamban a gazdaságosság elvének betartásával. Ilyen és hasonló kérdé­sekre az elektronikus számológép a kidolgozott program szerint szinté percek alatt rengeteg változatot ké­pes kidolgozni. S ha már az elektronikáról beszé­lünk, említsünk meg egy érdekessé­get, amely nem a számológépek tárgykörébe’ tartozik. A tudósok rá­jöttek, hogy ha fejés közben elektro­mos serkentő módszereket alkalmaz­nak a tehén agyának azon részén, amely a tejeladást iráynltja, megle­pően fokozható a tejtermelés, mert az ilyen „tranzban" a teljes tejleadási zavaró körülmények hatása nem érvé­nyesül. Más elektronikus távirányí­tású rendszerek alkalmazásával meg­teremtették a feltételeket' a vízszol­gáltató szivattyútelepek és öntözőbe­rendezések önműködő üzemeltetésé­hez. Ebből a néhány példából is nyilván­való a számológépek jelenlegi és Jö­vőbeni hasznos, sőt' nélkülözhetetlen szerepe az irányítási, valamint mun­kaszervezési ténykedés területéin. Vo­natkozik ez mindhárom számológép csoportra, a kis ügyviteli gépekre, a lyukkártyás rendszerű, valamint' az önműködő, megszabott program sze­rint dolgozó elektronikus számoló­gépekre egyaránt. KUCSERA SZILÁRD A rák gyógyítása a Francia Tudományos Akadémia előtt A francia tudósok sikere A Francia Tudományos Akadémián már évek óta nem volt olyan vita, mint legutóbb. Robert Curier és An­ton Lacasagne, két rákkutató heves, vitát folytatott az egereken és patká­nyokon végzett kísérletekről. A meg­betegedett állatokat ugyanis elektro­mágneses hullámokkal gyógyítják ki. Két táborra szakadtak: egyesek nem hisznek a kísérletek és a gyógyítás sikerében, mások viszont elfogadták a magyarázatokat és vakon hisznek bennük. Robert Curi?r tanár, a tudományos akadémia titkára, világhírű hormon­specialista nemrégen ismertette az akadémia tagjaival kísérleteinek ered­ményét. Állításait a kísérletekről ké­szített följegyzésekkel és filmekkel támasztotta alá. A napokban a Fran­cia Tudományos Akadémia harmad­szor foglalkozott Marcel-René Revier, Antoin Prioré, Francis Berlior, Mau­rice Furnier és Maurice Gerem orvos­tudósok kutatómunkájával. Az orvosszakértők tavaly széptem-Kor Q« An 1 QtrűlV\on Irrt'TnIéob butntnpoííj­eredményét. Az állították, hogy ki­gyógyítottak néhány kísérleti egeret', amelyekbe mesterséges úton méhrá­­kos sejteket ültettek át. Következő levelüket február 8-án küldték el, amelyben szintén a rák gyógyításával foglalkoztak. Jelentet­ték, hogy a sugárkezelésben nem ré­szesült kísérleti állatok rövid idő múlva elpusztultak. Azok az állatok viszont, amelyeket elektromágneses sugárzás alá vetettek, teljesen kigyó­gyultak. Legutóbbi levelüket a napokban küldték el. A leukémia egyik fajtájá­val foglalkoztak. A mesterségesen fertőzött kísérleti állatok 15—18 nap múlva elpusztultak. Azok viszont, amelyeket sugárzással kezeltek, két hónap múlva teljesen kigyógyultak. Curier tanár kijelentette, hogy a gyógykezelést rendszeresen ellenőriz­te, és véleménye szerint az elért eredmény rendkívül jelentős. — Tudom, hogy Prioré tanár ké­szüléke nem váltott ki nagy érdeklő­dést a tudósok között — mondta Cu­rier, a tudományos akadémia állandó titkára, — hiszem azonban, hogy Prio­ré professzor a fizikusok rendelkezé­sére bocsátja a készüléket, hogy ta­nulmányozzák. Vitánknak kizárólag tudományosnak kell lennie'. Kijelentette, hogy nagyon jól is­meri a két orvostudóst. Véleménye szerint nagy tudású kutatók. Remél­hető, hogy a jövőben is tovább foly­tatják kísérleteiket, és Prioré tanár készülékéről hamarosan lehull a ti-* tokzatosság leple. Anton Lacasagne világhírű rákku­tató kijelentette, hogy tulajdonkép­pen szó sincs tudományos sikerről. Követelte, hogy a kutatók bővebben ismertessék eljárásukat, mért a mes­terségesén átültetett' ráksejtek ma­guktól is elhalhatnak, hisz a szervezet maga is küzd ellenük. Véleményé sze­rint olyan állatokkal kellene kísérle­teznie, amelyek természetes úton kaptak rákot. Curier tanár kijelentette, hogy szí­vesen megengedi akár Lacasagne ta­nárnak, akár más fizikusnak, hogy tanulmányozza készülékét vagy a gyó­gyítás módszerét. Hangsúlyozta, hogy az amerikaiak szintén dolgoznak ezen a problémán, eredményeik azonban meg sem közelítik az ő kutatásaik eredményét. A vita rendkívül éles volt és több nézet is kialakult. Ezért a Francia Tudományos Akadémia különbizottsá­got alakított, hogy tanulmányozza Prioré tanár rákgyógyító gépét. D. T. 10 SZABAD FÖLDMŰVES A pardubicei Tes­la nemzeti vállalat előállította az első 248X265X342 ern­es térfogatú 8 kg súlyú hordozható CAMPING elneve­zésű televíziós ké­szüléket. Villany­hálózatra (120- 220 V), valamint a 12 voltos autóbaté­­riára kapcsolható. Egyelőre a sorozat - gyártást megelőző­en a CAMPING több kísérleten esik át, s előre láthatólag a negyedik negyed­évben kerül soro­zatgyártás alá. Így a nyaralók idén még nem vihetik magukkal sátraikba. Képünk Pavel Bazantot a CAM­PING alkotóját mu­tatja a kísérleti adás vétele közben. (Foto: CTK) Az aranytiszta borokért A borok vegyi elemzésének fon- a kettő kombinációjával, bentonlfo* fossága mellett a minőséget főleg szubjektív — érzékszervi bírálattal határozzuk meg. A borfogyasztók tulajdonképpen először is a borok e tulajdonságát nézik, mivel eset­leges ülepedés a. palackban vagy előforduló zavarosodás a pohárba való töltéskor nem hat esztétiku­sán és még a legjobb borok hírne­vét és minőségét is lerontja. Ahogy látjuk, a tisztaság a jó minőség mellett nagyon fontos kritérium. Alapvető különbség van azonban a rövidtartamú tisztaság (a hor­dós borok tisztasága) és a hosszú­tartamú tisztaság között, amely a palackokban hosszabb ideig f?n­­áll. Amíg a rövidtartamű tisztasá­got elérhetjük hosszabb ászkol ás­sál — hordóban tartással, a ha­gyományos derítési eljárásokkal vagy szűréssel — addig a borok hosszú idejű tisztaságának stabili­tásának biztosítása (legalább 6—8 hónapig, vagy több évig is) nagy problémát okoz, a borászati szak­emberektől alapos elméleti, gya­korlati tudást és felkészültségei követel, főleg az édeskés és édes típusú boroknál. A borok tisztasá­gának — stabilitásának biztosítása klasszikus móddal több évig tartó ászkolással, többszöri fejtéssel egybekötve ma már elavult és nem gazdaságos művelet. Tudományo­san alátámasztott' tapasztalatok bizonyítják, hogy gyorsabb és biz­tosabb eredmények érhetők él a legújabb derltőanyagok alkalma­zásával (bentonit, sárgavérlűgsó, Ioncserélő műgyanták), meleg, hi­deg kezeléssel, csírátlanító Ek szű­réssel és tartósító vegyszerekkel (Szorbinsav, Kálium szorbát, Pl­­rosszénsavas dietilészter). Hogy ezt biztosíthassuk, a borok fejlő­désének első részét — tisztulását', érését, meg kell gyorsítanunk (2—3 fejtés, derítés, szűrés) és a másik részét az öregedését pedig­len lassítani kell (palackokban rak­tározni). Borászati technológiánk két alap­vétő követelményre összpontosul. Először is az elsődleges szőlőillat, íz- és zamatanyagok maximális biztosítására, ami a korábbi palac­kozással ugyanis biztosítható. Má­sodszor pedig a biokémiai és bio­lógiai stabilitás — tisztaság bizto­sítása, ami éppen a borok korai palackozásának bevezetésével vált időszerűvé és feltétlenül fontossá. A borok tartósítása, csak úgy le­het eredményes, ha ismerjük a bo­rokban előforduló zavarosságok okait, körülményeit, melyek a kö­vetkezők lehetnek: 1. fehérje zavarosodás, 2. kristályos zavarosodás, 3. fémes zavarosodás, 4. mikrobiológia! zavarosodás. Fehérje zavarosodást a termő­­labilis fehérjék kicsapódása okoz­za. Ha természetes folyamat is, ezek kiválását elősegíti a borok levegővel való érintkezése, a hő­mérséklet változása (főleg a me­leg), erősebb mozgatás és a szállí­tás. A fehérjék mennyiségét' leg­biztosabban hőpróbával határozhat­juk meg a borban. A palackozott bori 45—50 C°-ra melegítjük, majd pincehőmérséklet're hűtjük le. A palack alajára kicsapódott, szedi­­mentálódott fehérje, felhőszerű zavaros üledék mennyisége szerint’ állapítjuk meg a derítőszer adago­lását. Az esetleges habpróba, bár egyszerűbb, nem jár biztos ered­ménnyel. A fehérje stabilizációi hőkeze­léssel, meleg, hideg kezeléssel vagy derítéssel, esetleg kálium ferro­­cianid derítéssel biztosítjuk. Kristályos zavarosodást főkép a borkő és a borkősavas mész kicsa­pódása okozza. Ez a kiválás is ter­mészetes folyamat, már a must erjedésével megkezdődik, mivel a borkő alk£>holban nehezen oldódik. Kicsapódását elősegíti a pince, tá­rolóhelyiség erős lehűlése, továbbá az erősebb mozgatás és szállítás is. A borkövet stabilizációs hűtés­sel, metaborkősavval hosszabb ideig oldott állapotban tarthatjuk. A kezelést', főleg a hideg kezelést úgy kell végeznünk, hogy a feles­leges borkő és borkősavas mész mindig még a hordóban csapódjon ki. Fémea zavarosodást a borban a Vas és egyéb nehéz fémek kationjai­nak kicsapódása idézi elő. A vas a borban két értékű ferrovas alakban nagy molekulájú fehérjékhez kö­tött állapotban van jelen. Az oxi­dáció hatására (fokozott levegőz­tetés) a ferrovas kapcsolata meg­lazul, a vas a fehérjéktől elválik ionos állapotba kerül. A borban lévő foszforsawal színtelen ferro­­foszfát’ — Fes(P04)j keletkezik, majd a további oxidáció hatására ferrifoszfát — FePOt keletkezik, ami nehezén oldódik és szürkésfe­hér zavarosodás — fehértörés je­lentkezik. Hasonlóképpen keletke­zik a feketetörés is, azzal a kü­lönbséggel, hogy itt a zavarosodást okozó vegyület (anyag) a fémta­nát, amikor a vas az oxidáció ha­tására a csersavval egyesül. A nehéz fémek stabilitása — 5T- távolítása biztosítható káliumferro­­danid derítéssel, mészfitáttal, ion­cserélő műgyantával, chela ton Ill­ái, az utóbbi azonban nálunk nincs engedélyezve. Mikrobiológiai zavarosodás a bor­ban a borélesztők és baktériumok tevékenysége által keletkezik. Fő­leg az édes, édeskés borokban és bizonyos cukormennyiséggel ren­delkező borokban fordul elő. A bor­ban ugyanis mindig jelenlévő, a magasabb alkohol és cukortarta­lomhoz alkalmazkodó borélesztők — számukra kedvező körülmények között a cukormaradékot— borban lévő cukrot lassan áterjesztik, mi­közben kellemetlen zavarosodást idéznek elő. Alkoholban szegé­nyebb boroknál a zavarosodás a baktériumok fokozott tevékenysé­gének következménye is. A borok mikrobiológiai stabilizá­cióját — állóképességét elősegít­hetjük pasztőrözéssel, csirátlanító Ek szűréssel, kénezéssel s legújab­ban szorbinsavval, káliumszorbát­­tal és plrosszénsavas dietilészter­­rel. Az Idősebb palack boroknál Kiel­­höfer és Würdig szerint sokszor a borkőhöz vagy a borkősavas mészhez hasonló kristályos zavaro­sodás- ülepedés áll elő, ami azon­ban nem a borkősav sója, sem pe­dig a mészszulfáté, hanem más sav kiválásának a terméke. Ez főleg a Botrytis cinerea nemes penész ál­tal megtámadott szőlőkből készült boroknál fordul elő. A zavarosodás oka ez ideig még nincs tisztázva. E cikk célja ismertetni olvasóin­kat a borok zavarosodásának okai­val. A fehérje és fémek általi za­varosodás megelőzését és eltávolí­tását a borok derítésénél, a mikro­biológiai stabilitását pedig az édes­kés és édes borok tartósításánál folytatólagosan Ismertetem. Kása Sándor, szől. borászati mérnök, Kisujhelyi-tokajhegyaljai ÁG Védekezés a pajzstetűk ellen A pajzstetvek a gyümölcsfákon és a szőlőn élösködnek. Kártételük j abban nyilvánul meg, hogy a gyümölcsfák életnedvét szívják szipóká- ] jukkái, melyet mélyen a fa szöveteibe bocsátanak. Ezzel egyidejűleg kitermelt mérges váladékukat a fák szöveteibe fecskendezik és így meg­mérgezik a fákat. Rendkívül szaporák és évente több nemzedékük van, például a kaliforniai pajzstetű (Aspidiotus perniciosus Comst) évi két nemzedéke által egy anya fél millió utódot hoz létre. Ismertebb fajtáik: Sárga almafapajzstetű (Diaspidiotus ostreaoformis), ! Kagylós pajzstetű (Lepidosaphes ulmi L.), Kaliforniai pajzstetű, Teknős pajzstetű (Eulecanium corni Bouché), Gyapjas pajzstetű (Pulvinaria betulae L.). Ez utóbbi a körte', a birs, szőlő, dió, ribizli, őszibarack fákon, vagy a galagonya fás részein élösködik. Főleg a direkttermő szőlő törzsén :anyázik előszeretettel. Sötétbarna pajzsa alól május vége felé vatta­szerű viaszanyaggal borított kitüremkedés lóg ki. Ez tulajdonképpen az állat tojászsákja, amelyben több mint másfélezer apró tojás van. A nevét is ettől kapta. A lárvák júniusban rajzanak és a zöld részeket lepik el. A hajtásokon szívogatnak őszig, majd a fás részek kéregrepe­dései alá húzódva telelnek át. Védekezés: A sűrű részeket kiritkítjuk, hogy a levegő és a permetlé hozzáférjen. A pajzstetves törzset drótkefével lekeféljük, úgy hogy a kefét 1—2 %-os Nitrosan-ba, vagy 0,5 °/o-os Fosfotionba mártjuk. Utána permetezzük be a törzset 5 °/o-os Arborollal rügyfakadás előtt, vagy 0,3 %-os Fosfotionnal vegetációs időben. Fontos még ősszel a lehullott levelek megsemmisítése is, mert a lárvák egy része a leveleken van. Vasas Ferenc (Karva) 1965. május 22. B 1 Mezőgazdasági pilótaiskola Érdekes hírt közölnek egy angliai pilótaiskolából. A kővetkező évben a Grandfieldi Repülő Kollégiumban nem­zetközi repülőgépvezető iskola nyílik, ahol sok nemzet fiát fogják a repülő­gépes növényvédelem és más mező­­gazdasági ágak szakismereteire ki­képezni. Az iskola az ENSZ kezdemé­nyezésére indul a Hágai Nemzetközi Mezőgazdasági Légi Központ felügye­lete alatt. Ilyen rendszeres pilóta­kiképzés annál indokoltabb, mert a világon ma már több mint 11 ezer repülőgép áll a mezőgazdaság szolgá­latában. A hathetes ismétlődő tanfo­lyamok során minden hallgató 38 órás repülőgyakorlati kiképzést is kap az elméleti tananyag elsajátítása mellett. (Fm. Impl. Mach. Rev.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom