Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-05-08 / 18. szám
Az USA kertészeti termelésének néhány tapasztalata fej Magyar szakember-küldöttség tanulmányozta az Észak-Amerikai H Egyesült Államokban a mezőgazdasági termelés egyes kérdéseit, s köz- 0 ben a kertészeti termelésbe is betekintést nyert. Az így szerzett, nem B részletes tanulmányozás alapján birtokukba jutó néhány tapasztalatot n közöljük, amelyet a Kertészet és Szőlészet című magyarországi szaklap- 0 bői vettünk át. Az Egyesült Államok kertészeté — mint egész mezőgazdasága — termelési körzetek és üzemek szerint nagymértékben szakosított. Ez teszi lehetővé a munkafolyamatok gépesíthetőségének minél nagyobb arányú kihasználását és lényegében már az 50—70 hektáros farmergazdaságokban is a nagyüzemi jellegű, gépesített kertészeti termelés kialakítását. A kertészetet főként Kaliforniában tanulmányozhattuk, ahol a mezőgazdasági termelés több mint 50 °/o-a a kertészet körébe tartozik. A 400—500 mm-es csekély évi csapadék következtében — amelynek nagy része nem a tenyészidőben hull le — csak rendszeres öntözéssel érhető el biztonság gos nagy termés. Ezért Kaliforniában a mezőgazdasági területek 90 százalékát öntözik; a zöldségtermelés 100 százaléka, a gyümölcs- és szőlőtermés túlnyomó része öntözéses. Az öntözővizet egyrészt természetes vízfolyásokból, főként nagykapacitású csőkutakból nyerik. Egy-egy csőkút’ 80—100 m mély és 3 vízrétegből szolgáltatja a percenként 5000—12 000 litér vizet. Túlnyomórészt felszíni barázdás öntözés folyik, jelenleg ezt tartják a leggazdaságósabbnak. Az öntözéses termesztéshez a teljes gépsor rendelkezésre áll. Ennék megfelelően nemcsak öntözőtelep-építö gépeik vannak, hanem a termelés minden munkafolyamatához jő minőségű, pontosan dolgozó gépeket használnak. A talajt nehéz gumikerekes és lánctalpas traktorral művelik, a mélyszántás, a mélylazítás, a tárcsázás, a rögtörő és simahengerezés, a fő talajmunka, amellett minden évben elvégzik a talajegyengető gréderezést, hogy a 2—5 %-es szintkülönbséget fenntartsák. Az öntözöbarázdákat és a termő bakhátakat az erre a célra szerkesztett nagyteljesítményű gépekkel alakítják ki. A vetést és a növényápolást a terephez igazodó vetőgépekkel és növényápolő gépekkel végzik. Fontos tapasztalat, hogy nekünk is sokkal nagyobb gondot kell fordítani az öntöző berendezések gépesítésén túl az öntözés agrotechnikai gépeinek kialakítására is. A felszíni barázdás öntözés melleFí a permetező öntözés is terjed. Strong — a fresnói főiskola profeszszora — nemzetközi hírű öntöző szakértő szerint, a jövőben növekedik a permetező öntözés aránya, különösen ott, ahol az öntözendő területhez kevés a vízkészlet, mert a legtakarékosabb vízhasználatú — az eddigi tudó-Paprika és paradicsom palántázása Kis kertben a májusi fagyokkal nem szoktak számolni és a palántázással nem késlekednek. Azonban a palántázás időpontját nemcsak a várható májusi fagy befolyásolja. A paprika csak felmelegedett talajban fejlődik rendesen. Amíg a talaj 10 om mélységben 15 C fok hőmérsékletet el nem ér — a paprika palántázásával várakozhatunk. A paprika nemcsak a fagytól szenved, hanem már 5 C fok hőmérsékleten is elrúghatja a bimbóit. A palánta megfázik, sárgulnak a levelei és növekedése nem indul meg. Ha a palánták nem vénültek el, úgy a vetőágyban sokkal jobban fejlődnek, mintha a hideg talajba kiültetjük. Tehát ilyen esetben a korai kiültetéssel a korábbi terméshozamot sem érjük el. Ezért a paprikát általában május közepe táján ültetjük ki, sőt ha fagyokat jeleznek, csak a fagyok után. Többnyire kettesével palántázzuk. A paradicsomnál más a helyzet. Hőigénye sokkal kisebb, mint a paprikáé és hamar begyökeresedett, a fagyot is jobban állja. Kiskertben a májusi fagyok előrejelzésekor a fagyérzékeny növények palántáit újságpapirossal (fólia, sás, susba stb.) borítjuk és göröngyökkel rögzítjük. A papiros ne érjen a növényhez, a papír és a növény között légtér legyen. ^ SZABAD FÖLDMŰVES 1965. május 8. mányos és gyakorlati mérések szerint — a permetező öntözés. Nagy zöldség-fajtaválaszték áll a farmerek rendelkezésére. A vetőmagtermelő és forgalmazó cégek állandóan újabb fajtákat ajánlanak, ezek csak nagyon kis eltérést mutatnak a már köztermesztésben levő fajtákhoz képest. Amely cég azonban nem tud megfelelő újdonságokat ajánlani, kiesik a versenyből és elveszíti piacát. E megállapítás egyaránt érvényes a Northrup King, a Rohner cég telepeire és ajánlott fajtáira. Küldöttségünk elsősorban a zöldbab-, uborka-, paradicsom- és dinnyefajtákat vizsgálta, illetve — mivel betakarításuk már jórészt megtörtént — az egyes fajták tudajdonsága és termőképessége kérdésében konzultáltunk a magtermeltető cégek néhány szakemberével, továbbá a DavLs-i egyetem zöldségtermesztési tanszékének munkatársaival. A tanulmányút eredményeként a közeljövőben lehetőség nyílik a hazai zöldségfajták értékének ellenőrzésére, több amerikai zöldségfajtával történő összehasonlítással. Említésre érdemes, hogy rendkívül nagy csemegekukorica választékkal dolgoznak, elsősorban konzervipari felhasználás céljából. E kérdéssel valószínűleg nekünk is érdemes volna szélesebb körben foglalkozni. A meglátogatott zöldségvetőmagtisztító és raktározó telepek gépi felszereltsége nem korszerűbb az általunk is ismert berendezéseknél. A tasakolő és más kiszerelő (dobozoló (stb.) gépek azonban modernek, nagy termelékenységűek. A zöldség- és virágvetőmagvak ízlésesen tasakoltak, pontos termelési útmutatóval ellátottak. Nagyon hasznosnak látszik az is, hogy nemcsak természtési, hanem a termékek feldolgozására és felhasználására vonat-A lucerna, a vöröshere, a fiatal borsó és több más hüvelyes legveszedelmesebb kártevője a csipkéző bogár. Ez a répabarkóhoz hasonló, de kisebb, kb. 5 mm hosszúságú barnás vagy szürkés színű bogár, amely a növény levelének szélén jellegzetes U alakú csipkéket rág. Nagyarányú előfordulás esetén, különösen amikor az időjárás száraz és meleg, ami a növényzet fejlődésére nem kedvező, a fiatal növényeket teljesen el is pusztíthatja. Ilyen időjárás előfordulásakor még nagyobb a veszély, ha a csipkézőbogár ritkaállományú vetést támad meg. Ez esetben kártétele kisebb számú növényegyedre összpontosul, tehát gyorsan nagyobb károkat okoz. A téli búvóhelyeken növénymaradványok alatt áttelelő csipkézöbogár április elején már az évelő takarmánynövényeket a lucernát és lóherét károsítja. Tevékenységét később főleg a fiatal borsóvetéseken, majd az újvetésű évelő takarmánynövényeken folytatja. A bogarak második nemzedéke a nyári, augusztusi lucernavetéseket pusztítja. A bogarak látható kártételén kívül a lárvák is okoznak károkat. A talajban a nitrogéngyüjtő gümőkkel tápkbző útmutatót is adnak a termelőknek. Sőt, például a North-rup King cég pontos útmutatót ad ki a konzervgyárak számára is forgalomba hozott fajtáinak tulajdonságairól. Virágmagot nemcsak tasakoltan, de egyes virágfélékből megfelelő táptalajjal megtöltött és a magvak helyén átlyukasztott, műanyaggal fedett műanyag-dobozokban is forgalomba hoznak — a hozzávaló pontos öntözési stb. útmutatóval. Nagyon kedvelt, mert ízléses és kényelmes a háziasszonyoknak. A zöldség túlnyomó részét öntözik, elsősorban felszíni barázdás módon. A méteres szélességű bakhátakon két sor zöldséget termelnek és a két bakhát között húzódik az öntöző barázda. A zöldség túlnyomó részét kézzel takarítják be. Sorozatgyártásban levő jó betakarító gépet működésben nem láttunk. A paradicsomot Kaliforniában olcsó munkabérű mexikói idénymunkások szedik. Széleskörű kísérletek folynak betakarító-gépek szerkesztésére, főként a Davis-i (kaliforniai) egyetem mezőgazdasági gépesítési tanszékén és néhány gyárban. Van kísérleti paradicsom-, zöldbab-, sárgarépaszedőgép. Ezekből néhány gyár már ki js bocsátotta az első kis sorozatokat (Allis Chormall, John Bean, stb.). Kísérleteznek salátaszedö-géppel is. Sok azonban a megoldásra váró nemesítési probléma is. Például olyan paradicsomfajta előállítása, amely túlnyomóan egyszerre érik és könnyen válik el a szárától. Ilyen fajtajelöltek vannak, de még nem a köztermesztésben. A dinnye-, uborka- és a tökmag betakarítás megszervezésének tapasztalatai a következőkben foglalhatók öszsze: A vetőmag termelő földön kis sebességgel haladó gép elejére szerelt széles vályúba , dobja a dinnyét, stb. a vályú mögött haladó 8, és az előtte haladó 2 munkás, onnan két — közép felé futó — szalag viszi azt a garatba. Utána egy felhordón jut fel a dinnye az elválasztó sajtoló hengerbe, amely az előzetesen felaprított gyümölcsöt kisajtolva szétválasztja a húst és a magot. A húst szétteríti a földön, a vetőmagot pedig félnedvesen zsákba gyűjti. A gép igen nagy teljesítményű. A zsákot beszállítják a feldolgozóba. Itt először szét választják a jó és a léha magot, majd mossák, utána forgódobos szárítóban szárítják és tisztítják, zsákolják. (KÉSZ) lálkoznak, rágásukkal pedig a gyökereket károsítják. A bogarak kártételével a Nyugat- Szlovákia déli járásaiban már találkozhattunk. Nagyobb arányú kártételét főleg a tavalyi vetések, a szárazság és az egerek által is megritkított zsenge lucernásokban észleltük. Ezt különösen Dunaszerdahely környékén tapasztaltuk. Az idősebb, zárt állományú és erősebb fejlődésű lucernásokban a kártétel eddig főleg a táblák szélére összpontosult. Több helyen a még csak kelő borsóvetésekben is találtunk csipkézőbogarat, főleg ott, ahol a borsót közvetlenül a lucernatábla mellé vetették. Nagyobb károk elkerülése céljából az jvelőtakarmány területeket és hüvelyes vetéseket állandóan és gondosan figyeljük, hogy a kártevők ellen időben védekezhessünk. Ez a vetések GAMADYN és GA^ACYD vegyszerekkel történő porozásából vagy LIDYKOLLAL végzett permetezésből áll. R e n c z é s Vilmos, oki. gazda, a Nyugatszlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság agronómusa Szövetkezeteinket az utóbbi egy-két hét alatt kétségtelenül a zöldség és a gyümölcs értékesítésére vonatkozó új rendelet érdekelte a legjobban. Miről folyik a vita? Kinek tehettük volna fel találóbban ezt a kérdést, mint Michal Durdiaknak, a Bratislava-Vidéke Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatósága niellett működő ellenőrző csoport vezetőjének. Hiszen már jóformán egy éve mást sem tesz, mint a szövetkezetek adás —vételi kapcsolatait, problémáit tanulmányozza, ott ül a szövetkezetek képviseletében az egyeztető bizottság tárgyalásain, tanulmányozza a rendeleteket, javasol, intézkedik. Tavaly a rendkívül gazdag zöldségtermés következtében beállott helyzet miatt éppen eleget fájt a feje az ellenőrző csoport tagjainak. Ezért az új rendeletet is nagy érdeklődéssel fogadták. A szövetkezetek is hozzájuk fordulnak minden vitás kérdésben. Milyen kérdéseket kapnak az új rendelettel kapcsolatban ? — őszintén szólva, eléggé áttekinthetetlen a helyzet — válaszolta Durdiak elvtárs. — Ezért el is határoztuk, hogy a jövő héten összehívjuk járásunk mezőgazdasági üzemeinek képviselőit, hogy az új rendeletet velük együtt letárgyaljuk és megbeszéljük a legközelebbi teendőket. — Mégis, milyen az eddigi benyomás ? — Az is csak a tájékozatlanságot és óvatosságot tükrözi. Ez abból ered, hogy ami még tegnap igaz volt, ma már elvesztette az érvényességét. Például még egy-két héttel ezelőtt a zöldség eladására vonatkozó szerződéseket vetésterületre kötötték, ma már menynyiségre. Azelőtt az aránylag új rendelet szerint a felvásárló vállalat köteles volt átvenni minden felkínált szabványos vagy fogyasztásra és feldolgozásra értékesíthető zöldséget és gyümölcsöt, ma már szabadabbak az adás —vételi kapcsolatok és sok minden a kínálat és kereslet szerint alakul. Még csak most készül egy gyakorlati kézikönyv az adás —vételi kapcsolatokról szóló rendeletek népszerűsítésére, még csak nyomás előtt áll, de máris javításokat kell benne eszközölni. A szövetkezetek különbözőképpen és sokszor meglepően reagálták az új helyzetre. Pl. a trnávkai szövetkezet, mely hagyományosan zöldségtermesztéssel foglalkozik, és a szövetkezeti árusítás betiltása előtt keresett árusítóhelye volt a bratislavai Centrálpiac-téren, úgy nyilatkozott, hogy inkább szeretné az egész zöldségtermését az eddigihez hasonlóan szerződéssel lekötni. Pedig az említett tilalom jelentős jövedelmi forrástól fosztotta meg őket és most a régi hagyományt, vagyis a szövetkezeti árusítást felújíthatnák. Ezzel szemben a szenei szövetkezet egyáltalán nem akarna szerződést kötni zöldségtermésének eladására — ami ellenkező végletet jelent. Ez sem egészséges dolog, hiszen az állammal szemben is kötelezettségeink vannak és nem boríthatjuk fel a közellátás szervezettségét. Az országnak vannak olyan részei is, hová az egész év folyamán máshonnan kell szállítani a zöldséget, tehát ránk vannak utalva. Máskülönben az az általános vélemény, hogy a rendelet kissé későn jött ki, mivel a gazdasági szerződéseket nem mennyiségre, de vetésterületre már megkötötték és már itt a palántázás ideje is. Viszont azt mindenki mondja, hogy nagy szükség volt erre a rendeletre. Most nincs is idő sopánkodásra, tenni kell valamit, nehogy fennakadás legyen a kitermelt zöldség értékesítésében. — Van már átgondolt tervük? — Elsősorban igyekszünk keresztülvinni a már meglévő gazdasági szerződések új helyzetnek megfelelő kiegészítését, módosítását. Feltétlenül biztosítani akarjuk a zöldség és gyümölcs értékesítését, például az üzemi konyhák. éttermek, feldolgozó üzemek szerződésen alapuló közvetlen ellátása útján is. — Néhány ellenvetés merült fel azzal kapcsolatban, hogy az alapárakhoz a felvásárló üzem a saját elhatározása alapján pótdíjat adhat, amelynek az a célja, hogy a pótdíjakkal kiegyenlítsék a termelési feltételek közötti és az eltérő éghajlati- és talajfeltételekből származó különbözeiét. Akadtak olyanok is, akik rámutattak arra. hogy a különbözet kiegyelítésére állapították meg a termelési körzetek különböző mezőgazdasági adóját. Mi a véleménye erről a kérdésről? — Elsősorban az a véleményem, hogy az alapár és a hozzászámítható pótdíj előnyt jelent a déli járások számára is. Tavaly éppen úgy, mint idén az aránylag hűvös időjárás miatt a szántóföldi zöldség későn kerül a piacra annak ellenére, hogy a földművesek betartották az agrotechnikai határidőket és mindent megtettek, hogy korai zöldséggel lássák el a piacot. A régi árpolitika mellett tehát a zöldséget abban az időszakban kínálják fel, amelyre lényegesen alacsonyabb ár vonatkozik. Az új árpolitika viszont lehetővé teszi, hogy a felvásárló szervek a későbbi időpont ellenére is a korai zöldség árát számlázzák a piacra elsőként kerülő zöldségért. Azt is el kell ismernünk, hogy a régi árpolitika szerint az északibb járásokban a tenyészidő kezdetének eltolódása miatt a zöldségtermesztés nem volt jövedelmező. Ám az új árpolitika szerint ezek a későbbi időpontban beérő zöldségért is pótdíjat kaphatnak az alapárhoz, ha így a felvásárlási ár nem haladja meg a déli járásokban felvásárolt zöldség szállítási díjjal kiegészített beszerzési árát. így a szállítóeszközök, rakodómunkások és -gépek egész sora szabadul fel, s a zöldség a kifizetett magasabb felvásárlási ár ellenére sem kerül többé az államnak, mint azelőtt. — Szerződést kötni mindenre, vagy szabadon is árusítani — ez itt a kérdés. — Szerintem ebből a szempontból a mezőgazdasági üzemeket két fő csoportra kell osztani. A fogyasztóktól távoleső, valamint a nagyvárosok, tehát a fogyasztók közelében fekvő üzemekre. Ä fogyasztóktól távol eső szövetkezetek (pl. a mi járásunkban a gajari szövetkezet) zöldség és gyümölcstermésének értékesítését előnyösebb teljes mértékben szerződéssel biztosítani. A fogyasztókhoz közel fekvő szövetkezetek pedig termésük egy részét szabadon is értékesíteni tudják. Körülbelül ilyen értelemben akarjuk a mi járásunkban megoldani a helyzetet. — Lenne még valami kezdeményező javaslatuk? — Talán az, hogy országos méretben lehetne egy kis szervezettséget vinni a zöldség- és gyümölcsellátásba. Ismert tény, hogy hazánk a közellátás szempontjából nagy vonalakban termelői és fogyasztói járásokra oszlik. A fogyasztói járásokba (ostravai, zilinai, marti, ni, prievidzai stb. járásokba) az egész év folyamán másutt termelt zöldséget kínálnak a fogyasztóknak, s azt is szegényes választékban. Mi lenne, ha minden termelői járás kapna partnerként egy meghatározott fogyasztói járást? A mi járásunk például az ostravai, vagy prievidzai járás jő zöldség- és gyümölcsellátásáről gondoskodhatna. Ügy hiszem, ez jó gondolat. így a termelői járás földművesei is erkölcsi kötelességüknek tartanák, hogy a testvérjárásban ne legyen hiány friss és jő minőségű zöldségben, gyümölcsben. C. Gajdács Irén A pozsonypüspöki szövetkezet eddig csak nagy nehézségek árán tarthatta fenn kis szövetkezeti üzletét, amely mindig friss zöldséget kínált a fogyasztóknak. Ma már megfelelő helyen kínálhatja majd termékeit. Sikerek és gondok Méhiben Húsz hektárnyi területen kertészkednek, az egész területet mesterségesen öntözik. Ezenkívül van 1800 m2 területű üvegházuk. Tavaly 756 000 korona bevételt értek el, ők látják el friss zöldséggel csaknem egész Tornaiját, sőt Rimaszombatba is jut a termésükből s ez idén ki akarják terjeszteni a közvetlen szállítást a rozsnyói járásra is. A Nemzetközi nőnapra 60 000 korona értékű virágot szállítottak a virágüzletekbe. Az üvegházból — elsőként a járásban — már jő néhány héttel ezelőtt 13 000 fej salátát és 300 csomó korai retket adtak a közellátásra. A siker elsősorban a jó munkaszervezésnek köszönhető. Csank István és Csala Dezső — egyik virág-, a másik zöldségkertész, — már több év óta sikeresen vezetik a szövetkezet kertészetét. A virág- és zöldségtermelő csoportokból dicséretet érdemel; Bene Zoltánné, Bari Éva, Dét Julianna, Bukovszky Béla és Hrisko Hermina, aki már 15 éve dolgozik a kertészetben. A méhi kertészek, főképp nyár idején, munkaerőhiánnyal küzdenek. A szövetkezetben ugyanis a kapásnövényeket soronként osztották el megművelésre a tagság között. A kapálás ideje pedig egybeesik a kertészeti csúcsmunkákkal. E probléma gyors felszámolása annál is időszerűbb és sürgősebb, mert ez évben tovább akarják bővíteni a kertészetet. A szövetkezet szívesen alkalmazna asszonyokat a közeli falvakból is. A kereseti lehetőségek itt kitűnőek, s a dolgozók pénzben, rendszeres havi fizetés formájában kaphatják meg a munkaegység teljes értékét. Kovács Zoltán (Rimaszombat) Védekezzünk a csipkéző bogár ellen