Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-01-16 / 2. szám

A Bratislava- Vinohrady-i szövetkeretben metszik a szőlőt, hogy az olt­vány-készítéshez elegendő alanyvesszöt biztosítsanak; terv szerint az idei évre 300 ezer darab oltványt készítenek, A képen: Samuel M and ác csoportvezető Imrich Stefánkával a ma­­gasmüvelésű szőlő metszése közben. (Foto: Kruzinsky) Mit tanulhatunk az olasz lugas-művelés tapasztalataiból! Olaszországban is keresik — ha­gyományokra támaszkodva — a korszerű szőlőművelés útjait. Ve­lence, Bologna és Modena városok környékén a lugasművelés igen sok változatát alkalmazzák. A kü­lönböző korú szőlők magasműve­lésének formája más és más. ko­ronként lemérhétö a tökealakbán bekövetkezett változás. Az osztrák magasmüvelés alap­­gondolata is Olaszországból szár­mazik. Az ilyen ültetvényes sortá­volsága 3—4 m. A lugast 120—160 cm magasságban a sorok irányával egyezően vezetik és rajta legin­kább az ott széles körben elter­­,iedt Sylvoz metszést alkalmazzák. Hektáronkénti átlagtermésük 150— 200 mázsa. A régi tőkeformát ál­landóan továbbfejlesztették, most' egyre jobban terjed a többkarú magas lugasművelés. Ismertetője, hogy igen eltérő téráliást (5—8m sor- és 2—4 m tőtávolságot) al­kalmaznak. a szőlőültetvény felett 2—2,5 m magasan kifeszített hu­­zaltámaszrendszerre rögzítik a fá­vá nevelt szőlőtőkék 2—3 irányban is elágazó kordonkarjait. A pergo­láról 500—400 mázsa szőlőt szüre­telnek hektáronként. Egy hektár lugasszőlő metszése és szüretelése 40—40 munkanapot igényel. Mind­két munkaműveletet létrán állva végzik. A növényvédelem és a ta­lajmunka gépesített. Széles (6—8 m) sorközök esetén csak a lugas­sorok mentén művelik a talajt, a sorköz 50—70 %-án alacsonyan nö­vő mezőgazdasági vagy kertészeti növényeket termelnek. Előfordul, hogy a köztes nagyobb bevételhez juttatja a termelőt, mint a szőlő. A nagy fürttermésből nyert must cukorfoka 14 — 16 százalék. A sző­lőfeldolgozó berendezésük és pin­cészetük korszerű, mindenütt ott látható a mustsürítő berendezés és a borhütő gépsor. Boraik kelle­mes ízűek, üdék és szénsavdúsak. Az olasz szőlőművelés az elsők között szerepel a világon. Mit lehet belőle tanulni? Nagy terméseiket a kedvező földrajzi környezeten kívül annak tulajdonítják, hogy a régebbi egysíkú magasműveléshez képest egységnyi területen meg­sokszorozták a kordon folyómétert, egy-egy töke termőfelületét. A szőlősorok és a sorközök fö­lött több irányban, még X-alakban is vezetik a kordonkarokat. A ma­gas lugasokon is alkalmazzák a Sylvoz-metszést. A szőlőt úgy nevelik fává, hogy a tökéből törzset nevelnek, s ezt a hálózatos huzalrendszer magas­ságában 2—3 irányban elágasítják. Kifogástalan elsőosztályú szőlőolt­ß SZABAD FÖLDMŰVES ványt használnak telepítésre. A tá­masztékot már az ültetés évében, sőt előtte megépítik, mert a törzs nevelése az első évben megkezdő­dik. A fejlődött vesszők közül a legjobb fa-bél arány és a rövid íz­­köz-hosszúság alapján választják ki a törzsnek valót, s azt kéthar­mad magasságban visszametszik. A versenytárs vesszőket sárrügy­­gyé vágják. Ugyanezt teszik a má­sodik és harmadik évben. A har­madik évben bizonyos mennyiségű fürtöt meghagynak, ez az erőteljes törzsfejlődést még nem veszélyez­teti. A növényt sem fiatal, sem idősebb korban nem csonkozzák. Három év alatt nevelik ki a tör­zset. Ettől kezdve évről évre emel­kedő a terméshozam, amíg 7 éves korig a szőlöfa elnyeri végleges alakját. A szomszédos szőlősorok összetartó kordonkarjai között csak fél—égy méter a távolság. Hiba lenne egy merőben eltérő földrajzi környezetben bevált mű­velési eljárást alapos megfontolás és előzetes kísérleti kipróbálás nél­kül — szélsőségekre hajlamos — éghajlat kitettségébe belehelyezni. A higgadtság azonban nem kötheti meg a merész kezdeményezést'. Az Olaszországban látottak alap­ján megterveztem a lugasnak vi­szonyainkra alkalmazható kísérleti változatát, s ezt a keceli Kinizsi szőlőtermelő szakszövetkezetben állítjuk be Kocsis Irma szőlőfaj­tával, egy hektár területen. Az ültetvény sortávolsága 4 m, a tőketávolság 50 cm lesz. A sorok felett 2 méter magas támrendszert építünk, tetején 2 méter széles kereszttartóval. A T tartó tetejére öt szál horganyzott huzalt feszí­tünk ki. A tőketörzset a T-elágazá­­sig hosszú karó mellett neveljük. A törzset 1—2 évig talajtakarással. 5—6 éves korig kötöző anyaggal védjük a téli fagykártól. Egy toké a T-tartón csak egy irányban haj­ló. egy méter hosszú kordonkart alkot, a sorvezetéssel ellentétben. A tőkék kordonkarjai tehát válta­­kozóan a T-alakú támasz jobb, majd baloldalán helyezkednek el. Á Moser-féle művelésnél 3 mé­teres sortávolság esetében egy hektáron 3333 kordon folyóméter helyezhető el, az olasz lugas ma­gyar változatán viszont 5000 méter kordont nevelhetünk. A magyar lugas előrelátható elő­nye, hogy rajta minden munka­folyamat, s éppen a két legnehe­zebb művelet: a metszés és a szü­ret iparszerűen gépesíthető. Az olasz lugas magyar változatát min­denütt érdemes fagytűrő fajtákkal, jó talajon kísérletbe állítani, ahol -az olasz magasművelés üzemi méretű kipróbálása indokolt. Horváth Sándor, (Szőlészeti Kutatóintézet) Kecskemét - Katona telep Nagyüzemi húscsibenevelés - mint háziipar Olaszországban, mint a legtöbb európai országban, a lakosság élel­mezésében egyre fontosabb szerepet kap a baromfihús, jóllehet ma még főleg a marhahúst kedvelik. A hús­csibe előállításának egyik legjelentő­sebb vidéke Castelnuovo Monti kör­nyéke. U. Bagnoli tájékoztatása sze­rint — aki ennek az agazatnak a megteremtésén buzgólkodott — e vi­dékről havonta kb. 2 millió húscsibét szállítanak piacra. Nem csak az épí­tőanyagipar legkorszerűbb termékei­ből készült és gépesített épületek értékesek, de ugyanilyen figyelemre­méltó ennek a „baromfiiparnak“ a lét­rejötte és működése is. A vidéken élő lakosság nagy része ipar és mezőgazdasági munka híján egyre nagyobb számban vándorolt el a városokba, ipari központokba, hogy megélhetést találjon. Ugyanakkor hegyvidéki fekvése, klímája ideális terület a baromfinevelésre, amely ma már a mezőgazdaságtól függetlenül bárhova telepíthető. Mindegyik épület tulajdonkeppen kis magánvállalkozás. Egy személy, aki többnyire a tulajdo­nos. minden munkát el tud végezni a 15 000 férőhelyes battériás rend­szerű nevelőben. Mivel ilyen módon megfelelő jövedelemhez jut, nem is kényszerül elvándorolni a városba. Az épületek legújabb típusa bárhol feltalálható, váza horganyzott acél­­szerkezet földbeásott vasbeton alapra csavarozva. A horganyzással az acél­váz kb. 25—30 évi élettartamú anél­kül, hogy közben valamiféle jelentős javításra, karbantartásra volna szük­ség. Bármikor szétszedhető és elszál­lítható, illetve más termelési folya­mathoz alkalmazható. Szembetűnő példa a korszerű építőanyagok alkal­mazására nemcsak a horganyzott vas­szerkezet, hanem az igen könnyű „szendvics“ szerkezetű fal. a padozat hőszigetelésére használt duzzasztott polisztirol, a mennyezet üveggyapot­paplan hőszigetelése, vagy az előre­gyártott nyílászáró szerkezetek. A húscsibe nevelő elrendezéséről és üzemeltetéséről a következőket érde­mes kiemelni: Az épület alapterületé 12,50X43 m. Lényegében három he­lyiségre tagozódik, amelyek a csibék elhelyezésére szolgálnak, a negyedik, kisebb helyiség pedig a takarmány­­tároló és a kezelőszemély részére szolgál. A naposcsibéket a középső kisebb helyiségben, négy emeletes fűtött battériában helyezik el. Itt 5000 csibe 20 napig tartózkodik. A me­legvízzel fűtött csőkígyó a rekeszek felső terének csak egyik oldalát fog­lalja él. Uymődon a csibék a meleg tér mellett a rekeszben egy hidegebb teret is találnak. A legalsó szintet alulról is fűtik. Ez igen fontos, egyéb­ként a padozat felől áramló hidegebb levegő megfázást okozna. A 20 napos csibéket átt'észik a ne­velőkbe, amelyek megfelelően alacso­nyabb hőmérsékletű, szükség szerint fűtött helyiségek. Itt ugyancsak ket­recben ún. hideg battériában, kb. 40 napig tartózkodnak és 1,6—1,7 kg át­lagsúllyal kerülnek értékesítésre. A központi melegvizes fűtést automa­tikus működtetésű olajkazán szolgál­tatja, amelyet a legnanoi Isothermo cég gyárt. Kis mérete folytán (kb. 1,50—1,00 m alaptei-ületü) az előtér­ben helyezhető el. A takarmányt könnyű japáner kocsiból osztja el á kezelő a ketrecek etetővályújába. A helyiségeket 2—5 naponként fer­tőtlenítik, kézi szórópisztollyal, amely a speciális vegyianyagot finoman el­­porlasztja. Ezenkívül az állomány cseréjénél a helyiségek falait és mennyezetét, továbbá a battériákat nagynyomású vízsugárral mossák le. Ezt a tisztogatási módot a különleges építőanyagok és a mosható falfestés teszik lehetővé. A trágya eltávolítása a ketrecekből félig gépesített rendszerű. A ketrecek alatt széles müanyagszalag van, ame­lyet az egyik végén levő szalagdob kézi forgatásával lehet feltekerni. A szalagon összegyűlt trágyát kaparó­lemez távolítja el, majd összegyűjtve" mesterségesen kiszárítják. A baromfi-” trágya szárítása külön mellékjövedel­­met hoz a tulajdonosnak, minthogy műtrágyaként értékesíthető. Rövid kalkuláció meggyőzően alátámasztot­ta. hogy a baromfitrágya szárítása még olajtüzelés mellett is feltétlenül gazdaságos. Az élőbaromfi levágására, tisztítására a vidéken több feldolgozó működik. A gazdaságos húscsibenevelés egyik legfontosabb feltételét: a vidék ellá­tását" megfelelő baromfi-hibridekkel a cégek megszervezték. Ez a szerve­zet jól működik. Az Amerikából szár-' mazó Hubrand és Brogar hibridek igen jó takarmányértékesííési tulaj-' donságokkal rendelkeznek: 63 napos korra 1,75—1,80 kg-os, 70 napra pedig 1,94—2,15 kg átlagsúlyt érnek el, ki-” Iónként 2,30 kg takarmányból. A kö­zelben levő törzstenyészet biztosítja a keltetőüzem, illetve a vidék számára a tenyészanyagot A közeli Sant’ Ila­­rio d’Enzaban van az Olimpico kelte­tőüzem, amely méreteiben és korsze­rűségében egyaránt figyelemreméltó. Három teremben egyidejűleg 3 millió tojást keltetnek, a hatalmas légfütésú Bekotó típusú, teljesen önműködő gé­pekben. Az üzem termelése napi 100 000 csibe. Négy japán sexálót al­­halmaznak a csibék ivari elkülöníté­sére. A Hubbard, Brogar és a Garsen hús- és tojáshibridcsibéket szavatos­­sáw-levéllel ellátott dobozokban szál­lítják, kondicionált gépjárműveken, vasúton, az ország minden részébe, így pl. Szicíliába is. A közeli Reggio Emíliában levő Al­­mel cég látja el a vidéket baromfi­iparhoz szükséges gépekkel és beren­dezésekkel. A baromfihús termelésének ez a háziiparszerüen decentralizált, ugyan­akkor egészen iparszerűen szervezett módja a vidék gazdaságának fontos tényezőjévé vált. Egyetlen súlyos és egyelőre meg­oldatlan probléma, amellyel a vidék tenyésztői szembetalálják magukat: a baromfi értékesítése. A sok egyéni termelő teljesen ki van szolgáltatva a felvásárló nagykereskedőknek, akik "tőkéjük birtokában megfelebbezhetet­­lenül diktálják a lefelé irányuló fel­­vásárlási árakat. Ebből a helyzetből égy kiút van: a szövetkezeti úton való értékesítés, amelynek szükségességét felismerték. Megvalósítása azonban nem könnyű, mert a nagykereskedők érdekszövetségei a termelőket köny­­nyűszerrel tönkretehetik. Mikecz István, egyetemi docens A zöldtakarmányok lisztjéről ben. A szénaliszt' lizin-tartalma meg-Állati eredetű fehérjében hiány van, ezért nagy figyelmet keil fordí­tani az üzemben előállítható növényi fehérjékre. A Szovjetunióban a zöldtakarmá­nyokat forró levegővel szárítják. A széna nedvességtartalma így 8— 10 %-ra csökken, s könnyen lisztté őrölhető. A here és lucerna takar­mányértéke és protein mennyisége a hagyományosan szárítottnái ilymódon egy és félszer, kétszer magasabb, ka­­rotin tartalma pedig tíz-tizenötszö­röse. Az aminósavakaí kiegyensúlyozva találjuk a forró levegőn szárított szé­nalisztben. Egy kg lóhere-lisztben majd háromszor annyi az aminosav, mint ugyanannyi árpa- vagy zabliszt­közehti az állati fehérjéét. A Gorkij-i baromfitenyésztő szov­­hozban jelentős területen vetettek a fenti célra évelő pillangósokat. A ta­karmányliszt felhasználásának ered­ményességét kísérletileg is ellenőriz­ték. Orosz fajtájú csibéknek 20 napos korig naponta átlag 4—5 gr lisztet adagoltak a takarmányba. A csirkék jól pigmentált lábakkal, csőrrel tűn­tek ki, élénkebben, erősebben tolla­­sabak voltak, mint az ellenőrzésre beállított csoportbeliek. Tojókkal is jól hasznosítható a szé­­narliszt. Különböző adagokat etettek velük napi ti)—25 gr súlyban. Az ellenőrző csoporthoz képest a kísér­leti csoportnak megmaradása 2—3 %­­kai jobb volt, tojásaik karotin-tartal­­ma két'-két és félszeresen volt na­gyobb. A kísérletek megmutatták, hogy a szénalisztből 10—15 gr a napi optimá­lis adag, ez elhagyhatóvá teszi az A-, Bt-vitaminokat és halzsirt. Nem mellékes, hogy a csontlisztben állít­hatjuk elő olcsóbban a vitamint. A Gorkij-i szovhoz a szénalisztef 3—6 % arányban adja a kombinált takarmányban jércéknek és tojóknak. (Pticevodsztvo) » Kell ehhez kommentár? Az elmúlt év egyre javuló közellá­tása a földművesek jó munkáját di­cséri. Az élelmiszerboltok előtt egyre kevesebb sorban álló embert láthat­tunk, sót piacot kellett keresni főként a hús-, tojás- és baromfifelesleg szá­mára. íme a tavalyi év eredményei szá­mokban: # Tavaly Szlovákiában 6604 tonna húst vásároltunk jel terven felül, s az 1963-as évvel összehasonlítva földmű­veseink 19 833 tonna hússal többet adtak a dolgozók asztalára. A közép­szlovákiai kerület húseladási feladatait azonban részben másoknak kellett teljesíteni; ez. a kerület húsból 874 tonna adóssággal zárta az évet. # Marhahúsból mind a három szlo­vákiai kerület töb­bet adott az elő­írtnál; összesen 13784 tonnával. Sok kiöregedett, gyenge tejhozamú és beteg tehén került vágó­hídra, ezért azt a kevés takarmányt, ami télire maradt, jobbára nagyobb termelékenységű ál­latok kapják. Ennek a nagy selejte­zésnek köszönhető az is, hogy mező­gazdasági üzemeink végre megszaba­dították állatállományukat a fertózé­­ses elvetéléstől (brucellózistól). 9 A sertéste­nyésztés az elmúlt évben a három szlovákiai kerület egyikében sem járt a várt eredmény - nyel; összesen 8481 tonna sertéshússal maradtak adósak. Ennek ellenére mégis 10 540 tonnával többet adtak el a közellátás céljaira, mint az előző évben. # A tejterme­lésben a három ke­rület között nagy eltérések mutat­koznak. Míg a nyu­gat-szlovákiai ke­rületben a földmű­vesek 5,5 millió literrel többet ad­tak el a tervezett­nél, addig a közép-szlovákjai kerület csaknem ugyanannyival, pontosabban 5,25 millió literrel kevesebbet adott el az előirányzottnál. A kelet-szlovákiai kerület még ezt is megduplázta; 11,5 millió literrel maradt adós! Az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy mind a két kerületben elsősorban a magángazdálkodók lelkiismeretét ter­heli a lemaradás, mivel az ő adósságuk a két kerületben eléri a 13 millió litert! # Végül rátérünk a baromfihúst er­meLésre. Tavaly 55 Vo - kai teljesítettük túl a tervet és 3132 tonna baromfihús­sal többet adtunk piacra a tervezett­nél. Tojásból közel 38 millió darabbal léptük túl a tervet és 58 millióval termeltünk többet, mint 1963-ban. , Ügy hisszük, hogy ez az áttekintés hűen visszatükrözi a mezőgazdasági termelés múlt évi gyors fejlődését. További kommentárra talán nines is szükség. — g— 1365. január 16. k A képen jól látható a ketrecek alatt elhelyezett müanyagszalag, ame­* lyet az egyik végén levő szalagdob kézi forgatásával lehet feltekerni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom