Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-05-08 / 18. szám
Elterjed az új takarmánynövény déli járásainkban? Termelőink az idén élsőlzben találd koztak a felvásárlási és ellátási üzemek raktáraiban egy új takarmány-1 növény vetőmagjával, a takarmánykel és a takarmánykaralábé keresztezettjével. Meglepő, hogy egyelőre a terj melők nem érdeklődnek iránta. Ennek többek közt az az oka, hogy ismeretlen növényekről van sző, ezért idegenkednek tőle. De ennek ellenére fontosnak tartom, hogy megismerjük és még ebben az évben megkezdjük termesztését. A termelési kísérletek, amelyeket már 1951-től folytatnak, azt bizonyítják, hogy ez a takarmányhibrid rendkívül nagy terméseredmény nyújtására képes. Főleg a Fi-es nemzedék tűnik ki magas termőképességgel, amely hektáronként 1000 mázsa feletti zöldtömeget is megad. Földfeletti szárrésze vastag nem fásodé, eléri a 100—120 cm magasságot. A nagy levéllap hosszú nyélben végződik, hullámos vagy sima felületű. Vegetációs ideje 180 nap. A központi ellenőrző és vizsgálóintézet' adatai szerint vegyi összetétele a következő: G Ö <D T C g Megnevezés >- fi W tiO' o" víz 85,69 88,31 Protein (NxNx 6,25) 2,62 1,97 Zsir. 0,11 0,29 Nitrogénmentes anyag 7,65 6,29 Emészthető fehérje 1,31 0,94 Cellulóz 2,67 1,56 Hamuanyag 1,34 1,58 Ezenkívül 4,68 mg karotint és 8,1 keményítő egységet tartalmaz. A talajjal szemben eléggé igénytelen. A nehéz, vizenyős talajokon kívül mindenütt megterem. Legmegfelelőbbek számára azonban a középkötötf mélyebb és televényben gazdag talajok. Az átlagos évi hőmérséklet 7,5— 10 C fok, csapadékigénye pedig 600— 800 mm. Rosszabb viszonyok között kapásnövényként iktatjuk be a vetésforgóba. Jó termést nyújt másodnövényként is őszi keverék után. Termesztése legbiztosabb előneveléssel, de jól előkészített magágyba egyenes vetéssel is termeszthetjük. Ilyenkor hasonlóképpen vetjük, mint a káposztát. Vetésénél igen megfelelő az RS—09-es rámájára felszerelt Saxónia vetőgép, amely pontosan adagolja a vetőmagot. Ebben az esetben hektáronként elegendő 1—2 kg vetőmag. Az előhajtatásos termesztésnél Öröklődő tulajdonságok mesterséges megváltoztatása Ismeretes, hogy egy élőlény öröklődő tulajdonságai mesterségesen i* megváltoztathatók: röntgen, Ibolyántúli sugarakkal stb. Ezek a változások (mutációk) azonban mindig rendszertelenek és véletlenek, ugrásszerűen lépnek fel. A wisconsini egyetem (USA) rákkutató laboratóriumában két munkatársnak nemrég sikerült emberi sejtek mutációját meghatározott irányba, azaz tervszerűen irányítani. Emberi csontvelősejteket használtak a kísérleteikhez. Ezeket laboratóriumban tenyésztették tovább. Egy mutáció következtében ezek a sejtek nem termeltek egy bizonyos fermentumot. Ekkor a kutatók egészséges sejtekből vontak ki dezoxiribonukleinsavat, és ezzel kezelték a megváltozott sejteket. Ezek a kezelés hatására képessé váltak az enzim termelésére és e tulajdonságot az utódsejteknek is továbbadták. (Kosmos) a palántáké? nevelhetjük Hideg szári3« tóföldi ágyakban is, amikor a vetőmagszükséglet 250 gr/ha. A palántákat NP—4 jelű palántaültetőgéppel is elhelyezhetjük a talajba, amelynek a napi teljesítményé 1,5 ha (cca 45 000 palánta). Jó talajon főnövényként termesztve 70X70 ernes, másodnövényként 50X50 cm-es kötésben ültetjük. Az ültetést ajánlatos május végéig befejezni, különben a későbbi szárazság következtében termőképessége csökkenne. A tenyészidő alatt igyekeznünk kell a növények gyomtalanítására, s ezáltal a talaj porhanyítására. Általában a tenyészidőben elegendő a keresztirányban történő kétszeri sarabolás, amelyet esetleg egyszeri kézi kapálással kiegészítünk. Száraz nyáron igen meghálálja az öntözést. A tápanyagok közül a nitrogénből 80—120, káliumból 120—160, foszforból pedig 50—80 kg-ot adunk. A nitrogént hétszerre nyújtjuk. Alaptrágyának nagyon megfelelő a kénsavas ammónia, fejtrágyának azonban jó az ostravai vagy más salétrom is. A szuperfoszfátot és kálisót alaptrágyaként adjuk. Nagyon meghálálja az istállótrágyát és a trágyaleves öntözést. A kártevők és a betegségek elleni védekezést már a vetőmagnál megkezdjük. Vetés előtt Hermái L-lel csávázzuk. Sorolásnál és a növekedés kezdetén HCH-val' porozunk a földibolhák ellen. Később a káposztalégy, valamint az ormányos bogarak ellen Gamadynt használhatunk, vagypedig Dykolt. A levéltetvek ellen pedig Fosfotiont, esetleg Phosdrint (1,5 kg 600 liter vízhez). Ezen hibrid takarmánynövény elbírja a mínusz 10, sőt a mínusz 12 C fokos hideget is. Ezért a betakarítást elegendő novemberben megkezdenünk. Ajánlatos üszőknek naponta darabonként egyéves korig 15—20, teheneknek pedig 30—40 kg-ot adagolni. Folyamatos etetéssel meghosszabbíthatjuk a zöldtakarmányozást egész karácsonyig, esetleg tovább is. Abban az esetben, ha közben a hőmérséklet mínusz 12 fok alá csökkenne, a megmaradt takarmányt besilózhatjuk. Az eddigi termesztési tapasztalatok azt mutatják, hogy egy hektárról könnyűszerrel elérhető a 700 mázsás zöldtömeg, s ennél több is. Az említett hektárhozam mellett pedig 840 kg emészthető fehérjét nyerhetünk a talaj minden hektárjáról. Az eredmények azt mutatják, hogy az új hibrid túlszárnyalja elődeit, mind mennyiségben, mind pedig minőségben. Csak a szövetkezetek és az állami gazdaságok agronómusain múlik, hogy említett jó tulajdonságait még ez idén kihasználják és termesztésével gazdagítsák takarmányalapjukat. Danis Ferenc agrármérnök (Ipolyság) ANéméí Demokratikus Köztársaságban mintegy 240 000 hektár őrületen termesztenek cukorrépát. A fő cukorrépatermő körzet Magdeburg és Halle környéke, ahol az egész kerületnek közel a felét ez a növény foglalja el. De kiterjedten termesztenek cukorrépát Neubrandenburg, Rostock, Leipzig és Erfurt környékén is. Az NDK mezőgazdaságának szocialista átszervezése előtérbe helyezte azt a követelményt, hogy széles körben bevezessék a munkák maximális gépesítésén alapuló új termelési eljárásokat. Ezzel kapcsolatban az utóbbi évek folyamán lényegesen megváltozott a cukorrépa nemesítési irányzata. Többmagvú cukorrépafajták termesztése esetén mód nyílt ugyan a gépi betakarításra, de a vetésápolás (ritkítás stb.) még mindig jelentős munkaráfordítást igényelt, amely erősen fokozta az önköltséget. Ezenkívül a vetésápolás idején amúgy is fennálló munkaerőhiány azt eredményezte, hogy ezeket a munkákat nem lehet a legkedvezőbb időben elvégezni. A mezőgazdasági gyakorlat- a termesztéshez olyan vetőmagvakat igényel, amelyek elvetve már eleve ritkásan kelnek ki, tehát géppel ritkítható a vetés. E célból szinte valamennyi cukorrépatermesztő országban komoly erőfeszítéseket tesznek az egymagvű cukorrépafajták előállítása érdekében. Ez irányban már értek el bizonyos eredményeket a Szovjetunióban, az USA-ban, Lengyelországban, Hollandiában és több más országban. A növénynemesitők erőfeszítéseinek eredményeképpen előállítottak és fajtakísérletre bocsátottak új egymagvú és 1—2 magvú cu-. korrépafajtákat az NDK-ban is. Ezeknek a bevezetése a termelésbe rendkívül nagyjelentőségű a munka termelékenységének és e növény terméshozamának fokozása szempontjából. Az új fajtákkal végzett többévi kísérletek igazolták azok bőtermő voltát. Különösen a Dimona nevű új diploid egy-kétmagvú fajta rendelkezik e tulajdonsággal. Viszont ez a fajta jó tál aj előkészítést igényel. Valamivel később kel, mint egyéb fajták, de jól fejlődik. A fajta jó gyökértermést ad, s cukortartalma kisebb a Plenta fajtánál. Termesztése valamivel nagyobb munkaráfordítást igényel, mint az egymagvú fajtáké. Viszont különféle talajokra is javasolható, mert a nagyobb vetési mélységet és a keléskor s a tenyészidő alatt uralkodó egyéb kedvezőtlen körülményeket jobban elviseli, mint az egymagvú fajták. A Mona nevű új diploid egymagvú fajta gomolyai nagy százalékban egymagvúak vetéskor gomoly takarítható meg és ritkítási munkaigénye kisebb, részé is csupán egyetlen csírát hajt. A többmagvú gomolyok részaránya valamennyi megvizsgált fajta esetében minimális. Egyszersmind azt tapasztaltuk, hogy valamennyi egymagvú, de számos külföldi eredetű többmagvú cukorrépafajta is hajlamos az NDK viszonyai közt a felmagzásra. Viszont az új Mona és Dimona fajta esetében e hajlam némi csökkenése tapasztalható. Cukorrépahozam tekintetében mind-Cukorrépaf ajtók. Balról az első két gyökértermés — Mona (NDK); a középső gyökértermés — Poli-Mono-Ichar L Lengyelország); jobboldalt — a szovjet Jaltusovszkaja fajta az NDK körülményei közt termesztve. mint a többmagvú fajtáké. Szintén különösen gondos talajelőkészítést igényel. Ennek a fajtának a gomolyait nem ajánlatos korán elvetnünk, mert fölmagoznék. Terméshozamban nem tér el a többmagvú fajtáktól, cukorhozam tekintetében pedig valamivel elmarad a Plenta standard fajtáktól. Kitűnt, hogy legnagyobb arányban egymagvűak a Mona fajta gomolyai. A Dimona fajta gomolyai már nagyobb százalékban kétmagvúak. Emellett az is kiderült, hogy egy kétmagvű gomolyból nem mindig tör elő két csíra, hanem e fajta gomolyainak nagyobb két új fajta nagyobb termőképességei mutat, mint a Belocerkovszkaja, Jaltusovszkaja és Poli-Mono-Ichar fajta. Az a körülmény, hogy az NDK növénynemesítői rövid időn belül új bőtermö cukorrépafajtákat állítottak elő, lehetővé tesji a vetésápolást kézi munka ráfordításának jelentős csökkentését és megteremti a feltételeket a nagyüzemi termelési eljárások bevezetésére a cukorrépatermesztés terén. G. Hansmann és G. Schaffer agronómus, központi fajtaigazgatóság, Nossen, NDK A bőrbetegségek megelőzéséről Feltételezzük, hogy az első fejtés már megtörtént, a bor a sűrű seprőjétől el van választva és egészséges, tiszta. A megkezdett hordó lefejtéséhez a kisebb edényeket aszerint kell megválasztani, hogy milyen mértékű a fogyasztás. Ha például a heti fogyasztás 5 liter, akkor 100 literes hordó lefejtésének a következő módszert célszerű alkalmazni. A lefejtésre szolgáló gumicsövet úgy engedjük a hordóba, hogy az a fenéktől 2—3 cm-re fentebb .maradjon, igy az üledék nem kavarodik fel és a hordóban marad. A lefejtés menete a következő: Megtöltünk: 1 db 25 literes ballont = 25 liter 4 db 5 lit. demizsont = 20 liter 4 db 1 literes palack = 4 liter 1 db 50 literes hordót = 50 liter A hordóban maradt zavaros alja =1 liter összesén: 100 liter Utoljára azért hagytuk az 50 literes hordót, mert ha a fejtés végefelé, a hordó oldaláról kis seprős rész belekeveredne, abban ideje lesz újra leülepedni a következő fejtésig. Állás közben a legtöbb borban képződik kis üledék, ezért a demizsonokból és ennél nagyobb edényekből mindig gumicsővel, valamint az előbb elmondott elővigyázatossággal fejtsük le a bort. így eljárva mindig tiszta bort fogyaszthatunk, az üledék pedig külön ülepítve szintén nem vész kárba. A lefejtésnél a demizsonnál nagyobb edényekbe kerülő bort ajánlatos megkénezni. Erre a célra helyenként 1—2 tabletta borkén szükséges. Az 1 hal-nél kisebb edényekbe arányosan kevesebb borként adagoljunk, úgy hogy élőbb kevés borban feloldjuk, és akkor öntjük fejtés közben bele, így elkeveredik. Jelen esetben az 50 literes hordóba Vi— 1 pasztilla, a 25 literes ballonba V) — V2 pasztilla borként keverünk. Amint látjuk, ezzel a módszerrel a szükségesnél többet nem mozgatjuk a bort. Nem is szabad. Az eljárás a gyakorlatban jól bevált. sokan alkalmazzák. Természetesen, ha nagyobb hordóról van szó és nagyobb a heti fogyasztás, nagyobb edényeket használunk, kevesebb bor, illetve fogyasztás esetében kisebbeket. Minél kevesebbet fejtegessük a bort, mert pihentetés közben tisztul és fejlődik. A bőrbetegségek megelőzésének legfontosabb feltétele a tisztaság. A legtöbb bőrbetegség tisztátalanság következménye. A borkezeléshez használt és a borral érintkező edényeket, lopót, gumicsövet stb. használat előtt és után mindig mossuk tisztára. Különösen fontos a lopót és a gumicsövet használat és gondos mosás után úgy felfüggeszteni, hogy belőlük a víz lecsepeghessen, különben ezekkel az eszközökkel összes borunkat megfertőzhetjük. A borkezeléshez ne használjunk vas- és horganyzott edényeket, mert- feketetörést idézhetünk elő a borban. Legalkalmasabbak a fa-, réz, zománcozott és alumínium edények. A borkezélés és a bőrbetegségek megelőzésének lényeges mozzanata a használaton kívüli hordók gondos kezelése is. A kiürült hordót hideg vízzel mossuk tisztára. A vizet mindaddig cseréljük, míg tiszta nem marad. A kimosott hordóból lefelé fordított szájnyíláson át a vizet kicsepegtetjük, majd 2—3 napi szikkadás után hektoliterenként 1,5—2 g-ként égetünk el benne, és ezután jól bedugva tartjuk. A kezelést havonként ismételjük meg, mert a kéndioxid lassan elillan a hordóból. P. F. Imelyen hagyományosan telepítenek Nagyméretű szőlőtelepítés van folyamatban a komáromi járásban is. Elsősorban más mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területen telepítik az értékes gyümölcsöt. Az új ültetvények kizárólag széles sortávolságúak lesznek, alkalmasak a gépi művelésre. Ezt az is lehetővé teszi, hogy a talaj csaknem sík. A Szeszélyesi Szőlészeti Kutatóállomás tőszomszédságában lévő imelyi szövetkezetben a terv szerint 117 hektárt telepítenek a közeljövőben. Jelenleg az előirányzottból 11 hektár már termő és ez évhéri közel 50 hektár szőlő telepítését fejezik be. Imelyen már régóta foglalkoznak szőlészettel. Mivel hosszú évtizedekig a falu fölötti könnyű homokos talajon voltak a magángazdálkodók szőlői az ismert okokból fennállott a talajuntság veszélye, ezért mezőgazdasági szempontból más kevésbé értékes területeket jelöltek ki a telepítésre. A telepítés jelentős része az elmúlt években kiirtott akácerdő helyén lesz. A közelmúltban erre a részre meg is kezdték a szőlővesszők ültetését-. Bár a szövetkezeinek van saját- anyafelépítése és szőlőiskolája Is, a nagymennyiségű telepítés és más okok miatt a Csallóközből vásároltak gyökeres vesszőket. A szőlészet vezetője Lengyel Ernő, aki néhány évvel ezelőtt Szőlöskén végezte el a mesteriskolát, a hagyományos telepítéshez ragaszkodik. A hozzáértő szakembernek az a véleménye, hogy a szőlővessző berakásánál lényegesen fontos a komposztolás. Különösen náluk a homokban van nagy jelentősége, hogy a szőlő gyökeréhez elegendő komposzt kerüljön. Az igazság azonban abban is kereshető, hogy a jól gazdálkodó EFSZ-ben van elegendő munkaerő, tehát nem szükséges, a gyorsabb hidrofúrással történő ültetés. Különben a szőlészet, gyümölcsészet bővítésének az egyik célja az is, hogy elegendő munkalehetőséget biztosítsanak a tagságnak. A telepítésre szánt talajt ősszel készítették elő, 80 cm-és mélységű forgatással. Most mintegy ötvenen végzik a telepítési munkálatokat. A lyukak kiásása gyorsan megy, mert homokos a talaj. Három lovasszekér hordja állandóan a komposztot, amelyből bőven juttatnak a szőlővessző gyökeréhez, Nagyon gondosan végzik a tömítést, amelyet a vincellér gyakran ellenőriz. Ez a vidék különben nagyon alkalmas a szőlőművelésre, mert a nyári hőmérséklet 25—30 C fok között mozog és így a szőlőcukor tartalma magas. Természetesen szervestrágya igénye is nagyobb mint másutt. Ezt azonban nagyon helyesen zöldtrágyázással oldják meg majd az imelyiek. A szomszédos kutatóállomás kísérletezése alapján a telepítés 250 cm sorközti és 150 cm tőtávolságra folyik. Ugyancsak az ő véleményük szerint a legalkalmasabb középmagas művelést választják, amely a legmagasabb hektárhozamot adja. Örvendetes végül, hogy a kikísérletezett fajták szerint folyik a telepítés. Csak a három legjobban termő fajta Olaszrizling, Ezerjó és Müller Thurgau, sorakoznak katonásan az új táblán. Nem véletlenül hangsúlyozom, katonásan. Mind a gondos vincellér mind a hozzáértő elnök megköveteli, hogy az évtizedekre előkészített szőlészetben az alapok lerakását p ontosan végezzék, mert ez kedvezően befolyásolja majd a termés gazdagságát. —tt Ötvenen igyekeznek, hogy minél előbb befejezzék a szőlő telepítését. \ 0SZABAD FÖLDMŰVES máius 8.
