Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-05-22 / 20. szám
Bratislava, 1965. május 22. Ára 80 fillér XV. évfolyam, 20. szám. Őrizzük meg a takarmány fehérje tartalmát Végre kinyílt az idő és pár nap múlva kasza alá kerül a lucerna. Késve érkezett a betakarítás ideje, mert a hűvös, esős időjárás késleltette a fejlődését. Ezek után tömegben sem adja meg hektárja a várt hozamot. Ezért a legkörültekintőbb gondossággal gyűjtsük be az első kaszálású lucernát és a többi évelő növényeket. Mivel jónéhányezer hektár évelőt kellett kiszántanunk, minden mázsa szénát hatványozott mértékben kell megbecsülnünk. Bár minden agronómus és zootechnikus tudja, hogy a takarmány minőségétől függ jórészt a szarvasmarhaállomány fejlesztése, ennek ellenére, még a megtermelt fehérjedús takarmányok fehérjetartalmának jelentős része megy veszendőbe a helytelen begyűjtés miatt. Sok esetben a kaszálás idejének megválasztása miatt is károk keletkeznek. Ha lehetséges, száraz időben kaszáljuk a lucernát, és számolva az időjárás fordulásával, ne kaszáljunk egyszerre sokat. így rendre kaszálva rossz időjárás esetén kevesebb lucernaszénát lúgoz ki az eső. Ha van elég állványunk, szárítsuk a lucernát vagy más herefélét ilymódon is. De a legtöbb fehérjét ventillátoros szárítással menthetjük meg. A szárítás ezen módja eléggé népszerű és majd minden mezőgazdasági üzemben meghonosodott. Persze a hozzá nem értés miatt károk is keletkeznek. Előfordult, hogy a túlbuzgóság következtében néhány mezőgazdasági üzemben a hereféléket több mint 40 %-os nedvességtartalommal hordták kazalba. Így a széna összetömörült, és a ventillátor nem bírta kiszárítani. Hogy ezt megelőzzük, a lekaszált takarmányt 33— 38 %-os nedvességtartalommal szállítsuk kazalba. Ha a takarmány nedvességtartalma eléri az 50 %-ot, még ha elég ventillátorral is rendelkezünk, a szárítás kétszer annyiba kerül és fennáll a bemelegedés veszélye is Persze, a veszteségeket nem nagyíthatjuk fel, hisz a dunaszerdahelyi járásban 6000 vagon műszárított takarmányból csak három kazalnyi gyűlt be és vált hasznavehetetlenné. A takarmány fehérjetartalma még a kazalozás után is veszélyben forog. Nemrég a kétyi szövetkezetesek panaszkodtak, hogy a rossz kazalozás következtében a széna közé csurgóit az eső és tönkrement a takarmány közel egyharmada. A, múlt év kárán okulva, nem árt, ha már most alakítunk kazalozó csoportokat és jó minőségű munkájukért ne sajnáljuk tőlük a prémiumot. ra, kedvezőtlen időjárás esetén silózzuk a hereféléket. A Zselízi Állami Gazdaságban a múlt évben mintegy 100 vagon herefélét silóztak kénsavval. Idén fonnyasztott állapotban silózzák a hereféléket és fólia ponyvákkal légmentes silógödrökben tárolják. A herefélék fehérjetartalma lényegesen csökken begyűjtés közben is. Sajnos a múlt évben még mindig voltak olyan mezőgazdasági üzemek, ahol dél tájban gyűjtötték be a lucernát és herét, nem számolva azzal, hogy a levelek nagy része a tarlóra hull. Ezért támogatnunk kell az olyan kezdeményezést, mint amilyet az ipolyszakállasi szövetkezetben vezettek be, hogy a lucernát és vörösherét a kora reggeli vagy a késő délutáni órákban gyűjtik be. Örömmel mondhatjuk, hogy a múlt évben az új technológia segítségével 110 ezer hektárról gyűjtöttük be az évelő takarmányféléket. Egyre több helyen építünk lucernaliszt készítő üzemeket is. Idén Magyarországról újabb berendezéseket veszünk. De a szakemberek tervbe vették, hogy a Szovjetunióból mozgó lucernaliszt készítő üzemeket igényelünk, amelyek a mezőgazdaság jelenlegi szintje mellett a legjobban beválnak. Az eddigi lucernaliszt készítő üzemeknek megvan az a hátrányuk, hogy egy-egy mezőgazdasági üzem — még a nagy kiterjedésű Bajcsi Állami Gazdaság — sem tud elég nyersanyagot biztosítani a rendszeres üzemeltetéshez. Viszont a súlyos zöldanyag szállítása más mezőgazdasági üzemekről nagy költségeket von maga után. A mozgó lucernaliszt őrlő üzemek viszont sorra járhatják a szövetkezeteket vagy az állami gazdaságokat. Habár a tavasz későn nyílt és az idő nehezen melegedett fel, mindent öszszevetve mégis jó termésre számíthatunk. Megnyugtató, hogy a mezőgazdasági üzemek a legtöbb helyen túlteljesítették takarmányvetési tervüket és így elegendő fehérjés takar- . mányra számíthatunk. A takarmányok ! termesztése egyre jobban tudományos alapon történik, és figyelembe véve az állatállomány szükségletét, minden évben több fehérjedús takarmányt tartósítunk. Ennek legszebb példája az érsekújvári járás. Pár évvel ezelőtt még a szükségletnek csak az 56,6 százalékát termelték fehérjéből, de miután tudományos alapra fektették a takarmánytermesztést, a zabegység szükségletet 97,1, a fehérjeszükségletet pedig 74,9 %-ra fedezték és ehhez hozzájött még több mint 300 ezer mázsa fehérjés siló. Természetesen ez megmutatkozott az áliatenyésztés fejlesztésében és az árutermelés emelkedésében is. Amíg 1960-ban csak 71880 mázsa húst, 19 millió 210 ezer liter tejet, 11 269 000 tojást adtak el a szövetkezetek, 1964- ben már 104 844 mázsa húst, 19 millió 838 ezer liter tejet és 20 269 000 tojás került piacra. Amint látjuk, a tejtermelés még mindig nem emelkedik kellő ütemben, ezért továbbra is fokozni keli a fehérjedús takarmányok termelését, s az új technológia alkalmazásával a legkisebbre csökkenti a betakarítással járó veszteségeket. A legjobbak között Ritkán látott ünnepi találkozónak voltam szemtanúja. Kelet- Szlovákia metropolisában került sor erre az összejövetelre a mezőgazdasági dolgozók kitüntetése alkalmából. Az ülésteremben a mintegy 300 jelenlevő között foglalt helyet Jámbor István a színai szövetkezet raktárnoka, Csefo Árpád, a szalóci szövetkezet elnöke, Kupec Gyula, a Nagyidai ÁG udvarvezetője, a kerület mezőgazdasági üzemeinek állattenyésztői, állategészségügyi dolgozók és sok más élenjáró dolgozó. A kerület legjobb dolgozói a kitüntetés átvétele után elmondották egymásnak a gyakorlatban szerzett tapasztalataikat, ismertették munkamódszereiket. Az ünnepi beszéd végén Bogdanovsky elvtárs, az SZNT mezőgazdasági megbízott helyettese további munkájukhoz sok sikert kívánt' a kitüntetettnek. Az ünnepet a Carnica együttes gazdag műsorral zárta. —jl— SZAKEMBEREINK TANÁCSOLJAK Az SZNT Mezőgazdasági Megbízotti Hivatala, tekintettel a tavaszi munkák megkésett végzésére, élenjáró szakemberek részvételével értekezletet hívott össze, hogy az esős időjárás következtében kialakuló helyzetre vonatkozóan olyan intézkedéseket javasoljon, amelyek a hektárhozamok csökkenését megakadályozhatják. E szerint: A CUKORRÉPA A vetésének végső határidejét május 25-ig számolhatjuk. A képződő talajkérget szüntessük meg. Elsőrendű feladatnak tekintsük a gyomirtást sarabolással, kapálással és kézi sarabolással. A répa négyleveles fejlődési stádiumában kezdjük meg az egyelést, mégha növekedése a parcellán egyenlőtlen is. Alkalmazzunk intenzív nitrogéntrágyázást salétromos műtrágyákkal, folyékony ammóniák és trágyáié felhasználásával. A BURGONYA alá kihordott istállótrágyát késidélem nélkül szántsuk le, esetleg ezt a műveletet az ültetéssel egyidőben végezzük el. A továbbiakban már csak szarvasokba hordjuk a trágyát. Ne engedjük meg a vetőburgonya szeletelését, mert a rothadás veszélye fokozott. Részesítsük előnyben a szuperfoszfáttal történő trágyázást, amely az érést meggyorsítja. A KUKORICA esetében a veszély még nem túlságosan jelentős, mert legfőbb faktor a meleg. A jól előkészített talajba 8—10 cm mélyen vessünk. A vetésmennyiségeí úgy szabjuk meg, hogy lehetségessé váljon az ismételt boronálás. Utánvetés esetén részesítsük előnyben a korai, esetleg a középkorai hibridfajtákat, kései fajtákat csak silótakarmánynak vessünk. A boronálás után saraboljunk és szükség szerint trágyázzuk a kultúrát. Egyeléskor tartsuk be az optimális egyedszámot, mely a korai fajták esetén 40—45 000, a középkéseiek esetén pedig 35—40 000 növény hektáronként. A NÖVÉNYVÉDELEM TERÉN Szabályos időközökben ellenőrizzük a termelt növények egészségi állapotát és a rovarok fellépését. A gabonafélékben a gyomok ellen mindenekelőtt Dikotexet és Agriont használjunk. Ha a hereféléket a védönövénynyel egyidőben vetettük, különleges herbicideket alkalmazunk, pl. Dinosebet, Legumex D-t, vagy Legumex M-et. A kukorica esetében az egész területet Zeazinnal kezelhetjük, amelyet, tekintettel a talajnedvességre vetés után is alkalmazhatunk, hektáronkénti 2 kg-os mennyiségben. Hasonló menynyiséget adagolhatunk vetés után á cirokban is. Hüvelyesekben kelés előtt' Gesagardof használjunk. Tenyészidőben a gyomos területekét Dinosebbel kezeljük. Burgonyában á kelést megelőzőén mindenekelőtt Gesagard alkalmazható, amelyből 2—3 kg szükséges hektáronként. E vegyszer hatásának idejét meghosszabbíthatjuk, ha a Herbex (Simazin) nevű készítménnyel kiegészítjük, hektáronként % kg-os menynyiségben, s a Gesagardot ugyanakkor azonos mértékben csökkentjük. (ksz) lük a prémiumot. Az utóbbi években sokat vitáztunk arról, hogy silózzuk-e, vagy műszárítsuk a hereféléket. Sok szakember bizonygatja a herefélék silózásának előnyét. Nem akarunk senkit elmarasztalni, de meg keli mondani, hogy az ilyenfajta tartósítás elsősorban azokban az államokban tör előre, ahol sok a csapadék és nincs lehetőség a levegős szárításra. Hozzá kell tenni, hogy a szakszerűtlen silózás miatt a múlt évben még igen kevés jó minőségű heresilónk volt. Természetesen, ahol kellő tapasztalattal rendelkeznek, és minden előfeltétel megvan a silózás-Ballag már a vén diák A fiatalabbak nagy többsége a középiskolából egyenesen a termelésbe megy. A tanulás helyett a termelőmunka várja. Nagy fordulat ez életében és ezért már most vázolgatja az új élet körvonalait. Emellett tagadhatatlan, hogy sok esetben elhelyezkedési gondok is bántják. Nem azért, mintha nem lenne hely a számára, de olyan problémák is merülnek fel, melyet sok esetben a való élet vet felszínre. Ilyen például az a kérdés, vajon hogyan fogadnak otthon a falumban, nem lesznek-e rám féltékenyek a munkatársak, mert most már érettségizett mezőgazdász lettem? Kapok-e olyan beosztást, amilyent szeretnék, nem lenne-e jobb más üzemben, más faluban dolgozni? Nem alaptalan ez a félelem, hiszen a féltékenység és a funkciókhoz való ragaszkodás nem egy fiatalnak vette el a kedvét a falutól. És éppen ez az, minek nem szabad megtörténnie. Oj dolgot nem könnyű kezdeni még akkor sém, ha az ember érzi rátermettségét és tudja, hogy ismeretei elégségesek. Ezt azonban bizonyítani is kell, mégpedig becsületes munkával, a munkatársakhoz fűződő barátságos, közvetlen viszony megteremtésével. Meg kell becsülni mások tudását és munkáját. Es ez természetesen ngm megy egyszerre. Harc ez, melyet meg kell vívni, kitartással, szorgalommal. Csak így szerezhet magának a fiatal dolgozd becsületet, tekintélyt a közösségben. A vezetők pedig bízzanak a fiatal szakemberben. Necsak feladatot kapjon, hanem segítséget is, főként azzal, hogy átadjuk neki a helyi tapasztalatokat, melyeket mi jobban ismerünk. Segítsünk baráti szóval és jótanácscsal, hiszen az iskolából kijött fiatalember is a falu felemelkedését szolgálja. Végül engedjék meg, hogy mind az életbe induló fiataloknak, mind pedig a munkahelyre visszatartó „öreg diákoknak“ jó ballagást és szerencsés vizsgákat kívánjunk! PERL ELEMÉR A madari határban lázas tempóban folynak a munkálatok. Tóth Pista bácsia szövetkezet saját-gyártotta ötfogú bokorjelölőjét irányítja, utána szorgosasszonykezek palántázzák a dohányt. A szocialista mezőgazdaságért1 A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK HETILAPJA Még az idén negyven vagönös, fedett szálastakarmány-szárítő készül, mintegy 130 ezer korona beruházási költséggel a felbári szövetkezetben, melynek alapjait most készítik. A szénaszárítóba 7 ventillátort építenek be. . N. Kovács István felvétele i Mit hoz az új élet? Ezért hangzik a júcsú dala olyan bennsőségesen, ezért 'cönnyes a szem, ezért borul egymás keblére barát és nem barát. A mezőgazdasági középiskolák végzős diákjai néhány nap múlva elkezdik j ballagást. Megkezdődnek az utolsó, ie legnagyobb izgalmak, az érettségi vizsgák szorongásai, amikor majd elválik, hogy ki mint használta fel az idott lehetőségeket, ki mennyit merített a tudás forrásából. Igaz, hogy az Ilyen túlfűtött légkörben nem mindig jön ki az, ami az agyban van, és a szerencse nem kevés szerepet játszik. De az sem lehet vitás, hogy aki többet gyűjtött a tudásból, az még a legnagyobb szurkolás mellett is többet tud magából kiadni. Háromszázhét magyar mezőgazdasági diák áll majd a bizottságok elé az dei érettségi vizsgákon. A fele rendes Iskolai tanuló, a másik fele pedig a foglalkozás melletti tanulási forma körülményei között jutott el eddig. Mindkét korosztálynak megvannak az előnyei és a hátrányai. A rendes diák még fejlődő ember, most formálódik felnőtté és küzd az élettani és szellemi növekedés akadályaival. Az idősebbre i munka, a család gondjai nehezednek ugyan, viszont életismerete és gyakorlati tapasztalatai segítik a tanulásban. Tanülni nem könnyű egyiknek sem, különösen a mezőgazdaság fejlődésének ilyen forradalmi szakaszában, amikor szinte napok alatt érvénytelenné válnak a régi ismeretek. ilyenek voltunk. Ne adjuk most a komolyat és ne harsogjunk a „mai ifjúság" hibáiról. Mi is szerettünk túljárni tanáraink eszén és közösen örültünk, ha bármelyikünknek ez sikerült. Az érettségizők búcsúját a fiatalemberhez illő életformától való elszakadás és azt egy felnötthöz méltó gond árnyékolja be. Hogyan lesz ezután? fagyon régi szokás az érettségi* TMzők búcsúja, és bizonyos, hogy érzelmi hatása alól csak igazán fagyos szívű ember tudja magát kivonni. Búcsú az iskolától, az osztálytól, a tanú- ■ roktól és a társaktól. A búcsúzás mindig az érzelmek legmélyebb húrjait pengeti, de a diákok ballagásában valamivel több van az egyszerű elválásnál. Az ifjú nemcsak a társaktól és a tanároktól búcsúzik, de ezekben a pillanatokban rátör egy érzés, mely azt súgja, hogy ezzel a nappal ifjüsaganaK egyik legszebb szakasza zárult le. Az egyívásúak és az egygondú társak közössége szóródik szét a négy világtáj irányába. Az elmúlt évek alatt megszokták, jól megismerték egymást, — egymás gondjait, bajait, örömeit. — Együtt szurkoltak a felelősi órákon, együtt vigadtak, játszottak és közösen tervezgették a jövőt. Az osztály nagy és erős közösség. Van benne valami a mélyen őszinte barátságból, de nem kevés a betyár-összetartásból is. Vtúliuk be. mi idősebbek, hogy mi is csak
