Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-05-22 / 20. szám

Látogatóban

egy vérbeli méhésznél

Egyik gömöri levelezőnk a méhészszövetség tornaijai alapszervezete titkárának múlt esztendei tevékenységét jellemezve, tudósításában megjegyezte, hogy Iván János elvtárs nagyon hasznos munkát végez a körzet méhészetének fejlesztésében. így érthető, hogy magam is módját ejtettem, hogy meglátogassam őt, s elbeszélgessek vele a szervezeti élet különböző formáiról, s a méhészkedés terén szerzett tapasztalatairól.

Kedves vendéglátóm a hosszirányúit beszélgetés alkalmával elmondta, hogy rendszeres szervezeti életet a kora tavasztól késő őszig tartó elfoglaltság miatt a valóságban csak télen folytatnak, s akkor a tagság szakmai továbbképzésére fektetik a fősúlyt Az 1954—1965-ös év telén például a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társulattal és á helybeli művelődési otthonnal együttműködve a népi akadémián 11 téma keretében megismertették a hallgatóságot a méhészkedés legfontosabb alaptételeivel. Az előadás-sorozatot (szám szerint 10 előadás) az 1965—1966-os évben tovább folytatják, s ezzel minden egyes hallgatót elméleti síkon is alaposam előkészítenek a méhészkedésre. Az 1966—-1967-es évben pedig már komolyabb, tudományos jelleggel bíró 10 előadáson bővítik az alapszervezet tagjainak ismereteit.

Az alapszervezet vezetősége azt a célt tűzte ki, hogy a megjelölt népi akadémia keretében minden egyes méhészt' szakmai átképzésben részesítsen, hogy mindegyikük jól felkészülten állhasson rajthoz a kitűzött feladatok teljesítéséért.

Egyáltalán nem a véletlen műve, hogy a tornaijai alapszervezetnek jó a hírneve. Pl. az 1963-as esztendőben az országos versenyben a második, 1964-ben pedig az első helyen végeztek. Érthető, hogy tartani akarják ezt a színvonalat, s ez tanulás, alapos felkészülés nélkül nem menné.

Már az is eredmény, hogy a tornaijai alapszervezet a múlt esztendőben 42 új taggal bővítette taglétszámát. Jelenleg még mintegy 30 szervezetlen méhész van a körzetben, akiket idén szeretnének megnyerni a többszáz lelket számláló egyesületbe, amelyből a közeljövőben több alapszervezetet' akarnak létesíteni. A jelek igen biztatóak, s az eddigi tevékenységből arra következtethetünk, hogy Tornaija környékén rövid időn belül egyetlen szervezetlen méhész sem lesz. A többi alapszervezet bizonyosan követi majd a jó példát.

HUSZONNÉGY ESZTENDŐS

TAPASZTALAT BIRTOKÁBAN

A kedves, mosolygós, megnyerő arcú Iván János nem szívesen beszél magéról. Inkább másokat dicsér. Elmondta, hogy pl. Molnár András méhész az elmúlt esztendőben családonként 74 kg mézei pergetett. De lassan rávezetem őt, hogy ismertesse saját módszereit is, hiszen tény, hogy az alapszervezet titkárául nem választanak meg bárkit, hiszen ezt a tisztségei 1959 óta, vagyis már hetedik esztendeje látja el példás gondossággal.

— Huszonnégy esztendeje méhészkedem — mondta nem kis büszkeséggel.

Ez bizony egy negyed évszázad. Sok-sok tapasztalatot gyűjthetett tarsolyába ez idő alatt.

A kezdés az erdei gyümölcsökben bővelkedő Rajecké Teplicén volt. A folytatás Ipolynyék, s végül Tornaija.

Mint nyugdíjasnak, bőven akad ideje az egyéni méhészkedésre és a szervezeti élet sokoldalú fejlesztésére. 'Társadalmi feladattal felruházva, kiveszi részét a közös problémák megoldásából nyugalomba vonulása után is. Érzi, hogy haszhos munkái végez.

Szakmai kérdésekre terelődik a szó. Megjegyezte, hogy tavaly 40— 50 kg mézet pergetett családonként, s méhei jól teleltek. A fészekben 8—9 keretet borítanak. Örömmel újságolta, hogy a Hasítással is elégedett, mert a vizsgálat azt mutatta, hogy családonként 4—5 kereten erőteljesen és öszszefüggően petéznek az anyák.

— Mi a jó erőnlét titka?, — teszem fel a kérdést. _

— Az, hogy kétévenként lecserélem az anyákat, 50—50 °/o arányban. Őszön pedig szakszerűen beteleltetek, s tavasszal is gondoskodom az erőnlét megtartásáról. Ebben nagy segítségemre van a TEBI (őrölt állapotban, konzervas dobozokban, sörgyári élesztő formájában hozzák forgalomba). Ez bizonyos mértékben helyettesíti a virágport és serkentőleg hat a Hasításnál.

Aztán lelkesen azt is elmondia, hogy egy liter vízben egy-két kávéskanál TEBI-t 10—12 órán át áztat, s amikor az teljesen föloldódott, 2 kg cukrot kever a folyadékhoz, s szirup formájában adja tavasszal a méheknek. A TEBI hasonló hatással bír, mint a SPILKA, amelyet a mézeslepénybe vegyítenek a méhek serkentésére.

Ilymódon Iván János 'elvtárs méhcsaládaii alaposan fölkészíti a főhordásra, s amikor elérkezik az idő, kaptárait' járműre rakja, s elviszi az előre kiszemelt nektárban bővelkedő akácra.

— Idén hová vándorol?'

— A főhordást Szentkirályon várom be. Egy 50 családos szövetkezeti nagyüzemi méhészetet szeretnénk itt létesíteni. Ennek szervezéséből magam is kiveszem a részem. Jövőre ezt a méhészetet' 100 családra fejlesztjük.

Az elmondottakból kitűnik: á tornaijai alapszervezet vezetői mindent elkövetnek, hogy a szocialista mezőgazdasági üzemek vezetőivel megkedveltessék a méhészkedést, amely a méztermelésen kívül nagy hatással van a növények beporzásánál és ezzel párhuzamosan a hozamok növelésénél.

A közelmúltban egy ismerősömtől azt hallottam, hogy a méhészekkel jól el lehet társalogni, egyszóval kellemes emberek. Ez alkalommal magam győződhettem meg erről. Iván Jánosban gazdag tapasztalatokkal rendelkező méhészt, kellemes, szorgalmas és barátságos embert ismertem meg.

—hai—

Iván János a vándortanyán. A tőle balra eső régi rendszerű öt kaptárt már újakkal, korszerűbbekkel cserélte jel.

Méhet pusztító szitakötő

Érdekes megfigyelésben volt részem tavaly az akáchordás idején. Estefelé, amikor már csak úgy egyenként szállingóztak a méhek hazafelé, egy szitakötő vágott el a kaptárak előtt. Nemsokára jött egy másik (vagy lehetséges, hogy ugyanaz volt), és mielőtt a méh leszállhatott volna, nekirepült. Szépen lehetett látni, amint a méhet a lábaközé kapva elrepült vele. Kezdett a dolog érdekelni, és figyeltem tovább. Akkor este haíszor figyeltem meg, hogy a sziíakötő méhet zsákmányolt. Szokatlan látvány volt, mert még nem hallottam és nem olvastam róla, hogy a szitakötő is a méhek ellensége. Márpedig az. Berka István

(őrösi Pál Zoltán „Méhellenség ek és köpü állatvilága“ c. 1939-ben megjelent könyve a 135—137. old álon részletesen foglalkozik a szitakötők méhészeti kártevésével és az erről szóló irodalmat Is közli 1752-461, — Szark.)

Ahol mindenki sajátjának tekinti a szövetkezetét

Fejlett gabonatermesztés mellett jó állattenyésztéssel is rendelkeznek

Már több' mezőgazdasági üzemben megfordultam, melyeiknek növénytermesztése vagy állattenyésztése megközelítette a kívánt színvonalat, de lényegesen kevesebb helyen találkoztam mindkét üzemág párhuzamos eredményességével. Ha jól akarunk gazdálkodni, mind a növénytermesztést, mind az állattenyésztést s ezeken belül a fő és melléktermelési ágakat fontossági sorrendben, egyidejűleg, egyenlő arányban kell fejlesztenünk. Ez annyit jelent, hogy okszerű üzemszervezéssel az egyes termelési szakaszok maximális hatékonyságára, illetve a legmagasabb terméseredmény elérésére kell törekednünk.

Többen azzal érvelnek, hogy a mezőgazdaságban közbejöhetnek bizonyos előre nem látható nehézségek, mint pl. a szárazság s hasonlók. Ez valóban így van, ám a termelőnek mindig résen kell lennie.

Hat esztendeje 30 mázsán felül

Szakszerűén és hozzáértő alapossággal szervezett termelést akarsz

látni? Ha igen, akkor látogasd meg a

kissallói szövetkezetét. Pár nappal ezelőt magam is jártam ott.

Köztudomású, hogy Molnár élvtárs, az EFSZ elnöke minden tekintetben alapos, körültekintő munkát végez, s erre neveli munkatársait is. Ottlétem alkalmával a következőket mondta:

— Állandósítani kell a termelést. Nem szabad megelégednünk a pillanatnyi sikerekkel. Föltételeket kell’ teremtenünk a kínálkozó termelési adottságok mellett elérhető, lehető legnagyobb termésátlag elérésére.

Mit jelent ez? Annyit, hogy az előző év átlaga alá ne essen a termelés, s ha idő és mód van rá, jóval átlagon felüli legyen. Ezt persze könnyebb elmondani, mint végrehajtani, mert a termelési feltételek javításához, a termelékenység emeléséhez a szakmai hozzáértésen kívül más is szükséges. Szükséges az alapos környezetismeret, amely magában foglalja a talajjal, az éghajlattal és nem utolsósorban a termelés jő szervezésével és irányításával szemben támasztott követelményeket. Tudnunk kell, _ hogy mit akarunk elérni, mert határozott cél nélkül nincs tartós eredmény.

A kissallói szövetkezet szántóterületének 42 %-án gabonaneműeket termeszt. Bizonyosan akadnak olyanok, akik azt állítják, hogy ez a terület’ kevés, többre lenne szükség. Itt azonban differenciálni kell a kevés és a sok fogalmát, mert ez esetben a kevés több, mint a sok. Hogyan értelmezem ezt? Ügy, hogy a kissallói szövetkezet gabonafélékből 1959-től 30 mázsán felüli hektárátlagot ért el, tehát nem a területet, hanem a hozamot növelik, ami lényegében magyarázatot ad az említettekre.

Vegyük talán az 1962-es évét, amikor búzából 42, árpából 46 mázsás átlagos hektárhozammal zárták az évet, s az egyik parcellán 52 q/ha búzatermést értek el.

Ezekért az eredményekért alaposan meg kellett dolgozniuk, hiszen mindenki jól tudja, hogy ilyen termésátlagot máról holnapra nem érhettek 'el. Ebben közrejátszott a tervszerű .tápanyag-visszapótlás, a pontosan meghatározott vetésforgó és a gondosan alkalmazott agrotechnika.

Nézzük csak, milyen jelentőséget tulajdonít Molnár elvtárs a vetésforgónak.

Kalászos után kalászost vetni nagyon káros. Ez 4—10 q/ha veszteséget jelenthet a termelőnek. Mi az őszi gabonaféléket évelőtakarmányok után vetjük. Kukorica után csak abban az esetben ajánlatos az ősziek vetése, ha a kórót időben, tehát legalább szeptemberben letakarítjuk.

Természetes, hogy az évelők után, de különösen a lucerna után következő őszi kalászosok alá is időben kell szántanunk. Az első szántást a második kaszálás után előhántós ekével, a másodikat pedig jóval a vetés, illetve a vetőágy készítése előtt kell elvégeznünk, különben évelők után sem érnénk el magas termésátlagot.

Tények, amelyek magukért beszélnek

_A kissallói szövetkezetben a bőséges szervestrágyázáson kívül nagy gondot fordítanak az ipari trágyázásra is. Milyen mennyiségű műtrágyát adnak hektáronként? Ezt nem nehéz megállapítanunk, (pl. 1963-ban egy hektárra 373, 1964-ben pedig 449 korona értékű műtrágyát adtak) de nagy általánosságban beszélni nem lenne semmi értelme. Tény, hogy nem sablon szerint mütrágyázmak. Molnár elvtára erre vonatkozólag ezeket mondjál

— A műtrágyáknak rendszerint 40 %-át leszántjuk, 60 %-át pedig a vetőágyba bedolgozzuk. Nálunk már évek óta a talaj tápanyagigénye szerint adagoljuk az ipari trágyát, ami annyit jelent, hogy egy-egy növényféle tápanyagellátásjnál is lehet bizonyos eltérés, s egyik parcellára .több, a másikra kevesebb műtrágyát, adunk, mert így kívánja a talaj.

Az őszi kalászosok fejlődésük bizonyos szakaszában különösképpen nitrogénre igényesek, ezért föltétlenül gondoskodnunk kell szükségletük kielégítéséről. Á kisallói szövetkezetben ezt a műveletet már nyolc esztendeje sikeresen alkalmazzák, s számukra a megosztott tápanyagellátás (nitratálás) nem újdonság, hanem jól bevált, termelést serkentő, régen alkalmazott módszer.

— Mennyi nitrogént adnak az ősziekre? — teszem fel a kérdést Molnár elvtársnak.

— Tapasztalatom szerint a legkisebb mennyiség 70 kg. Ha ettől kevesebbet adnánk, az szinte egyenlő lenne a semmivel.

Nem ártana, ha másutt' is elgondolkodnának a mondottakon és keresnék a hosszúéves sikertelenség okát. Ala-Molnár János elvtárs, a nagy hozamok mestere amellett,, hogy jó szövetkezeti elnök, egyben nagy tapasztalattal rendelkező agronómus is. Mindkét jeladatának kijogástalanul eleget tesz, de ezeken kívül felelősség - teljes funkciókat tölt be helyi és kerületi méretben, mégis van ideje a tanulásra. Távúion végzi a mezőgazdasági technikumot. Sokan példát vehet-, nének róla és szövetkezetéről.

pös vizsgálódás után bizonyára rájönnének, hogy a jó eredmények elérése érdekében nem tettek meg mindent.

A nagyhozamű fajták és azok igényei

Ä kissallóiak leginkább a Kösút'i, Pavlovicei 198-as és a Diana búzafajtákat vetik, amelyek nagy hozamuknál fogva a leggazdaságosabbak ezen a vidéken. A tapasztalatok alapján ezek a fajták szélesebb levélzetük következtében több nitrogén fölvételre képesek, de ugyanakkor áthasoní.tási felületük is nagyobb a régebbi

fajtákénál, ami hatással van az 5rőteljes növekedésre, s végül a nagyobb terméseredményre.

Persze, ezek a fajták rendszerül? érzékenyebbek. Különösen a gombabetegségek támadják őket, de helyes tápanyagellátással, szakszerű gyomtalanítással távol tarthatjuk tőlük a betegségeket, s az őszi kálitrágyázással pedig a kifagyás lehetőségét csökkenthetjük.

Ezek a tényezők szorosan hozzátartoznak a termelési folyamathoz és erősen befolyásolhatják a terméseredményt. Ezért fontos betartanunk őke?.

Minden jó, ha a vége jó

Ha eredményesen gazdálkodtunk az év folyamán, ez természetesen megmutatkozik a pénzügyi tételekben is. Elsősorban a bevételek a fontosak. Ezek mutatják az üzem termelésének eredményességét.

A kissallói szövetkezetben e tekintetben nincs hiba. Amíg pl. 1963-ban szemesekből 1 019 000, addig 1964-ben 1125 000 koronát vételeztek be. Ugyanakkor a növénytermesztés többi ágazata is magas hozamot eredményezett, s 1963-ban 3 147 000, 1964-ben pedig 3 231 000 koronát hoztak a pénztárba.

Igaz, hogy tavaly az egy termékegységre eső költség eléggé magas volt, a búzának mázsáját 90,80, az árpáét pedig 50,20 koronáért termelték, de ha figyelembe vesszük a munkanormák pénzértékét (1 MN = 37 Kcs), akkor rájövünk arra, hogy az egy termékegységre ráfordított öszszeg jelentős része munkadíj formájában a szövetkezeti tagsághoz vándorolt, s így már lényegesen más képet nyerünk a hatékonyságról.

Miért eredményes az állattenyésztés?

Föntebb már említettem, hogy Klssallóban a komplex eredményekre törekednek. Ez abból is látható, hogy igyekeznek pótolni az évelőtakarmányban mutatkozó azon hiányosságokat, amelyeket a tavalyi szárazság és égérkár okozott. A hiányzó fehérjéket magra termesztett hüvelyesekkel, a tömegtakarmányokat pedig tejes viaszos érésben betakarított, keményítőkben gazdag silókukoricával, valamint szükség szerinti adagban etetésre kerülő szalmával helyettesítik. Ezek a takarmányok a követelményekkel arányosságban a szabványok szerint is fedezik a szükségletet.

Tény, hogy eredményes állattenyésztést gyenge növénytermesztéssel el sem képzelhetnénk. Érhetnénk el ugyan bizonyos sikereket, de tartós eredményekről szó sem lehetne.

A kissallóiak eredményei abban rejlenek, hogy minden tekintetben a legjobbra, a legeredményesebbre törekednek, s ennek meg is van a látszata. Ez a 456 hektár szántóterületen gazdálkodó szövetkezet 1963-ban húsokból hektáronként 223 kg-ot, tejből 655 litert, tojásból pedig 367 darabot adott piacra, s 1964-ben húsokból 233 kg-ot, tejből 657 litert, tojásból pedig 531-et értékesített', mert mindenki becsülettel végezte feladatát és a sajátjának tekintette és tekinti a szövetkezetei. HOKSZA ISTVÁN

Haladó módszerek alkalmazásával jó eredményekre törekszünk

A Zselízi Állami Cazdaság zálagosi részlegén a tavaszi munkákat M lehetőségeknek megfelelően agrotechnikai határidőben végeztük el, így tehát a borsó is időben a földbe került. Viktória borsót vetettünk harminc hektáron. Ezt a területet három kísérleti parcellára osztottuk, de az alaptrágyázást egyenlően végeztük. Hektáronként 1,5 mázsa kénsavas ammóniákot, 2,5 mázsa szuperfoszfátot és 1 q káliumkloridot, a hosszában kettéosztott parcellák felére az előző adag kétszeresét adtuk. Az egyik tíz hektáros területen a Prometrin gyomirtószert használtuk vetés utáni 3 kg-os adagolásban. A másik 10 hektáros kísérleti parcellán a Dinoseb permetet 4 literes adagban, egy 5 hektáros parcellán az Aretitot 4 kg-os adagolással, s végül egy ugyancsak 5 hektáros parcellát gyomirtószer nélkül hagytunk. A folyamatot egész éven át figyelemmel kísérjük, s a megfigyelések alapján szerzett tapasztalatokat a jövőben hasznosítani fogjuk. Ez főleg Kender agronómus feladata lesz.

A cukorrépa vetését az esőzések előtt csak 50 °/o-ra teljesítettük. Egy új, 12-soros répavetőgépet kaptunk (12 SE CXP 450), amelynek pontos beállítása két napot vett igénybe.

A magágyat már a vetés előtti időszakban kultivátorral és boronával jól átdolgoztuk, majd gyűrűs hengerrel tömítettük. Amikor kérdéssel fordultunk az üzemrészleg vezetőjéhez, Rajcák mérnökhöz, hogy nem lesz-e ennek káros hatása, így válaszolt:

— Ezt a műveletet szándékosan, előre megfontoltan tettük. Földjeink a tavaszi szelek hatásától erősen kötődnek. Az így átdolgozott felső réteg levegőhöz jut, gyorsabban átmelegszik, beérik és kialakul a megfelelő talajélet, ami kitűnő hatással lesz az elvetett magvakra.

Ezek után meglátogattuk Szabó József traktorost, aki a 12 SE CZP 450-es géppé! vetette el a koptatott répamagot. Óránként 2 hektáron végezte el ezt a felelősségteljes műveletet.

Idén a cukorrépát is komplex módon, vegyszeresen műveljük. Ebből is látható, hogy mindent elkövettünk a bőséges termés érdekében.

0. J. (Zálagosi