Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-04-17 / 15. szám
Végre friss zöldség és gyümölcs kerül a piacra! A zöldség eladása és feldolgozása körül az elmúlt években nagyon sok vita folyt és a földművesek joggal panaszkodtak a felvásárlószervek mej revségére és lassúságára. Nem csoda, hiszen nagyon sok friss és a városokban nagyon keresett zöldség rothadt el nemcsak a földművesszövetkezetekben, de a felvásárlásra szinte rákényszerített felvásárlószervek raktáraiban is. A CSKP KB elnöksége és kormányunk március végén foglalkozott ezzel a kérdéssel és új rendeletet hozott. Ez a rendelet radikális változást jelent a gyümölcs és a zöldség termesztésének, felvásárlásának és eladásának rendszerében. Az új rendelet egyszerre öt minisztériumot Is érint. Talán ezért Is tartott olyan soká, amíg az ügy rendeződött. Annak ellenére, hogy a gyümölcs és a zöldség termelését és árusítását gyakran bírálták, helytelen lenne azt gondolni, hogy az utóbbi években semmilyen javulás sem következett be. Hiszen 1950—1954-ben átlagban évente 402 000 tonna zöldséget vásároltunk fel, ezzel szemben az 1960— 1964-es években az évi átlag elérte az 595 000 tonnát. A gyümölcs felvásárlása nem fejlődött ilyen kedvezően, hiszen ha öszszehasonlítjuk a zöldségnél figyelembe vett évek átlagát, akkor azt; tapasztaljuk, hogy 143 000 tonnáról csupán 169 000 tonnára növekedett a felvásárolt gyümölcs mennyisége. A gyümölcstermelésben is nagyon lassan tértek át a termelés szakosítására és összpontosítására. Sok rossz minőségű zöldséget és főként gyümölcsöt adtak át a termelők a felvásárlószerveknek és a zöldséget éppen úgy, mint a gyümölcsöt, ugyanabban az időpontban nagy mennyiségben kínálták fel, s így a kereskedelmi hálózat nem volt képes azt friss állapotban rövid időn belül eladni. Űj árpolitika Az elmúlt években a főbb zöldségfajtáknak állandó ára volt, amelyet még a felvásárlás előtt nyilvánosságra hoztak, s ezekhez hozzászámították a szerződéses pótdíjakat. Ez a termelők számára bizonyos előnyökkel járt, de hátrányai is voltak. Az idényárak változásakor halmozódott a terményfölösleg, az összpontosított árpolitika nem vehette figyelembe az eltérő éghajlati és termelési feltételeket. Ennek következtében az egyes üzemek zöldségtermelésének jövedelmezősége között nagy különbségek voltak, a zöldséget egyik körzetből a másikba kellett szállítani és ez tér-A zöldség és a gyümölcs keret- és szabad árai A FELVÄSÄRLÄSI ÄRAK ALAKULÁSÁN AK ÜJ ALAPELVEI A zöldség- és gyümölcsellátás javítására irányuló 1965. március 24-én kelt 113. sz. kormányrendelet jóváhagyta a zöldség és a gyümölcs felvásárlási árának képzésére vonatkozó új elveket, amelyek 1965-ben a betakarítás befejezése után lépnek életbe. 1. A hajtatott és szántóföldi zöldségnövények és a gyümölcs kiválasztott fajtái számára központilag állapítják meg a felvásárlási alapárakat (az árak alsó limitje), s ezeket az alábbi táblázatokban közöljük. A felvásárló szervek az évi szerződések megkötésekor a mezőgazdasági üzemekkel egyességet köthetnek arra vonatkozóan, hogy az egyes betakarítási időszakokban az alapárakhoz pótdíjakat számítanak. 2. A zöldség és a gyümölcs többi fajtáinak felvásárlási árát a felvásárló szerv és a mezőgazdasági üzem közös megegyezés alapján állapítja meg az évi szerződés megkötésekor. 3. A betakarítás előtt megkötött rövidlejáratú egyességek keretében megállapodást köthetnek arra nézve, hogy az alapárhoz pótdíjat számítanak hozzá, vagypedig nagyobb felvásárlási árat számítanak abban az esetben, ha a mezőgazdasági üzem teljesíti a felvásárló üzem feltételeit (a betakarítás módja és időpontja, az áru csomagolása stb.). 4. Az évi szerződések keretében meghatározott felvásárlási árakhoz csatolt pótdljak és a felvásárlási alapárak a szerződésben meghatározott standard minőségű zöldség- és gyümölcsmennyiségre vőnatkoznak, s a megengedett felvásárlási többlet 10 százalék. A szerződéssel nem alátámasztott és nem standard minőségű zöldség és gyümölcs (beleértve a hullott gyümölcsöt Is) árát annak átadásakor a felvásárló szerv és a termelő közötti szabad megegyezés alapján határozzák meg. 5. A gyümölcsfelvásárlási alapárak csupán a szocialista szektorhoz tartozó mezőgazdasági üzemek által beadott gyümölcsre vonatkoznak. A kistermelőktől felvásárolt gyümölcs felvásárlási árát a szerződés megkötésekor kölcsönös megegyezés alapján állapítják meg; de a válogatott minőségű és az I. osztályú gyümölcs felvásárlási ára legalább a felvásárlási alapárak színvonalán lesz. 6. A válogatott' minőségű és a II. minőségű osztályba tartozó zöldség felvásárlási árát az I. osztályú zöldség számára megállapított árból (beleértve a pótdljat is) ártöbblet vagy árcsökkentés útján állapítják meg. Az ártöbblet (árcsökkentés) a száraz fokhagyma, a karotka és a levél nélküli sárgarépa, a salátauborka, a fehér és a vöröskáposzta esetében legfeljebb 25 %-os lehet, a többi zöldségfajtánál pedig legfeljebb 20 %-os. 7. A zöldség és a gyümölcs felvásárlási ára a göngyöleg nélkül és a felvásárlási helyen értendő. 8. Azoknak a mezőgazdasági üzemeknek, amelyek a felvásárlási szervekkel megegyezést kötnek, hogy a zöldséget és a gyümölcsöt közvetlenül az állami vagy szövetkezeti üzletekbe vagy a nagyfogyasztóknak szállítják, rendkívüli jutalmat adnak. Ennek nagyságát a helyi feltételeknek és a megkötött' megegyezésben feltüntetett választék alapján a mezőgazdasági üzem és a felvásárló szerv közötti kölcsönös megegyezés alapján állapítják meg. A felvásárló szervek a mezőgazdasági üzemekkel szerződést köthetnek a zöldség és a gyümölcs hosszabb ideig tartó tárolására a mezőgazdasági üzemekben; a tárolásért járó díjat a szerződéses felek állapítják meg és a szerződésben is feltüntetik. 9. A zöldség és a gyümölcs felvásárlásával megbízott felvásárlószervek 1965. április 10-ig azokkal az üzemekkel, amelyekkel az 1965-ös évre szerződést kötöttek a mezőgazdasági termékek és mezőgazdasági szükségletek leszállítására, letárgyalják az árucsere-kapcsolatokban bekövetkezett változásokat és a szerződéseket kiegészítik a kölcsönös megegyezés alapján megállapított árakkal. 10. Ez a határozat 1965. április 1-én lép hatályba. A szerződéses kapcsolatokra és a zöldség- és gyümölcsfölösleg eladására vonatkozó részletesebb alapelveket a Központi Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat által kiadott különleges előírásokban hozzák nyilvánosságra. Karel Václavú, a földművelésügyi miniszter helyettese A ZÖLDSÉG ÉS A GYÜMÖLCS 1965-TŐL ÉRVÉNYES FELVÁSÁRLÁSI ALAPÁRAI A. Zöldség: Felvásárlási alapár I. minőségi Fajta osztálynál Kős Zeller levelek nélkül kg 1,50 Száraz hagyma kg 1,70 Száraz fokhagyma kg 11,— Tisztított zöldborsó kg 4,30 Karotka levél nélkül kg 0,90 Sárgarépa levél nélkül 0,80 Karfiol korai db*) 1,20 nyári db*) 1,60 késői db*) 1,— Hajtatott salátaubörka kg január—április 14,— május 1-től 20-ig 10,— május 21-től jún. 20-Ig 8,— november 7,— december _ 10,— Szántóföldi salátaubörka 0,80 Elrakni való uborka: 6,— kornison 5—7 cm hosszúságú 5,— 7—9 cm hosszúságú 3,70 9—12 cm hosszúságú 1,70 12 cm-en felül 1,10 Szántóföldi zöldpaprika kg**) 1,— Petrezselyem zöldje nélkül kg 1,60 Hajtatott paradicsom kg január—május 16,— jún. 1-től 10-ig 12,— :ún. 11-től 20-ig 10,— dec. 11-től 20-ig ' 8,— dec. 21-től 31-ig 10,— Szántóföldi paradicsom: fogyasztási kg 1,10 ipari (osztályozatlan) kg 0,90 Hajtatott saláta db január 1,20 febr. l-től ápr. 10-ig 1,50 febr. 11-től ápr. 20-ig 1,20 febr. 21-től ápr. 30-ig 1,— december 1,— Korai fehér káposzta kg 0,60 nyári kg*) 0,40 késői kg*) 0,30 vörös kg 0,50 *) A zöldség időbeni megkülönböztetése korai, nyári és késői zöldség-1 re a helyi feltételek alapján a termelő és a felvásárló szerv közötti megegyezés alapján az évi szerződésekbe lesz feltüntetve. **) A paradicsompaprikára és a kapdára szabad áralakulás érvényes. mészetesen a zöldség minőségének romlásához vezetett. A jövőben a szocialista szektorhoz tartozó mezőgazdasági üzemek számára a legfőbb gyümölcs- és zöldségfajták legkisebb felvásárlási árai lesznek érvényesek. A felvásárló szervek ezekhez a legkisebb felvásárlási árakhoz a megkötött szerződések alapján pótdíjat fognak fizetni, amellyel kiegyenlítik a termesztési feltételek közötti különbségeket, s elősegítik a felvásárlás folyamatosságát és az árú minőségének fokozását. A zöldség és a gyümölcs többi fajtáinál az árak a kereslet és a kínálat szerint alakulnak majd és a felvásárlók az árakat a szerződés megkötésekor határozzák meg. Árúcsere-kapcsolat ok Az árúcsere-kapcsolatok alapját továbbra is a mezőgazdasági üzemek és a felvásárlószervek közötti kétoldalú megegyezés képezi. Ebben az évben a szerződések úgy érvényesek, ahogyan megkötötték őket (mennyiségben és hektárra), s a felvásárló szervek kötelesek lesznek felvásárolni a szerződéses mennyiségen felüli 10 %-ot is. A következő években a szerződésekben csupán a termények mennyiségét tüntetik fel, tekintet nélkül a hektárokra. A szerződésen felüli zöldségmennyiséget a felvásárlószervek csakis akkor vásárolják fel, ha ez a közellátás szempontjából szükségessé válik és az árat is kölcsönös megegyezés alapján, szabadon állapítják meg. Ugyanez lesz érvényben a többi zöldségfélék esetében is. A felvásárlószervek — főként gyümölcsre, — a kistermelőkkel is szerződést kötnek, de nem kötelesek velük szerződést kötni és megtagadhatják a kistermelők által felkínált termékek felvásárlását is. Mindig a közellátási helyzetből indulnak ki. Megszüntetik a monopóliumot Az új irányelvek szerint a termelők jogában áll a szerződésen felül kitermelt termékek árusítása a piacokon, sátrakban, vagy a saját üzleteikben. A zöldség- és gyümölcsfeles- Ieget fel is dolgozhatják (pl. káposztát savanyíthatnak, kovászos uborkát készíthetnek, gyümölcsöt száríthatnak stb.), de arra nincsen joguk, hogy a feldolgozott zöldséget és gyümölcsöt az állami kereskedelmi hálózatnak adják át. Mindez a kölcsönös megegyezésen és a normális kereskedelmi kapcsólatokon múlik. A jövőben a „ZELENINA“ nemzeti vállalatnak nem lesz monopöliuma a zöldség és a gyümölcs felvásárlására. Már ebben az évben próbaképpen a fogyasztási szövetkezetek (a JEDNOTA) vásárolja fel a zöldséget és a gyümölcsöt a kolíni, olomouci, litoméricel és a dunaszerdahelyl járásban. A fogyasztási szövetkezetek szerződéseket is köthetnek a termelőkkel és közvetlenül szállíthatják az árut a saját kereskedelmi hálózatukba. A következő évtől kezdve a Jednoták azokon a helyeken, ahol ez célszerű, átveszik a felvásárlói ténykedést is. Ezen kívül az élelmiszeripar Is szerződéseket köt majd a termelőkkel azokra a termékekre, amelyek feldolgozása a munkatartalmát képezi. Szabad kezet engedélyeznek Az új intézkedések természetesen szervezési változtatásokat is követeltek. A „ZELENINA“ n. v. tehergépkocsikat és közvetlen vonatokat (rakétaszállítmány) kap, hogy lépést tudjon tartani a versengésben. Az új intézkedéseket biztosan örömmel fogadja a mezőgazdasági üzemek nagy része, ám lesznek olyanok is, amelyek nehezen válnak meg az eddigi kényelmes eladási módszertől. Minden esetre az új rendelkezés szabad kezet ad a termelőknek és nagyobb teret enged azok kezdeményező készségének. B. Gyümölcs: Felvásárlási alapár Kcs/kg Fajta válogatott I. II. minőség Fogyasztási alma, téli***) 4,— 2,70 1,40 Téli körte 3,50 2,— 1,— Cseresznye — 3,50 2,— Meggy — 5,— 3,50 Kajszibarack 5,— 4,— 3,— őszibarack 6,— 5,— 3,— Szilva — 2,20 1,20 Amerikai mogyoró friss — 10,— 6,— száraz — 14,— 10,— éretlen (Csak megrendelésre) — 3,— 2,— Piros és fehér ribizli — 5,— 4,— Feketeribizli — 6,— 5,— Pöszméte — 4,— 3,50 Földieper 9,— 7,— 5,— ***) Az alma és a körte időbeni megkülönböztetése nyári és más (téli) almára és körtére, a helyi feltételek alapján a termelő és a felvásárló szerv közötti megegyezés alapján az évi szerződésekben lesz feltüntetve. Füst és tűz helyett — VIZ A fagy nagy károkat okoz és egy éjszakán tönkreteheti az egész termést a gyümölcsösökben, szőlőkben és veteményes kertekben. Már régóta védekeztek ellene füstöléssel, tüzeket gyújtva a veszélyeztetett terület sarkain, mert megfigyelték, hogy a füsttakaró megakadályozza a talajmenti lehűlést. Hatása azonban a légáramlástól is függ. Ezért csak itt-ott sikerül a növényzetet megvédeni. A füstölés egyébként is csak gyenge fagyok ellen hatásos, mert 0° körüli hőmérsékletnél véd ugyan a talajmenti kisugárzás okozta lehűlés ellen, de erősebb fagynál már nem tudja megvédeni a termést. Fagy ellen öntözés Újabban már kiterjedten használják az öntözéses eljárást, melyet két német kutató dolgozott ki, még 1940- ben. Tudvalevő, hogy a kutak, patakok vize nem hül le annyira, mint a föld felszíne. De nem ez az eljárás lényege... A víz akkor is véd a növény levelén, ha megfagy! Ez azzal a természeti tüneménnyel függ össze, hogy amikor a víz megfagy, hő szabadul fel. Ahhoz, hogy 1 kg 0 fokú jeget megolvasszunk, 79,4 kalória melegre van szükség. Ugyanez áll fordítva. Ha 1 kg víz megfagy, 79,4 kalória meleg szabadul fel. Ez a magyarázata annak, hogy a megöntözött levélen, virágon kívül ugyan jégkéreg képződik, de éppen ez melegít belül, s a képződött jég sem lesz hidegebb 0,5 foknál, a növény tehát nem fagy meg. Mérésekkel kimutatták, a jégköneny hőfoka még akkor sem süllyed 0,5 fok alá, ha a levegő hőfoka —0,5 fok! Persze, erős fagyok idején, később a belső víz és maga a növény is megfagyna, de ez ellen további öntözéssel lehet védekezni. Az új eljárás nagy feltűnést kelteti. Kezdetben az volt a vélemény, hogy óránként 2 mm-es csapadék-magasság elegendő arra, hogy 10 fokos fagyot leküzdjön. Az újabb tapasztalatok szerint azonban a következő vízmennyiségekkel kell számolni: —3,5 fagynál 1,5 mm óránként —6 fagynál 3 mm óránként —7,5 fagynál 4,5 mm óránként —10 fagynál 6 mm óránként Ezek az adatok 0,5 m szélsebességnél, alacsony növényzetre vonatkoznak, és amint látjuk, nagy vízmenynyiségekről van szó... De vajon nem lehetne-e kevesebb vízzel is beérni? De igen. Hogyan lehetne hát megállapítani, hogy mennyit öntözzünk? Egyik grafikon a 4 fokos fagy lefolyását ábrázolja. Látható, hogy a fagy a második órában kezdődött és csak a hatodik órában érte el a mínusz négy fokot. Nyilvánvaló, az első órában jóval kevesebb öntözésre van szükség, mint azután. Hogy mennyit öntözzünk, azt tehát a hőmérő szabja meg. graf. 1 Automatikusan vezérelt esőztetés A gépesítés korszakában az öntözés szabályozása ma már automatikusan végezhető. Több ilyen berendezés is van. Az egyiknél például amint a hőfok a fagypont alá süllyedt, a vízvezeték főszelepét egy termosztát' nyit'ja. És zárja, amint az az öntözés hatására ismét a fagypontig emelkedett'. A legjobb azonban az az eljárás, ahol érintkezőkkel ellátott hőmérőt alkalmaznak érzékelőnek, és az elektronikus úton végzi a szabályzást. Ennek az is előnye, hogy a széljárást is, ami igen fontos, tekintetbe lehet venni. Ha ugyanis erős fagynál szél keletkezik, az öntözött területen a párolgás növekedése miatt erősebb lesz a lehűlés és ezért növelni kell a vízmennyiséget, illetve az öntöző periódusok hosszát. Az ilyen szabályozásnak az is előnye, hogy a hőmérsékletérzékelő szervet, a hőmérőt, közvetlenül oda helyezhetjük a védendő terűiéire, á növények közé, sőf van már olyan hőmérő is, amelyet tűalakűra képeztek ki és azt a növénybe szúrva, annak a hőfokát ellenőrizzük. Relé nyitja a főszelepet Az automatikusan vezérelt esőzíéíésnél a fagy beálltakor a hőmérőn a 0 fok tájékán alkalmazott érintkezőn át megszakad az áram, mert a higanyszál lejjebb ment, és ez egy relé segítségével nyitja a főszelepet. Az öntözés addig tart, amíg a víz fel nem melegíti a növényzetet és a higanyszál a hőmérőben fel nem emelkedik. Ha ez megtörtént, helyre áll az érzékelő áram és ez zárja a főszelepet. Ez a játék a fagy tartama alatt többször ismétlődik. Az öntözési periódusok mindig hosszabbak lesznek, amint a fagy erősödik, s rövidebbek, amint gyöngül. Azt a vizet, amit az öntözési szünetek alatt öntöztünk volna ki a régi eljárás szerint, megtakaríthatjuk. gráf. 2. Ezt az alsó rajzon mutatjuk be, amely a felső grafikon fagy hőfokváltozásának felel meg. A vastag vonal a hőmérő által mért hőfokot, a vonalkázott területek az öntözés időtartamát mutatják. Jól látható, menynyivel kisebb ez, mintha egész idő alatt öntöztünk volna. A hőmérő itt 0,5 fok hidegnél kapcsolja be csak az öntözést és 0,1 fok hidegnél már lekapcsol (itt két érintkezője van a hőmérőnek). Ezen alapélveken elindulva, Perrof érdekes elektronikus szabályozóberendezést szerkesztett', mely amellett, hogy az említett módon periodikusán kapcsolja az öntözést, a széljárás befolyását Is tekintetbe vészi. Fagyvédelemre minden öntözőberendezés felhasználható, de sok helyen egyenesen fagyvédelemre készítették az öntözőberendezést, mivel itt nem a talaj, hanem a növényzet öntözése a cél. Ilyent létesítettek például a Mosel vidékén, Enkirch mellett. Itt az öntözőcsöveket magasan a szőlő fölött vezetik. Egy déltiroli gyümölcsösben pedig az öntözőfejek 6 mm magas oszlopokon nyugszanak. Előnyt jelent az öntözéses fagvvédelesn például szabadtéri primőrök termelésénél is, mert azokat jóval előbb lehet ültetni és piacra hozni, ha nem kell félni a fagyoktól. H. L. Ültessünk szilvafát! A faiskolákban nagy mennyiségű szilvafacsemete van, s iránta lanyha az érdeklődés. Másrészt viszont az országutak mentén a szilvafákat nem gondozzák eléggé, s a kiszáradt fák pótlásáról sem gondoskodnak, akárcsak a gyümölcsfák ültetéséről. A mezőgazdasági üzemek a szilvafákat nem akarják vásárolni, mivel attól tartanak, hogy a sok gyümölcsöt nem tudják eladni. Az elmúlt években ugyanis nagy volt a szilvatermés. A Földművelésügyi Minisztérium a helyzet javítása érdekében a mezőgazdasági termelési Igazgatóságok diján pénzt folyósít' é célra, s a szocialista szektor mezőgazdasági üzemei, az útigazgatóságok, a nemzeti bizottságok és az iskolák ingyen kaphatnak gyümölcsfacsemetéket. Az említett mezőgazdasági üzemek földjeiken szintén ültetnek szilvafacsemetéket. A szilvafacsemetékkel kapcsolatban közelebbi felvilágosítást a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok adnak. SZABAD FÖLDMŰVES 5 1965. április 1-7.
